A második világháború után az iskolákban lévő csekély számú magyar könyvet az új rendszer hívei elégették. Népkönyvtár létesítésére az egyes feljegyzések szerint Lendván 1946-ban került sor. Ez az évszám azonban nem állja meg a helyét (Var-ga, 1999). Lendván 1948. december 7-én alakult meg a Járási Bizottság, amely célul tűzte ki a népegyetem, a könyvtár, a szlovén-magyar néptánc és színjátszó csoportok megalakítását.9 A könyvtár hivatalosan 1949 végén vagy 1950 elején
8Varga Sándor: Olvasókörök, népkönyvtárak krónikája 1871-1970 között Lendva, Dobronak, Göntérháza.
Muratáj ‚98 2. sz. Lendva, MNMI, 1999. 124. o.
9
nyílt meg a Partizán utca 49. szám alatt, az akkor Erményi ház egy helyiségében, egy 3x4 méteres szobában. A könyvtárosi feladatot kezdetben Lindic Iván végezte minden vasárnap. Ő postaigazgató is volt, és nagy könyvbarát. Abban az időben a szlovén nyelvű könyveket a könyvtáros nagyjából a ljubljanai vagy a maribori an-tikváriumból szerezte be. Nagy probléma volt azonban a magyar nyelvű könyvek beszerzése. Vlaj Lajos és Štefan Galvač mintegy háromszáz könyvet hoztak Ljubl-janából egy Molnár Julianna nevezetű hölgy 1948-ban államosított szállodáiból és villáiból, amelyek a Bled melletti üdülővárosban voltak. Az említett tulajdonos szállodai könyvtárának nagyszámú könyvállományát az államosítás után Ljublja-nába vitték, és így kerültek azok később részben Lendvára. Ezek a magyar köny-vek mind zöld, piros díszkötésűek voltak. 1948-tól a könyvtár bizonyos éven-kénti anyagi támogatást kapott fenntartásra és a könyvállomány gyarapítására. A már meglévő gyűjtemény és a Ljubljanából kapott magyar könyvek képezték ki a könyvtár állományát és a Nafta szakszervezeti könyvtárának egyesítésével alakult meg 1950 végén a járási könyvtár. Ezt igazolja a Ljudski glas című újság magyar nyelvű melléklete is.10 Kezdetben a fenntartásához a szerény anyagiakat a járási népbizottságtól kapta. 1951 végéig járási könyvtárként működött. A lendvai já-rás megszűnésével a városi népbizottság hatáskörébe került. Lindic Iván, a lend-vai postaigazgató, könyvtáros 1952 nyarán elköltözött Lendváról. Hivatalosan a könyvtárat nem is adta át, mert a járás megszűnésével nem volt kinek. A Lendvai Városi Népbizottság 1952. december 20-án megtartott ülésén olyan határozatot hozott, hogy a könyvtárat az igazgatási hatáskörbe veszi. Ugyanakkor arról is ha-tároztak, hogy a könyvtárosi teendőkkel Vilko Fram elemi iskola igazgatót bízzák meg. A városi népbizottság jegyzőkönyvében nincs adat a könyvek mennyiségé-ről.11 1953 szeptemberében Vilko Fram iskolaigazgató is elköltözött Lendváról.
A könyvtár vezetését Štefan Banfi általános iskolai tanító vette át. Az ő feljegyzése szerint 1955-ben a könyvtárának mintegy 6000 kötetet számláló szlovén-magyar könyvállománya volt, évenként pedig 550 olvasója.12 1955-ben a városi könyvtár egyesült az INA-Nafta vállalat szakszervezeti könyvtárával, és ekkor már 9000 kötet könyvvel rendelkezett, mégpedig szlovén, szerbhorvát és magyar nyelvűek-kel. A könyvtári munkát sokáig tiszteletdíjas könyvtárosok végezték, igen sokan váltották egymást.13 A lendvai községi képviselőtestület 1955 után rendszeresen
10Ljudski Glas štev. 1950¸/26-a
11Zapisnik ljudskega odbora mestne občine z dne 20.12.1952. [A községi népbizottság jegyzőkönyve 1952.12.20.]
12Lendava deset let v svobodi. Lendva tíz éve a felszabadulás után. 1955. 28. o.
13Zsoldos Zsuzsanna: A könyvtári tevékenység Lendván. Naptár 1989 a szlovéniai magyarok szemléje. Murska Sobota, Pomurska založba, 1988. 192-193.p.
az évi költségvetésből támogatta a könyvtár tevékenységét. Az 1957 évi községi ünnep alkalmával rövid írást olvashattunk a Pomurski Vestnik című hetilapban a kulturális tevékenység eredményeiről. A cikk írója megemlíti, hogy Lendván működik a központi népkönyvtár, amelynek mintegy 8000 szlovén és magyar könyve van. Az eredményesebb tevékenységet helyszűke akadályozza. Nagy szük-ség lenne egy megfelelő olvasóteremre.14 A könyvtár helyzete 1958 végére már igen válságos lett. Az Erményi család felmondta a további bérletet, és a könyv-tárnak el kellett volna költöznie a helyiségből, de az akkori község vezetősége több hónapon át nem tudott más helyet biztosítani. A Pomurski Vestnik hetilap 1959-ben azt írja, hogy eljött a lendvai népkönyvtárnak az utolsó órája. A cikk írója azt állapítja meg, hogy a lendvaiak kedvelik a jó könyveket, ezért szeretnek a könyvtárba járni. Úgy látszik, hogy nem sokáig járhatnak, mert hamarosan „üt az utolsó órája” a könyvtárnak. Helyiség hiányában a helyzete állandóan rosszab-bodik. Régi kívánságuk a lendvai olvasóknak, hogy a könyvtár olyan helyiségeket kapjon, ahol lesz olvasóterem is. Hosszabb huzavona, halasztgatás után az illeté-kesek megoldották a problémát. A könyvtár 1959 vége felé Vajsz László házába költözött a Partizán utca (ma Fő utca) 17. számú házba, egy mindössze 4x5 mé-teres helyiségbe. Olvasóterem nem volt, így a lendvaiak óhaja nem valósult meg.
