Segner János András születési és temetkezési helyéről részletesen írtunk az Életút fejezetben. Több helyen utaltunk a vele kapcsolatos tárgyi emlékekre.
Most szólni fogunk az emlékhelyek felkutatásáról és dokumentálásáról, majd időrendi áttekintést adunk a legfontosabb történésekről és a legjelentősebb em-lékhelyek létrejöttéről.
Ezután a róla elnevezett közterületeket soroljuk fel, amelyekkel rengeteg ember találkozik nap, mint nap. A városok szerinti ismertetés, kis kiruccanás az űrbe, végül az egy helységhez nem köthető tárgyak: érmek, képzőművészeti al-kotások, bélyegek aprólékos leírása zárja a sort.
Az emlékhelyek keresése, dokumentálása életem része. „Jó lenne össze-gyűjteni, útikönyvszerűen megjelentetni a magyarországi fizikus emlékhelye-ket.” Ezzel a mondatával kért fel engem a gyűjtésre Marx György, Eötvös Lo-ránd első vidéki terepi ingakísérleteinek 100. évfordulóján, 1991 őszén a kísér-letek helyszínén, a Celldömölk melletti Ság hegyen, a frissen koszorúzott bazalt emlékoszlop tövében.327 Az egyre bővülő Fizikus Útikönyv kitöltött három tel-jes Fizikai Szemle számot 1992, 1996 és 2000 decemberében.328
Az emlékállítás mindig két dolgot takar. Van olyan személy, intézmény, amely méltó arra, hogy megörökítsék, és vannak, akik azon fáradoznak, hogy ez megvalósuljon. Segner Jánossal kapcsolatban Lengyel Zoltánt kell kiemelnünk.
Róla 2002-ben 92 mm-es bronzérem is készült. Ligeti Erika (1934–2004) mun-kájának előlapján a portré, név és az évszámok, hátlapján: „A magyarországi Segner-kutatás úttörőjének emlékére”. Az ő tevékenységére többször hivatko-zunk. Szeretnénk megidézni a múlt század hatvanas, hetvenes éveinek lelkes hangulatát, a Segner-kultusz már említett csúcspontját, csúcs-szakaszát, ezért
be-327 Az emlékoszlopot, Antal Károly művét, 1971-ben állították az Eötvös emlékét dédelgető cell-dömölkiek.
328 Anyaga az interneten is elérhető a http://fizikaiszemle.hu/ linken megnyíló oldal alján Fizikus Útikönyv. – Marx György (1927–2002) a XX. legendás akadémikus magyar fizikusa, a lepton-töltés megmaradásának egyik felfedezője. Asztrofizikus, tudománytörténész, a fizikatanárok mentora, tanszékvezető egyetemi tanár volt.
vezetésként csaknem teljes terjedelmében idézzük a Műszaki és Természettudo-mányos Egyesületek Szövetsége egyik ülésén elhangzott hozzászólását, amely-nek szerkesztett, kiegészített változatai is megjelentek magyarul és németül.329
Az Egyesület történeti munkájának központjában – az aktuális évfordulóval kapcsolatban – a Segner János Andrásról való megemlékezés állt.
A Segner emlékét ápoló Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületről Írta: Lengyel Zoltán
Még 1960-ban javaslatot készítettünk egy Debrecenben felállítandó Segner-szo-bor elkészíttetésére közadakozás formájában.
Kapcsolatba léptünk Debrecen Város Tanácsával. 1964-ben a Városi Tanács Hazafias Népfront Irodája, — élükön dr. Kesztyűs Loránd elnök, az Orvostudo-mányi Egyetem rektora és Szamosújváry Sándor tanár — meghívott Debrecen-be és az ott igen szép számban összegyűlt közönség előtt előadások hangzottak el Segnerről.
Tulajdonképpen ezzel az idővel kezdődik el az ún. Segner mozgalom. Sza-mosújváry Sándornak sikerült adatot találni Segner debreceni orvosi alkalmaz-tatására vonatkozóan, a Református Kollégium főigazgatója, néhai Módis Lász-ló támogatásával pedig az ősi könyvtárból előkerültek Segner eredeti 1700-as művei. Ez a tény egyértelműen bizonyítja Segner magyarországi működését.
