Médiatörténet

A muravidéki magyarság életében fontos szerepet tölt be a média. A magyar nyel-vű rádiózás 50, és a magyar nyelnyel-vű tévézés 30 éves jubileuma alkalmával kerül kiadásra a Színes hangok, beszélő képek/Slikoviti glasovi, govorče slike című két-nyelvű kiadvány, amely a magyar két-nyelvű elektronikus média kezdetektől napjain-kig létrejövő korszakait mutatja be, elsősorban a lendvai rádió- és tévéstúdió lét-rejöttét, valamint azokat a projekteket, amelyek gazdagították az említett média programjait. A kötet külön fejezetben mutatja be az újságírók élményeit, emlékeit és vallomásait.

34 Kepéné Bihar, Lendvai Kepe, Kő kövön maradjon!, 11. o.

10. Összefoglalás

2000 és 2012 között összesen 65 magyar könyv jelent meg, ebből 4 könyvtör-téneti és sajtótörkönyvtör-téneti mű, 8 történelmi szakkönyv, 25 szépirodalmi mű, 2 iro-dalomtörténeti tanulmánykötet, 8 nyelvészeti, 1 médiatörténeti és 10 néprajzi munka. Ezen kívül 7 fordításkötetet is kiadtak magyar szerzőtől szlovén nyelven.

Új kihívások előtt áll a szlovéniai magyar könyves szakma, amelynek véleményem szerint három fontosabb aspektusát kellene figyelembe venni a jövőben: fejlődését és kibontakozását a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretei közt, a ma-gyarországi és a határon túli más könyves szakmával, könyvkiadókkal való part-nerviszonyait, valamint a szlovéniai, főleg a muravidéki szlovén könyvkiadókkal való kapcsolatrendszerének intenzívebb kialakítását.

Milyen legyen az irodalomszervezés és könyvkiadás a Magyar Nemzetiségi Mű-velődési Intézet keretein belül? Folytatni kell azt a kontinuitást, amelyet a kilenc-venes évektől indítottak, de sokkal több anyagi támogatásra volna szükség ahhoz, hogy a kilencvenes évek könyvtermését a 2010-es években túl tudja szárnyalni a jelenlegi könyvkiadás. Ehhez nemcsak általános jellegű pályázatokat kellene kiír-ni. A magyarországi könyves szakmával való együttműködés sokszor egyéni, írói kezdeményezésen múlik, pl. ha itthon nem talál kiadót az író, vagy elutasítják a művét, megkeresi a magyarországi ismeretségi körét, vagy kapcsolatrendszerét a könyves szakmában, és közös pályáztatással, vagy saját költségein, de magyar-országi kiadónál kiadják a művét (pl. a budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör, a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, a pécsi Pro Panno-nia). Ezeknek a kiadási szokásoknak is megvannak az előnyei és a buktatói is. A Magyarországon kiadott művek gyorsabban kerülnek be a magyar könyves szak-mába, könyvtárakba és könyvesboltokba, de nem a hazai igényeket, elvárásokat szolgálják, nem itt terjesztik, még akkor sem, ha muravidéki témát dolgoznak fel. Szükséges a magyarországi könyves szakmába való integráció is, de ne azért, mert itthon nem adják ki a műveket, vagy nem adnak rá megfelelő támogatást, és átszorulnak a magyarországi könyves szakmába.

Milyen legyen a más, határon túli, kisebbségi léthelyzetben élő magyar írókkal és könyvkiadókkal való viszonyrendszerünk? Legyen bilaterális, vagyis épüljön a kölcsönös megismerésen, együttműködésen és a közös projektek kivitelezésén, pl. közös irodalmi karavánok szervezésével a Kárpát-medencében. Milyen legyen a muravidéki magyar íróknak a szlovén könyvkiadókkal, írókkal való kapcsolat-rendszere?

Legyen nyitott, és hajlamos az együttműködésre, hiszen ugyanabban a régióban és hasonló körülmények közt élünk. Ennek a multikulturális kapcsolatrendszernek a fordításirodalom volna az igazi erőssége. A kisebbségi írók műveit a regionális szlovén irodalomnak meg kell ismernie, s ez csakis tervezett könyvkiadás által lehetséges. A 2000-res években ebben az irányban is elindultak a folyamatok. A muraszombati Franc-Franc kiadó a Mostovi na meji sorozatában szlovén fordí-tásban adta ki a muravidéki magyar nemzetiség irodalmát a 2010-es évek elején.

