»Hiszek egy közönséges keresztény anyaszentegyházai szenteknek egyességét.«
I. A z anyaszentegyházról és szervezetéről.
Mit tettek- az apostolok, miután pünkösd napjá ' " ' elvették a Szentlelket ?
Elmentek az egész világra, tanítottak és keresz teltek, s maguk körül egyesiték mindazokat, kik hitte és megkeresztelkedtek.
éJr^FYj^
sggB.Jlíi támadt a hivek ezen egyesületeiből ? A hivek ezen egyesületeiből sok helyütt keresztény :özségek támadtak, melyeknek elöljárói az apostolok
alának.
239. Mit tettek, később az apostolok, midőn a keresz-tény községek szaporodtak?
Püspököket szenteltek föl, s azokat az újonnan alakult *
¡eresztény községek elüljáróivá tették azon meghagyás-ai, hogy ők is szenteljenek föl és tegyenek elöljárókká aásokat. Ap. Csel. 14, 12. Tit. 1, 5. .
240. Összeköttetésben voltak-e egymással ezen egyes községek ?
Igen is; ezen egyes községek szoros összeköttetés-en voltak egymással; ugyanazon hitet vallották, ugyan-zon szentségekkel éltek, és mindannyian egy nagy keresz-Iny társaságot alkottak egy közös fő, szent Péter alatt.
241. Minek neveztetek ezen nagy keresztény társaság
azon egy közös fö alatt ? . Ezen nagy keresztény társaság azon egy közös fő
latt, k a t h o l i k a , vagyis k ö z ö n s é g e s e g y h á z -ak, vagy egy szóval, a n y a s z e n t e g y h á z n a k ne-szteték.
242. Mi tehát az anyaszentegyház ?
Az anyaszentegyház az egész földön élő kereszte-seknek látható nagy társasága, kik egy közös fő, a ró-iai pápa (mint szent Péter utóda) alatt ugyanazon hitet illják, és ugyanazon szentségekkel élnek.
24J_Nem maga Jézus Krisztus-e tehát az anyaszent- « egyházfeje ?
Az anyaszentegyház feje csakugyan Jézus Krisz-vs, de láthatatlan feje.
244^ Látható főt is rendelt Krisztus anyaszentegyhá-zának ?
Igen, Krisztus anyaszentegyházának látható főit is
57 rendelt; mert az anyaszentegyház látható társaság; lát-ható társaságnak pedig látlát-ható fővel is kell bírnia.
így, egy ország sem állhat fönn látható kormány nélkül, jóllehet a világ minden országát Isten láthatlanul kormányozza.
— Aztán egy ily fő az anyaszentegyházban épen oly szükséges az egység föntartása végett, mint akármely társulatban.
245. Kit tett Krisztus az anyaszentegyház látható fejévé?
"v, Szent Pétert tette Krisztus az anyaszentegyház·
' látható fejévé.
246. Honnét tudjuk, hogy Krisztus szent Pétert tette V az anyaszentegyház látható fejévé?
^ Azt onnét tudjuk, mert Krisztus: 1. sz. Péterre, mint tulajdonképi alapkőre épité egyházát; 2. különösen neki adta át a mennyország kulcsait; 3. egész nyájának legeltetését egyedül ő reá bizta.
1. »Te Péter (kőszál) vagy, s e kőszálon épitem föl anya-szentegyházamat, és a pokol kapui nem fognak azon erőt venni.«
Máté. 16, 18. Mivel'"sz, Péternek az egyhjjz alapkövének kelle lennie, azért Krisztus érette különösén imádkozott, hogy »hite meg ne fogyjon,» és meghagyá·neki, hogy »erősítse meg atyafiait.«
Luk. 22, 32. — 2. »Nekéa adom mennyek .országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, meg lesz kötve menbyekben is, és a mit föloldas_z«a' földön, föl lesz oldva mennyekben is.« Máté 16., 19. — 3. »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat.« Ján. 21., 15 —17.
.247. Szükséges volt, hogy szent Péter halála után is J\ legyen az anyaszentegyháznak látható feje?
