Az 1627-diki év Pozsony város mívelődéstörténetében min
denha a legnevezetesebbek egyikének marad. Ez év november hó 5-dik napján az itt megtelepedett és szegényesen berendezkedett jezsuita-residentia nehány tagja oly műre kérte le a Sz. Lelek segítséget, a mely kezdetben nehéz
ségekkel küzdve, később mind hatalmasabb eszközök birtokában és egyre fokozódó erővel munkálkodott a hazai ifjúságnak erkölcsi és szellemi kiművelésén E napon nyílt meg a jezsuita-gymna- siumnak első iskola-éve.
H ogy mily szerény volt a kezdet, azt legjobban az a kö
rülmény mutatja, hogy a „Veni-Sancte" -n a residentia főnökének (superior) Malli Gáspárnak vezetése alatt három tanár: Goszthony István, Pirpach és Fügenschuh és összesen 46 tanuló vett részt;
a tanulók száma azonban egy hónap alatt 100 nál többre emel
kedett s napról-napra nőtt.1
Mindjárt kezdetben két osztálylyal nyílt meg a gymna
sium : a grammaticai és a syntacticai osztálylyal; minthogy azomban a grammaticai osztály két csoportra oszlott, a princi- pisták és a tulajdonképeni grammatisták csoportjára, nem két, hanem három osztályt találunk az 1627/28-diki iskolaév elején.
A principistákét Goszthony, a gramm.-t Pirpach, a synt.-t Fügenschuh vezette. A krajnai származású Malli Gáspár superior, a kinek, mint láttuk, az atyák állandó letelepítésének mozgalmai közepett nagy szerep jutott, az iskola megnyitása után egy év múlva elhagyja Pozsonyt, s úgy látszik, a tanítás érdekeire való tekintetből rendeli ide a rendtartomány collegiumunk első redorát: a lelkes és tudós Káldy Györgyöt (L. képét a
H. C. P. 1(J22— 1035.
65. lapon.), a ki 1629. julius 22-dike óta áll a pozsonyi colle
gium élón.
Az 1628/29. iskolaévben a tanulók száma a várakozáson fölül meggyarapodott (excedit solitum) s iskolájuk oly népszerű
ségre tett szert mindjárt kezdetben, hogy a protestáns-hitközség fejeinek erélyesen kellett fellépniük hitfeleikkel szemben, hogy fiaikat ne küldjék a jezsuiták iskolájába.1
Ugyanezen iskolaév kezdetén az atyák megnyitották a 4-dik: a poeticái osztályt (a humaniórák alsó osztályát). Mint
hogy azonban a még csak félig-meddig kész colleginmi épületben nem volt elegendő helyiség, úgy segítettek a bajon, hogy a grammaticai és a syntacticai osztályokat Goszthony tanította, a költészetit pedig Pirpach atya. Ugyanekkor megalakult a tanulók congregatiójaT a mely, mint másutt kimutattuk, a vallásos buzgóság" felélesztése mellett a tanulók latin nyelvbeli gyakorlatainak egyik hathatós eszközévé vált.
Ebben az állapotban maradt az iskola egész az 1631/32-ik év kezdetéig. Csak ez évben, az építkezéseknek nagyjából való befejezése és az atyáknak az épületbe való beköltözése után vált teljessé a pozsonyi jezsuita-gymnasium, magában foglalván a teljes „studia inferiora*-kát. 1631. év novemberben nyílt meg a humaniórák második és a gymn. legfelső osztálya: a rheto- ricai osztály is. Az intézet teljes kialakulásához képest a tanári személyzet is meggyarapodott. Kemer Pálban a collegium tanulmányi felügyelőt (praefectus scholae), Henne Tamásban pedig az újonnan szervezett osztály vezetőt kapott, a ki november elején „elragadó" beszéddel kezdte meg előadásait.*
1 Egy evangelicus városi polgár fiát a jezsuitákhoz küldte iskolába. Az ev.
lelkész ezért csak abban az esetben akarta a fiú atyját az Úrvacsorában részesíteni, ha fiát a jezsuitáktól elveszi. Meg is tette, de a következő évben a nagyszombati jezsuitákhoz adta. — F. h.
