Kultsár György prédikátor és művei

Kultsár György (Alsólindva,? – 1577. jún. 11.) evangélikus prédikátor és egyházi író volt. Bánffy Miklós zalai főispán pártfogoltja. Három kiadványát ismerjük, ezeket Hoffhalter Rafael nyomtatta ki Alsólindván. Postilláját a 16. században még kétszer kiadták. Szenczi Molnár Albert ezt becsülte legtöbbre. A gazdagságról és a fösvénységről szóló prédikációiban társadalomkritikai hang szólal meg. Az halálra való készöletről… (Alsólindva, 1573), Az ördögnek a penitencia tartó bű-nössel való vetekedéséről (Alsólindva, 1573, lényegében Urbanus Regius német író könyvének fordítása), Postilla… (Alsólindva, 1574).

Kultsár György evangélikus prédikátor Postillájának hasonmás kiadása.

Zaklatott, külső és belső feszültséggel terhes időben született meg a Muravidék nyugat-dunántúli lankáin az első nyomtatott magyar könyv. Kultsár György pro-testáns prédikátor, aki egyben tanító, valamint egyházi író is volt, a vándornyom-dász Hoffhalter Rudolffal együttműködésben már a 16. század második felében megteremtette a könyvnyomtatás alapjait, így nekik, valamint a térség akkori főurának, a mecénás Bánffy Miklósnak köszönhetően a jelenlegi Szlovénia terüle-tén első ízben Lendván készülhetett nyomtatott kiadvány. Kultsár György prédi-kációs kötete megérdemli az újrafelfedezést, mert régies nyelve ellenére ugyanúgy szól a ma élőkhöz is, mint szólt saját korának emberéhez. A mai Szlovénia

terüle-tén Kultsár György munkái az első nyomtatványok, hiszen Lendvának két évvel előbb volt nyomdája, mint Ljubljanának (1575, Janez Mandele nyomdája). A 16.

században Bánffy Miklós, a vidék protestáns nemes ura a nyomdászt, Hoffhalter Rudolfot más területről hozta Alsólendvára. Bánffy Miklós kilenc éves korában már Grazban, tizenegy éves korában pedig Bécsben tanult. 1570-ben vette felesé-gül Zrínyi Orsolyát, a szigetvári főúrnak, Zrínyi Györgynek a leányát. Nyomdát létesített az alsólendvai várban az evangélium terjesztésére, és udvari papjának, Kultsár Györgynek lehetővé tette, hogy hányatott élete alkonyán három könyve napvilágot lásson. Alsólendván Bánffy Miklós a patrónus, Hoffhalter Rudolf a vándornyomdász és Kultsár György a száműzött prédikátor az 1573 és 1574-es években találnak egymásra – az evangélium szolgálatában. Hoffhalter Rudolf csupán másfél évet élt Alsólendván. Ezalatt segítette a napvilágra Kultsár György prédikációit, Az halálra való készöletről rövid tanóság címmel (Lyndae, 1573) itt adta ki. A könyv prédikációkat tartalmaz, amelyeknek témája a Szentírásból vett evangéliumok magyarázatai, vagyis elmélkedések az evangéliumokról. A szerző könyvét Bánffy Miklós főúrnak ajánlotta.

Kultsár György 1573-ban Alsólendván kiadott Az halálra való készöletről rövid tanóság c. kötete 2007-ben újra, hasonmás kiadásban jelent meg. Ez nemcsak a Lendva környékén, a Muravidéken élők ünnepe volt, hanem az egész magyar irodalomé. A kötet a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és a lendvai Galéria-Múzeum támogatásával. A kötethez Hubert Ildikó írt bevezető tanulmányt, a szlovén nyelvű fordítást Zver Ilona végezte, amelyet Bratkovič Ivanka lektorált.

