/ifi*·
K Ö Z É P
K A T E K I Z M U S
katholikus gyermekek
számára
a religio történetének rövid vázlatával.
1 8 8 7 .
Az » A t h e n a e u m < részvény-társulat könyvnyomdája.
ben Esztergomban megtartott tartományi zsinat elfogadott, a lelkipásztorok az iskolában, a tem- plomokban, s minden nyilvános oktatásban, zsi- nórmértékül megtartani köteleztetnek.
Esztergomban, 1859. szeptember hó 1-én.
S e i t o v s z k y J á n o s
Ö eminentiája k. parancsára gróf "Nyári Rudolf
titoknok.
'"-¿/.A ^ -
I m á d s á g o k .
Az Úr imádsága.
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben! szenteltessék a te neved; jőjön te országod; legyen meg a te akaratod, miképen mennyben, azonképen a földön is. Mindennapi kenyerünket adjad nekünk ma; és bocsásd meg nekünk ÍÍ mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az elle- nünk vétetteknek; és ne vigy minket a kísértetbe, de szabadíts meg a gonosztól. Amen.
Az angyali üdvözlet.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes! Az Ur van teveled, áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcsé, Jézus! Asszonyunk szűz Mária, Istennek szent Anyjal imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen.
Az apostoli hitvallás.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében; és a Jézus Krisztus- ban, ő egy Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától; kinzaték Ponczius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték, szállá alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltá- mada; fölméne mennyekbe, ül a mindenható Atya Isten- nek jobbja felől; onnét lészen eljövendő ítélni elevene- ket és holtakat. Hiszek Szentlélekben; egy közönsé- ges keresztény anyaszentegyházat, szenteknek egyes-
1*.
ségét; bűnöknek bocsánatát; testnek föltámadását és örök életet. Amen.
Az Isten tíz parancsolata.
1. Én vagyok a te urad Istened, idegen isteneid ne legyenek előttem; faragott képet ne csinálj magadnak, bogy azt imádjad.
2. Istennek nevét biában ne végyed.
3. Megemlékezzél róla, bogy ünnepeket szentelj.
4. Atyádat és anyádat tiszteljed, bogy bosszú életű légy a földön, melyet urad Istened ad teneked.
5. Ne ölj.
6. Ne paráználkodjál.
7. Ne orozz.
8. Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen.
9. Felebarátodnak feleségét bűnre ne kívánjad.
10. Se bázát, se mezejét, se szolgáját, se szolgáló leányát, se ökrét, se szamarát, se egyébnemü jószágát.
Az anyaszentegyház öt parancsolata.
1. Az anyaszentegyháznak szokott ünnepnapjait megüljed.,
2. Ünnepnap misét becsületesen hallgass.
3. Bizonyos napokon a parancsolt böjtöket meg- tartsd, és némely eledeltől magad megtartóztassad.
4. Bűneidet minden esztendőben a keresztény anyaszentegyház törvénye szerinti áldozó-papnak meg- gyónjad, és legalább húsvét táján az oltári-szentséget magadhoz vegyed.
5. Tiltott napokon menyegzőt ne tarts.
A hét szentség.
1. A keresztség, 2. a bérmálás, 3. az oltáriszentség, 4. a penitencziatartás, 5. az utolsó-kenet·, 6. az egyházi- rend, 7. a házasság. ·
5
Midőn az „Angyali üdvözlet"-re harangoznak r e g g e l , d é l b e n , e s t v e ,
a Fiu-Isten megtestesülésének emlékezetére.
Az Ur angyala köszönté szűz Máriát, és ez méhé- ben fogada a Szentlélektől. — Üdvözlégy Mária stb.
íme az Ur szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint. — Üdvözlégy Mária stb.
És az Ige testté lőn, és mibennünk lakozék. ·— Üd- vözlégy Mária stb.
Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk Krisztus Ígéretére.
Kérünk téged ur Isten! öntsd lelkünkbe szent malasztodat, hogy kik az angyali üzenet által szent Fiadnak Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a föltámadás dicső- ségébe vitessünk. Ugyanazon mi urunk Jézus Krisztus által! Amen.
Estve a megholt hívekért még egy »miatyánk« és »üdvöz- légy« kapcsoltatik hozzá e zárszavakkal:
A megholt hivek lelkei Isten irgalmasságából bé- keségben nyugodjanak. Amen.
A z isteni erények.
Oh Istenem! hiszem mindazt, mit katholíka anya- szentegyházad által, hogy higyük, elénk adsz, mert azt te nyilatkoztattad ki, ki örök és csalhatatlan igaz- ság vagy.
Oh Istenem! remélem tőled Jézus Krisztus érde- meiért az örök boldogságot és mindazt, a mi annak elnyerésére szükséges és hasznos; mert azt te ígérted meg, ki mindenható, végtelenül jó és hű vagy.
Oh Istenem! teljes szívből szeretlek téged min- denek fölött, mert legjobb atyám, legfőbb és szere-
tetre legméltóbb jóság vagy. Éretted szeretem feleba- rátomat is, mint enmagamat, legyen az akár jóakaróm, akár ellenségem.
A keresztségben tett f o g a d á s megújítása.
Oh Istenem! irgalmas szeretetedből engem még mint kisdedet a szent keresztségben minden bűnömtől megtisztítál, újra képmásoddá alkottál, malasztod által megszenteltél, és anyaszentegyházadba fölvettél.
Örömmel vallom most újra, mint már a szent keresztségben vallottam, hogy hiszek tebenned egy Istenben, az Atyában és Fiúban és Szentlélekben ; hogy hiszem mindazt, a mit a római katholika anyaszent- egyház, hogy higyem, elém ad. Ezen szent és egyedül üdvözítő bitben akarok élni és meghalni.
Valamint a szent keresztségben ellenmondottani, ugy most újra ismét ellenmondok az ördögnek, az ő cselekedeteinek és az ő pompájának, minden bűnnek, minden bűnre szolgáló alkalomnak és kisértetnek. TJjra fogadom neked Istenem, hogy parancsolataidat, melye- ket vagy egyenest magad vagy anyaszentegyházad által adtál, egytől-egyig biven megtartom; hogy téged mindenek fölött tenmagadért, felebarátomat pedig mint enmagamat teéretted fogom szeretni.
Kérlek oh Istenem, újítsd meg bennem azon ma- lasztot, melyet a szent keresztségben nyertem, és erő- síts meg a jóban mindvégig, hogy az ártatlanság azon fehér köntösét, melyet a szent keresztségben kaptam,, egykor tisztán és szeplőtlenül mutathassam föl itélőszé- ked előtt, s eljuthassak az örök életre. Amen.
A szent olvasó.
Az olvasó imádkozásánál az idö vagy ájtatosságunk minő- ségéhez képest Megváltónk életéből, szenvedéséből és dicsőségéből hálásan különféle titokról emlékezhetünk meg.
7
A három első ü d v ö z l e t b e n a »Jézus« név után mon- datik a három k é r é s ; az öt szakasz ü d v ö z l e t e i b e n pedig az illető öt szent t i t o k .
Az örvendetes titkok.
R e n d e s e n a z á d v e n t t ő l n a g y b ö j t i g . Ki bennünk nevelje az igaz hitet.
Ki bennünk nevelje az erős reményt.
Ki bennünk nevelje a tökéletes szeretetet. * 1. Kit te, sz. Szűz, méhedbe fogadtál.
2. Kit te, sz. Szűz, Erzsébetet látogatván, méhedben hor- doztál.
3. Kit te, sz. Szűz, e világra szültél.
4. Kit te, sz. Szűz, a templomban bemutattál.
5. Kit te, sz. Szűz, a templomban föltaláltál.
A fájdalmas titkok.
R e n d e s e n n a g y b ö j t b e n . Ki világosítsa értelmünket.
Ki tökéletesítse akaratunkat.
Ki erősítse emlékezetünket.
*
1. Ki érettünk veritékezett.
2. Ki érettünk megostoroztatott.
S. Ki érettünk tövissel megkoronáztatott.
4. Ki érettünk a keresztet vitte.
5. Ki érettünk a keresztre feszíttetett.
A dicsőséges titkok.
R e n d e s e n h ú s v é t t ó l á d v e n t i g.
Ki gondolatainkat igazgassa.
Ki szavainkat vezérelje.
Ki cselekedeteinket kormányozza.
