143 feddhetetlen életűek és oly korúak legyenek, hogy kö-telességeiket mint bérma8zülők teljesíthessék.
. A szülők nem lehetnek gyermekeik bérma-atyái vagy anyái;
ugy szintén a bérma-atya és bérma-anya más legyen mint a ke-reszt-atya vagy kereszt-anya. A bérmálás lelki-rokonságot is szül, mint a keresztség.
Erkölcsi t a n u l s á g . Szégyen és félelem nélkül teljesítsd a katholikusoknak minden kötelességét; és ha hited miatt gyaláz-tatnál és üldöztetnél, dicsőségednek tekintsd azt, és örvendj rajta az apostolok példája szerint. Ap. Csel. 5., 41.
84. Adott-e Krisztus az apostoloknak is hatalmat a kenyeret és bort az ö testévé és vérévé változtatni ?
Igen, e hatalmat ezen igékkel adta nekik: »Ezt cselekedjétek az én- emlékezetemre.«
85. Kire szállott az apostolokról e hatálom ?
E hatalom az apostolokról a püspökökre és áldozó-papokra szállott.
86. Hol gyakorolják a püspökök és áldozó-papok ezen hatalmat ?
Ezen hatalmat a püspökök és áldozópapok a szent misében gyakorolják, midőn az urfölmutatás előtt a kenyér és bor fölött az ur Jézus ezen igéit mondják :
»ez az én testem,« »ez az én vérem.«
87. Nincs tehát már többé urfélmutatáskor kenyér és bor az oltáron ?
Nincs; az oltáron akkor már Jézus Krisztus való-ságos teste és valóvaló-ságos vére van a kenyér és bor szine alatt.
88. Mit értünk a kenyér és bor szine alatt ?
A kenyér és bor szine alatt értjük, a mi a kenyér-ből és borból külső érzékeink alá esik, mint: az alak, szin, íz, szag stb.
89. Meddig marad jelen teste és vére?
Krisztus teste és vére addig marad jelen, mig a színek el nem romlanak.
90. A kenyér szine alatt egyedül csak Krisztus teste, a bor szine alatt egyedül csak vére van-e jelen?
Nem; hanem mindegyik szin alatt Krisztus egé-szen és osztatlanul, istenségével és emberségével együtt van jelen, ugy, mint egészen és osztatlanul van meny-nyekben.
91. Miért van jelen Krisztus egészen és osztatlanul, ugy az egyik, mint mind két szin alatt ?
'145 Mert Krisztus már többé meg nem halhat; tehát teste és vére, teste és lelke egymástól többé el nem választhatók.
92. Mikor a pap a szent ostyát széttöri vagy elosztja, széttöri vagy elosztja Krisztus testét is ?
Nem; csak a színeket töri szét vagy osztja el·
Krisztus teste minden részecskében egészen elevenen, igaz, ámbár titokteljes módon van jelen.
93. Miképen kell magunkat viselnünk az oltári szent-ség előtt?
Az oltári-szentség előtt térdre kell borulnunk, és az abban jelenlevő Jézust legmélyebb alázattal és leg-bensőbb ájtatossággal imádnunk.
94. Csak azért rendelte-e Krisztus az oltári-szents'éget, hogy abban istenségével és emberiségével mindig
velünk legyen ?
Nemcsak azért; hanem azért is: 1. hogy a szent miséhen magát érettünk áldozatul bemutassa; 2. hogy a szent áldozásban magát nekünk lelki eledelül adja.
Erkölcsi t a n u l s á g . Légy jámbor és ajtatos a templom-ban, hol Krisztus lakozni méltóztatik; járj el oda gyakran őt imádni és kegyelmeért esedezni, és óvakodjál minden
tisztelet-lenségtől. .
A szent mise-áldozatról.
95. Mi a szent mise ?
A szent mise az uj-szövetség örök áldozata, mely-ben a mi urunk Jézus Krisztus a kenyér és bor szine alatt a pap által magát mennyei Atyjának vérontás nél-kül feláldozza, a mint egykor a keresztfán vérét ontva önmagát feláldozta.
KÖ Z É P KATEKIZMUS. 1 0
k
96. Ki szerzétte a szent mise-áldozatot ?
A szent mise-áldozatot Jézus Krisztus szerzette, midőn az utolsó vacsorán önnönmagát a kenyér és bor szine alatt mennyei Atyjának föláldozá, és apostolainak megparancsolá, bogy azt cselekedjék ők is az ő emlé-kezetére.
97. Mi végre szerzette Jézus Krisztus a szent
mise-áldozatot ? ' Jézus Krisztus a végre szerzette a szent
mise-áldozatot, bogy azon mise-áldozatot, melyet a keresztfán egy-szer bemutatott, szüntelen megújítsa és annak érdemei-ben minket részesítsen.
