196. Ki az anyaszentegyház törvénye szerinti áldozó-pap ? Az anyaszentegyház törvénye szerinti áldozó-pap minden fölszentelt pap, ki püspökétől a gyóntatásra föl van hatalmazva.
197. Mikor járuljanak a gyermekek elöször a gyónás-hoz és áldozásgyónás-hoz ?
Mikor már annyira megnyílt eszök, s annyira vannak oktatva és előkészítve, hogy haszonnal vehetik föl e szentségeket; mit meghatározni a lelki-atyához tartozik. .
Erkölcsi t a n u l s á g . Tedd föl magadban erősen, hogy legalább havonkint elmégy a szent gyónáshoz és áldozáshoz.
Az anyaszentegyház ötödik parancsolata.
»Tiltott napokon menyegzőt ne tarts.«
198. Mit tilt az anyaszentegyház az ötödik parancso-latban ?
Tiltja, hogy az első advent-vasárnaptól vízkeresztig, és hamvazó szerdától húsvét utáni első (fehér) vasár-napig ünnepélyes menyegzőket ne tartsunk.
Erkölcsi t a n u l s á g . E két időszakban te is vonulj vissza minden zajló vigságtól, és részint Urunk megtestesülésének, részint kínszenvedésének és föltámadásának nagy ünnepeihez szokottnál nagyobb áhítattal és szentebb életmóddal készülj.
117 200. Hányféleképen követhetünk el hunt ?
Bűnt elkövethetünk: 1. gondolattal és kívánság-gal, 2. szóval, 3. cselekedettel, 4. a jónak elmulasz-tásával.
201. Egyenlö-e minden bün ?
Nem egyenlő; vannak nagy bűnök, melyek b a-1 á a-1 o s bűnöknek is neveztetnek; és vannak kisebb bűnök, melyek b o c s á n a n d ó bűnöknek is hivatnak.
Némely vétkek a szentírásban szálkához, mások gerendá-hoz hasonlittatnak. Máté. 7., 5.
202. Ki kövét el halálos bűnt ?
Halálos bűnt az követ el, ki az Isten törvényét nagy dologban készakarva megszegi.
203. Mi kívántatik a halálos bűnhöz ?
A halálos bűnhöz kívántatik: 1. hogy a dolog nagy legyen; 2. hogy a rosszat teljesen ismerjük; 3.
hogy akaratunk teljesen beleegyezzék.
Ha a megkívántató ismeret hiánya vétkes tudatlansághói vagy gondatlansághói származik, az nem szolgál mentségül.
204. Miért neveztetnek a nagy bűnök halálos bűnöknek ? Mert a nagy bűnök által elveszti a lélek termé-szetfölötti életét, vagyis, a megszentelő malasztot, és méltóvá teszi magát az örök balálra, vagyis a kár-hozatra.
»Az elkövetett hűn nemzi a halált.« Jak. 1., 15. »Élőnek neveztetel, holott meg vagy halva.« Tit. Jel. 3., 1.
205. Ki követ el bocsánandó bünt ?
Bocsánandó bűnt az követ el, ki az Isten tör-vényét vagy csekély dologban, vagy nem egészen kész-akarva szegi meg.
206. Mikor nem egészen készákaratu az Isten törvé-nyének megszegése ?
Akkor nem egészen készakaratu az Isten
törvé-nyének megszegése, ha az értelem részéről a rossznak kellő ismerete, vagy az akarat részéről a teljes bele-egyezés hiányzik.
207.· Miért neveztetnék a csekélyebb bűnök bocsánandó bűnöknek ?
Mert a csekélyebb bűnök bocsánatát könnyebben bánat és jó cselekedetek által, gyónás nélkül is meg-nyerhetjük.
208. Minek kell tekintenünk a bűnt ?
A bünt a legnagyobb rossznak kell tekintenünk a világon; azért minden bűntől, legyen nagy vagy ki-csiny, jobban kell rettegnünk, mint akármily más rossztól.
»Hogy cselekedhetném e nagy gonoszságot, vétkezvén Isten ellen. Móz. I. 39. 9.
209. Mi rettentsen vissza a büntöl ?
A bűntől rettentsen vissza az ő gonoszságának és rossz következményeinek meggondolása.
210. Miben áll általában a halálos bűn gonoszsága ? A halálos bűn: 1. az Istennek, a mi legfőbb Urunknak, súlyos megbántása; 2. gyalázatos hálát-lanság Isten, a mi legnagyobb jótevőnk és legjobb Atyánk iránt; 3. átkos hűtlenség Jézus, a mi szerelmes Üdvözítőnk iránt.
