részé-Gerencsér helységét Rozgonyi Istvánnak, a mondott János apjá
nak , 9000 forintban átengedte volt. Dátum Bude feria sexta p r o xima ante dominicam Oculi anno 1458. Kaprinai e. h. II dar.
147. I.
Még Mátyás uralkodása idejének első heteiben több paran
csolatokkal birunk, mellyeket Szilágyi mint kormányzó országlási dolgokban adott ki. így már januarius 31-dikén és így kevéssel a választás után a kolosvári magyar és szász polgárok közt a tiszt
viselők választása iránt hosszabb időtől fogva fenforgó kérdést a körülötte lévő főrendek, főpapok, zászlósok, és nemesekkel (Ma-gnates, Prelati, Barones et nobiles regni) egyetértőleg ágy hatá
rozta e l , hogy a külső tanácsot alkossa ötven magyar és ugyan
annyi szász szabadon választott polgár, ezek válaszszanak egy év
ben magyar, másikban szász bírót, és ezek mellé 6 magyar és ugyanannyi szász tanácsnokot, és így e részben minden eddig kelt irományok megsemmisíttetvén, a ki jövendőre ezen mind a két fél nevében az illető követek által elfogadott határozat és illetőleg egyezés ellen felkelni bátorkodnék, becsülete és ügye elvesztésével lakoljon. Dátum Bude feria tertia proxima ante festum Puriücatio-nis beaté Marié vlrgiPuriücatio-nis anno domini 1458. Eder, Observ. ad Schesaeum 221. I. — Martius 2-dikán Gerebeni Vitovecz János tétországi bánnak és albánjának s Várasd vármegye szolgabirái-nak Marasdczi Ewrdegh János panasza következtében meghagyja, hogy, miután Várasd vármegyének főispánja Thuróczi Benedek e tárgyban érdekeltnek állíttatik, a kijelelt kormányzói emberrel és a zágrábi káptalan hiteles bizonyságával a hely szinére kimenvén, és a szomszédokat Várasd és Zágráb vármegyéből öszvehiván, kikiál
tott gyűlés alakjában vizsgálják meg: igaz-e, hogy még Ciliéi Fridrik és Ulrik grófok a panaszolkodótól marasócz-szent-györgyi, csialinczi és volyinczi birtokát hatalmasan elfoglalván, azokat T u bavári Henriknek , a szentgyörgyi határon általok telepített uj falu
kat Belgrozot és Novegrodot pedig Orno Mihálynak ajándékozták;
ezen panasz valósúlása esetében a mondott Ewrdegh Jánost előb-beni birtokába minden további parancs nélkül helyheztessék vissza, Ciliét Ulrik gróf özvegyét pedig és a nevezett Tubavári Henriket s Orno Mihályt, ezen hatalmaskodás ok bővebb okát adandókat, a kiküldött kormányzói ember és a zágrábi káptalan hiteles bizony
sága sz. György ^napjához nyolezad napra idézzék a királyi sze
mélyes jelenlét elejébe. Dátum Bude feria quinta proxima ante do—
ről készakarva kereseti alkalmat nyujfa testvérbátyja, a szerencsétlen Hunyadi László holt tetemeinek Gyula-Fejér
várra szállítása és e miatt Szilágyinak eltávozása. Ez ugyanis egyik fő kötelességének tartá öcscsének, a pár
tosság véráldozatának, becsületét helyre állítani, és azért az ifjú király tudtával és megegyezésével annak testét azon lealacsonyító helyről, hova mint közönséges bűnösé elásva volt, kivétető és személyesen elkiséré Gyula-Fejérvárig, hol azt ünnepélyesen téteté örök nyughelyre, a temetésre meghiván Erdélynek minden hatóságait
minicam Oculi anno domini 1458. Kaprinai e. k. / / . dar. 141. I.
Ugyanaz nap Komori Benedek fiai György, László és János pa
nasza következtében , — miszerint Thuróczi Benedek varasdi fő
ispán Noserno falujában lévő udvarházokba több társaivat fegyve
resen törvén, azt kirabolta, anyjokat és nővéreiket leölette , közö
lök Lászlót és néhai atyjokat Benedeket elfogta és harminczöt hé
tig börtönöztette, birtokaikat igazságtalanul elfoglalta, és még máig is kezében tartja, — a király nevében szorosan megparancsolja Gerebeni Vitovecz János tótországi bánnak és albánjának, valamint a Várasd megyei szolgabiráknak, hogy, miután a főispán , ki ele
jébe tartoznak különben az illy hatalmaskodási ügyek, ezen tárgy
ban mint érdekelt fél nem biráakodhatik, a panaszt vizsgálják meg, és abban épen úgy járjanak e l , . mint az előbbi parancsban eléad-tuk, mellyel ez e részben szóról szóra megegyezik. Dátum Bude feria quinta proxima ante dominicam Oculi anno Domini 1458.
