LÁTOGATÁSUNK HALLÉBAN

Mi is elmentünk 2016 nyarán Halléba, ellátogattunk a Stadtgottesacker sírkert-be, amely közigazgatásilag a Nordfriedhof Hallé-hoz tartozik a Diemitz és Büschdorf külső temetőkkel együtt.

Házigazdánk, Manfred Stern kérésére a temetők vezetője, Herr Hartmut Bade június 30-án délután 3 órakor kinyitotta nekünk a 83. sírboltot, ugyanis a legtöbb sírkamra zárt. Többnyire azok nyitottak, ahol friss sírok vannak. 2001 óta ugyanis már engedélyezik a temetkezést ide, ebbe a csodálatos reneszánsz sírkertbe, amelyet a következőkképpen találhatunk meg. A városi erődítmény részét képező, 15. századi Lipcsei Torony (Leipziger Turm) félúton található a főpályaudvar és a város központját képező Marktplatz között. Innét mintegy 100 métert kell sétálni a Hanseringen, azután jobbra fordulni, felkapaszkodni a meredek úton, és előttünk is áll a Gottesackerstrassen lévő kaputoronnyal díszí-tett bejárat.³²¹

A Martinbergre 1557 től 1594-ig épített temető elnevezését úgy fordíthat-juk, hogy az a városi „Isten mezeje”, mintájául az olasz Campo Santi szolgált.

(Magyarul is mondjuk néha, hogy valaki már az égi mezőkön jár.) A tervező és

321 Manfred Stern: The Stadtgottesacker in Halle. = The Mathematical Intelligence, Vol. 15. 1993.

No 2. pp. 48–49.

a kivitelezés felügyelője Nickel Hoffmann (1510–1592) kőfaragó, városi építész volt.³²² Domborműve a temetőbejárat hátsó boltíve felett látható.

A sírkert közelítőleg téglalap alapú, azt mintegy öt-hat méter magas fal ha-tárolja. Ehhez építettek 94 boltíves sírkamrát (Grabbogengewölbe), amelyeket a teljes előoldalt kitöltő, díszes kovácsoltvas illetve fa mestermű zár le. (A bolt-ívek számozása a kaputornyos bejárat baloldalán kezdődik, s az óramutató já-rásnak megfelelőn halad. Segner sírkamrája a 83., a déli oldalon van, a sarok-sí-rok utáni egyenes vonalban elhelyezkedő kamrák közül a 6. [Aug. Krause])

Az árkádok első boltíveit díszítő reliefek, a faragott sírkövek, valamint a nyitott részen lévő csodás síremlékek kultúrtörténeti értéket képviselnek. Na-gyon sok neves embert temettek ide. A Manfred Stern által kiemeltek: a teoló-gus és tanár August Hermann (1636–1727), a filozófus Christian Thomasius (1655–1728) és három matematikus: Segner, Eduard Heine (1821–1881), Frie-dirich Mayer (1842–1898). Én még megemlítem a neves barokk zeneszerző, Georg Friedrich Händel (1685 Halle, 1759 London) édesapját, Georg Händelt (1622–1697), aki a 60. sírboltban nyugszik, hisz Hallét Händel városának is mondják.

A temető a második világháborús bombatámadások következtében erősen megrongálódott. A múlt század ötvenes éveiben csak részben építették azt újjá.

Régi szépségét a hatalmas költséggel járó, 1991-től 2003-ig tartó építkezés kö-vetkeztében nyerte el.³²³

Egyes sírkövek, boltívrészek felújítása ma is folyik. Ottlétünkkor láttuk, amint két restaurátor csiszolta a köveket.

Manfred Stern „előkerítette” tudománytörténész, családkutató kollégáját is, Bernd Hofestädt urat, a Familienforscherverein „Ekkehard” tagját, aki végig ve-lünk volt a nemzeti szalaggal díszített kis koszorú elhelyezésénél és a temetői sétánál. Képriportot és két igen gazdag irodalmi anyagot is küldött. Megmutat-juk a riportot, az egyik feljegyzést teljes egészében és idézünk a harmadik do-kumentum-sorozatból.