További kutatásaink során a budapesti és vidéki nagykönyvtárakat végig kutat-tuk és a Segnerre vonatkozó adatokat eredeti szövegben összegyűjtöttük.
Az Állami Pénzverde műszaki igazgatója, Gonda Lajos kohómérnök baráti támogatásával Renner Kálmán szobrászművész elkészítette a Segner-érmet, melyből a Pénzverde 11 db tombak öntésűt átadott azzal, hogy a Segner-mozga-lom támogatóit jutalmazzuk meg.
A Széchényi Könyvtárral, az Egyetemi Könyvtárral és a Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékével egyetértésben 1967. október 5-én, Segner halálá-nak 190 éves évfordulója alkalmával emlékkiállítást rendeztünk. A kiállítás véd-nökségét az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vállalta.
A Széchényi Könyvtár előcsarnokában az igen gazdag Segner-kiállítást megnyitottuk, a kiállításról színes felvételeket készítettünk és alkalmi postape-cséttel a megjelentek részére alkalmi bélyegeket pecsételtethettünk.
Ugyanakkor az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárában található eredeti Segner-könyvekből a Könyvtár oszlopcsarnokában szép kiállítást állítot-tunk össze a könyvtár látogatói részére. A Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika
329 Lengyel Zoltán: Beszámoló Segner kutatásainkról. = Energia és Atomtechnika 25 (1972) No.
12. pp. 544–554.; Lengyel, Zoltán: Zur Segner-Gedächtnispflege in Ungarn, Johann Andreas Segner (1704–1777) und seine Zeit. = Uo. 30 (1977) pp. 242–248.
Tanszékén pedig Mátrainé Zemplén Jolán professzor és Bukovszky Ferenc do-cens október 5-én előadásban emlékezett meg Segner János Andrásról. A buda-pesti Rákóczi úti Tanszerbolt fizikai eszközök kirakatában a nagyközönségnek is bemutattuk Segner János András dokumentációit. A kiállítások mintegy hat hétig voltak nyitva. Az újságok is megemlékeztek róla, és szépszámú látogató tekintette meg a korabeli és későbbi, Segnerről szóló műveket.
Az Egyesület Elnöksége felé benyújtott javaslat elfogadása után megalakult a „Segner János András Szakbizottság”, melyhez Mátrainé Zemplén Jolán pro-fesszor javaslata alapján csatlakozott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. A Fi-zikai Társulat M. Zemplén Jolán professzort bízta meg a Szakbizottságban való képviselettel. A Szakbizottság azóta lelkes munkával folytatja Segnerre, utóbbi időben Irinyi Jánosra és folytatásképpen Bolyai Farkasra vonatkozó kutatásait, elsősorban nevezetteknek az energiatermelésre és felhasználásra tett javaslataik kapcsán.330
A Szakbizottság első ülését 1971. február 9-én tartotta. Ezen időtől kezdve a Szakbizottság minden hó második keddjére tűzte ki állandó összejövetele idejét.
A Segner Szakbizottság júliusban a debreceni Technika Házában tartott ösz-szejövetelt.
Ez időtől kezdve a Szakbizottság szoros kapcsolatban áll Debrecen Város Tanácsával, a Református Kollégiummal, a Füvészkert-utcai iskolával, az Or-vostudományi Egyetemmel és több más intézménnyel. ...
Szakbizottsági javaslatra elnökségünk „Segner Hungarus” aranyéremmel tüntette ki M. Zemplén Jolán professzort. Ugyancsak e kitüntetésben részesült W. Kaiser hallei professzor.
Az év sikeres kutatásai közé tartozik annak megállapítása, hogy Segner Já-nosról krátert neveztek el a Holdon. Az erre vonatkozó adatokat részben már korábban, részleteiben pedig az 1972. októberében tartandó Segner-napok alkal-mával ismertetjük. Külföldi kapcsolataink közül Göttingát és Hallét említjük meg. Mindkét helyen az egyetemekkel és Nörten város történelmének kutatójá-val tartjuk a kapcsolatot.
E helyen említjük meg azt az örömteljes tényt, hogy Zemplén Jolán profesz-szor leningrádi útja alkalmával több mint száz darab Segner levelet fedezett fel az Euler-archivumban.