Igen is, szükséges volt; mert ha az
anyaszentegy-• háznak, mint Krisztus alapitá, örökre fönn kelle marad-nia : akkor fönn kelle maradmarad-nia a kőszálnak is, melyre ő azt épité, fönn az egyház-főnöki hivatalnak is, melyet annak kormányzására fölállított.
248, Szent Péter halála óta ki az anyaszentegyház - ^ látható feje ?
" Szent Péter halála óta az anyaszentegyház látható
feje a szentséges atya, a római pápa, mint szent Péter-nek törvényszerű utóda a római püspöki székben, ki is azért mindenkor az anyaszentegyház látható fejének, Krisztus helytartójának ismertetett el.
Soha sem tartatott közönséges egyházi gyülekezet, vagyis zsinat a nélkül, hogy azon vagy maga a pápa, vagy követei nem elnököltek volna; és soha sem nyert egyházi rendelet általános érvényességet, mielőtt a pápa meg nem erősítette ; s ha ki a pápát az egyház fejének elismerni vonakodott, azt az igaz hivek min-denkor szakadárnak tekintették.
Idő folyával sz. Péter utóda Isten különös gondviseléséből világi uralkodásra is jutott, t. i. az egyházi állam fejedelmévé lön, hogy lelki hatalmának gyakorlásában annál szabadabb legyen, és semmi emberi kedvezéstől vagy hatalomtól, hanem egyedül Isten-tőlfüggjön.
249. Kik az apostolok utódai ?
Az apostolok utódai a püspökök, kik törvénysze-rűen felszenteltettek, és a pápával egyességben élnek, azaz a katholika egyház püspökei.
250. Vannak tehát az anyaszentegyházban a pápán kivül még más elüljárók is ?
Vannak még püspökök is, kik mint az apostolok utódai, a pápa főnöksége alatt, egyes megyéket kormá-nyoznak, és kiknek a többi lelkipásztor alá van ren-delve.
251. Kik áltál végzik a püspökök hivatalukat az egyes községekben, vagyis a plébániákban ?
A püspökök hivatalukat az egyes községekben azon áldozó-papok, vagyis lelkipásztorok által végzik, kiket oda küldenek.
^ 252. Mikor van tehát az áldozó-pap följogosítva a hi-- vek közt lelkipásztorkodni ?
Midőn törvényszerű püspöke őt arra különösen küldi, vagyis fölhatalmazza.
59
Nem a hívektől, hanem a törvényszerű főpásztorok által Istentől kapja a pap az egyházi-rendet és a küldetést. Mindazok, kik ilyet kaptak, »Krisztus képviselői és követői, általok tanítván Isten« Kor. II. 5. 29 : és csak ezeknek mondatott, a mit] Jézus az általa küldött tanítványoknak mondott: »A ki titeket megvet, engem vet m e g ; a ki pedig engem megvet, azt veti meg, a ki en-gem küldött. « Luk. 10., 16.
253. Miképen tartatik fönn az egész egyházban az ' egység és rend?
Az egész egyházban akképen tartatik fönn az egy-ség és rend, hogy mindazok, kik nem papok, a papoknak, a papok a püspököknek, a püspökök a pápának kész-séggel engedelmeskednek.
Azért hasonlítja sz. Kelemen, sz. Péter tanítványa és utóda, az egyházat hadsereghez, melyben a közvitézek a főtiszteknek, ezek a törzstiszteknek, ezek pedig a hadvezérnek engedelmes-kednek.
254. Az apostolok szervezték-e igy az anyaszent-egyházat ?
Az anyaszentegyházat alapitója Jézus Krisztus szervezte igy; az apostolok az ő akaratának csak végre-hajtói voltak.
Erkölcsi t a n u l s á g . Mindenkor mély tisztelettel és hó-dolattal viseltessél a szentséges atya, vagyis a pápa iránt, vala-mint a vele egyességben élő püskökök és papok iránt is : mert ők, mint Krisztus helytartói, az ő nevében tanitanak ; a malasztok kincseiben részesítenek, és az örök életre vezérelnek téged.
2. Az anyaszentegyház ismertető jegyeiről.
2o5. Egy vagy több egyházat alapitott-e Krisztus urunk?
Krisztus urunk csak egy egyházat alapított, a mint csak egy hitet tanított.