A feljegyzés első tétele az 1759. évi polgári eskű, amelyről már irtunk.

A második tétel a St Ulrich templom halott-jegyzéke, ennek szövegét is is-mertettük már.

A harmadik tétel a központi, négytornyos a Marktirche Unser Lieben Frau-en templom halottas könyvének 600. oldaláról: hálaadás, köszönetnyilvánítási bejegyzés („ein Eintrag zum Gedenken, zur Danksagung”). „Jelentős személyi-ségeknél szokás volt, hogy nemcsak annak a templomnak a halottas könyvébe írják be őt, ahova az illető személy területileg tartozott, hanem egy másikba is”

322 https://de.wikipedia.org/wiki/Nickel_Hoffmann

323 https://de.wikipedia.org/wiki/Stadtgottesacker

– írta nekem Anke Fiebiger a hallei Marienbibliothek könyvtárosa.³²⁴ Erre utal a szöveg-kezdő Dancks. rövidítés:

Dom. 20. p. Trin. [12.10.]

Dancks. Herr Joh. Andreas von Segner, der Philosophie u Artzneykunst Doctor, Sr. Königl. Majest. in Preussen Geheimer Rath, erster Lehrer der Mathematik u. Naturlehre bey hiesiger Königl. Friedrichs Universitæt,

324 Kicsit hasonló a helyzet Angliában, Londonban. A Putney-i temetőben (Putney Vale Cremato-rium and Cemetery) Gábor Dénes nemcsak a hamvasztási könyv 53 699. tételénél szerepel, hanem van díszes beírás a krematórium kápolnájában levő vitrinben elhelyezett Emlékezés Könyvében (Book of Remembrance) is. (Kovács László 2016-ban Gábor Dénes nyughelyének megtalálásáért és a „Gábor Dénes emlékének ápolása terén végzett több évtizedes áldozatos munkájáért” megkapta a NOVOFER Alapítvány In memoriam Gábor Dénes kitüntetést. – A szerk. megj.)

Dokumentumok Segnerről Halléban – Berndt Hofestädt gyűjtése

Mitglied der Kaiserlichen Academie zu Petersburg, der Königl. Societæt zu London und der Königl. Academie der Wissenschaften zu Berlin, † [So] 5.

h. 10. vesp. an langwieriger Krh. u. Steckfl. æt. 73 Jahr, weniger 4. Tage.

Begraben [Mi] 8. in das von Leyserische Erbbegräbnis auf hies. GottesAc-ker aus S. Ulrich mit 8. Pulß Gel. u. 3. Pulß am Sterbetage, mit Gefolge der Herren Studenten und vorangehenden sämtl. Schul Herren, mit Schülern und Gesänge, doch ohne Creutzstab u. ohne Parentation.

Nem fordítjuk Segner „méltatását”, csupán szabadon onnét, hogy „8-án [szer-dán] temették a helybeli Gottesacker Leyser kriptájába a S. Ulrichból: 8 ha-rangütéssel kísérve és 3 harangütés volt a halál napján, [egyetemi] hallgató urak és tanár urak kísérték diákokkal és énekesekkel, de nem volt kereszt és gyászbeszéd.”

A családfa-kutató Bernd Hofestädt úgy tudja, hogy 1600 körül 44 groschent kellett a rokonoknak fizetniük a harangozásért, és ebből a harangkötél meghúzá-sának számával arányosan kapott néhány groschent a harangozó.

