május 13-ig tartózkodott Erzsébet királyné Herkulesfürdőn, mely idő alatt csak nehány

napra ment el Ischlbe. Ott tartózkodása alatt egyrészt használta az ősrégi fürdőnek gyógyítóerejü kénesvizét, másrészt az idő legnagyobb részét a szabadban végzett sétálással töltötte. Mint az akkori laptudósítások érte­

sítenek, Erzsébet Ő Felsége csodálatos egyszerűséggel élt. A mily egyszerűen öltözködött, oly szerény volt lakása is. Egy középnagyságú s rendkívül egyszerűen bebútorozott hálószoba, egy kis szalon, egy torná­

szaira berendezett kicsi boudoir s egy ebédlő

képez-112

ték lakását. De nem is volt szüksége termekre, hisz tartózkodásának igazi helye az erdő volt ez időben.

Ott járt-kelt órákig; sokszor félnapokat töltött annak hús árnyában, annyival is inkább, mert az 1887-iki tavasz nagyon kedvezett ottani fürdőzésének. Kirán­

dulásaiban nem gátolta meg még az eső sem ; sétái­

ban fáradhatatlan volt s ezeket rendesen egyedül végezte, vagy nagyon ritkán volt valaki mellette.

Összejárta Herkulesfürdő csalitos erdeinek minden zugát ; nem volt szebb pontja a kies fürdőnek s kör­

nyékének, melyet fel ne keresett volna. Nagyon sokat tudna regélni ottani tartózkodásáról a csodaszép Csernavölgye, melynek bársonypuha pázsitján oly sokszor haladt végig a költői lelkületű magyar királyné. De még többet tudnának mondani érzelmei­

ről a nyugalmas völgyet körülölelő hatalmas hegyek, ezeknek regényes magaslatai, melyeket naponként keresett fel, hogy a valóságos vadon közepén fekvő világfürdő megkapó panorámájában nyöny őrködj ék.

Hányszor hallgatta az 1400 m. magas Damogled sürii erdeinek zúgását, hányszor a szikláról-sziklára tova­

siető Cserna csobogását !

Nem célom Herkulesfürdő összes szépségeit leírni, sem annak régibb s újabb palotasorait bemutatni, de az ott tapasztalható nagyvilági életet sem szándé­

kom vázolni; hisz a fürdőtelep ma már sokkal isme­

retesebb, semhogy erre e munka keretében rászorulna.

Csak annyit jegyzek meg, hogy Erzsébet királyné ott tartózkodása alatt nem a fürdő alacsony, zajosabb részeit látogatta, hanem felszállt a tiszta légkörű magasba, ott keresett üdülést a fák, a dalos madarak, a vízesések társaságában. Egyik nap a Szécheny-rét virágpompájának szemlélésében leli örömét, a mási­

kon elsétál a Cserna zúgó vízeséséhez, majd felkeresi

118

a 7 meleg forrást s onnan hazánk egyik legbájosabb kilátásában gyönyörködik. Sokszor már a kora hajnal ébredése ott találja Erzsébetet a Pihenők utjának árnyas sétányain ; máskor a Josefin-lugas lombsusogá- sát hallgatja. Alig győzi a természeti szépségekben oly gazdag vidéknek minden szebb pontját felkeresni.

De nem csügged s nem nyugszik, míg a nagyobb magaslatokat is meg nem mássza. Felmegy a Schneller-, fel a Coronini-, a Steininger-magaslatolcra, felkapasz­

kodik a 600 m. magas Fehér Kereszt-hez, felkúszik az 1400 m. magas Damogledre is s innen, e csodaszép helyekről élvezi a fürdő miniatűr látóképét, útközben nem hagyva figyelmen kívül semmit, ami szépet, nagy­

szerűt, ami fenségeset teremtett az Alkotó.

Különösen a napfelkeltét s annak lenyugtát sze­

rette sokszor nézni, Már kora reggel talpon volt s felsétált egy csodaszép magaslatra, mely a 320 m. magas Csorics-magaslattól mintegy V, órányira fekszik s melyet épen azért, mert azt oly gyakran, mondhatni naponként kereste fel, Erzsébet-magaslat- nak neveztek el. Útközben megpihenve egy kissé, a fűszálakon gyöngyökként remegő harmatcseppnek színes játékát nézte s a reggeli imáját zengő madár­

dal hangjaiban merült el. További útjában a gyönge szellőmozgatta lomb susogásában gyönyörködik s teli tüdővel szívja magába az illatos májusi levegőt.

Végre felér a magaslat csúcsára s a májusi reggelek egyik legkellemesebbjét élvezi. Megjelenik a költőktől annyiszor megénekelt bájos Aurora. A hegyek ormain derengő halvány világosság mindinkább erősbödik, a szürkület egyre szélesbedik, az ég világosabb s kékebb lesz, végre feltűnik a nap ragyogó pompájában s arany sugarait széjjelhinti erdőre, mezőre egyaránt, Oh, szép vagy természet, szép, különösen ilyenkor,

Erzsébet királyné hazai turista ülj ai. 8

114

mikor a felkelő napot megelőző hajnalpír a hegy ormait mintegy rózsákkal láncolja körül ! A derült világosságtól mosolyog a táj ; a kék ég alatt lágy zephyrek susognak, madárkák csevegnek, méhikék zümmögnek szerelemről, búról, boldogságról... Ragyog a harmatos fű, él, virul minden. A kilátás felséges ; lassan az egész vidék a legragyogóbb fényben úszik;

az alant elterülő s még csendes fürdőtelepet szintén besugározta már az aranyszínű nap. A távol morajló

«patak történetet zúg-

«A szellő édes szókat súg -.

Erzsébet elméláz, mozdulatlanul áll; szivében boldogság honol, az életöröm mosolyt csal ajakára.

Hirtelen mintegy átszellemül, a természet fenséges pompája költővé avatja őt s érzelmeit a következő kis versben zengi el:

r A világon változást szenved minden, Azért hűséget ne keress a földön.

Csak te vagy örökké igaz s való Természet, bűbáj ódban elragadó ! Ah, be boldog, a ki téged imád ! Csalódásnak keble helyt nem ád.

Tartós hűségedet vedd cserébe — Hű bámulatomat mindörökre“ . .

De fenségesen szép a természet, a hegylánc akkor is, a mikor azt az alkonyat pírja világítja meg.

Hányszor gyönyörködött innen e róla elnevezett magaslatról abban a remek látványban, melyet a naplenyugta idézett elő, midőn a lemenő tüzes golyó aranyszegéllyel hintette be a komor zöld hegyeket s a messziről kéklő erdőket ! Hányszor nézte azt a violaszínű homályt, mely megelőzi a sötét árnyakat, melyek végre sűrű fátyollal borítanak el mindent ! Nem egyszer ébresztette őt fel álmodozásából a

pásztó-115

Toknak a hold világos est csendjében megszólaló furu­

lyája, vagy a kis kápolnának felhangzó esti harang­

szava !

így élvezte Erzsébet Ő Felsége Herkulesfürdőn töltött napjait. Ápr. 28-án a román királyi pár láto­

gatta meg őt, ki maga várakozott vendégeire az állo­

másnál. Azon két nap alatt, melyet itt töltöttek, Erzsé­

bet. királyné megmutatta nekik a fürdő összes szép­

ségeit s a fejedelmi pár nem győzte eléggé dicsérni a vidék remek részletéit. Eltávozásuk után még vagy 2 hétig szívta a fürdő jó levegőjét.

Május 13-án este aztán elutazott s a román királyi