Krisztus mondá : »Köszálon fogom építeni anyaszentegy-házamat«, (nem anyaszentegyházaimat.) Máté 16, 18.
Igen ; inert Krisztus észrevehető jegyekkel ellá^j A tott, látható egyházat alapított ugy, hogy könnyen rá-\
ismerhetünk; különben az örök kárhozat büntetése alatt, meg nem parancsolhatta volna, hogy hallgassuk az·.;
anyaszentegyházat. Máté 18, 17. u Á 1257. Miről ismerjük meg Krisztus igaz egyházát ? j
Krisztus igaz egyházát arról ismerjük meg, hogy 1. egy, 2. szent, 3. katholika avagy közönséges, 45 apostoli.
Mire a niczeai hitvallásban olvassuk : »Hiszek egy, szent, közönséges és apostoli anyaszentegyházat.«
258. Miért kell Krisztus igaz egyházának egynek, szent-nek, közönségesnek és apostolinak lennie?
Krisztus igaz egyházának:
1. e g y n e k kell lennie; mert Krisztus csak egy egyházat alapított, és oly ország fönn nem állhat, mely önmagában meghasonlott, Luk. 11. 17.;
2. s z e n t n e k kell lennie; mert alapitója szent, és czélja az emberek megszentelése;
3. k a t h o l i k á n a k vagy k ö z ö n s é g e s n e k kell lennie; mert Krisztus azt minden nép és minden időkor számára alapította (Máté z8, 10.) s a próféták és Krisztus jövendölései szerint az egész világon kell el-terjednie ;
4. a p o s t o l i n a k kell lennie; mert Krisztus által az apostolokra van alapítva (Efez. 2. 30.)j-' és elüljáróinak az apostolok törvényszerű utódainak kell lenniök.
259. Melyik egyház hir mindezen négy ismertető A jegygyd ? .
' Ezen négy ismertető jegygyei nem bir más ház, mint egyedül a római katholika, vagyis azon egy-ház, mely a római pápát ismeri fejének.
iHhÁooí/ a római katholika egyház ? .··' A római katholika egyház egy; mert mindenkor f és mindenütt: 1. ugyaiuizonegy hitet vallja; 2. ugyan
-& uzon áldozattal és szentségekkel bir és 3. egy közös I"'.!'· ^ - ' ^ i S g M ^
A '261. 3 Í 7 W Í i katholika egyház?
>> A római katholika egyház s z e n t : 1. mert alapi-B a és tanítása szent; ;a§§Mgrtya megszentelésünkre ren-JgBlt malaszt-eszközöket hivenA&igőrzi és kiszolgáltatja ,
VT mert mindig voltak szentel, leknek szentségét Isten c aulák által is bebizonyította.
26?. Miért katholika vagy közönséges a római egyház ? római egyház k a t h o l i k a vagy k ö z ö n s é -ges, 1. mert Krisztus ideje óta mindenkor fönnállott;
2. mert az egész világon el vau terjedve; 3. mert mind-inkább terjed az evangéliom hirdetése által.
Azért a római egyház mindenkor k a t h o l i k á n a k ne-veztetett, még a szakadárok és hitetlenek által is, mint már szent Ágoston bizonyítja, és az egész világon mai napig is katholika egyháznak neveztetik.
263. Miért apostoli a római katholika egyház /
A római katholika egyház a p o s t o 1 i: 1. mert eredete és tanítása az apostoloktól való; 2. mert elül-járói, a pápa és a püspökök, az apostolok törvényszerű utódai.
264. Nem találhatók-e föl a nem-katholikus vallás-fe-lekezeteknél is az egyház ezen ismertető jegyei ? Nem; mert azok mind csak több évszázaddal Krisztus után, az ősi katholika egyháztól való elszaka-dás által keletkeztek ; nincsen sem közös fejők, sem az apostoloktól törvényesen leszármazó pásztoraik; a leg-fontosabb hitágazatokra nézve sem egyeznek meg; s ».
kebelökből egy csodák által bebizonyított szentet sem tudnak fölmutatni.