Nem utolsósorban figyelembe kell venni az olvasói elvárásokat is. Goethe szavai-val élve: „Te vagy a felelős, olvasó azért, hogy milyen könyvet tesznek eléd, mert te vagy, és a te igényed szabják meg azt, hogy könyv milyen irányba fejlődik.” ³⁵ Összegezésként megállapítható, hogy a muravidéki magyarság olvasási kultúrája erősen összefügg a nemzetiségi lét problémáival, és a globalizáció negatívumaiból következtethető tényekkel. Az olvasás visszaszorító szerepét a televízió nézés, főleg a kereskedelmi csatornák nézése váltja fel, valamint a fiatalok körében a számí-tógépes kultúra, és a világháló egyre fokozódó használata. A muravidéki magyar-ság olvasási szokásait olvasásszociológiailag tudtommal még nem mérték fel sem magyarországi, sem hazai szakemberek. Nem tudni, hogy miért nem történtek olvasásszociológiai felmérések, csak feltételezhetem. Talán a kicsinységünk, cse-kély létszámunk miatt, a többi határon túli nagyobb közösségekhez képest, vagy a könyvtáros szakma motiválatlansága miatt? Eljött az ideje, hogy szélesebb kö-zegben mérjük fel olvasási szokásainkat, hogy tisztábban láthassuk magyar nyelvű könyvkultúránk és olvasási szokásaink keresztmetszetét!

Milyen volna a sorsa a muravidéki magyarságnak azon könyvei nélkül, amelyeket anyanyelvükön írtak? Valószínű, hogy továbbra is olyan őshonos nemzetiségnek számítanának Szlovéniában, mely több mint ezeréves hagyománnyal és kultúrával büszkélkedhetne, de lesüllyedt volna azon nemzeti kisebbségek sorába, amelyek elveszítették irodalmi nyelvüket, és a nyelvi sorvadás lassú folyamatát élik. De, mint ahogy az olvasásszociológiai helyzetképemben bizonyítottam – nálunk ez nem történt meg! Az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola magyar nem-zetiségű tanulói olvasási eredményessége azzal bizonyítható, hogy olvasási szo-kásaikat nem az elolvasott magyar szépirodalmi művek mennyiségével mérjük le, hanem az elolvasott művek minőségével. Ennek érdekében a pedagógusok és könyvtárosok mindent megtesznek. Az olvasás fejlesztése nem fejeződhet be az általános iskola befejezésével, hiszen minden tanulónak a nagyobb tudás elérése érdekében egyénileg is szükséges fejlesztenie a saját olvasáskultúráját. Az Európai Bizottság statisztikai adatai alapján elmondható, hogy minden ötödik európai

35Zágorec-Csuka, Összegzés a szlovéniai magyar könyvdíszítésről, vizuális kultúráról, 81. o.

gyermeknek olvasási zavarai vannak. Szlovéniában rosszabb a helyezet, mint Ma-gyarországon, hiszen a szlovén tanulók 22 %-ának okoz nehézséget az olvasás, s ebben a felmérésben a muravidéki magyar nemzetiségű tanulók sem kivételek. A magyarországi gyerekeknél 17-18 %-ot mértek. Szlovéniában célzottabb szakpo-litikát kell kidolgozni, és jobban oda kell figyelni az érintett társadalmi csoportok-ra az olvasáskultúcsoportok-ra és oktatás területén.

Szakirodalom:

ÁCS Margit: Kölcsönös garancia. In: Pannon Tükör, 2001. január–március. 6. évfolyam 1. szám 9–15. o.

BENCE Lajos: RÁ-olvasások. Válogatott és új versek, (fülszöveg). Lendva, MNMI, 2000.

BENCE Lajos: A Zrínyiek nyomában. In: Népújság, 2004. január 8., 11. o.

BENCE Lajos: Írott szóval a megmaradásért. Lendva, MNMI, 1994.

BENCE Lajos: Szerkesztői előszó. Zágorec-Csuka Judit: Gábor Zoltán festőművész portréja, Lend-va, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2002, 12. o.

BENCE Lajos: Car Evgen: Színes paraszt, elégia, (fülszöveg). Lendva. MNMI, 2003.

BENCE Lajos: Megírni a „magunk” versét, (Jegyzetek Szúnyogh Sándor lírájáról 10 évvel később).

Szúnyogh Sándor: Visszajövök, válogatott versek, Lendva, MNMI, 2008, 155. o.