1. Ki halottaiból föltámadott.
2. Ki mennyekbe fölment.
3. Ki a Szentlelket elküldötte.
4. Ki téged, sz. Szűz, mennyekbe fölvitt.
5. Ki téged, sz. Szűz, mennyekben megkoronázott.
A boldogságos szűz főáriához.
Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja! kö- nyörgésünk meg ne vesd szükségünk idején; hanem oltalmazz minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz, asszonyunk, közbenjárónk, szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, Fiadnak ajánlj minket, mutasd meg nekünk szent Fiadat!
m á s .
Emlékezzél meg, oh legkegyesebb szűz Anya Mária, miként soha sem hallotta senki, hogy Te azt, ki oltalmad alá folyamodott, segedelmedért esdeklett, vagy szószólásodat kérte, gyámoltalan magára hagytad volna. Én is hasonló bizalomtól lelkesedve sietek hoz- zád, oh szüzek szent Szüze! hozzád folyamodom, oh kegyelmes Anya! és mint szegény bűnös" sóhajtozva lábaidhoz borulok. Ne vesd meg igéimet, Örök Igének szent Anyja, hanem hallgasd meg kegyelmesen. Amen.
Dicsőség az Atyának és Finnak és Szentlélek Istennek. Miképen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökön örökké. Amen.
B e v e z e t é s .
Az ember végczéljáról és rendeltetéséről.
J. Mi végre vagyunk a földön?
A végre vagyunk a földön, hogy az Istent meg- ismerjük , őt szeressük, neki szolgáljunk s ekkép üdvö- züljünk.
2. Nem vagyunk-e tehát főleg azért a földön, hogy a földi javák áltál boldogokká legyünk?
Nem! mert a földi javak soha sem boldogíthatják igazán az embert.
-V. Miért nem boldogíthatják igazán a földi javak az embert ?
A földijavak azért nem boldogíthatják igazán az embert: 1. mert a földi javak hiuk és mulandók; 2.
mert az ember Istenért és az örök boldogságért van teremtve.
1. »Gyüjték magamnak ezüstöt és aranyat, s összehal- mozám a királyok és tartományok kincseit Valamit meg- kívántak szemeim, semmit sem tagadtam meg nekik ; sem meg nem tiltám szivemnek, hogy ne éljen minden gyönyörűséggel. . . De mindenekben csak hiúságot ás lélekgyötrelmet láték; mivel semmi sem állandó a nap alatt,« mondja Salamon, a legbölcsebb és legszerencsésebb király. Pred. 2, 8 —11. — 2. Azért kiált föl szent Ágoston : « Magadért teremtél minket, oh Isten ! s nyugtalan szívünk, míg benned meg nemnjiaagzik -.
4. Mi tehát legszükségesebb a földön?
Legszükségesebb a földön az, bogy az Istent megismerjük, őt szeressük, neki szolgáljunk, s ekkép
üdvözüljünk.
»Keressétek először Isten országát és igazságát.« Máté ti., 33. »Mert mit használ az embernek, ha az egész világot meg- nyeri is, de lelkének kárát vallja?« Máté 16., 26.
5. Mit kell tennünk, ha az Istent megismerni, öt sze- retni, neki szolgálni és üdvözülni akarunk ? 1. Hinnünk kell mindazt, a mit Isten kinyilat- koztatott; 2. meg kell tartanunk mindazon parancsola- tokat, melyeket Isten elénk szabott; 3. élnünk kell azon malaszt-eszközökkel, melyeket Isten üdvösségünkre rendelt.
6. Hol találjuk föl a hitről, a parancsolatokról és a malaszt-eszközökről való tanítást ?
A bitről, a parancsolatokról és a malaszt-eszkö- zökről való tanítást föltaláljuk a k a t e k i z m u s b a n .
7. Mit foglal tehát magában a katekizmus ?
A katekizmus bárom szakaszt foglal magában;
t. i. a b i t r ő l , 2. a p a r a n c s o l a t o k r ó l , 3. a m a l a s z t - e s z k ö z ö k r ő l , vagyis a szentségekről és az imádságról.
Erkölcsi tanulság. Szorgalmasan és figyelmesen végy részt a keresztény tanításban, hogy megtanuld, miként kell igazán megismerned és szeretned Istent, hogy végczélodat, az örök üdvösséget elérhesd.
Fökötelességünk az Istent ismerni ; Ki őt nem ismeri, az nem is szereti.
ELSŐ SZAKASZ.
A hitről.
A hit fogalmáról és kútfejeiről.
1. Mit tesz hinni ?
. Hinni tesz : igaznak tartani azt, a mit más mond, és pedig azért, mert ő mondja.
2. Mit tesz Istennek hinni ?
Istennek hinni tesz: igaznak tartani azt, a mit Isten mondott, vagyis kinyilatkoztatott, és pedig azért, mert ő kinyilatkoztatta.
•9. Mit tesz katholikus keresztény módon hinni ?
Katholikus keresztény módon hinni tesz: igaznak tartani mindazt, a mit Isten kinyilatkoztatott, és anya- szentegyháza által, hogy higyük, elénk ad.
4. Miért kell mindazt hinnünk, a mit Isten kinyilat- koztatott ?
Azért, mert az Isten örök és csalhatatlan igazság.
5. Miért kell hinnünk azt, a mit az anyaszentegyház, hogy higyük, élénk ad ?
Azért, mert Krisztus az isteni kinyilatkoztatást az anyaszentegyházra bizta, és megparancsolta, hogy min- ket arra tanítson.
6. Mit értünk az isteni kinyilatkoztatás alatt ?
Az isteni kinyilatkoztatás alatt értjük azon taní- tást, melyet Isten a mi üdvösségünkre kijelentett.
7. Ki által jelentette ki Isten ezen tanítását ?
Ezen tanítását kijelentette Isten a pátriárkák, próféták, s végre egyszülött Fia, Jézus Krisztus és az apostolok által.
8. Mikép jutott el hozzánk az isteni kinyilatkoztatás 1
Az isteni kinyilatkoztatás részint írásban, részint élőszóval jutott el hozzánk; írásban a s z e n t í r á s vagyis a b i b l i a által, élőszóval pedig a s z e n t ha- g y o m á n y o k által.
.9. Mi a szentírás ?
A szentírás azon könyvek gyűjteménye, melyek a Szentlélek sugallatából írattak, és az anyaszentegyház által Isten igéjének ismertetnek el.
10. Mikép osztatik fel a szentírás?
A szentírás az ó- és uj-testamentom, vagyis, az ó- éa uj-szövetség könyveire osztatik fel.
11. Mily kinyilatkoztatást foglal magában az ó-szövet- ségi szentírás ?
A.,·, ó- szövetségi szentírás azon kinyilatkoztatást foglalja magában, melyet Isten Krisztus urunk eljöve- tel'' előtt tett az embereknek.
Í2. Mely könyvekből áll az ó-szöuetségi szentírás ?
Az ó-szövetségi szentírás 21 történeti, 7 tanítási, és 3 7 prófétai könyvből áll.
A t ö r t é n e t i könyvek : Mózes 5 könyve, Józsue, a Birák
!·-• Bú', a Királyok 4, a Krónika 2 könyve, Ezdrás, Nehemiás, Tóbiás. Judit, Eszter 1 és végre a Makkabeusok 2 könyve.
A t a n í t á s i könyvek : Jób, a Zsoltárok, a Példabeszé- dek, a Prédikátor, az Énekek Éneke, a Böloseaég és végre böles Sirák fiának könyve.
A p r ó f é t a i könyvek: Izaiás, Jeremiás, Baruk, Dá- niel, Oziás, Jóel, Amosz, Abdiás, Jónás, Mikeás. Xahum, Habakuk, Sofoniás, Aggeus, Zakariás és Malakiás könyve.
13
13. Mily kinyilatkoztatást foglal magában az ug-szövet- ségi szentírás ?
Az uj-szövetségi szentírás azon kinyilatkoztatást foglalja magában, melyet Jézus Krisztustól és az apos- toloktól kaptunk.
14. Mely könyvekből áll az üj-szövetségi szentírás ?
Az uj-szövetségi szentírás áll: 1. a 4 evangéliom- ból, melyeket sz. Máté, sz. Márk, sz. Lukács és sz. János- irtak; 2. az »Apostolok Cselekedeteidnek könyvéből, melyeket sz. Lukács irt; 3. sz. Pálnak 14, s más apostolok 7 leveléből; 4. sz. János »Titkos Jelenései«-nek köny- véből.