A temető vezetője általa hozott „igazoláson”, az interneten fellehető na-gyon szép ismertetésekben és sok más helyen is az áll, hogy a temető déli ol-dalán, a 83. számú sírkamrában nyugszanak Segner hamvai.³²⁵ Nagy dicséret és elismerés illeti Kasparek Lászlót, de picit félreértelmezte a sírbolt-könyv beírását. Helyesen „a 83. sz. sírbolti oldalon” találta meg a bejegyzést, de a

„82. sz. sírbolt lábaihoz” kitétel azt jelenti, hogy a 82. sírbolt felöli oldalra tet-ték Segner hamvait. Mint láttuk: nem volt „sírkő”. (Érdekes, hogy a már több-ször említett német tanulmányírók azt betűzték ki a sírkönyv 206. oldalán, il-letve szabad értelmezésben azt írták, hogy „balkéz felöl”. Való igaz, a 82. ár-kád a 83. baloldalán van.)

Lengyel Zoltán írásában³²⁶ már helyesen szerepel a 83. számú sírbolt. Ő közli a teljes sírboltkönyvi oldal fotóját és a szöveg fordítását. Így kezdődik:

„Felében Gottfried Schrader udvari tanácsos úr családjáé, felében Christoph Krause úr örököseié, Leyseréké.” Az adott oldalon még négyszer szerepel a Le-yser név, és sehol a Dürfeld.

Nyilvánvalóan igen alaposan utánajártak a pontos temetkezési helynek a helybeli kutatók akkor, amikor 1977-ben, Segner halálának 200. évfordulóján a 83. kamra hátsó falára tették Mikus Sándor (1903–1982) alkotását. Különleges élmény volt szemtől szembe állni azzal a sírkővel, amit már fényképen nagyon sokszor láttam, és amelynek fej részét a Szegedi Pantheonban is többször fotóz-tam. A portré alatt hosszú magyar és rövidebb német szöveg van:

325 Monuments on Mathematicians / Grave of J. A. Segner

326 Lengyel Zoltán: Beszámoló Segner kutatásainkról. = Energia és Atomtechnika 25 (1972) No.

12. pp. 544–554.

SEGNER JÁNOS ANDRÁS

„Segner – Hungarus”

1704–1777

Pozsonyban született. Debrecen orvosa 1731-ben, majd a jénai, a göttingai és a hallei egyetem

taná-ra. A Segner-kerék feltalálója, a turbina atyja

Johann Andreas Segner

„Segner – Hungarus”

Erfinder des Segner-Rades, Vater der Turbine

Professor in Halle 1755 bis 1777

Bernd Hofestädt a követezőket írta a sírról készített feljegyzésében:

„a Leyser család sírboltjába temették Segnert”. Ezt állította a kortárs Thun-man is a halottaskönyv, a Schwibbogenbuch des halleschen Stadtgottesackers 206. oldalára hivatkozva.

Hofestädt azonban hatalmas további nyomozást is végzett. Kikutatta a sírbolt tulajdonosait, és sok irodalmi hivatkozást is küldött. Ezekből szemezgetünk:

Bernd Hofestädt képriportja a Segner-sír felkereséséről, megkoszorúzásáról

M. Stern, Kovács L. és B. Hofestädt a Stadtgottesacker temetőben (Fotó H. Bade)

B. Hofestädt és H. Bade a Segner-kripta előtt

A sírkamrát feltehetően Augustin Krause építtette 1590-ben. Számos tulaj-donosváltás, öröklés után 1766-tól lett az a Leyser család tulajdona. A Hofestädt által küldött, a Stadtachiv Halle-ban őrzött 1910 körül készült fotón jól olvasha-tó a kripta zárókövén az 1766-os évszám. Ottjártunkkor csak sejteni lehetett a zárókő felírását, viszont kétoldalt az ívek díszítése alatti peremen ez látható:

„den 28 July 1766” A „83” jelzés a jobboldali oszlop belső felén látható.

August Runde ezt írta a Nr. 83-nál, a legutolsó tulajdonosok (Krausen örö-kösök, Leyser örökösök) felsorolása után, a Bernhard Weißenborn (Bearb.):

Rundes Chronik der Stadt Halle 1750–1835, Halle 1933. krónikájában:

„In diesem Bogen wurde den 8. October 1777 beigesetzt Geheimr[a]t und Profess. Joh. Andr. Segner, alt 72”.