BENCE Lajos: Gábor Zoltán: Keserédes emlékek, (fülszöveg). Lendva, MNMI, 2010.

BOKOR József [et al.]: Utószó. Varga József: Az apró pásztortüzek bennem égnek... Lendva, MNMI, 2005, 95-99. o.

GARAI László: Bence Lajos újabb versei elé. Bence Lajos: Vallani. Lendva, MNMI, 2011.74. o.

JUST Franci: Zágorec-Csuka Judit: Szenvedő közösség szenvedő költőjének szenvedő költészete (rencenzió) Új horizontok, Novi horizonti, Neue Horizonte, válogatott versek, izbrane pesmi...

Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2013, 110-116. o.

KIRÁLY M. Jutka: Hang a Kárpát-medencében, kapcsolat itthon. In: Népújság, 2003. január 16., 2. sz., 47. évf., 9. o.

KEPÉNÉ BIHAR Mária, Lendvai Kepe Zoltán: Kő kövön maradjon!, (Előszó). Lendva, Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, 2011, 11. o.

KISS Endre: Zágorec-Csuka Judit: Sivatagi szélben. Kapca-Plisvörösvár, Kapcai Helyi Közös-ség-Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2010, (fülszöveg).

KOLLÁTH Anna: A Lendva-vidéki tájszójegyzék, néhány mozaik a (dialektológus) nyelvi lektor szemével. Szabó Mária: Tájszójegyzék – Lendva-vidéki tájszavak szótárszerű gyűjteménye, Lendva, MNMI, 2006, 150-151. o.

KOSTYÁL László: Biomorfikus óda a termékenységhez. Ferenc Király, kipar/szobrász/sculptor.

Galerija-Muzej Lendava, Galéria-Múzeum Lendva, 2006, 14. o.

PÉNTEK Imre: Küzdelem a „tiszta szó” becsületéért. Bence Lajos: Hazatérítő, versek 1996-2006, Lendva, MNMI, 2006, 148. o.

PÉNTEK Imre: Pillantás a „könnyű versek” kútjába. Halász Albert: Tükörben pocsolya, Lendva, MNMI, 2012, 93. o.

RUDAŠ Jutka: Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken, napjainkban. In: Muratáj, 2001/2.

sz., 57-64. o.

RUDAŠ Jutka: Előszó. Kulturális intarziák / Kulturne intarzije, (Válogatott írások / Izbrani spisi).

Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2012, 10. o.

SZARKA László: Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941. Előszó. Lendva, MNMI, 2001, 6. o.

SZÍJÁRTÓ Imre: Igék a megmaradásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. In: Tiszatáj, 2002. 8. sz. 65. o.

SZÚNYOGH Sándor: Szomi Pál (1936-1989). In memoriam. In: Népújság, 1989. április 21., 4. o.

VARGA József: Szomi Pálra emlékezem. In. Népújság, 2000. november 3., 11. o.

VARGA József: Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből, versek barátaimnak. Lendva, MNMI, 2003, 91–92. o.

ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig. A muravidéki magyarság könyvkultúrájának szellemtörténeti útja. Lendva, MNMI, 2007.

5-478. o.

ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete napjainkban. In. Lindua, 2010/4. sz. 45-46. o.

ZÁGOREC-CSUKA, Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások. Pilisvörösvár–Lendva. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület-Muravidéki Magyar Tu-dományos Társaság, 2010.

*A tanulmány megjelent a Muratáj, irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai

1. kép: BENCE Lajos: Vallani.

Lendva, Magyar nemzetiségi Művelődési Intézet, 2011.

2. kép: BENCE UTROSA Gabirella: Egy kis makk története és más mesék.

Lendva, MNMI, 2003.

3. kép: VARGA József: Tudatformáló idők.

Pilisvörösvár,Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2005.

4. kép: Göncz László: Olvadó jégcsapok. Pécs, Pro Pannonia, 2003.

1. kép. RUDAŠ Jutka: Kulturális intarziák / Kulturne intarzije.

Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2012.

2. kép: ZÁGOREC-CSUKA Judit: Új horizontok, Novi horizonti, Neue Horizonte, Váloga-tott versek, Izbor pesmi, Ausgewahlte Gedichte.

Pilisvörörsvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2013.

3. kép: Szabó Mária: Tájszójegyzék – Lendva-vidéki tájszavak szótárszerű gyűjteménye.

Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2006.

4. kép: CAR Evgen: Színes paraszt, elégiák.

Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2003.