Sz. Pál levelei: a rómaiakhoz, a korinthusiakhoz, 2 a gala- latáklioz, 1 az efezusiakhoz, 1 a filippiekhez, 1 a kolosszaiakhoz, 2 a tesszaloniaklioz, 2 Timoteushoz, 1 Títushoz, 1 Pilemonlioz, 1 a zsidókhoz.
A többi: 1 sz. Jakabtól, 2 sz. Pétertől, 3 sz. Jánostól és 1 taddeusi sz. Judástól.
lő. Hol találjuk föl az igazi szentírást ?
Az igazi szentírást a katholika egyházban talál- juk föl; mert ez egyenest áz apostoloktól vette azt, és a
Szentlélek segítségével mindenkor minden hamisítástól tisztán megőrzötte.
16. Elég-e csak azt hinnünk, mi a szentírásban van ?
Nem elég; hanem a szent h a g y o m á n y o k a t , vagyis azon kinyilatkoztatott igazságokat is kell hin- nünk, melyeket az apostolok hirdettek ugyan, de írásba nem foglaltak.
Azért inté már az első · keresztényeket sz. Pál: »Annak- okáért, atyámfiai, legyetek állhatatosak és tartsátok meg a hagyo- mányokat, melyekre taníttattatok akár beszédünk, akár levelünk által.« Tessz. TI. 2 i4. .
17. Nem irtak-e meg tehát az apostolok mindent, a mit Jézus tanitett ?
Az apostolok még azt sem irták meg mind, a mit Jézus cselekedett, annál kevésbbé irtak meg mindent, a mit tanított: mert Jézus nem azt parancsolta nekik, bogy tanítását irják le, hanem, hogy azt hirdessék. Márk 16.. 15. Máté 28., 29. '
»Sok más jeleket is véghez vitt Jézus tanítványainak lát- tára, melyek nincsenek megírva e könyvben.« Ján. 20., 30.
18. Miért kell a szent hagyományokat is épen ugy hinnünk, mint azt, mi a szentírásban foglaltatik ?
•Azért, mert a szent hagyományok is az Istennek épen oly tiszta és hamisítatlan kinyilatkoztatása, mint a mi a szentírásban foglaltatik. .
19. Miképen tartotta fönn tisztán hamisítatlanul az anyaszentegyház a hagyományokat ?
Az anyaszentegyház tisztán és hamisítatlanul fön- tartotta a hagyományokat: 1. a Szentlélek segítsége által, ki az anyaszentegyházat minden tévedéstől min-
denkor megőrzötte ; 2. az által, hogy az anyaszentegyház mindenkor azon szabályt követte: semmi uj tanítást nem tűrni, hanem csak a régihez, az atyáktól öröklött- hez ragaszkodni.
20. Mit rendelt az anyaszentegyház a népnyelvekre fordított szentírás olvasására nézve ?
Az anyaszentegyház a népnyelvekre fordított szentírás olvasására nézve azt rendelte: 1. bogy a szent- írás olvasásához megkívántató ismeretekkel és jámbor- sággal bírjunk, 2. hogy a fordítás egyházi helybenha- gyással és hiteles magyarázattal legyen ellátva.
Ezen bölcs rendelete által korántsem akarja az anyaszent- egyház a híveket a szentírás olvasásában akadályozni, sőt inkább forrón óhajtja, hogy azok azt ismerjék és szeressék ; hanem csak
15
az az anyaszentegyház szándéka, hogy híveit a hamisított bibli- áktól, minőkkel a tudatlanok gyakran és szándékosan megcsalat- nak, továbbá a hibás magyarázattól, eretnekségektől és hitszaka- dásoktól megóvja.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . Egész életeden át szívből ragaszkod- jál a katbolika egyház tanításához ; mert ha azt hiszed, mit a katholika egyház tanít, akkor az Isten szavát hiszed.
A hit szükséges voltáról.
\21. Szükséges-e a hit az üdvösségre ?
A hit elkerülhetetlenül szükséges az üdvösségre;
mert »hit nélkül lehetetlen Isten előtt kedvesnek lenni.«
Zsid. 11., 6.
» A k i nem hiszen, már megítéltetett.« Ján. 3, 18. » A k i nem hiszen, elkárhozik.« Márk. 16., 16.
- 22, Üdvözülhetünk-e minden hitben ?
Nem, csak az igaz hitben üdvözülhetünk, melyet Krisztus urunk tanított.
»A ki a Fiúnak hiszen, örök élete van ! a ki pedig a Fiúnak nem hiszen, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.«
Ján. 3., 36.
' 23. Miért üdvözülhetünk csak azon hitben, melyet Krisztus urunk tanított ?
Mert csak ezen, és semmi más hit által lebetünk Jézus Krisztusé; már pedig Jézus nélkül nincs üd-
vösség.
»Mert nem is adatott más név az ég alatt az embereknek, melyben üdvözülnünk kellene.« Ap. csel. 4., 12.
* 24. Mely egyház bírja az igaz, Krisztus által tanított hitet?
Az igaz, Krisztus által tanított hitet egyedül a katbolika egyház bírja.
25. Miért birja egyedül a katholika egyház az igaz, Krisztus által tanított hitet ?
Mert egyedül a katholika egyház vette át magá- tól Krisztustól és az apostoloktól e hitet, mint rábízott mennyei kincset, és azt örökké hamisítatlanul megőr- zötte. Tim. I. 6., 20.
26. Ha tehát csak a katholika egyházban van az üdvözítö igaz hit, nagy kegyelem-e katholikus keresz-
ténynek lenni?
Katholikus kereszténynek lenni nagy kegyelem, melyért nem adhatunk elég hálát Istennek, és melyet buzgón kell lelkünk üdvösségére használnunk.
Erkölcsi tanulság·. Örülj és gyakrabban adj hálát Isten- nek, liogy a katholika egyház gyermeke vagy ; mert sz. Ágoston szerint: »a katholikus hitnél nincs nagyobb kincs,« nagyobb gaz- dagság, ha ugy élünk, amint e hit minket tanít. Ez leginkább be- bizonyul a halál-órában.
' A hit tulajdonságairól.
/
j /27. Milyennek kell lenni hitünknek ?
Hitünknek: 1. teljesnek, 2. erősnek, 3. elevennek, 4. állhatatosnak kell lennie.
/28. Mikor teljes hitünk ?
Hitünk t e 1 j e 8, ha nem csak egyet vagy mást, ha- nem mindent hiszünk, mit a katholika anyaszentegyház, hogy higyük, elénk ad.
29. Mikor erös hitünk ?
Hitünk e r ő s , ha ugy hiszünk, hogy legkevésbbé sem kételkedünk.
P é l d á k : Ábrahám erős hiteért megjutalmaztatott; Móz.
1., 12. Mózes és Áron egyszeri kételkedésük miatt megbüntettet- tek. Móz. IV. 20., 12.
17 Mikor eleven hitünk ? ·
Hitünk e l e v e n , ha szerinte élünk, azaz, a rosz- szat kerüljük, és a jót cselekeszszük, a mint a hit pa- rancsolja.
y Jl. Mikor állhatatos hitünk ?
Hitünk á l l h a t a t o s , ha készek vagyunk inkább mindentől, még életünktől is megválni, mint hitünktől elpártolni.
A szent vértanuk példája.
f,32. Mi
viszi az embert a hittől való elpártolásra ? - A bittől való elpártolásra viszi az embert: 1. a kevélység és a hit titkainak biu feszegetése; 2. az imádságnak, az isteni szolgálatnak és egyéb vallási kö- telességeknek elhanyagolása; 3. a világias szellem és gunyolókkal való. társalgást})
35, Mi által kell kivaltképen megmutatnunk, hogy
<· ' hitünk erős és állhatatos ?
Hogy hitünk erős és állhatatos, azt kiváltképen az által kell megmutatnunk, hogy azt soha, még színből sem, tagadjuk meg, bauem szóval, tettel mindenkor bátran valljuk.
»A ki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, ki mennyekben v a n ; a ki pedig megtagad en- gem az emberek előtt, megtagadom én is őt Atyám előtt, ki mennyekben van.«
Máté 10., 3 2 — S ^
-y3'4. Kiváltképen mi által vallja a katholikus keresz- ' tény a maga hitét ?
A katholikus keresztény a maga bitét kiváltképen vallja a keresztvetés által.