1. »Összetöréd igádat; elszakitád köteleidet és m o n d á d : nem szolgálok«, Jer. 2., 20. — 2. »Halljátok egek, és értsd meg föld, mert az Ur s z ó l : fiakat nevelék, és fölmagasztalám őket, ők pedig nevetének engem.« Iz. 1., 2. — 3. »Ha ki nem szereti az ur Jézus Krisztust, kirekesztett legyen.« Kor. I. 16., 22.
211. Miből ismerjük meg legjobban, hogy mily nagy gonoszság az Isten megbántása ?
• Ezt legjobban megismerjük: 1. a vétkes angya-loknak és első szülőinknek súlyos büntetéséből; 2.
az Isten egyszülött Fiának keserves kínszenvedéséből
119 és halálából, melyet az emberi-nem bűneiért kiállott;
3. a pokolbeli örök kárhozatból, melyet minden ha-lálos bűn maga után huz.
212. Melyek a halálos hün következményei ?
A halálos bűn következményei ezek: a halálos bűn 1. elszakaszt minket Istentől, s megfoszt szere-tetétől és kegyelmétől; 2. meggyalázza bennünk az Isten képét, és elrabolja lelkiismeretünk nyugalmát;
3. elveszi jócselekedeteink érdemét, és a mennyország-hoz való jogunkat; 4. ránk mennyország-hozza Isten büntető ítéletét és 5. végre az örök kárhozatba dönt.
»A kik vétket és igazságtalanságot követnek el, saját lei-köknek ellenségei.« Tób. 12. 10. — P é l d a : Kain, Antioehus, Júdás, a dúsgazdag.
213. Kerülnünk kell-e a bocsánandó bűnöket is ? A bocsánandó bűnöket is kerülnünk kell: 1. mert azokkal is Istent megbántjuk; 2. mert gátolnak minket a kegyelmek elnyeréséhen, melyeket Isten különben meg-adna ; 3. mert ideig tartó büntetéseket hoznak ránk vagy ezen vagy a másik világon ; 4. mert lassankint nagyobb bűnökre visznek.
»A ki kicsinyben igazságtalan, nagyban is igazságtalan.«
Luk. 16. 10. »íme, egy kevés tűz mekkora erdőt gyújthat föl.«
Jak. 3 , 3.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . »Életed minden napján elmédben legyen Isten, és óvjad magad, ne hogy valaha megegyezésed által a bűnnek helyt adj . . . Ne félj fiam ! szegény állapotban élünk ugyan ; de sok javunk lesz, ha Istentől félünk, ha távozunk min-den bűntől, és jót cselekszünk.« Tób. 4, 6. 23.
2. A bűn különféle nemeiről.
214. A bűnnek még mily különös nemei vannak ? A bűnnek még e következő nemei vannak: 1. a hét főbűn; 2. a Szentlélek elleni hat hűn; 3. az égbe-kiáltó négy bűn; 4. a kilencz idegen hűn.
215. Melyek a hét főbűnök?
A hét főbűnök ezek: 1. a kevélység, 2. a fösvény-ség, 3. a bujaság, 4. az irigyfösvény-ség, 5. a torkosság, 6. a harag, 7. a jóra való restség.
216. Miért neveztetnek ezen bűnök főbűnöknek?
Mert ezen bűnökből, mint megannyi kútfőből, sok más bűn származik.
217. Mindig nagyok-e ezen bűnök?
Ezen bűnök nagyok, valahányszor általok nagy kötelesség sértetik meg, akár Isten, akár embertársunk, akár magunk iránt is.
218. Ki vétkezik kevélység áltál ?
Kevélység által az vétkezik, ki magát · rendetlenül mások fölé emeli, Istennek a köteles tiszteletet meg nem adja, és felebarátját megveti.
»Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység . . . Minden bűnnek kezdete az.« Sirf. 10., 7. 15. — P é l d á k : Lucifer, Nabu-kodonozor, Holofemes, a farizeus a templomban.
219. Ki vétkezik fösvénység áltál ?
Eösvénység által az vétkezik, ki a pénzt és vagyont rendetlenül keresi és szereti, s a szűkölködő iránt keményszívű.
»Nincs nagyobb igazságtalanság a pénz-szeretetnél; mert az ilyen lelkét is áruba bocsátja.« Sirf. 10., 10. — P é l d a : Acháb, Giézi, Jndás.
220. Ki vétkezik bujaság áltál ?
Bujaság által az vétkezik, ki illetlen gondolatokat, vágyakat, szavakat vagy cselekedeteket enged magának, melyek a szemérmet sértik.