265. Ha tehát egyedül a római katholika egyház bir e négy ismertető jegy gyei, mi következik abból?
Abból az következik, hogy e g y e d ü l a római katholika egyház a Jézus Krisztus által alapított igaz
E r k ö l c s i t a n u l s Imádkozzál gyakran a katholika ' egyház békeségeért és fölmagasztalásaért, s az eretnekek és hi-tetlenek megtéréseért. ·
3. A z anyaszentegyház rendeltetéséről, és ezen rendel-tetéséből s z á r m a z ó tulajdonairól.
266. Mi végre alapitá Krisztus urunk az egyházat ? Krisztus urunk a végre alapitá az egyházat, hogy az az embereket tanítsa, megszentélje és az örök üdvös-ségre vezesse.
267. Mit hagyott e végre Krisztus az egyháznak ? E végre Krisztus az egyháznak hagyta: 1. a maga isteni tanítását, hatalmát és malaszt-eszközeit, melyek az örök üdvösség elnyerésére szükségesek; 2. a Szentlé-lek segítségét, hogy az ő tanítását hamisítatlanul meg-őrizze s hatalmát és malaszt-eszközeit az emberek üd-vösségére kezelje.
268. Bizonyosak vagyunk-e abban, hogy a katholika, egyházban föltáláljuk Krisztus igaz tanítását ? Igen, arról bizonyosak vagyunk; mert a katholika egyházban a tanitó-hivatal c s a l h a t a t l a n .
269. Kikből áll a katholika egyházban a tanitó-hivatal ?•
A katholika egyházban a tanítóhivatal áll a pá-pából és a vele egyesült püspökökhői, kik együtt véve teszik a t a n i t ó egyházat a hívek irányában, kik a ta-nuló egyházat képezik.
270. Mit tesz az: a katholika egyházban a tanitó-hi-vatal, vagyis a tanitó egyház csalhatatlan ? Ez annyit tesz, hogy a tanitó egyház a Szentlélek egyház.
63 őrködése mellett a hit- és erkölcstanitásban nem hi-bázhat, azaz nem tanithat mást, mint a mit Krisztus ta-nított ; azért nevezi is szent Pál az egyházat »az igaz-ság oszlopának és erősségének.« Tim. 1. 3, 15.
271. Ki biztosit minket arró\~hogy a tanító egyház Arról minket maga Jézus Krisztus biztosit, ki e hármas Ígéretet tette: 1. hogy »vele (az egyházzal) van mindennap a világ végéig« (Máté 28. 20.); 2. hogy a Szentlélek, »az igazság lelke vele marad örökké« (Ján.
14, 16, 17.); 3. hogy »az egyházon a pokol kapui sem
vesznek erőt.« (Máté 16, 18.) .
A ki tehát azt állítja, hogy a katholika egyház idő folytán hibába esett, az káromolja Istent, mintha Ígérete ellen megen-gedte' volna, hogy az egyházat a hazugság lelke, és igy a pokol legyőzze.
. Mit kell tehát cselekednünk, ha a hit dolgában
• Ahhoz kell tartanunk magunkat, a mit a tanitó egyház határoz.
»És ő (Krisztus) adott pásztorokat és t a n í t ó k a t . . . hogy ne legyünk többé habozó kisdedek, s ide és oda ne vitessünk a tudo-mánynak minden szelétől az emberek gonoszsága és a tévelygésbe ejtő álnoksága által.« Efez. ó, 10—11.
273. Mikép hozza a tanitó egyház a maga határozatait ? A tanitó egyház a maga határozatait vagy az egy-ház feje, a pápa által hozza, vagy az általa megerősített szent zsinat által.
274. Nem tanit-e a katholika egyház semmi ujat, mi-dón a1 fölmerült vitáknál eldönti, mit kelljen hinni ?
Nem; a katholika egyház csak a szentírásban és hagyományokban rábízott Isten-igét magyarázza, és el-veti az ellenkező tévelyeket és újításokat.
nem hibázhat ?
vita támad ?
275. Ha a katholika egyház azért van Krisztustól ala-pítva, hogy az embereket az örök üdvösségre vezesse:
mire köteles irányában minden ember, ha üdvözülni akar ?
Minden ember köteles, ha üdvözülni akar, a ka-tholika egyház tagjává lenni, azaz, tanítását hinni, pa-rancsolatait megtartani és malaszt-eszközeit
hasz-nálni. . 276. Ki kötelez minket erre ? '
Erre maga Jézus Krisztus kötelez minket, midőn igy szól: »A ki az anyaszentegyházat nem hallgatja, legyen neked, mint a pogány és a vámos. Máté 18, 17.
