H ogy ilyenek is voltak a collegium kebelében, azt, ha egyéb
ből nem, már csak abból is következtethetnek, hogy a jezsuita iskolák „Ratio Studiorum -a szigorúan utasítja a rectort, hogy
*L. az ezekre vonatkozó adatokat A. J. C. P. F. 18. N. 46. p. 3— 4.
90
a vezetése* alá tartozó coUegiumban vallásos egyesületeket (con- gretationes, sodalitates Marianae) létesítsen, hogy ezek által a rend meg közelebb térhessen a tanuld ifjúság és az egyesüle
tek kebelébe tartozó felnőttek vallásos meggyőződéséhez s őket az egyház czéljaihoz képest télhasználja. Az első ilyen egyesü
let kevéssel a collegium megalapítása, illetőkig a gymnasium megalapítása után keletkezett, még pedig a tanuló ifjúság tag
jaiból alakítva. Km* vall az a körülmény, hogy a jezsuita rend lbö(>-dik évi cathalogusában a pozsonyi collegium tagjai között az egyik rendtag: Beierpech Á dám atya, ily minőségben szerepel „docens rhetoricae et praeses congregationis studiosorum*.
— és ezóta a collegiuinbeli atyák egyike, rendszerint a rhetoricai osztály tanítója szerepel mindig ilyenül. Ezt tekintve, továbbá azt, hogy e congregatiónak neve rendszerint majd mindig igy fordul elő: „ Congregatio latina studiosorum": aligha tévedünk, ha ezt a társulatot amolyan önképzőkör-féle egyesületnek tekintjük, a melyben nem annyira hitéleti, mint inkább szónoklati gyakorlatok folytak, és a melyben a tanulók az ékes latin beszéd és irás elsajátítására törekedtek. Ezt az egyesületet tekinthetjük tehát önképzőkörünk ősének. Erre vall az a körülmény is. hogy mig a collegium kebelében fennálló más ájtatos egyesületekre' vonatkozólag — legalább vagyoni viszonyaikat illetőleg — forrásainkban elég tájékoztató adatot találunk : addig a tanu
lók congregatiójáról, mint általában az iskoláról, alig van szó azokban.
A jezsuita gymnasium beléletének ismertetésénél ki fogjuk mutatni, miként alakul át ez a Mária-társulat az iskolai tevé
kenységnek jelentékeny factorává; itt csak azt említjük meg, hogy idővel maguk az atyák is kevés súlyt helyeznek a tanulók congregatiójának hitéleti irányú tevékenységére, a mint erről a 1729-dik évre vonatkozó következő megjegyzés tanúskodik: . . . „sodalitas, tam Christi in cruce emorientis, quam studiosae juventutis, hoc anno silentio sua facta prae
tereunt".1
A tanulók congratiójának szóló adományozásra csak egy 1 E g y e t, könyvt. Hist. Coll. Pos.
esetben bukkantunk: Szalay Mihálynak, a collegium egyik jóte
vőjének, 1707. febr. 2-dikán kelt végrendeletében a követke
zők foglaltatnak: „A deákok congregat tójának, kiben ina is va
gyok (hagyok) tiz tallért, i. e (id est) 15 irtot4*.1 Kitűnik ez adatból az is, hogy a deákok vallásos egyesületének az iskola körén kivid állók is lehettek tagjai.
Azonban, hogy egyesületi élet és társulás utján vonják beli4 az iskolájukon kivid álló laikus közönséget a katli. egy
ház ez időbeli politikai és vallási czéljainak megfelelő tevé
kenység körébe: arra a collegiumbeli atyák a tanulókétól egészen független congregatio alapítását tartották szükségesnek.
Ez irányban szintén kevéssel a collegium megállapítása után : 1629-ben történnek lépések. Ez évre vonatkozólag ugyanis a házi annalesben a következőket találjuk feljegyezve: Praeter studiosos aliqui honestiores cives, et maxime officiales Camerae Regiae, quae Posonii tanquam in metropoli locum habet, con- gregationen li. Virginis avide expetunt, dataeque sunt pro ea erigenda literae ad Congregationem Romanam ad admodum reverendum patrem N. Generalem.2 1630-ban a congregatio már megalakult, még pedig a legnagyobb reményeket keltő és fé
nyes kezdetted, a mennyiben már a megalakulásakor a tanu
lókon és városi polgárokon kivid főrangú nemesek, néhány püspök. Pázmány Péter érsek, sőt maga II. Ferdinánd király és neje és nőtestvérei jelentkeztek tagjaiul.3 A congregatio tevékenysége természetesen ugyanazon körben mozgott, a milyenben más ilyenemti egyesületek ; 1 a pozsonyinál eltérést ettől annyiban találunk, hogy tagjai saját költségükön zenészeket fogadtak fel az 50. zsoltár éneklésére, hogy ez által az istentisztelet ünnepiességét emeljék.5 Említésre méltó az az adat is, hogy ez a Mária-társulat 1631-ben sz. István király napján a Pozsonyhoz közel fekvő Máriavölgybe nagyszabású körmenetet rendezett s az ez évben uralkodó ragályos betegség
1 A. J*. c. P. F. 5. N 22.
* Egyet, künyvt : Hist. Coll. Fos. Ab. 97. (20— 21.) 8 Egyet, könyvt. Ab. 97. (22— 23 )
4 Lásd e tekintetben a M olnár Aladár, A Közoktatás története. Budapest, 1881. I. 189. s köv. 11.
6 Egyet, könyvt. Ab. 97. f. h.
időjén némely alkalmakkor zenészektől kisért litániákat énekelt.