98. A szent mise-áldozat tehát ugyanazon áldozat,
me-• lyet Krisztus urunk a keresztfán bemutatott?
Igen, a szent mise-áldozat lényegileg ugyanazon áldozat, melyet Krisztus urunk a keresztfán bemutatott, csak az áldozás módja különböző.
Azért mondja sz. Pál, az ó-szövetségi áldozatokhoz ha-sonlítván e z t : »Krisztus csak e g y s z e r áldozta föl magát.«
Zsid. 7. 27.; mer a kereszténységnek csak e g y áldozata van, mely e g y s z e r véresen eszközlötte a kereszten a megváltást, s melynek gyümölcsei a szent misében folyvást közöltetnek velünk.
99. Miért ugyanaz a szent mise-áldozat azon áldozattal, melyet Krisztus urunk a keresztfán bemutatott ?
Mert mind a kettőben ugyanaz áldozik és áldoz-tatik föl, a mi urunk Jézus Krisztus.
100. Miképen különböző a kettőben az áldozás módja?
A keresztfán vérét ontva áldozta föl magát Krisz-tus ; a szent misében pedig vérontás nélkül áldozza föl magát, megújítván a kereszten bemutatott áldozatot a nélkül, bogy többször szenvedne és meghalna.
147 101. Megvolt-e a szent mise-áldozat az apostolok
idejé-től fogva mindenkor az anyaszentegyházban?
Igenis, megvolt; ez bizonyítják: 1. szent Pál ezen szavai: »Van oltárunk, melyről nem szabad enni a sátornál szolgálóknak« (a zsidóknak). (Zsid. 12. 10.) Ezekből világos, hogy a keresztényeknek má; az apos-tolok idejében volt áldozat-oltáruk; már pedifi:, hol áldo-zat-oltár van, ott áldozatnak is kell lennie, bizonyítják ezt: 2! a szentatyák tagadhatatlan tanúságai, a zsina-tok határozatai, az ősrégi mise-imádságok, s a keleti és nyugati egyházak sok egyéb emléke. ' J
102. KineJfrjn&tatfukbe a szer/á mise-áldozatot, ?
^~>-ArSzent mise-áldozatot-egyedül Istennek mutatjuk be; azonban a szentek emlékezetét is ünnepeljük az által. \ \ . 103. Mi.kepen ünnepeljük a misében a szentek emlékezetét ?
A szentek emlékezetét a misében akképen ünne-peljük, hogy 1. Istennek a nekik"\adott malasztokért és boldogságért hálát adunk, 2. közbenjárásukért ese-dezünk. '
104. Mi végje mutatjuk belstennek a szent mise-áldozatot?
A szeLt mise-áldozatot bemutatjuk. Istennek: 1-mint d i c s ő í t ő á l d o z a t o t , hogy Istent, 1-mint leg-főbb urunkat dicsőítsük és magasztaljuk; 2. mint h á t l a - á l d o z a t o t , bogy Istennek minden jótéteményér, bálát adjunk; 3. mint e n g e s z t e l ő á l d o z a t o t , bogy Istent bűneinkért megengeszteljük, és a megváltás gyümölcseiben részesüljünk; 4. mint k é r ő á l d o z a -t o -t , hogy minden -tes-ti és lelki szükségünkben segí-tsé- segítsé-gét lekönyörögjük.
105. Miképen kell hallgatni a szent misét ?
A szent misét: 1. egészen, 2. figyelmesen, 3. ille-delmesen, 4. ajtatosan kell hallgatni.
10*
106. Mikor hallgatjuk a szent misét egészen ?
Egészen hallgatjuk a szent misét, ha annak semmi főrészét készakarva el nem mulasztjuk.
107. Mikor hallgatjuk a szent misét figyelmesen?
Figyelmesen hallgatjuk a szent misét, ha alatta elménk készakarva ide s tova nem jár, ha leginkább fő-részeire vigyázunk, s Istenről gondolkodunk.
108. Mikor hallgatjuk a szent misét illedelmesen ? Illedelmesen hallgatjuk a szent misét, ha magunk külső viselete által is szent tiszteletet és mély imádást tanusítunk.
-109. Mikor hallgatjuk , a szenfmisjp ájtdtt^san ? Ajtatosan hallgatju'kya szent misét. ha^&kfrpft^
főrészei alatt az Istent alázatos szívvel imádjuk, és a vett jókért ne!ri hálát adijink. /' ·
110. Mely ék a szent fnisénék főrészei ? /
A szent misénék főrészei: 1. az evangéliom, 2.
a fölajánlás, 3, azurfölmutatás, 4. az áldozás.