8 Gymnasiumunknak első teljes tanártestülete az 1G31/32. iskolaévben ez volt:
Rector: K áldy G yörgy Tanúim, felügy.: Kerner Pál Tanárok: Henne Tamás (rhet.).
Gresser Tamás (p oet).
Korniss István (syntax.).
Lindvay János (gram.).
Helleswenk András (prin.).
A tanártestületben évről-évro végbemenő személyváltozá
soktól eltekintve, a gymnasium ezután a rendes kerékvágásban haladt. A szigorú szabályoktól meghatározott iskolai életnek zajtalan menetét csak az intézet pártfogóinak látogatásai zavarják meg. E pártfogók és látogatók között első helyen áll a nagy alapitó: Pázmány Péter, a ki évenkint többször látogat el az iskolába, megjelenik a tanulók vitatkozásain és színielőadásain;
buzdításaival, jutalmak osztásával, úgyszólván, részt vesz az iskola vezetésében s nagy szellemének bélyegét reá süti. Vete
kednek vele az iskola és a tanulók pártolásában a magyar kamara elnöke: Pálffy Pál és a tanácsosok (köztük Szombat- helyi G yörgy), Dávid Pál váczi püspök és pozsonyi prépost stb.
1634-ben az őszi szünidő végén előadott iskolai dráma előadása alkalmával Bethlen Gábor özvegye: Brandenburgi Katalin g yö
nyörködik a tanulók szellemi vetélkedésében, s az ügyesebbeket gazdagon megjutalmazza,1 sót 1635-ben maga Esterházy Miklós nádor és számos országnagy tiszteli meg jelenlétével a tanulók drámai előadását.
Voltak azomban a gymnasiumnak mindjárt kezdetben szomorú napjai is. 1634-ben Káldy G yörgy a rectorságban átengedte helyét Drescher Györgynek, maga a collegium és gymnasium magyar hitszónokának tisztét vállalta magára. Büsz
kén és ürömmel gondolhat vissza intézetünk ezen minéműségő működésére is; ámde Káldy ezt a tisztet nem sokáig viselte.
Pozsonyban ez években nagy mértékben cliolera-szerű ragadós betegség dühöngött, a mely őt is megejtette, s intézetünk ez a büszkesége 1634. október 30-dikán 62 éves korában meghalt.
1 A nagynevű erdélyi fejedelem özvegye férje halála és'pár heti fejedelemsége után 1631-ben Magyarországba jött. Később a bécsi udvar pártfogása alá helyezte magát s 1633-ban a katholikus vallásra tért át, a miben a pozsonyi jezsuitáknak nem csekély részük volt. A 'H . C. P. igy jellemzi: . . . Catarina Brandenburgira, relicta principis Transilvaniae vidua, princeps sane heroicis virtutibus instructa, (piae ab uno anno cath. fidem publice professa, pietatem in sacris et concionibus audiendis, in pauperibus ac in firmis solandis egregie colit, nec tantum fidei con
stantiam firmiter prae se fert, sed specimina multa et magna multorum annorum robusti animi edit. Ea singulari et plane materno affectu Societatem nostram observat, ut nunquam magis, quam in hominum nostrorum conversatione, colloquiis et consiliis acquiescatw — A collegiumnak egy frigai diszitésíí eiboriumot ajándékozott.
1639-ben Ferencz Albert szász herczeggel lépett házasságra s a következő évben Németországba tért vissza és ott 1649-ben meghalt.