A Kommunista Szövetség Muraszombati Járási Bizottságának beszámolója szerint az 1959-es évben a könyvtári tevékenység az elmúlt két évben stagnált. E beszá-moló megemlíti azt is, hogy a kétnyelvű (lendvai) könyvtárnak összesen 7000 szlovén-magyar könyve van.15
8. Összegzés
Lendva 820 éves múltjának egyik sikertörténete a magyar egyesületek könyvtá-rainak az alapítása és működése volt, amely a 19. század végétől a 20. század közepéig volt jellemző. A lendvai Polgári Olvasóegylet 1871-ben kezdett el te-vékenykedni Kiss Béla vezetésével. Az olvasóegyletnek a Korona szállóban volt székhelye, és ott működött a könyvtára is. Az alsólendvai Ipari Olvasókörnek is volt könyvtára, amely 1901-től 1912-ig működött, és az első világháború idején szűnt meg végleg. Balkányi Ernő papírkereskedésében kölcsönkönyvtárat is mű-ködtetett 1899-től az első világháborúig. Az ingyenes népkönyvtárat 1910-ben alapították Lendván a polgári fiúiskola helyiségében Kiss Dénes iskolaigazgató
14Poročilo okrajnega komiteja ZKS Murska Sobota za konferenco 1960. A Kommunista Szövetség mraszomba-ti járási bizottságának beszámolója a konferencián 1960-ban. Pmurski Vestnik, 1957., 24. száma.
Podatek iz Zavoda za statistiko RS Slovenije. A Szlovén Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai.
15Podatek iz Zavoda za statistiko RS Slovenije. A Szlovén Szocialista Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai.
kezdeményezésére, amelyet polgári adakozásból tartottak fenn.
1941-1945 között a polgári fiúiskolának diákkönyvtára is volt. 1919-ben az egyesületi könyvtárak magyar állományát a királyi Jugoszlávia rendszere elkoboz-ta, tevékenységük pedig hanyatlásnak indult. 1919-ben a szerb katonaság eléget-te a gyűjeléget-temények zömében magyar könyveit, a második világháború után még megmaradt magyar könyvek többségét pedig az új kommunista rendszer. Két alkalommal történtek tehát könyvégetések Lendván, mindkét esetben a rendszer-váltások idején. Az új népkönyvtár létrehozására 1946-ban került sor. Kezdetben problémát okozott a magyar könyvek beszerzése is. Vlaj Lajos költő segítségé-vel jutottak magyar könyvadományokhoz Ljubljanából, főleg Molnár Julianna asszony hagyatékából, amikor államosították a vagyonát. 1955-ben egyesült a népkönyvtár az INA-Nafta vállalat szakszervezi könyvtárával, és a gyűjtemény kétnyelvűvé vált. A magyar könyvtári tevékenység 1971-től 1945-ig többnyire magyar könyvtári szolgáltatásokat nyújtott az egyesületi és iskolai könyvtárakban, valamint a népkönyvtárakban. A magyar olvasók ezekben a könyvtárakban köl-csönöztek magyar könyveket, és fejlesztették magyar olvasói kultúrájukat.
Szakirodalom
Alsó-Lendva nagyközség millenniumi emlékkönyve. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési In-tézet, 1996, 45-47. o.
ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó-, és könyvtártörténet. Lendva, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2007, 329-338. o.
Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Pilisvörösvár-Lendva, Muravidék Bará-ti Kör Kulturális Egyesület – Muravidéki Tudományos Társaság, 2010. 85-133. o.
ZÁGOREC-CSUKA Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzs-mentje. Pilisvörösvár-Kapca, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület – Muravidéki Tudomá-nyos Társaság, 2012, 1-99. o.
*A tanulmány megjelent a Naptár 2013-ban, a szlovéniai magyarok évkönyvében, a Magyar Nemze-tiségi Művelődési Intézet és a Magyar NemzeNemze-tiségi Tájékoztatási Intézet kiadásában, Lendva, 2012, 105-116. o.
Kultsár György prédikátor szobra.
A lendvai vár.
A lendvai könyvtár épülete.
Bornemissza Péter prédikációinak második kötetét Bánffy Lászlónak ajánlotta.
Az alsólendvai Polgári Olvasó-Egylet.
Részlet az Alsólendva nagyközségi millenniumi emlékkönyvből (eredeti kiadás: 1896. szerk.
Fúss Nándor-Pataky Kálmán, Nagykanizsa, 1898, újranyomva 1996-ban Lendván).