• Nem Talált Eredményt

li) Kisebb szerzemények és hagyatékok

Collegiumunknak szerzés vagy végrendeleti hagyományozás utján évről-évre kimutatható vagyoni gyarapodását itt részle­

tesebben már csak azért sem lehetne ismertetni, mert ez a munka terjedelmét aránytalanul megnagyobbítaná. A még hátralevő szerzeményekre vonatkozólag tehát csak a legfontosabb adatok megemlítésére fogunk szorítkozni.

• A J . C. P. F 13. N. 4. p. 49—50.

79 I. In g a tla n ok és készpén z.

1. E gy rétet a hozzá tartozó gyümölcsös kerttel a már több ízben említett Aszalay István, utolsó éveiben kamaratanácsos- nak 1656. deczember 9-dikén kelt végrendelkezése értelmében kaptak az atyák. Aszalay életében ezt zálogbirtokul birta 150— 250 frt fejében, s ilyenül hagyta a collegiumra. A rét és kert megszerzésére vonatkozó irományaik az atyáknak el­

veszvén, jogukat az évek hosszú során át csak a birtoklás folytonosságával bizonyították. 1712. február 12-dikén Esterházy József gróf, mint a cseklészi uradalom örököse 100 imperiálissal váltotta vissza az uradalom ezt a részét.1

2. 1671. februárius 1-jén Morócz István elhanyagolt nemesi kúriáját a hozzávaló kerttel, két réttel és egy szántófölddel a pozsonyi collegiumra hagyta, valószinüleg rokonának, s a rend egyik tagjának: Morócz Ferencznek közbenjárására.*

3. Hosszuthóty György, zalaegerszegi kapitány, alapítványa még a collegium megalapításának idejéből való. Nevezett nemes a kamaránál levő 2747 forintnyi követelését hagyta az atyákra.

Az ügyet hosszadalmas jegyzékváltás után 1631. május 20-dikán II. Ferdinánd király akként oldotta meg, hogy a pozsonyi kamaránál alapítványképpen évenkint „ 50 irtot utal­

ványozott a collegiumnak. A kamara 1647. augusztus 27-ig minden akadály nélkül kifizette az 50 forintot, ekkor azon­

ban kétségbe vonta az alapítvány mindenkori természetét, mivel II. Ferdinánd rendelkezése nem vonatkozik perpetuum!1, s csak addig volt hajlandó fizetni az évi járadékot, mig a 2747 forintnyi összeg letörlesztődik.3 Ettől a veszélytől azonban az atyák e században megmenekültek, s csak 1748-ban fenye­

getőzik újra a kamara, hogy a kifizetést beszünteti, de 1751-ben megint csak rendesen megkapják évi 50 forintjukat s úgy látszik egész a rend feloszlatásáig kapták.4

II. A c o l l e g i u m p o z s o n y i házai.

1. Mayláth-féleház. Ehhez a collegium azon kötelezvény alapján jutott, a melyben Mayláth Miklós elismeri, hogy

1 A . J. C . P . F. 13. N. 4. p. 57 - » F . h. p. 75. — » F. h. p. 77. — " A . J.

C. P. F. 1H. N . 46. p. 21.

Goszthony István rectortól 1655. április 22-dikén 500 frtot kölcsön vett. A dologból hosszú per támadt, a mely 1670.

augusztus 14-dikén akkép nyerte befejezését, hogy Mayláth fia:

pater Kopeczky, atyja házának felét átengedte a collegiumnak.1 Hol állott ez a ház, az az adatokból nem tűnik ki.

2. A collegium másik háza a kecskeutczai (ma Kisfaludyutcza) kertben ál­

lott. Egyik része a kertész lakásául szolgált, a másik részében egy képfaragó la­

kott.*

3. A harmadik, az úgy­

nevezett Pongrácz-féle ház a város falain kivíil a Lőrincz- kapu közelében állott.8

4. A negyedik az úgy­

nevezett Szalai-féle ház volt a kamarális épület közelé­

ben, attól egy kis köz által elválasztva. — Ezt a házat Szalai Mihály özvegyének, Katalin asszonynak ado­

mányozásából birták az atyák 1745 óta. A kegyes életű alapítónő halála után ezt a házat el kellett adniok s az elővásárlási jog az ado­

mányozó nő rendelkezése folytán bizonyos Klaus városi polgárt illette, a ki ennél fogva a házat 6000 frtra becsültette a tanácscsal. Az atyák azonban ez árba beleegyezni nem akartak, mivel ez időben Pozsonyban a házak

« A. J. C. F. F. 13. N. 4. p. 78-79.

3 A. J. C. P. F. 18. N. 40. p. 9. A kertész felesége a collegium mosónéja volt, s bérük a két rendbeli foglalkozásért 160 frt és 10 mérő (metreta = 36 iteze) gabona.

s F. h. — 1647-ben ebben a házban egy mészáros lakott évi 30 frt bérért. A ház másik része a collegium kocsisa feleségének lakásául szolgált, a ki egyúttal a hízókat gondozta.

A klarisszák kolostora (mai gymnasium).