Kutatásaink eredményéről egyesületi lapjainkban beszámolunk. A Segner János Andrással kapcsolatos kutatási eredményeket (kb. 200 oldal és 30 oldal képanyag) 2–300 példányban egyesületünk kiadvány formájában kívánja is-mertté tenni, ha erre az anyagi fedezet megteremthető lesz.
A Debreceni Református Kollégium ősi épülete egy szobáját – évekkel ez-előtt történt megbeszélés alapján – megkaptuk a Segner emlékek elhelyezésére.
330 A Szakbizottág 1970–1975 közötti anyagai megtalálhatóak voltak az MTESZ levéltárában a 157d jelzés alatt.
Lengyel Géza festőművész a szegedi egyetem Fizika Tanszékének külső fa-lára Segner-domborművet készített. Ezt a Szakbizottság ülésén bemutatjuk és jóváhagyás után Szegeden elhelyezzük. A dombormű márványlapon van és a szegedi Magyar Pantheonból hiányzik. A Szakbizottság tovább folytatja Irinyi Jánosra és Bolyai Farkasra vonatkozó adatgyűjtését.
Debrecenben a Segner-tér helyét a Városi Tanács kijelölte és az ott elhelye-zendő márványtábla is vésés alatt van.
Ugyancsak elkészült Schaár Erzsébet szobrászművész Segner-emlékmű ter-ve, amely a művész elgondolása szerint a debreceni új Orvostudományi Egye-tem épülete előtti parkban lesz felállítva. Az emlékmű két részből áll: a park közepén egy kb. három és fél méter magas mozgó Segner-kerék, körben a talap-zatán „Segner-kerék” felírással, a hatalmas központi épület falára pedig egy 1 x 1,20 méteres Segner-dombormű készül. A két emlékmű úgy lesz elhelyezve, hogy a főútvonalról jól láthatók. Megemlítem még, hogy Budapesten a VIII.
kerület Nagyvárad téri gyermekkórház melletti szabad területen megépül az Or-vostudományi Egyetem új épületcsoportja, s mivel itt kap majd helyet a Fizikai Tanszék, tervbe vettük itt is egy Segner-emlékmű felállítását.”331
ÉVFORDULÓS MEGEMLÉKEZÉSEK
Sajnos biztosan nem öltött testet Schaár Erzsébet elgondolása, és nincs tudomá-sunk Lengyel Géza domborművének elhelyezéséről, pedig a reá történő hivat-kozás a megvalósulás döntő szakaszára utal. Ugyancsak nincs adat a budapesti Segner-emlékmű létrejöttéről. A Magyar Pantheonba Mikus Sándor műve ke-rült, erről majd írunk még. Nem lett anyagi fedezet a tervezett, nagyszabású egyesületi kiadványra sem. Jelen könyvünk talán megfelel az akkori elképzelé-seknek, és emléket állít a Segner-kutatóknak is.
Schaar Erzsébet művei után kutatva – Bretus Imre segítségével – ráleltünk egy nagyszabású emlékmű-elgondolásra, ami nem egy mozgó Segner-kerék, ha-nem egy épület, emlékmúzeum terve. Ennek tetején lett volna a „hatás-ellen-hatás” elvre épülő, Segner szellemiségét kifejező, lendületes absztrakt alkotás.
A makett el is készült 1975-ben: 76x70x50 cm, alumínium, fa. Lengyel Zoltán számolt be arról,332 hogy a Tudománytörténeti Szakbizottság és a Segner Szak-bizottság képviselői 1976-ban megtekintették azt M. Kemény Judit műtermé-ben.333 Elképzelésük szerint a halál 200. évfordulójára készült volna el az
épü-331 Lengyel Zoltán hozzászólása és a nyomtatásban való megjelenés ideje között megvalósult a Segner-tér és a Segner-múzeum felavatása a kétnapos Segner ünnepség keretében.
332 Energia és Atomtechnika 29 (1976) No. 9. p. 420
333 Kemény Judit (1918–2009) szobrász, grafikusművész. Máthé Iván György építész felesége, művészetének egyik alapja: a tudomány.