144
Méltán írja róla a collegium annalistája: „Vir bono patriae natus, ultima senecta dignissimus; sed meritis dives explevit tempora multa, sane inter veteres patres ex natione ungarica luit ut antiquissimus, ita omni genere virtutum religiosarum instructissimus, qui unus instar multorum paucitatem in tanta messe Ungariae sustinere et supplere p o t u i s s e t " Oly vezetőt vesztett benne gymnasiumunk, a kinek nemcsak a tudománya gerjesztett tiszteletet, hanem a ki magyarságával is kivívta kor
társainak becsülését. Jó magyar érzelmének jellemzésére sem
mit sem hozhatnánk tél találóbbat, mint egyik rendtársának azt a téljegyzését, hogy bár négy nyelvben — magyar, latin, olasz, német — teljesen otthonos volt, németül csak .,
urgenteu beszélt.8
A jezsuita-gymnasiumot általánosságában érdeklő későbbi adatok közül felemlitendőnek tartjuk azt, hogy a 18. században ez a gymnasium az érseki gymnasium
nevét viseli, llyképpen van megnevezve a többek között a collegiumról 1729-ben irt és a rendtartomány számára készített jelentésben. Valószínűleg a nagy alapitó közjogi állására való tekintetből adták meg neki az atyák ezt a czímet. Nagy nép
szerűségéről tanúskodik, hogy mindjárt kezdetben minden rendű és rangú lakosság télkarolta, s a katholikusokon kívül az evan
gélikusok is oda küldték gyermekeiket. Megközelítőleg helyes fogalmat nyújt a jezsuita-gymnasium látogatottságáról a követ
kező néhány adat: 1729-ben a tanulók létszáma
5 6 8 ;
a feloszlatás évében 1773-ban pedig
558
tanuló volt beírva.A rendnek magának a pozsonyi gymnasiumban nem voltak növendékei; annál gyakrabban találkozunk a Pozsonyban meg
telepedett más szerzetbelieknek a jezsuiták gymnasiumába járó növendék tagjaival és olyanokkal, a kik egyházi pályára ké
szültek s mint e gymnasium növendékei léptek be egy és más szerzetbe. 1729-ben pl. a tanulók közül három a jezsuita
rendbe vétetett fel.
1642. év óta a Lóssy Imre érsek-primás által alapított
„ Emerieanum“ növendékei — számszerűit 12, — szintén a
F. h. — « F. li.
jozsuita-gymnasiuni rhetoricai osztályát látogatták; de erről később külön fejezetben szólunk.
A jezsuita-gymnasium 1627-től 1714. év februáriusáig, az 1713/14-ik év első felének végéig a káptalan-utczai collegium épületében volt elhelyezve. A nevezett hónap 14-dik napján először csengettek az iskola részére a Salvator-collegium csak
A pozsonyi jezsuiták Salvator-collegiuma.
nem rég befejezett új épületében s ugyanaznap függesztették ki a coll. kapujára az új iskolai félév programmját és é)ra- rendjét,1 februarius 22-dikén pedig a tanulóknak a pestis miatt nagyon megfogyott szamával megtartották a „Veni Sancteu-t.
Ez évben a collegiummal együtt az iskola is átköltözött a
1 Érdemes a megemlítésre, hogy midőn 1780. év táján arról van szó, hogy a gymnasium a Batthyány-téri (Salvator templom melletti) épületből menjen vissza régi, káptalanuezai helyére, a tanártestületnek 1780. januárius 5-dikén értekezletéből a főigazgatósághoz felterjesztett emlékiratban a többi között a következőket olvassuk:
„Quodsi scholae in residentia essent, studiosi se reciperent ad IWmc (ott vennének t. i. az idegen tanulók szállást), ubi propter vicinitatem Danubii periculosam pro iis habitare; maxime cero propter vicinum Schlossberg et Zuckermandl corruptio morum (!!) vix sufficienter caveri posset. Kx his causis passim dicunt homines, olim scholas e residentia translatas ad Salvatorem fuisse, utpote locum aptiorem pro studiosa juventute.w — L. Függelék VII. sz.
Pozs. Gynm. tört K)
Salvator-temploin és a Salvator-kolostor között levő, egykoron az evangelicusok tulajdonában volt iskolaépületbe (ma városház- utcza 1 sz.) és ott is maradt a collegium feloszlatásáig.
Hogyan, és mily eszközökkel akarta collegiumunk a tanítás feladatának szempontjából reá háruló kötelességeket megol
dani és czéljait elérni, az a következőkből tűnik ki.