81 értéke nagyon emelkedett és volt olyan, a ki a házért 8000 frtot kínált. Utóbb különféle ürügy alatt a pozsonyi káptalan akarta ezt a házat megszerezni, mig végre az atyák 13200 frtért eladták.1

5. Az ötödik a Maholányi-fde ház a mai Salvator templom és a Ferenczrendüek kolostora között feküdt (ma Fereneziek

tere 2. sz.). Ezt a házat 1707-ben vétel utján szerezték néhai Maholányi János személynök özvegyétől, Judittól 5000 frtért, a mint erről az ez évi április 16-dikán kelt szerződés tanúskodik. Abból a ezélból szerezték meg, hogy helyére, mivel az egykori protestáns iskolaépületet alkalmatlannak találták, gymasiumuk számára új épületetet emeljenek. De — mint Kazy Ferencz utódja számára hagyott informatiójában sóhajtva megjegyzi — ,.hoc facilius adhuc fuit quam exequif — a mint hogy tényleg nem is épült fel soha ott az új iskolaépület, hanem az atyák ezentúl is bérházképpen értékesítették.*

Megjegyezzük végül, hogy a collegiumnak az e házakra eső polgári terheket csak úgy kellett viselnie, mint bármely más polgárnak.

j) A hamburgiak fája.

Néhai Hetesi Pethe G yörgy, utóbb néhai Konczky Gáspár özvegye: gyarmatin Balassi Zsuzsanna 1646-ban Hainburg városának 1600 frtot adott kölcsön, s ezért a hamburgiak kamatul 100 öl kemény fát tartoztak Pozsonyba a Dunapartra szállítani. Ez összeg, valamint a kamatul járó failleték örö­

kösödési jo g utján Pázmán Miklós grófra szállott. Midőn utóbb Balassi Zsuzsánna vagyonából a pozsonyi collegiumnak 1500 frtot hagyott, Pázmán, az örökös, 1658. márczius 30-dikán a

1 A. J. C. I’. F. 18. N. 4«. p. í)—10.

2 F. h. p. 9. Érdekesek az adatok, a melyek a szóban forgó ház értékesí­

tésére vonatkoznak. A háznak egész első emeletét (occupat totum tractum medium) bizonyos J ferra bérelte évi 180 frtért; a felső (második) emeleten már régi idő óta Cromherg nevű nő lakott és fizetett 1747 táján évenkint 50 frtot. Előbb az első emeletet is bérelte, de nagyon rosszul fizetett, s 134 forinttal a collegiumnak adósa volt („prope desperatos*). A földszinten egy szobából, konyhából és kamrából álló lakásért egy szabó 30 frtot fizetett s azonkívül egy aranyművesnek is volt ott mű­

helye s ezért 20 frtot fizetett. Az egész ház évi jövedelme 280 frt volt.

Pozs. Gymn. tört. ö

hamburgiak tartozását ruházta a collegiumra, úgy azonban, hogy kamatul a hainburgiak minden év Sz.-Márton napjáig 60 öl fát tartoztak Pozsonyba szállítani. 1662-ben Hamburg városa a tőkéből 500 frtot megtérített, és a még hátralevő 1100 frt. kamatja fejében már csak 40 ölet szolgáltatott be évenkint. Végre 1696-ban a város az egész tőkét visszafizette, és a collegium ezt Sz.-György városánál helyezte el 6n/u-os kamatra.'

Ugyancsak Balassi Zsuzsáimétól vették 1648-ban a csalló­

közi Hideghéten levő telket 200 talléron,*

k) A collegium szőllői.

Pozsony határában: A Künigl — vagy Hasénfeister — dűlőben még Pázmány Péter érsektől kaptak, illetőleg vettek egy szőllőkertet. Venniük azért kellett, még pedig magas áron (1000 frtért), hogy a város ez ingatlan megszerzését ne aka­

dályozhassa meg. Szelepcsényi G yörgy érsek ezt a szőllőt a papi tizedtől mentesnek nyilvánította.8

A Po/er-dűlőben Földes Katalintól kaptak még a XV I.

század közepe táján egy szőllőt.4

.1656-ban Walticher Mária végrendelete értelmében a po­

zsonyi nagyobb Fuxleiten- dűlőben örököltek egy szőllőt 1000 imperiális értékben a Bőid. Szűz oltára előtt égő öröktüz

ápolására.5

A kisebb Fuxleiten-dűlőben is volt egy szellőjük Walticher Márk harminczados hagyománya folytán.8

A fentebb említett 4 szollakért földadójaképpen a col­

legium a város bírójának 1 veder bort tartozott beszolgáltatni.

A 18. században ezeken kivűl még a következő szellőket

' A. J. C. P. F. 13. N. 4. p. 73. — * Uupp i. m. 73. - 3 A. J. C. ! ’ . F. 13.

N. 4. p. 62. — 4 F. b. p. 63. — 5 F. h. p. 64.

9 F. h. 65. — Ezt a Waltichert, a kinek az atyák a magyaróvári házukat is köszönhették (1. 66—64. 11.) a collegium irányában tanúsított bőkezűségéért az a kitüntetés érte, hogy az atyák megfestették arczképét, a mely — nagyon megviselt állapotban — még most is meg van a főgymnasiumunk régi könyvtárában, és a mely a következő körirattal van ellátva: „M arcus Walticher, Tricesimae Adm inistrator, Insignis Benefactor Collegii Posoniensis. 1 5 til.u

találjuk a collegium birtokában Pozsony határában: „

„ Flockenu, „ H o c h w e i n g a r t e n „Vür és .'

A dévényi határban a következő szőllői voltak a colle-

giumnak: Kis Gfavg* Pruck,3 Nagy Gfang4 (5 darabbél álló szőllőkert), Ki rchen-Gfang.

A récsei határban: Spiegel, Hojjiceingartev,

Weiner (2 szőllő), Zwiefl,6 Schuh / Pröller,1

Zóllsehneider.8

Grinádon az Altenbergen Korcztbazer (?) nevű szőllő.9 Szent-Györgyön: Záhumenicza, (v. Kolibka), schneiden-, Neiberg (v. Novaliora).19

Prácsán szintén volt két szőllőjük, nemkülömben Újfalun az u. n. Langenthal v. Laner-ié\n.n

1) Pótlások a collegium vagyoni szerzeményeihez.