55. Mikor vessünk magunkra keresztet ?
^ Jó és üdvös, az első keresztények példája szerint, gyakran vetni magunkra keresztet, különösen fölke- léskor, lefekvéskor, evés előtt és evés után, imádság
KÖZÉP KATEKIZMUS. 2
( /
l
előtt és imádság után, végre, minden fontosabb dolog előtt, s minden kisórtetben és veszélyben.
36 A Miért üdvös gyakran vetni magunkra keresztet ? ' Mert ájtatos keresztvetés által a gonosz ellenség incselkedései ellen fölfegyverkezünk, és az ég áldását számunkra megnyerjük.
Erkölcsi t a n u l s á g . Soha se szégyeneid magad katholikus hited vagy kereszt-vetés miatt. Szorgosan őrizkedjél oly embe- rektől és könyvektől, melyek téged az igaz hitben és erényben
megingathatnának) >' / 3 ;• ·
V'1 1 I
Az apostoli hitvallásról/' t
37. Hol foglaltatik röviden mindaz, mit a katholikus kereszténynek leginkább tudni és hinni kell ? Mindaz, a mit a katholikus kereszténynek legin- kább tudni és hinni kell, röviden foglaltatik az apostoli bitvallásban.
38. Miért neveztetik e hitvallás apostolinak ? Mert e bitvallás az apostoloktól származik.
. 39. Hány ágazata van az apostoli hitvallásnak ? Az apostoli bitvallásnak tizenkét ágazata van.
-- 40. Miképen szól az apostoli hitvallás ?
»Hiszek egy Istenben« stb. (L. a kai elején.) y&é-i-'-")
Első ágazat.
J.
»Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.«
I. Istenről és tulajdonságairól.
»Hiszek egy Istenben.«
41. Mi az Isten ?
Az Isten önnönmagától való legtökéletesebb szel- lemi lény (lélek), mennynek és földnek ura.
\
\ S
19 42. Miért mondjuk az Istent »szellemi lénynek ?«
Mert az Istennek van értelme és szabad akarata, de nincsen teste, ő lélek.
A szentírás az Isten szemeiről, füleiről, kezeiről csak azért szól, hogy tökéletességeit érthetőleg kifejezze.
43. Miért mondjuk: »az Isten önmagától való?«
Mert egyedül ő volt mindig, és létét senki mástól nem vette.
44. Miért mondjuk, hogy az Isten »legtökéletesebb ?«
Mert az Isten minden jó tulajdonságot egész tel- jességben, vég és batár nélkül, egyesít magában. O örök- kévaló, változhatatlan, mindenütt jelenlevő, mindentudó, végtelenül bölcs, mindenható, végtelenül jó, szent és igazságos, végtelenül irgalmas és türelmes, végtelenül igaz és bű.
45. Mit tesz : az Isten örökkévaló ?
Az Isten ö r ö k k é v a l ó , annyit tesz: ő mindig volt, van és lesz; neki sem kezdete, sem vége.
»Mielőtt a hegyek lennének, és alkotnád a földet, a vilá- got, öröktől fogva örökké vagy te, oh Isten ! 89. Zsolt. 2. .
46. Mit tesz: az Isten változhatatlan ? ^ Az Isten v á l t o z h a t a t l a n , annyit tesz: ő
örökké ugyanaz, és sem ő, sem végzései nem változnak.
•^»Az Istenben nincs helye sem a változásnak, sem a válto- zandóság árnyékának.« Jak. 1., 17. . . .
47. Mit tesz: az Isten mindenütt jelenlévő?
Az Isten m i n d e n ü t t j e l e n l é v ö , annyit tesz:
ő mindenütt van, mennyben, földön és minden helyen.
»Az Isten egyikünktől sincs messze, mert 0 benne élünk, mozgunk és vagyunk.« Ap. Csel. 17., 27—28.
48. Mit tesz : az Isten mindentudó ?
Az Isten m i n d e n t u d ó , annyit tesz: ő mindent
2 *
tökéletesen és őröktől fogva tud: ő tudja a multat, jelent és jövőt, még legtitkosabb gondolatainkat is.
»Az Isten szemei sokkal fényesebbek a napnál, látják az emberek minden cselekedetét, a tenger mélységét és az emberi sziv rejtekeit.« Sir. f. 23., 28. — P é l d á k : Júdás elárulja és sz. Péter megtagadja mesterét, mit előre megmonda Krisztus urunk ; és még egyéb jövendölései, úgyszintén a prófétáké.
49. Mit tesz: az Isten végtelenül bölcs ?
Az Isten végtelenül b ö l c s , annyit tesz : ő mindent legjobban tud intézni, bogy elérje azt, a mit akar.
»Mily nagyok műveid, Istenem! mindent bölcsen intézél el.« 103. Zsolt. 24. — P é l d á k : Mózes a vizből kimentetik, József fölmagasztaltatik, Adám megaláztatik.
50. Mit tesz : az Isten mindenható?
Az Isten m i n d e n h a t ó , annyit tesz: ő min- dent megtehet, és hogy bármit megtegyen, csak akar- nia kell.
, »Istennek semmi sem lehetetlen.« Luk. l., 37. — P é l d á k : a teremtés, a csodák Egyptomban és a pusztában. -
51. Mit tesz: az Isten végtelenül szent?
Az Isten végtelenül s z e n t , annyit tesz: ő csak a jót szereti és akarja, a rosszat pedig utálja.
»Szeresd az igazságot, gyűlöld pedig a hamisságot.« 44.
Zsolt. 8. — P é l d a : a törvényhozás a Sinai-hegyen.
52. Mit tesz: az Isten végtelenül igazságos ?
Az Isten végtelenül i g a z s á g o s , annyit tesz:
ő érdem szerint jutalmaz és büntet.
' »Ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei s z e r i n t . . . Mert Istennél nincsen személyválogatás.« Rom. 2., 6.. 11. — P é 1 d á k : a vízözön, Sodorna és Gomorrha, Noe és L ó t ^
53. Mit tesz: az Isten végtelenül jó ?
Az Isten végtelenül jó, annyit tesz: ő csupa,
21 szeretetből minden teremtményével jót akar, és valóban számtalan jót tesz is velünk. r f / r1 fi. u't ,
»Valami van, mindent szeretsz, és semirtít sem utálsz azokból, a miket teremtettél.« Bölcs. 11., 25. .
5fIMit tesz: az Isten végtelenül irgalmas ?
Az Isten végtelenül i r g a l m a s , annyit tesz: ő minden igazán megtérő bűnösnek örömest megbocsát.
mint én élek, úgymond az Ur, ugy nem akarom az is- tentelen halálát, hanem inkább, hogy az istentelen megtérjen útjáról és éljen.« Ezek. 33., 11. — P é l d á k : a niniyiták. P é l - d á z a t : a tékozló fiu. Luk. 15.
55. Mit tesz: az Isten végtelenül türelmes ?
Az Isten végtelenül t ü r e l m e s , annyit tesz: ő gyakran sokáig vár, mig megbünteti a gonoszt, hogy időt engedjen neki a megtérésre.
v» T e elnézed az emberek bűneit, hogy megtérjenek.« Bölcs.
11., 24. — P é l d á k : Manasses. Kron. II. 33. Jeruzsálem. Máté 23., 24. — P é l d á z a t : a gyümölcstelen fa. Luk. 13. ;
56. Mit tesz: az Isten végtelenül igaz ?
Az Isten végtelenül i g a z , annyit tesz: ő csak igazságot nyilatkoztat ki; mert sem meg nem csalhat, sem meg nem csalathatik.
^»Lehetetlen Istennek hazudnia·« Zsid. 8., 18. >
57. Mit tesz: az Isten végtelenül hü ?
Az Isten végtelenül h ű, annyit tesz: ő bizonyosan megtartja, a mit igér, és megteszi, a mivel fenyeget.
»Ég és föld elmúlnak; de az én szavaim el nem múlnak.
Máté 24., 35.
58. Miért mondjuk az Istent »menny és föld urának?«
Mert ő lévén mennynek és földnek teremtője, egyszersmind azoknak egyedüli ura is, és legfőbb hata- lommal uralkodik fölöttök.
59. Látjuk-e az Istent ?
Testi szemeinkkel az Istent nem láthatjuk: mert ő lélek.