211. Ki vétkezik irigység által ?
Irigység által az vétkezik, ki embertársának javát nem kívánja és szomorog, ha annak jól, vagy örül, ha rosszul megy dolga.
121
»Az ördög irigysége által jött e világra a halál, követik pedig azt, kik annak részén vannak.« Bölcs. 2, 24—25. — P é l -d á k r a sátán, Kain, József és testvérei, a farizeusok.
222. Ki vétkezik torkosság áltál ?
Torkosság által az vétkezik, ki kelletinél többet eszik és iszik, vagy idején kivül és rendetlenül étel és ital után vágyik.
»Az ő istenök a has.« Fii. 3.. 19. — P é 1 d a : a dúsgazdag.
223. Ki vétkezik harag áltál ?
Harag által az vétkezik, ki a fölött, mi ellenére van, elkeseredik, illetlenül fölindul, és boszuállásra ra-gadtatja magát.
»Minden keserités, hirtelen való fölgerjedés, harag, kiáltás és káromlás minden gonoszsággal együtt közőletek számkivettes-sék.« Efez. 4. 31, — P é l d a : Ézsau haragjában öcscsét, Jákobot meg akarta ölni.
224. Ki vétkezik a jóra való restség által ?
A jóra való restség által az vétkezik, ki fáradtság-tól és erőfeszítéstől idegenkedik, s igy kötelességét el-hanyagolja.
»Eredj a hangyához, "oh rest.! Szemléld, mint iparkodik, és tanulj bölcseséget. Péld. 6. 6.
A restségnek legnagyobb faja a l e l k i r e s t s é g , mely-ről mondja az U r : »Vajha akár hideg, akár meleg volnál: de mivel lágymeleg, sem hideg, sem meleg nem vagy, elkezdelek kivetni számból.« Tit. Jel. 3. — P é l d á k : a rest szolga, a dőre szüzek.
225. Melyek a Szentlélek elleni bűnök ?
A Szentlélek elleni bűnök ezek : 1. az Isten ir-galmasságában való vakmerő bizakodás; 2. az Isten ke-gyelméről való kétségbeesés; 3. a megismert igazság elleni tusakodás; 3. az Isten kegyelmének mástól való irigylése; 5. az üdvös intések ellen a bűnökben való megátalkodás; 6. a végső penitencziátlanság.
P é l d á k : Kain, Farao, a farizeusok.
226. Miért neveztetnék ezen bűnök a Szentlélek elleni bűnöknek?
Mert ezen bűnök által különösen ellenszegülünk a Szentléleknek.
»Kemény nyakú és körülmetéletlen szivü és fülű emberek!
ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek, valamint atyáitok, ugy ti is.« Ap. Csel. 7, 51.
227. Melyek az égbekiáltó bűnök ?
Az égbekiáltó bűnök ezek: 1. a szántszándékos gyilkosság ; 2. a természet elleni testi bűn, melyet so-domiának nevezünk; 3. a szegények, özvegyek és árvák nyomorgatása; 4. szolgák vagy munkások bérének letartása.
228. Miért neveztetnék ezen bűnök égbekiáltó bűnöknek ? Mert ezen bűnök gonoszsága oly nagy, hogy szinte az égbe kiáltanak boszuért.
»Öcséd vérének szava kiált bozzám a földről.« Móz. I. 4, 10.
229. Melyek a kilencz idegen bűnök ?
A kilencz idegen bűnök ezek: 1. a bűnre tanácsot adni; 2. vétkes dolgot parancsolni; 3. a vétekben más-sal egyetérteni ·, 4. mást bűnre ingerelni; 5. másnak bűnös cselekedetét dicsérni; 6. másnak bűnét elhall-gatni ; 7. másnak bűnét elengedni; 8. a más bűnében segítség vagy megengedés által részesülni; 9. másnak bűnét oltalmazni.
230. Miért neveztetnék ezen bűnök idegen bűnöknek ? Mert ezen bűnök mások által követtetnek ugyan el, de nekünk is, mint bűnrészeseknek beszámíttatnak.
E r k ö l c s i t a n u l s á g . Minden reggel felkeléskor tedd föl magadban, bogy az nap kivált főbibádat gondosan fogod kerülni.
Estve pedig vizsgáld meg lelkiismeretedet; s ba vétkeztél, bánd meg, és tedd föl magadban, bogy legközelebb meg fogod gyónni.
Az üdvös intéseket mindig szívesen és köszönettel fogadd. Óva-kodjál különösen az idegen bűnöktől, melyek annál veszélyeseb-bek, minél kevésbbé szobás azokat megismerni és meggyónni.
123