277. Minek neveztetik e végett a katholika egyház ? A katholika egyház e végett az e g y e d ü l üd-v ö z í t ő egyháznak neüd-veztetik; mert az emberi nem üdvözitésére Krisztus csak egy, t. i. a katholika egyházat alapítván, e g y e d ü l az birja s tanitja és szolgáltatja ki az üdvösségünkre rendelt
malasztesz-közöket. . 278. Nagy vétek-e tehát a katholika egyházat megvetni
vagy attól elpártolni ? . Igenis, nagy vétek; mert a katholika egyházat
megvetni annyi, mint magát Krisztust, az ő tanítását, malaszt-eszközeit megvetni; attól elpártolni annyi, mint magától Krisztustól elszakadni, és magát az örök
kárho-zatra méltóvá tenni. . 27.9. Kik tartoznak a katholika egyházba?
A katholika egyházba tartoznak mindazok, kik meg vannak keresztelve, a katholikus hitet vallják, és a pápának, mint az egyház fejének engedelmeskednek.
Meg kell itt jegyeznünk, h o g y nem a bűntelen tudatlan-ság. hanem a gonosz akarat zárja ki az embereket itt a
föl-65
dön a katholika egyházból, a más világon pedig a mennyor-szágból. A kik tehát ö n v é t k ö k n é l k ü l , csupán születé-süknél fogva vannak valamely hamis hitben ; de őszintén kere-sik az igaz hitet, és készek azt, mihelyt föllelik, el is fo-gadni, azalatt pedig, a mint legjobban tudják, ugy teljesítik az Isten akaratát : azok habár külsőleg el vannak is választva a katholika egyháztól, lélekben mégis egyesülve vannak vele, és szintén részesülnek a katholika egyház azon kegyelmeiben, me-lyek az örök üdvösségre vezetnek. Azonban az önvétkök nélkül tévelygők is meg vannak fosztva szent hitvallásunk több hatha-tós malaszt-eszközétől és áldásától ; p. o. a szent-mise áldozatnak, az oltári szentségnek, a hün-feloldozásnak, a haldoklók szentsé-gének áldásaitól. Azért imádkozzunk a tévelygőkért, és igaz szeretet és épületes önviselet által iparkodjunk megtérésü-ket elősegíteni.
280. Mit vallunk tehát az apostoli hitvallás eme sza-vaival: Hiszek egy közönséges keresztény
anya-szentegyházat ?
Azt valljuk, hogy Krisztus egy látható egyházat alapított, mely fönnállásában rendíthetlen, és taní-tásában hibázhatlan, melynek föltétlenül hinni és en-gedelmeskedni tartozunk, ha az örök üdvösséget el akarjuk nyerni ; és hogy ezen egyház nem más, mint a római katholika egyház.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . Édes anyádként szeresd és tiszteld az anyaszentegyházat, s alázatosan vesd alá magad minden törvé-nyének és határozatának ; mert »a ki az egyházat nem akarja anyjának, az Istent sem vallhatja atyjának.« Sz. Cziprián pnsp.
és vért. (f 258. évben.)
x 4. Az anyaszentegyház elterjedéséről és fönnállásáról.
Mily foganata volt az apostolok prédikálásának?
Az apostolok prédikálásának oly áldásdús foga-nata volt, hogy az nem származhatott emberektől, ha-nem egyedül Istentől.
KÖZÉP KATEKIZMUS. 5
282. Miért nem származhatott ezen foganat az embe-rektől? ' '
Mert a keresztény egyház hihetetlen gyorsaság-gal terjedt el az egész földön, jóllehet az emberek, zsidók ugy mint pogányok, királyok és császárok min-dent elkövettek, hogy terjedését akadályozzák.
283. Mit tettek az emberek, hogy az egyház terjedését . akadályozzák ? . Gyűlölségből a keresztény vallás iránt, mely bű-neiket kárhoztatta, három évszázadon át legkegyetle-nebb módon üldözték és kínozták a keresztényeket.