60. Miképen jutottunk tehát az Istennek és az ö tökéle- tességeinek ismeretére, ha öt nem láthatjuk ? Isten maga magát ismertette meg velünk:
1. a l á t h a t ó v i l á g által; mert azt okosan senki sem gondolhatja, hogy a világ maga magát te- remtette, vagy, hogy az abban föltalálható rend ma- gától támadt;
2. a l e l k i i s m e r e t szava által, mely mind- egyre figyelmeztet minket, hogy féljünk a rossznak láthatatlan megboszulójától, és reméljünk a jónak meg- jutalmazójában;
3. a k i n y i l a t k o z t a t á s által, melyet Isten a pátriárkák, próféták és végre egyszülött Fia által tett az embereknek, у
1. Azért mondja sz. Pál a pogányokról, hogy ők nem mjpt- hetők, ha az Istenben nem hisznek: mert »az ő láthatatlan tu- lajdonai, úgymint, örök hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva müveit munkáihói megérthető levén, láthatókká válnak.«
В о т . 1., 20. — 2. »Kik (a pogányok) . . . mutatják, hogy a törvény rendelkezése az ö szívökhe van heirva, bizonyságot tévén a felől lelkiismeretök és egymást vádló vagy mentő gondolataik.«
Rom. 2., 15. — 3. »Az Istent soha senki nem l á t t a ; az egyet- len egyszülött Fiu, ki az Atyának kebeléhen van, ő heszélé meg.« Ján. 1., 18. "г
61. Van-e több egy Istennél ? Csak egy Isten van.
»Én vagyok Isten, és senki más ; hozzám nines hasonló.«
Iz. 46., 9. ~
- Erkölcsi t a n u l s á g . »Fiam! add nekem szivedet.« Pld.
6., 25., 26. — Oh ! add azt neki, az örökkévalónak, a kimond- hatatlanul szépnek, gazdagnak, jónak és h ű n e k ; — add neki minden késedelem nélkül, — mindenkorra és mindörökre : birni akarja azt Isten, hogy boldoggá tegye.;4
23
2. A három isteni személyről.
»Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában.«
62. Miért mondjuk: »Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában ?«
Azért: mert az Isten a mi láthatatlan mennyei Atyánk, és mert az Istenben több személy van, kik kö- zött az első A t y á n a k mondatik.
63. Hány személy van tehát az Istenben ?
Az Istenben bárom személy van: Atya, Fiu és Szentlélek.
v »Tanítsatok minden népeket, megkeresztelvén azokat az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében.« Máté 28., 19.
64. E három személynek mindegyike Isten ?
Igen; az Atya is igazi Isten, a Fiu is igazi Isten, a Szentlélek is igazi Isten. . . ^ ¿ d i o • „ :
65. S mégis egy az Isten ? «- .
· Igen: a három személy csak egy Isten.
66. S miért csak egy Isten a három személy ?
' " Mert mind a bárom személynek ugyanazon meg- oszolhatlan természete és lényege van.
67. Idősebb vagy hatalmasabb-e egyik isteni személy ' a másiknál?
Nem; mind a három isteni személy öröktől fogva való, egyenlően hatalmas, jó és tökéletes; mert mind a három személy csak egy Isten.
\ 68. Semmire nézve sem különböznek tehát egymástól '' ' az Atya, Fiu és a Szentlélek ?
Személyre nézve különböznek egymástól: de lé- nyegre nézve mind a bárom egy.
69. Miben különbözik egymástól a három isteni személy ?
\ A bárom isteni személy abban különbözik egy-
mástól, hogy az Atya sem nem születik, sem nem szár- mazik ; a Fiu ellenben az Atyától születik; a Szentlélek pedig az Atyától és Fiútól származik.
70. Mely munkák, tulajdoníttatnák egyenkint a három, isteni személynek ?
Az Atyának tulajdoníttatik a t e r e m t é s , a Fiú- nak a m e g v á l t á s , a Szentléleknek a m e g s z e n - t e l é s; jóllehet ezen munkák mind a három személy- lyel közösek.
71. Miképen nevezzük egyszóval mindössze a három isteni személyt?
A három isteni személyt mindössze S z e n t h á - r o m s á g n a k nevezzük.
72. Felfoghatjuk-e gyarló eszünkkel e titkot ?
Gyarló eszünkkel, mely még a teremtett dolgo- kat sem birja felfogni, semmikép sem foghatjuk meg e titkot, mely minden teremtett dolognál végtelenül fölebb áll; de azért mégis hiszszük azt, mert az Isten ki- nyilatkoztatta.
»Nagy vagy, oh Isten ! és megfoghatatlan a mi gondola- tainknak !« Jer. 22.; 19.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . Soha se felejtsd, mily nagy hálá- val tartozol a teljes Szentháromság egy Istennek a teremtés, megváltás és megszentelés végtelen kegyelméért, és hogy mit ígértél neki a keresztség szentségéhen. (Szentháromság vasár- napja.)
3. A világ teremtéséről és kormányzásáról.
»Mennynek és földnek teremtőjében.«
73. Miért mondjuk az Istent »menny és föld terem- tőjének?« · Mert ő teremtette az egész világot, a mennyet, a földet és mindent, a mi van.
25
74. Mit tesz teremteni?
»Teremteni« annyit tesz, mint semmiből valamit létrehozni.
75. MiJcép teremtette Isten a világot ?
Isten a világot mindenható akaratával teremtette, mondván: legyen; és meglett minden.
»Te teremtettél mindeneket, és akaratod által vannak.«
Tit. Jel. 4., 11.
• 76. Hány nap alatt teremtette Isten a világot ? c Hat nap alatt teremtette Isten a világot. Móz. 1.1.
V ? . Mi végre teremtette Isten a világot ?
Isten a világot 1. öndicsőségére, 2. a „teremt- mények javára teremtette. 'Ti •.·
Tfí. Mit tesz Isten még mindig, hogy a világ, melyet ' teremtett, ismét semmivé ne legyen ?
Isten föntartja és kormányozza a világot.
Miképen kormányozza Isten a világot ?
Isten megteszi akaratának ugyanazon hatalmával, melylyel a világot teremtette, hogy az fönmaradjon, a mig és a mint neki tetszik.
Miképen kormányozza Isten a világot?
\ Isten mindenről gondoskodik és ugy rendez és intéz mindent hogy el legyen érve a czél, melyért a világot teremtette.2) ^
4) »A kicsinyt és nagyot 8 teremté, és mindenre egyiránt visel gondot.« Bölcs. 6., 8.)»Még fejetek hajszálai is mind meg
¿vannak számlálva.«- Luk. 12., 7. Máté 10. — s) P é l d a : a zsi- dók megszabadítása Eszter által.
Hl· Minek nevezzük az Isten eme gondoskodását, a ' világ föntartásában és kormányzásában?
Az Isten eme gondoskodását a világ föntartásá- ban és kormányzásában i s t e n i g o n d v i s e l é s n e k nevezzük.
Gondoskodik-e Isten rólunk is ?
Ugy van, Isten rólunk is gondoskodik, ő ad ne- <
künk életet és egészséget, ételt és italt, lakást és ru- j házatot, szóval, minden jót.
"83. De ha az Isten rendez és intéz mindent a világon, miért történik itt rossz is ? ezt is ö akarja ? Isten a rosszat nem akarja; de mégis megengedi:
1. mert az embernek szabad akaratot adott; 2. mert a rosszat is jóra, azaz örök végzéseinek végrehajtására tudja fordítani.
WP é 1 d a : az egyptomi József története. »Ti ellenem rosz- szat gondoltatok, de Isten jóra fordítá azt.« Móz. I., 50., 2 0 j )
84. S ha Isten mindenről gondoskodik, miért van mégis oly sok viszontagság a világon ?
Azért: 1. hogy a bűnösök elismervén az Isten fenyegetését, megjobbuljanak és örökre el ne veszsze- nek; 2. hogy az igazak több érdemet szerezhessenek, és mennyországban annál nagyobb jutalmat nyerhes- senek. -
,1. P é l d a : József bátyjai: »Méltán szenvedjük ezeket, mert vétkeztünk testvérünk ellen.« Móz. I. 42., 21. — 2. »Bol- dogok vagytok, ha szidalmaznak titeket és üldöznek és ha- zudván, minden rosszat mondanak ellenetek énérettem: örülje- tek és vigadjatok ; mert a ti jutalmatok bőséges mennyekben.« j
85. Miképen kell tehát fogadnunk a szenvedéseket,
"' melyek minket érnek ?