A tudomány és részben a diplomácia nyelve továbbra is a latin maradt a 16. szá-zadban, de az irodalomban a reformáció végleg uralomra juttatta a magyar nyel-vet. A reformáció hamar kialakította a kulturális élet új formáit, és új tartalmat adott neki. A nemzeti nyelvnek a fejlődése pedig előkészítette a nemzetté válást a vidékünkön. A reformátorok felismerték a sajtó erejét is. Erre jó példának szolgál Kultsár György prédikációs könyve is. Ki is volt Kultsár György? Melyik teológiai irányzathoz tartozott? Hol és mikor ordinálták lelkésszé? Hol és hogyan ért véget élete? Megannyi nyitott kérdés. Sem az irodalom-, sem az egyháztörténészek nem tudnak mindenre részletes választ adni. Egyesek göcseji nyelvjárást vélnek írásiban felfedezni, ezért Zala megyeinek tartják. Mások arra figyelnek fel, hogy 1573-ban mesternek, a reá következő évben már prédikátornak vallja magát. Lehet, hogy valahol külföldön magiszteri fokozatott szerzett, s ennek a magyar megfelelője a

„mester”, de van olyan forrás is, amely éppen azt emeli ki a múlt homályából, hogy

„nagy gondja volt a helybéli oskolának minő jobb karba való helyeztetésére”.

Egyesek szerint messzebb, Észak-Magyarországon volt lelkész, ahonnan elűzve jött a lendvai Bánffy-birtokra, de ez is csak feltevés. Kultsár György prédikátor művei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez a táj valóban a múzsák földje volt valamikor, a szellem emberei pedig nem elvágyódtak innen, hanem egyenesen keresték ezt a helyet. A szlovéniai magyar irodalom gyökerei ide vezethetők vissza.

E munkájában a lelkipásztor úgy bátorít a halál örömteli elfogadásáról, hogy az elmélkedő figyelmet mindvégig a végső célra, a hívő ember nagy kérdéseire irá-nyítja; hogyan juthatunk át az életen, a halálon úgy, hogy Krisztus kereszthalála által a megváltott örömbe, az üdvösségbe mindnyájan eljuthassunk. Válasza gya-korlati útmutatás. Keresztény morálja valóban vigaszt adhatott a saját korában, ahogy adhat ma is.

A Postilla 1574-ben jelent meg, s ennek 440. évfordulójáról kívánt megemlékezni egy szobor felállításával a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanács.

A meghirdetett pályázat nyertese Béres János zalaegerszegi szobrász volt, aki bronz, márvány, illetve gránit felhasználásával készítette el művét, mely magát a könyvet ábrázolja. A szobor az óvárosban, az Alsó utcában található, a Színház- és Hangversenyterem és a zsinagóga

közelében. A fotón látható könyv-szobor 2015-ben készült.

Kultsár György lutheránus lelkészről, Bánff y Miklós udvari papjának életéről, annak Lendván töltött időszakáról forgattak dokumentum-játékfi lmet a lendvai RTV Hidak stúdiójában, amely korhű képet festett a 16. század Muravidékéről.

A forgatókönyv alapjául Huber Ildikó Kultsár György, az alsólendvai prédikátor című könyve szolgált. A fi lm történelmi szempontból hiteles, de vannak benne fi kciós elemek is. A fi lm rendezője Varga Csaba volt. A főszereplő Bordi And-rás lett, aki hitelesen adta vissza a fi lmvásznon Kultsár György személyiségét. A fi lmnek helyi szereplői is vannak, sokan a muravidéki magyar színjátszó csoport tagjai. Összmuravidéki produkcióról beszélhetünk, hisz Szlovénia összes magyar-lakta területéről jelentkeztek statiszták a fi lmhez, és valamilyen módon bekapcso-lódtak annak a készítésébe. A fi lm cselekménye történelmi szempontból hiteles. A prédikációs jeleneteket Körmenden, Sárváron, Domonkosfán és Őriszentpéteren forgatták, de dolgozott a stáb a Budafai Arborétumban is – ahol a szabadtéri jele-neteket vették fel –, illetve a horvátországi Strugán.

Kultsár életéről alig lehet tudni valamit, a lendvai Népújság szerint nagy való-színűséggel Magyarország valamelyik más megyéjéből, például a Felvidékről ke-rülhetett Zalába, Alsólendvára, ahol tanítóként befogadták.

2015-ben Lendván a Városi Színház- és Hangversenyteremben mutatták be azt a Könyv születik Alsólendván című fi lmet, amelyet a helyi televízió stúdió készített. A sajátos doku-mentum-játékfi lm a témához kapcsolódik, hiszen Kultsár György prédikátor és felvilágosult mecénása, Bánff y Miklós kapcsolatát mutatja be. A fi lm rendezője Varga Zs. Csaba, produ-cer-gyártásvezetője Magyar Lovric Mirjana volt, a karakterek többségét pedig helyi szereplők

alakítják. A főszerepben Kultsár Györgyöt Bordi András személyesítette meg, Bánff y Miklóst pedig Štampah Miha játszotta.