Oklevél tár CCLXXXL s&. — Mardos 6-dikán komolyan meg
hagyja a király nevében Szebeo városának, hogy Ylád havasal
földi vajdával, — kinek, mint nehezteléssel értesült, ők adtak okot arra, hogy őket háborítsa és károsítsa és kit külön levelében a v e -lök békében élésre felszólított, — béküljenek k i , az embereinek tett károkat térítsék m e g , és minden további.háborításával hagyja
nak fel; mivel ellenkező esetben őket nem segítendi, pártjokat nem fogandja. Dátum Bude feria secunda proxima post dominicam Oculi anno domini 1458. Oklevéltár CCLXXXII. s*. Ide tehet-jük még Szilágyi levelét Marnavich György ügyében, Dátum Pest vigesima die Congregationis 1458. Kerekeitek, Notít. praeU273.
L , melly keleté napjának bővebb meghatározását fen tar tjük ma
gunknak. — A későbbi időkben, mint alább bővebben meglát
juk, Szilágyinak illyen rendeletei csak igen ritkán fordulnak elő.
O Szilágyi levelét, melly által Szeben városát f e l s z ó l j a , hogy^
Nagy zájgást okoztak Mátyás ezen elhatározó lépései az oligarchák közt. A háborúban megvénült, az őseik nagy sorára, czimeik régiségére, nemzetségök gazdagsá
gára büszke nagyok első lelkeseclésökből felüdülve, benne csak az éretlen ifjút láták, ki tőlök vak engedelmességet követelni merészel. Maga Szilágyi, ki erdélyi útjából visz-szatérve, illy hamar elmellőztetését büszkeségének nem kis megsértésével tapasztala, nem volt az az ember, ki olly könnyen engedett volna. Nyilván és tartózkodás nél
kül vádolá öcscsét háladatlansággal, azonban az időtől várva orvoslást, és nem kételkedve, hogy a minden oldal
ról tornyosuló veszélyek tapasztalatlan öcscsét hozzá visz-szahozandják, a köz ügyekbeni jártasságának, hős karjá
nak használatát szükségessé teendik, ez úttal tovább nem ment; míg Mátyás szilárd szándékát tartván egyedül szem
Hunyadi Lászlónak temetési tisztességtételére, kinek teste most Gyula-Fejérvár felé vitetik, küldjön oda némeily követeket, Dá
tum Lippe feria secunda proxima post dominicam Judica (mart.
20.) anno domini U 5 8 . közöljük OklevéUár CCLXXXIU. sz. — Hogy Hunyadi László tetemei Budán kiásattak és Gyula-Fejérvárra vitettek, mondja mind Turóczi e. h. LXIV. fej. 285. I. mind Bonfín III. tíz. IX. könyv, 368. I. Mind ketten azt állítják, hogy ez mindjárt Mátyás választatása után történt, az utolsó még azt is utána vetvén, hogy a testet maga Szilágyi kisérte le. Erre Kapri*
nai e. h. I. d. 419. I. megjegyzi, hogy Szilágyi januarius 24«-di-kén a választáson még Pesten, februarius 9-di24«-di-kén Mátyás átadásá
nál Strazsniczon lévén, ezen két nap közt Erdély megjárására nem volt ideje ; mire nézve elfogadhatóbbnak látja Turóczi előadásit, ki nem mondja egyenesen, hogy Szilágyi a holttestet személyesen kisérte le Fejérvárra. Azonban az általunk előadott hiteles l e vél bizonyítja , hogy Turóczi és Bonfin előadását a dolog tör
téntének ideje iránt nem kell szoros értelemben venni, és a holt
test levitele, valamint a temetés is nem mindjárt a választás , ha
nem Mátyásnak Budára érkezte után történt, és hogy valószínűleg maga Szilágyi is jelen volt az ünnepélyes temetésen. Maga a sírkő, mint Kaprinai is saját tapasztalása szerint mondja e. h, még má is megvan a fejérvári főegyházban, de a sírirat „Ladislau* de Hmyadu későbbi időkben vésetett T á . " Szeredai, Coll mon. tem-pli Alb. Jul. ezen sírkőről nem tesz említést.