A szenvedéseket Isten kegyelmének bizonysága gyanánt kell fogadnunk; mert »kit az Ur szeret, azt megsanyargatja« (Zsid. 12., 6.) és kit fölmagasztalni akar, azt megalázza. Pb. 18., 12.
^ E r k ö l c s i t a n u l s á g · · Soha se panaszkodjál vagy zúgo- lódjál Isten rendelése ellen: mert ő legjobban tudja, mi válik igazán hasznodra. »Az Istent szeretőknek minden javokra szol- gál.« Rom. 8., 28. ^
27
4. Az angyalokról.
86. Nem teremtett-e Isten mást is a látható világon kivül ?
Isten láthatatlan világot is teremtett, t. i. meg- számlálhatatlan lelkeket,kiket a n g y a l o k n a k hivunk.
Dan. 7., 20.
87. Mik tehát az angyalok ?
Az angyalok tiszta lelkek, kiknek értelmök és akaratuk van, de testök nincsen.
88. Mi végre teremtette Isten az angyalokat ?
Az Isten a végre teremtette az angyalokat, hogy őt tiszteljék, szeressék, imádják, neki szolgáljanak, és az embert őrizzék.
89. Milyenek voltak az angyalok, midőn Isten őket ' teremtette ?
Az angyalok mind jók és boldogok s az Isten kegyelmében voltak.
90. Jók és boldogok maradtak-e mindnyájan az an- ' gyálok ?
Nem; sokan vétkeztek és pokolra taszíttattak.
Ezek ö r d ö g ö k n e k vagy g o n o s z l e l k e k n e k neveztetnek.
»Isten a vétkes angyaloknak nem kegyelmezett, hanem a pokolnak köteleivel alávonattatván, a pokolra vetette kínló- dásra.« Péter II., 2., 4.
, Milyenek irántunk a jó angyalok ?
A jó angyalok szeretnek minket: azért őrzik tes- tünket és lelkünket, esedeznek érettünk, és a jóra ser-
kentenek. C
.»Angyalainak megparancsölá felőled, hogy megőrizzenek téged minden utadban.« 90. Zsolt. 11. — P é l d a : Lót, Tóbiás, Péter a fogságban. ;.
92. Miképen nevezzük azon angyalokat, kik különösen az emberek örizetére rendeltették?
Azon angyalokat, kik különösen az emberek őri- zetére rendeltettek, szent őrző- vagy ő r a n g y a l o k - n a k nevezzük.
93. Mivel tartozunk szent őrangyalainknak ?
Szent őrangyalainkat tartozunk tisztelni, őket segítségül híni, és sugallataikat örömest követni.
94. Van-e minden embernek őrangyala ? Igenis; minden embernek van őrangyala.
95. Milyenek irántunk a gonosz lelkek ?
A gonosz lelkek gyűlöletből és irigységből incsel- kednek ellenünk, hogy bűnre csábítsanak, és az örök kárhozatra taszítsanak.
»A ti ellenségtek az ördög, mint az ordító oroszlán, körül- jár, keresvén, a kit elnyeljen.« Péter I. 5., 8.
96. Miért engedi az Isten, hogy a gonosz leikék meg- kísértsenek ?
Ezt Isten azért engedi meg, mert a gonosz lelkek incselkedéseit ő a maga dicsőségére és az emberek üdvösségére tudja fordítani.
97. Mit tegyünk, hogy a gonosz lelkek incselkedései nékünk ne ártsanak ?
Imádkozzunk, állhatatosan álljunk ellen minden rosszra való kísértésnek, és használjuk az anyaszentegy- ház áldásait.
»Álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek.« Jak. 4., 7.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . Szüntelen tartsd tiszteletben szent őrangyalodat, s minden testi és lelki veszedelemben ajánld maga- dat oltalmába. Vigyázz, hogy jelenlétében semmi illetlent ne mondj, vagy ne cselekedjél. (Az őrangyalok vasárnapja.)
29
5. Az első emberekről és biinbeestökröl.
98. Melyik az Isten legjelesebb teremtménye a földön?
Az Isten legjelesebb teremtménye a földön az ember.
99. Kik voltak az első emberek, kiket Isten teremtett?
Az első emberek voltak A d á m és É v a . ' 100. Mikében teremtette Isten Ádámot?
Isten Ádám testét agyagból képezte és halhatat- lan lelket lehelt belé. Mózes I. 2., 7.
" 101. Miképen teremtette Isten Évát?
Isten Éva testét az alvó férfiú oldalcsontjából al- kotta. I. 2.. 21.
- 102. Miből áll tehát az ember ? . Az ember testből és lélekből áll.
• 103. Mi a lélek?
- A lélek halhatatlan szellem, mely nélkül sem nem
aflm n ú m űlllütftnlr
„ V I . U V m U V U U U | l í V, H I l i v i u u m v v u u ü ·
__ 104. Mikép tüntette ki Isten az embert teremtésekor ? Isten önmaga képére és hasonlatosságára terem- teke az embert.
105. Miben áll ez a hasonlatosság?
Ezen hasonlatosság abban áll, hogy az ember 'elke: 1. értelemmel és szabad akarattal bír; 2. hal- hatatlan. : .
106. Jók voltak-e eleinte az első emberek?
" • Az első emberek eleinte jók, szentek és igazak voltak, a mint Isten őket teremtette.
107. Hol lakták az első emberek ?
Az első emberek a paradicsomban laktak, hol boldogul éltek, és soha sem kellett volna meghalniok.
*
. j 108. Megmaradtak-e az első emberek ezen boldog
• állapotban?
Az első emberek nem maradtak meg ezen boldog állapotban; mert vétkeztek, és az által az Isten bünte- tését és sok nyomort hoztak magukra.
, 109. Mily vétket követtek el ős-szülőink ?
Os-szülőink inkább hittek a kigyó képében meg- jelent ördögnek, mint Istennek, és ettek a tiltott fának gyümölcséből. Móz. I. 3., 1—6.
. 110. Csak ös-szülőinknek ártott-e ezen bün ?
Ezen bün nemcsak ős-szülőinknek ártott, hanem káros következményeivel együtt minden emberre át- szállott ugy, hogy most mindnyájan bűnben születünk.
Csak a boldogságos szűz Mária részesült azon kegyelemben és .Kiváltságban, hogy Jézus Krisztus megelőző érdemei által az eredeti bün szennyétől is megőriztetett, j,
111. Honnét tudjuk, hogy mindnyájan bűnben szü- letünk ?
Hogy mindnyájan bűnben születünk, tudjuk: 1.
mind az ó-, mind az uj-szövetségi szentírásból; 2, az anyaszentegyház tanításából és megkereszteltetésé'.iől még azon gyermekeknek is, kik öngonoszságból még nem vétkezhetnek.
«íme hamisságokban fogantattam, és bűnökben fogan engem anyám.« Zsolt. 50., 7. »Egy ember által jött be a világra a bün és a bün által a halál, és igy minden emberre elhatott a halál, kiben mindnyájan vétkeztek.« Rom. 5., 12.
Maguk a pogányok is megismerték, habár tökéletlenül, ezen bün okozta romlottságot, részint valamely ősrégi, általáno- san elterjedt hagyományból, részint az emberi nem nyomorából
és szomorú történetéből. _ ..
31 112. Miképen nevezzük azon bünt, melyben mindnyá-
jan születtünk ?
Azon bünt, melyben mindnyájan születtünk, e r e - d e t i b ű n n e k nevezzük: mert ezt nem, személyesen követtük el, banem eredetünkkel együtt Ádámtól örö- köljük.
•113. Melyek az eredeti bün káros következményei, melyek véle együtt minden emberre átszállottak ?•
Áz eredeti bün káros következményei a követke- zők: 1. az eredeti bün által kiesett az ember Isten ke- gyelméből, mi által megszűnt Isten fia és a mennyország örököse lenni; 2. értelme meghomályosodott és akarata a rosszra hajlandó lett; 3. az eredeti bűnből származik minden nyomor, fájdalom, csapás és a halál is.
114. Milyen lett volna az ember sorsa, ha Isten nem könyörült vala rajta ?
Áz ember soha többé kegyelmet nem nyerhetett és igy nem üdvözülhetett volna.
115. Miért nem nyerhetett volna az ember soha többé . kegyelmet ?
Mert az Isten igazsága az elkövetett bűnhöz mért elégtételt kivánt; a bűnért azonban semmiféle teremt- mény sem tehetett eleget, legkevésbbé pedig az oly mélyre sülyedt ember.