284. Háromszáz esztendő után ki adta meg a békét az egyháznak?
Nagy Konstantin császár adta meg végre az egy-háznak a békét.
285. Mi indította arra Konstantint ?
Arra Konstantint indította a szent keresztnek csodálatos megjelenése az égen ezen fölirattal:.»E jel-ben fogsz győzni!«
286. Mióta áll már fönn a katholika egyház ?•
Több mint ezernyolczszáz év óta áll már fönn a katholika egyház.
287. Nagy Konstantin idejétől már nem voltak a ka-tholika egyháznak ellenségei ?
A katholika egyháznak mindenkor sok és hatal-mas ellenségei voltak; de nem vehettek rajta erőt, és nem is fognak venni soha, mert Krisztus megígérte azt az anyaszentegyháznak, midőn mondá, hogy »a pokol kapui nem vesznek rajta erőt.«
288. Konstantin ideje óta kik voltak a katholika egy-ház legveszedelmesebb ellenségei?
A katholika egyház legveszedelmesebb ellenségei voltak az e r e t n e k e k , kik a katholika egyháztól
67 elpártolván, külön községeket, vagyis felekezeteket alkottak.
289. Ezen felekezetek is oly állandók, mint a katholika egyház?
Ezen felekezetek nem állandók, elenyésznek, és ismét njra támadnak, mint- ezt minden időkor története
bizonyítja. . 290. Megjövendölte-e Krisztus, hogy felekezetek fognák
támadni ?
Igenis; Krisztus és az apostolok világosaD és ismételve megjövendölték ezt. Máté 24, 11. Tim. II. 4.
3. Péter II. 3, 3. Jud. 18.
291. Miért engedi meg Isten, hogy felekezetek támad-janak ?
Isten megengedi, hogy felekezetek támadjanak:
1. hogy az anyaszentegyház a rothadt és ragályos tagok-tól megtisztuljon; 2. hogy tanítása újra megerősíttes-sék és mindig jobban megismertesmegerősíttes-sék.
292. Mi áltál szokta Isten a katholika egyháztól való elszakadásokat bőven kipótolni ?
Isten a katholika egyháztól való elszakadásokat a pogányok megtérítése által szokta bőven kipótolni, kik a hit malasztját jobban fordítják hasznukra.
293. Mi által erősíttetik és ismertetik meg leginkább a katholika egyház tanítása?
A katholika egyház tanítása leginkább megerősít-tetik és megismermegerősít-tetik az e g y e t e m e s z s i n a t o k , vagyis az e g y h á z i g y ü l e k e z e t e k határozatai által, mely zsinatok a Szentlélektől vezéreltetve, az ős katholikus tanítást hibázhatlanul magyarázzák, meg-erősítik és az uj hamis tanításokat kárhoztatják.
5*
2.94. Alikor és hol tartattak az utolsó egyetemes egy-házi gyülekezetek ?
Az utolsó egyetemes egyházi gyülekezetek három-száz év előtt T r i d e n t b e n és IX. Pius pápa uralko-dása alatt Rómába,n a V a t i k á n b a n tartattak, épen midőn uj hamis tanok támadtak, melyek azon sziu alatt, hogy az egyházat javítják, veszedelmes elveket
ter-jesztettek. i 295. Mit tettek ezen zsinatok ?
Ezen zsinatok egyhangúlag kárhoztatták a ve-szedelmes hamis tanításokat, és az anyaszentegyház javára sok hasznos rendeletet hoztak.
296. Mit kell tennünk, mikor eretnekségek vagy sza-kadások támadnak?
Gondosan kell őrizkednünk a hamis tanítók csá-bító beszédeitől és könyveitől, s mindenkor erősen ra-gaszkodnunk a római katholika egyház tanításához és határozataihoz.
Erkölcsi tanulság·. Szived mélyéből adj hálát Istennek, hogy a katholika egyház hive vagy, melyen oly észrevehető az Isten áldása. Re aztán iparkodjál is ugy élni, hogy igazi keresz-tény életed által annak becsületére válhassál, különben semmi hasznod, hogy bivei közé tartozol.