111. Mit kell cselekednünk az evangéliomkor?
Az evangéliomkor föl kell állnunk, és magunkra keresztet vetnünk, annak jeléül, hogy kér ;ek vagyunk az Isten segítségével az evangéliom tanítár ι szerint élni és hitünkért megküzdeni. ~ •
112. Mit kell cselekednünk a fölajánláskor ?
A fölajánláskor, egyesülten Jézus áldozatával, föl kell ajánlanunk szivünket a mennyei Atyának.
113. Mit kell cselekednünk az urfölmutatáskor ? Az urfölmutatáskor térdeinkre kell esnünk, töre-delmesen mellünket vernünk, imádnunk Jézust az ol-táriszentségben és mondanunk: »Oh Jézusom! neked élek; oh Jézusom! neked halok; oh Jézusom! tied vagyok élve és halva. Amen.«
Á
'149 114. Mit kell cselekednünk a pap áldozásakor ?
A pap áldozásakor forró kívánságot kell magunk-ban fölindítanunk, hogy bár mi is szivünkbe fogadhatnék az ur Jézust.
115. Csak az élőknek hasznos-e a szent mise-áldozat?
A szent mise-áldozat, mint a keresztfán végbevitt áldozat, nemcsak az élőknek, hanem a holtaknak is hasz-nos ; mert ugyanazon áldozat.
Erkölcsi t a n u l s á g . Iparkodjál naponkint a szent mise-áldozaton legbensőbb áhítattal jelen lenni; mert nem létezik oly szent és isteni, oly kegy- és áldásdus cselekyény, mint a szent mise-áldozat.
3. A szent-áldozásról.
116. Mi a szent áldozás ?
A szent áldozás az ur Jézus szent testének és vérének valóságos vétele lelkünk táplálására.
117. Az Isten, vagy csak az anyaszentegyház paran-csolja nekünk a szent áldozást ?
Az Isten is parancsolja nekünk a szent áldozást;
mert Krisztus urunk nyíltan mondja: »Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszitek az ember fiának testét, és nem iszszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek.«
Ján. 6, 54.
118. Szükséges-e a kehelyhöl is innunk, hogy Krisztus vérében részesüljünk ?
Nem; mert a kenyér szine alatt már Krisztus vérét is magunkhoz veszszük, mivel egy szin alatt is őt egészen, istenségével és emberiségével együtt, ma-gunkhoz veszszük.
Azért igéri Krisztus az örök életet azoknak is, kik őt egye-dül a kenyér szine alatt veszik magukhoz : »Ha valaki e kenyér-ből eszik, örökké él.« Ján. 6, 52, 59.
119. Mély kegyelmekben részesít minket a szent áldozás?
A szent áldozás legbensőbben egyesít minket Krisz-tussal, a kegyelmek isteni kútfejével, s azért igen sok kegyelemben részesít; különösen: 1. megtartja és öreg-bíti' bennünk a megszentelő malasztot; 2. meggyengíti rosszra való hajlamainkat, s kedvet és erőt ad a jóra ·, 3. megtisztít a bocsánandó bűnöktől, és a halálosak el-len oltalmaz; 4. záloga jövendő föltámadásunknak és·
örök üdvösségünknek. Ján. 6, 55.
120. Részesül-e ezen kegyelmekben minden áldozó?
Ezen kegyelmekben nem részesül minden áldozó ; mert a ki méltatlanul, azaz, halálos bűnben áldozik, az kárbozatot von magára. .
»Valaki eszi ezen kenyeret, vagy iszsza az Úr poharát méltatlanul, vétkezik az Úr teste és vére ellen . . . . mivelhogy meg nem különbözteti az Úr testét.« Kor. I. 11. 27—29. — H a -s o n l a t a frigy-szekrényről, mely a jó izraelitáknak -szerenc-sét és áldást·, a gonosz filisteusokra csapásokat és átkot hozott.
121. Mily bűnt követ el az, ki méltatlanul áldozni merészel ? A ki méltatlanul áldozni merészel, az: 1. iszonyú szentségtörést követ el, mint az áruló Júdás; mert vét-kezik az Úr teste és vére ellen (Kor. I. 11, 17.); 2.. leg-undokabb bálátlanságot követ el, mert isteni Megvál-tóját szörnyű gyalázattal illeti, épen akkor, midőn tőle a legnagyobb szeretet bizonyságát veszi. 54. Zsolt. 13.
122. Melyek már gyakran ez életben a méltatlan áldozás következményei ?
Már gyakran ez életben a méltatlan áldozás kö-vetkezményei: a szívnek elaltatása és megátalkodása, néha hirtelen halál és más ideigvaló büntetések.