116. Miképen könyörült Isten az emberen ?
Isten Megváltót igért, ki teljes elégtétel által az embert a bűntől megszabadítsa, elvesztett kegyelmét visszaszerezze s őt újra a mennyország örökösévé tegye.
Móz. I. 3., 15.
'"Annakókáért, valamint egynek (Ádámnak) vétke által minden emberre szállott a kárhozat: ugy egynek (Krisztusnak) igazsága által is minden embernek szereztetik igazulás az élet-
re hogy miképen uralkodók a biin a halálra; akképen uralkodjék a kegyelem is az igazság által az örök életre a mi urunk Jézus Krisztus által. Rom. 5. 18—21.
Erkölcsi t a n u l s á g . Gyermekem! légy Isten tiszta képe és hasonmása, és utáld a kiint; mert ez hozott a világra minden rosszat. ¡>A bün a népnek gyalázata.« Pb. 14., 34. .
6. k bűnbeeséstől! a Megváltó eljöveteléig.
117. Kinek igérte meg Isten először a megváltót ? Ős-szülőinknek igérte meg Isten először a Meg- váltót, mindjárt a bűnbeesés után. Móz. I. 3., 15.
118. Háladatoscik voltak-e az emberek Istennek ezen irgalmasságáért ?
Nem; már Adám első fia Kain elszakadt Isten-r
től ; maradékai is szintoly istentelenek voltak, mint aty- jok, s lassankint elcsábították a jókat is ugy, hogy végre az emberek mind gonoszak lettek.·
119. Mit bocsátott Isten büntetésül az emberekre ? Isten büntetésül vizözönt bocsátott az emberekre, melyben a jámbor Noét és családját kivéve, mind el- vesztek.
120. A vízözön után hiven szolgáltak-e Istennek az emberek ?
Nem; mert az emberek nemsokára ismét elsza- kadtak Istentől, s a napot és holdat, embereket és állatokat, fa- és kőképeket imádtak Isten gyanánt.
121. Mit tett Isten, midőn az emberek egyre gonoszab- bak lettek?
Isten egy népet választott ki, hogy az igaz hitet és az igaz Megváltóban való reményt föntartsa.
33 122. Melyik volt az Isten ezen választott népe ?
Az Isten ezen választott népe a zsidó nép volt, vagyis az izraeliták.
123. Miképen tartotta fönn Isten az izraeliták közt az igaz hitet és a Megváltában való reményt ?
Isten időről-időre támasztott az izraeliták közt férfiakat, kik által nekik magát kinyilatkoztatta, ígére- teit megújította és parancsolatait kihirdette.
124. Kik voltak ily férjjak ?
Ily férfiak voltak Ábrahám, Izsák és Jákob, ké- sőbb Mózes, Dávid és a többi próféta.
125-r Ki volt Ábrahám ?
Ábrahám a zsidónép törzsatyja volt, kinek Isten többször megjelent, és megígérte, hogy »ő benne áldat- nak meg a föld minden nemzetségei.«
126. tMi különösen nevezetes Ábrahám korából ? Ábrahám korából különösen nevezetes Sodorna és Gomorrha istentelen városoknak elpusztulása, a jámbor Izsák feláldoztatása, és Melkizedek király áldozata.
127. Miért különösen nevezetes Izsák föláldoztatása és Melkizedek áldozata ?
Azért, mert Izsák föláldoztatása által Jézus ke- resztáldozata, Melkizedek áldozata által pedig a szent mise-áldozat jelentetett előre.
128. Ki volt Izsák és Jákob ?
Izsák Ábrahám fia, Jákob pedig unokája volt, kiknek Isten az Ábrahámnak tett ígéreteket többször
megújította. . 12.9. Ki volt Mózes ?
Mózes törvényhozó és próféta volt; általa adta
KÖZÉP KATEKIZMUS. 3
Isten az izraelitáknak a tiz parancsolatot, és más val- lás-szertartási és polgári törvényeket, hogy őket a Meg- váltó kegyelem teljes eljövetelére lassankint elkészítse.
130. Mit tett még Mózes ?
Mózes még nagy és sok csodát tett, melyek közöl több előképe volt azon kegyelmeknek, melyeket Krisz- tustól nyertünk, ilyenek: a Vörös-tengeren való átkelés, a manna, a kősziklából fakasztott viz, a rézkígyó általi meggyógyulások. Kor. I. 10. 1—6. Ján. 3. 14—15.
131. Ki volt Dávid?
Dávid nagy király és próféta volt, ki az ígért Megváltóról sokat jövendölt, és kinek megígérte Isten, hogy nemzetségéből fog születni a Messiás, vagyis az igért Megváltó.
132. Mit tesz e szó próféta ?
»Próféta« annyit tesz, mint jövendölő ; mert a pró- féták az igért Megváltóról sokat jövendöltek.
133. Mit jövendöltek a próféták a Megváltóról?
A próféták megjövendölték: 1. a Megváltó szüle- tésének idejét és helyét; 2. életének, kínszenvedésé- nek és halálának körülményeit; 3. föltámadását, mennybe-menetelét és a Szentlélek elküldését; 4. az anyaszentegyház alapítását, elterjedését és örök fön- maradását.
134. Sokkal a Megváltó eljövetele előtt jövendöltek-e a próféták ?
Igen, a próféták, sokkal a Megváltó eljövetele előtt jövendöltek; mert jövendöléseik több évszázaddal a Megváltó eljövetele előtt már irásba is voltak fog- lalva, és a pogányok közt is elterjedve.
Malakjás, a próféták legutóbbika is 456 évvel jövendölt a Megváltó eljövetele előtt.
35 135. Mikor jött el az igért Megváltó ?
Az igért Megváltó eljött körülbelül négy ezer esztendővel a világ teremtése után.
136. Miért jött el a Megváltó csak négy ezer esztendő- vel a világ teremtése után ?
Azért, bogy az emberi-nem előbb tapasztalja, mily nagy nyomorba sodorta a bűn, s bogy abból más ki nem szabadíthatta, csak az Isten.
137. Mily állapotban volt az emberi nem, midőn a ' Megváltó eljött ?
Az emberi-nem a bálványozásba és minden go- noszságba mélyen volt elsülyedve; egyedül a zsidók
ismerték az igaz Istent. \
( Erkölcsi tanuIsájt. Adj hálát Istennek, azon kegyelemért, hogysaz igért Megváltót megismerted, kit a régi szent atyák oly epedve vártak. Kérd őt, térjen he szivedbe is, és maradjon ott örökké. (Advent.)
Második ágazat.
»És Jézus Krisztusban, ő egy Fiában, a! mi Urunkban.«
138. Mit tanit az apostoli hitvallás második ágazata ? Azt tanítja, hogy Jézus Krisztus, a Megváltó, kit Isten nekünk embereknek igért és küldött, 1. az Isten- nek egyszülött Fia, 2. a mi Urunk.
" 139. Mit tesz e szó: Jézus?
»Jézus« annyit tesz, mint M e g v á l t ó vagy
Ü d v ö z í t ő .
»Nevét Jézusnak hivod ; mert ő szabadítja meg népét bű- neitől.« Máté 1., 21.
3*
140. Mit tesz e szó Krisztus ?
»Krisztus« zsidóul »Messiás,« annyit tesz, mint
f ö l k e n t .
141. Miért neveztetik Jézus »fölkentnek« ?
Mert az ó-szövetségben a próféták, papok és királyok olajjal kenettek föl: Jézus pedig a mi legna- gyobb prófétánk, főpapunk és királyunk.
142. Miért Jézus a mi prófétánk, főpapunk és királyunk ?
Jézus: 1. a mi p r ó f é t á n k ; mert nekünk az Isten titkait kinyilatkoztatta és mind azt tanította, amit hinnünk, remélnünk és cselekednünk kell, hogy üdvö- züljünk ; 2. a mi f ő p a p u n k , mert magát érettünk a keresztfán föláldozta, és a szent misében naponkint föláldozza, s mennyekben örök közbenjárónk és szószó- lónk ; 3. a mi k i r á l y u n k , mert ő egy szellemi orszá- got (egyházat) alapított, melynek ő a feje, és örökké az lészen.