A congregatio rectorául ez évben Drashovir.h G yörgy, váczi püspök, akkori pozsonyi prépost választatott meg.1 Kiemelen- dőnek tartjuk azt is e congregatio ismertetésénél, hogy a tem
plomi ének és zeneszót ápolását különös ügyeimére méltatta, a mint arról az adatokban több helyütt meggyőződtünk,2 és nagy része volt a congregati ónak abban is, hogy utóbb a collegium templomában független templomi ének- és zene
kar alakult.3
H ogy a congregatio ezé Íjaira (oltáremelés és fentartás stb.) ügy a tagok, mint más hitbuzgó emberek tetemes össze
geket adományoztak, az kétséget sem szenved, tőképp itt Pozsonyban, a hol a vallásos buzgalmat a katholikus lakosság köreiben még e város politikai jelentősége is fokozta. 1646-ban már oly tetemes a Congregatio Civica vagyona, hogy a colle- giumnak 100 frtot ad kölcsön kamatra; ezt az összeget aztán 1665 táján az atyáknak örökre adományozta.4
Az imént ismertetetten kívül egy második ájtatos társulat is létezett a collegium vezetése alatt: a Krisztus kínszenvedéséről elnevezett congregatio (Congr. Agoniae). Ez Lippay G yörgy ér
sek buzgésága folytán és kezdeményezésére jött létre és X. Incze pápa 1647. április lo-dikán kelt bullájában ezt a társulatot megerősítette.5 Mivel azonban ebben a társulatban férfiak és nők is részt vehettek, a collegium vonakodott kormányzását elvállalni. Az érsek a rend provincziálisához fordult, s ez, ámbár ,,feminarum aggregatio obstare videreturu, mivel a nők úgyis csak a templomban tartott nyilvános szent beszédek alkalmával voltak jelen, megengedte, hogy az atyák a kormányzást el
vállalhassák s a provincziális ez intézkedését a rend generálisa:
Karajfa Vincze 1647. julius 27-dikén jóváhagyta.6
Ennek a congregationak a vezetését ezek után a rector a Congr. Civica elnökére bizta, a ki mindenekelőtt a társulat oltárának felállításáról gondoskodott. Az oltár jámbor hívők kegyes adományaiból7 csakhamar meglett, s az érsek azt
1F. h. 25. 1. — * F. h. 27. 1. — a L. a 89. lapot. — 4 A. J. C. P. F. 13. N. 4.
p. 85. — 6 F. h. p. 85. — 6 A. J. C. P. F. 13. N. 4. p. 80.
7 Nosticz g róf pl. 1000 frtot adott az oltár felállítására. F. h.
1647-ben Nagy boldogasszony napján ünnepélyesen felszentelték.
HL Ferdinánd királyt is csakhamar jótevői közé sorozza ez a congregatio. Midőn ugyanis a király az 1647-diki országgyűlés alkalmából Pozsonyban tartózkodott, a városban tűz ütött ki, a mely a jezsuita collegiumot és a Dom-templomot is elhamvasz
tással fenyegette. A szent helyek szerencsés megmenekülése arra bírta a királyt, hogy az udvari kamara terhére évi 364 trtnyi misealapitványt tett a Bőid. Szűz és Sz. Mihály oltárá
ránál naponkint mondandó misékre. Idők folyamán ez a congre
gatio tekintélyes vagyonra tett szert, úgyhogy 1662 óta már 2000 frtnyi tőkéjét kamatoztatja külömböző helyeken.1
A congregatiók kormányzására nézve megjegyezzük, hogy valamennyi a rectortól kinevezett jezsuita-atyának elnöklete alatt, meghatározott időkben, összejöveteleket tartott és a maga által választott concilium vezetése alatt állott. E concilium tagjai a praefectus, az assistensek, tanácsosok és egy titkár.2 A congr. elnökét, ha nem felelt meg a beléje helyezett bizalomnak, a rector elmozdíthatta, a mint ez pl. 1665-ben a Congr. Civica elnökével meg is történt, mivel az illető a congr.
tagjait nem akarta, vagy nem tudta a rector óhajtása szerint való határozathozatalra birni.3 Mindegyiknek a collegium épü
letében külön helyisége volt, ahol összejöveteleit tartotta. E czélra rendesen az iskola helyiségeit használták. Minthogy azonban ebből a tanításra nézve akadályok merültek fel, 1664 táján a rector a tanulók eongregatiojának és a polgárinak helyiségül egy közös helyiséget jelölt ki. A polgári congr. azonban annyira féltékeny volt a maga független állására, hogy a rend provin- cziáHsánál keresett a rector intézkedése ellen orvoslást, s a pörös ügy vége az lett, hogy az iskolának kellett a Congr. Cio.
körülményeihez alkalmazkodnia. Úgy kellett berendezni a tanítást, hogy a polgárok eongregatiojának mindig külön helyiség álljon rendelkezésére.4
E gv 1729-ből fenmaradt feljegyzés negyedik ájtatos társulatról: „ Sodalitas Christi in Cruce emorientisu-ről is tesz
1 F. h. p 86— 87. — 3 Molnár A., i. m. 18Í*. — 8 A. J. C. P. F. 13. N. 4. p. 8ő.
4 F. h.
említést. Erről azonban semmi más adatot nőin találunk ős magának az illető adatnak feljegyzője is csak három olyan congregatiot ismer, a melyek a collegium vezetése alatt állanak.1
A jezsuita-rend feloszlatása után a tanulók Mária társulata még fennállott egész 1784-ig. Ebben az évben II. József minden iskolai egyesületet betilt s eltörli az iskolák kebelében még fennálló Mária-társulatokat. A Helytartó Tanácsnak erre vonat
kozó 14.127. sz. rendeléte 1784. junius 14-dikéről van keltezve s az 1784/85. iskolai évtől kezdve szünteti be gymnasiumunk ezen első önképzőkörének működését.*