P é l d a : Júdás szerencsétlen kimúlása, kiről az Üdvözítő azt mondá : »Jobb lett volna neki, ha nem született volna.« Máté 26, 24. V. ö. Kor. I. 11, 30.
'151 123. Mit kell tehát annak cselekednie, ki halálos
bűn-ben van ?
A ki halálos bűnben van, annak az áldozás előtt érvényes gyónást kell végeznie.
»Vizsgálja meg minden ember önmagát, és azután egyék abból a kenyérből és igyék abból a políárból.« I. 11. 28.
124. Miképen kell előkészülnünk lelkünkre nézve a szent áldozáshoz ?
Törekednünk kell: 1. hogy lelkünket a bocsá-nandó bűnöktől is megtisztítsuk; 2. hogy szivünket igazi ájtatosságra gerjeszszük.
125. Méltatlanul áldozik-e az, ki bocsánandó bűnben járul a szent áldozáshoz ?
A ki bocsánandó bűnben járul a szent áldozáshoz nem áldozik ugyan méltatlanul; de kisebb mértékben részesül az áldozás malasztjaiban.
126. Mi által gerjeszthetjük szivünket ájtatosságra ? Szivünket ájtatosságra gerjeszthetjük szent elmél-kedések és istenes erény-gyakorlatok által.
127. Melyek a legüdvösebb erény-gyakorlatok az áldo-zás előtt?
Legüdvösebb, ha lelkünkben: 1. a hitet és imá-dást, 2. az alázatosságot és töredelmes bánatot, 3. a reményt és szeretetet fölindítjuk, és 4. ha epedve óhaj-tunk Jézus Krisztussal egyesülni.
128. Miképen kell elkészülnünk testünkre nézve a szent
/ áldozáshoz?
1. Éhgyomorral kell lennünk, vagyis, éjféltől fogva semmit sem szabad ennünk vagy innunk; 2. tisz-tességesen kell öltözködnünk.
129. Kik vannak fölmentve azon kötelesség alól, hogy éhgyomorral legyenek ?
Azon kötelesség alól a veszélyesen betegek vannak
fölmentve, kik Krisztus testét útravaló gyanánt veszik magukhoz.
130. Míképen kell járulnunk az Úr asztalához ? Az Úr asztalához a legnagyobb tisztelettel, össze-tett kezekkel s földre szegzett szemekkel kell járulnunk.
131. Mit kell tennünk, midőn a pap a szent ostyát a népnek mutatja ?
Alázatosan kell abban az ur Jézust imádnunk, mellünket vernünk és a pap után mondanunk: »Uram, nem vagyok méltó, hogy bejöjj hajlékomba, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.«
132. Miképen kell a szent ostyát magunkhoz vennünk?
A fehér kendőt vagy könyvet mellünkhöz kell tartanunk, nyelvünket alsó ajkunkra tennünk, a szent ostyát legmélyebb tisztelettel vennünk, és rágás nélkül lenyelnünk.
Vigyázzunk, hogy a szent ostyát ne tartsuk addig szájunk-ban, mig egészen fölolvad. Ha a szájpadláshoz ragadna, ne ujjunk-kal, hanem nyelvünkkel oldozzuk le.
133. Mit tegyünk a szent áldozás után?
A szent áldozás után legnagyobb Hiedelemmel vonuljunk vissza valamely csendes helyre a templom-ban, és ott még egy ideig ajtatos imádságokkal fog-lalkozzunk.
Nincs drágább és kegyelemdúsabb idö, mint a szent áldo-zás utáni idő ; azért legjobban fordítsuk azt hasznunkra. Bizony rosszra mutat, ha valaki félórát vagy legalább egy óranegyedet sem képes az édes Jézussal imádságban tölteni.
134. Mily imádságokat végezzünk főképen a szent áldo-zás után?
A szent áldozás után , főképen oly imádságokat végezzünk, melyek által az Úr előtt magunkat
meg-i
'153 alázzuk, neki hálát adunk, magunkat neki fölajánljuk, őt szeretjük, és malasztjáért könyörgünk.
135. Miképen kell a szent-áldozás napját eltöltenünk ? A mennyire lehet, a szent áldozás napját istenes foglalkozással kell eltöltenünk, és minden világi mulat-ságtól és vígmulat-ságtól tartózkodnunk.
Erkölcsi t a n u l s á g . Tedd föl magadban, hogy a lehető leggyakrabban örömest fogsz járulni az Ur asztalához, és az an-gyalok kenyerét a tőled kitelhető lelki tisztasággal és ajtatosság-gal fogod mindig magadhoz venni.