143. Miért neveztetik Jézus Krisztus »az Isten egyszü- lött Fiának ?«.
Mert Jézus Krisztus, mint a Szentháromság má- sodik személye, az Istennek egyetlen, igazi és valóságos Fia, azaz Isten Fia öröktől fogva, áz Atyával ugyan- azonegy természetű, lényegü.
144. Nem vagyunk-e mi is szintén Isten fiai?
Igen is, de nem természettől és öröktől fogva, hanem mi az Istennek csak kegyeiméhői fogadott fiai vagyunk. Ján. 1., 12.
"145. Miért neveztetik Jézus Krisztus a mi » Urunknak?«
- Mert Jézus Krisztus: 1. mint Isten mennynek és földnek ura és teremtője; 2. mint megváltó saját véré- nek árán vett meg minket.
Erkölcsi t a n u l s á g . Gyakran és alázatosan hidd segítségül
37
Jézus szentséges nevét, főleg kisértetben; használd szivesen e köszöntést: »Dicsértessék Jézus Krisztus.« »Mindörökké Ámen.«
4Jézus szentséges nevének ünnepe.)
Jézus Krisztus az igért Megváltó és igaz Isten.
146. Honnét tudjuk, hogy Jézus Krisztus az igért
„ . . Megváltó ?
4 "Hogy Jézus Krisztus az i g é r t M e g v á l t ó , onnét tudjuk, mert benne minden beteljesedett, mit a próféták a Megváltóról jövendöltek. (L. a próf. jövendö- léseit 133. k.)
Azért mondá Jézus a zsidóknak : »Vizsgáljátok az íráso- k a t . . . . azok is bizonyságot tesznek felőlem«. Ján. 5., 39. — S azért van, hogy az evangélisták is folytonosan a prófétákra utalnak.
147. Honnét tudjuk, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, valóságos Isten ?
Hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, valóságos Isten, tudjuk: 1. a próféták jövendöléseiből; 2. az ő mennyei Atyjának és 3. önmagának tanúbizonyságá- ból ; 4. az apostoloknak és 5. az anyaszentegyháznak tanitásából.
148. Miképen nevezik a próféták jövendöléseikben az igért Megváltót ?
A próféták jövendöléseikben az igért Megváltót
»Istennek,« »Isten velünknek«, »Legszentebbnek«
nevezik.
149. Mily tanúbizonyságot tett Jézus Krisztusról mennyei Atyja ?
Midőn Jézus Krisztus Jordán vizében megkeresz- teltetett, és Tábor begyén színében elváltozott, ily szó- zat hallatszott az égből: »Ez az én szerelmes fiam, ki- ben nekem kedvem telt.« Máté 3. és 17.
Krisztus ?
Jézus Krisztus : 1. önmagáról azt bizonyitá, hogy ő az Isten Fia, és valóságos Isten, mint mennyei Atyja;
2. isteni tökéletességeket és cselekedeteket tulajdonított magának ; 3. e tanúbizonyságát valamint szent életével, ugy csodákkal és jövendölésekkel is megerősítette, és 4.
halálával is megpecsételte.
1. »Én és az Atya egy vagyunk.« Ján. 10., 30. »A ki en- gem lát;· az Atyát is látja.« Ján. 14., 9. Midőn sz. Péter azt mondá Jézusnak: »Te vagy Krisztus az élő Istennek Pia«
(Máté 16., 16.); sz. Tamás pedig: »Én Uram, én Istenem!«
(Ján. 20., 28.) : az Üdvözítő ezen két apostol nyilatkozatát jóvá- hagyta.
?.. »Bizony bizony mondom nektek, minekelőtte Ábrahám lenne, én vagyok.« Ján. 8., 58. »Valamiket az Atya cselekszik, azokat a Piu is hasonlóképen cselekszi.. . Miképen az Atya halottakat támaszt és elevenít, akképen a Fiu is, a kiket akar, megelevenít« Ján. 5., 19—21.
3. Jézus minden erények legtökéletesebb példánya volt ; azért híhatta föl nyilvánosan ellenségeit, mondván: »Kicsoda közületek bizonyíthat rám vétket?« Ján. 8., 46. — Csodáival és jövendöléseivel azt bizonyitá, hogy igazat szól, midőn magát Istennek mondja ; mert csak az Isten segítségével lehet csodákat művelni, és jövendöléseket mondani: Isten pedig a hazugságot nem segíti. Azért mondá : »Ha nekem (azaz szavaimnak) nem hisztek, cselekedeteimnek higyetek.« Ján. 10., 38.
4. Midőn a törvényszék előtt állván, az élő Istenre kény- szeriték, hogy vallja meg : az Isten Fia-e ő, ünnepélyesen kijelen- tette, hogy ő Krisztus, az Isten Fia, s hogy az Isten ere- jének jobbján fog ülni és eljönni az égnek felhőiben. Máté 26.
S ezen vallomása mellett meg is halt.
Valamint legnagyobb bün volna magát hamisan Isten- nek mondani: ugy Jézusnak legnagyobb megbecstelenitése.
39
szavainak, melyekkel magát Istennek lenni vallotta, hitelt nem adni.
151. Mit tanítanák Jézus Krisztus felöl az apostolok?
Az apostolok határozottan tanítják : 1. hogy Jé- zus Krisztus valóságos Isten; 2. hogy benne az isten- ségnek egész teljessége és végtelen tökéletességei meg- vannak; 3. hogy őt minden teremtmény imádni tartozik.
1. »Tudjuk, hogy az Isten Fia eljött . . . Ez az igaz Isten és az örök élet.« Ján. I. 5., 20. »Krisztus, a ki mindenek fölött áldott Isten örökké.« Rom. 7., 5. — 2. » 0 benne lakozik az istenségnek minden teljessége testi valóságképen« (azaz, lénye- gileg). Kol. 2., 9. V. ő. Ján. 1. Kol. 1. Zsid. 1. '— 3. »Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyben, földön és a föld alatt.« Filip. 2., 10. »Imádják öt az Isten minden angyalai.«
Zsid. 1., 6.
Az apostolok szintén bebizonyiták Jézus istenségéről való tanításukat azon sok csoda által, melyeket Jézus nevében véghgzVittek, s azon bámulatra legméltóbb csoda, a világ megté- jitése által.
152. Mit tanít Jézus Krisztus felöl az anyaszent- egyház ?
Az anyaszentegyház kezdettől fogva azt tanítja, hogy Jézus Krisztus igazán Isten és egylényegü az Atyával, s ezen tanítást, mint a kereszténység alaptani-
tását, mindenkor védelmezte.
( E r k ö l c s i t a n u l s á g . A gonoszság elhomályosítja az értel- met. Légy mindenkor jámbor és erényes ; s bited igazságáról soha sem fogsz kételkedni. »A ki (Atyám) akaratát cselekedni törek- szik, az fog ítéletet hozni ezen tudományról: vájjon Istentől szár- mazik-e,« úgymond Jézus. Ján. 7., 17,
M Í - ' m .
H a r m a d i k á g a z a t .
»Ki fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától«.
153. Mit tanit az apostoli hitvallás harmadik ágazata ?
Azt tanítja, hogy a Fiu-Isten miérettünk lejött mennyből a földre, és a Szentlélek ereje által emberré lett, vagyis oly testet és lelket vett föl, minő a mienk.
»Az Ige (az Atyának egyszülötte) testté lön, és köztünk lakozék. Ján. 1., 14.
154. Minek nevezzük e titkot ?
E titkot a Fiu-Isten m e g t e s t e s ü l é s é n e k nevezzük.
155. Mit hiszünk tehát Jézus Krisztus felöl, midőn a
• megtestesülés titkát hiszszük ?
Azt hiszszük, hogy Jézus Krisztus valóságos Isten és egyszersmind valóságos ember, — Isten-ember,
— Isten öröktől fogva, emberré pedig időben lett.
156. Hány természet van Jézus Krisztusban ?
'' Jézus Krisztusban két természet van: i s t e n i , mert ő Isten, e m b e r i , mert ő ember is egyszersmind.
15J-. Két egymástól különböző akarat is van Jézus x Krisztusban ?
Igen is, Jézus Krisztusban két akarat is van: i s- t e n i és e m b e r i ; de az emberi akarat mindig töké- letesen alá van vetve az isteni akaratnak.
»Atyám ! ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied !«
Luk. 283; 42C!
-158JKettő Jézus Krisztusban a személy is ?-
x Nem; Jézus Krisztus csak e g y és pedig i s t e n i
i