»Szenteknek egyességét.«
2.97. Mit értünk a szentek egyessége alatt ?
A szenteknek egyessége alatt értjük, hogy az anya-szentegyház tagjai, mint Krisztusban egy testnek tag-jai, egymással szellemileg egyesülve vannak ugy, hogy az egyik tagnak lelki javaiban a többi is részesül. ·
»Miképen egy testben sok tagunk van : . . . aképen egy test vagyunk Krisztusban, de egyenkint különben egymásnak vagyunk tagjai.« Rom. 11., 4—5.
69·
298. Kik az anyaszentegyház tagjai ?
Az anyaszentegyház tagjai: 1. a földön élő ke-resztények mind, kik a katholika egyházhoz tartoznak,
— és ezek teszik a v i t é z k e d ő egyházat; 2. a tisztítóhelyen levő lelkek, — és ezek teszik a s z e n -v e d ő egyházat; 3. a szentek mennyben, — és ezek teszik a g y ő z e d e l m e s egyházat.
299. Miért neveztetnek ezen egyesség tagjai összesen Szenteknek ?
Azért, mert mindnyájan szentségre vannak hi-vatva és a keresztség ¡által megszentelve, és sokan kö-zölök már valóságos szentek is.
300. Miben áll az anyaszentegyház tagjainak egyessége ?•
Az anyaszentegyház tagjainak egyessége abban áll: 1. hogy mi a szenteket a mennyben tiszteljük és se-gítségül hívjuk, ők pedig érdemeik és könyörgéseik ál-tal Istennél rajtunk segítenek; 2. hogy mi imádságaink, alamizsnáink és más jó cselekedeteink, különösen a szent-egyház minden mise-áldozataiban a tisztító-belyen lévő lelkeknek segítségére vagyunk; általában minden lelki javaiban részesülünk; 3. bogy kivált, ba a kegyelem
álla-potában vagyunk, az anyaszentegyház mise-áldozataiban, imádságaiban és egyéb jó cselekedeteiben részesülünk.
E r k ö l c s i t a n u l s á g ' . Naponkint imádkozzál keresztény testvéreidért, mind azokért, kik itt a földön harczolnak, mind azokért, kik a tisztító-helyen szenvednek, s Nmnden reggel és ostve ajánld magad a mennyei szentek oltalmábaA J
Tizedik ágazat.
cj- , 1l
. » B ű n ö k n e k b o c s á n a t á t . « ' Mit tanít az apostoli hitvallás tizedik ágazata ?•
^ Azt tanítja, hogy a katholika egyházban Jézus Krisztus érdemeinél fogva bűneinknek és azok bünteté-seinek elengedését megnyerhetjük. Efez. 1, 7.
. Mely biinök bocsánatát nyerhetjük meg a katho-lika egyházban ?
A katholika egyházban megnyerhetjük kivétel nélkül minden bün bocsánatát.
~Í№3fMit kell tenni a bűnösnek, hogy bűneinek bo-csánatát megnyerhesse?
A bűnösnek, hogy bűneinek bocsánatát megnyer-hesse: 1, igaz bűnbánatot kell tartani; mert Krisztus mondja: »Ha meg nem tértek, mindnyájan elvesztek.«
(Luk. 13, 3.); 2. méltóképen kell fölvennie azon szent-ségeket, melyeket Krisztus urunk a bűnök megbocsátá-sára rendelt.
Mily szentségeket rendelt Krisztus urunk a bűnök
\ megbocsátására?
A keresztség és penitencziatartás szentségét ren-delte Krisztus urunk a bűnök megbocsátására.
305. Kinek van hatalma a penitencziatartás szentsé-gében a bűnöket megbocsátani ?
A katholika egyház püspökeinek és az általok fölszentelt és fölhatalmazott áldozó papoknak van ha-talmok a penitencziatartás szentségében a bűnöket megbocsátani, mert ezeknek mondatott: »A kiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik.«·
.Tán. 20., 23.
Erkölcsi t a n u l s á g . Adj szívből hálát Istennek, hogy bű-neid bocsánatát megígérte, s szívesen és gyakrabban, de egyszer-mind jól elkészülve járulj a penitencziatartás szentségéhez, hogy meggyónván bűneidet, te is méltó légy e szavakat hallani : »Bíz-zál fiam, megbocsáttatnak bűneid.« · '
71