tött egyességet elfogadni, Mátyást királynak elismerni vonakodott, attól tartván, hogy rablás által szerzett szép birtokát elveszti. Felső-Magyarországnak nagy része ha
talma alatt volt; Sóvár, Szécs, Kassa, Zólyom, Besz-terczebánya sok más helyekkel neki engedelmeskedének;
most közelebbről két új erősséget épittete, Galgóczon *) és Vadnán. Katonái nagy rfszint rablásból élének,
test-0 Anonym. Hisl. rerum Austr. szerint Rauchnál 27.1. 4test-0test-0 rablót fogott e l , 250-et húsvét hetében felakasztatott, a többi a bőrtönben veszett el. Úgy, mint m í , adják elő Arenpeck, Pez Jeromosnál I d. 1292. /., Aeneas Sylvius, Európa XXII. fej.
Opera 414. I. és Frekernél II. d. 65. I., rövidebben Haselbach Pez Jeromosnál II. d. 889. f.
Ugyanazok ugyanott.
83 Ez különböző attól, melly Nyilrában feküdt, és még ma is megvan. Erről is emlékezik Bonfin I. tiz. I. könyv, 26. I. a£l ál-litván , hogy azt még a szászok épitették. Bél, Notit. nov. Hung.
IV. d. 483 I.
v r r e k n e k (fratres) nevezek magokat, és az egész felföldet k é n y ö k szerint pusztítgaták, sőt az alföldön is egész P e s t i g s z á g u l d o z t a k , úgy hogy az általok felperzselt h e l y s é g e k füstjét és rablö csoportaikat Budáról jól lehete látni *). ő maga most még nagyobb dolgokban törte f e j é t , titkon Kázmér lengyel királylyal, kinek ismeretes
lá g y s á g a czéljainak jobban kedvezett, kezde a l k u d o z n i2) , s ő t ezen tekintetből személyesen is átment hozzá május 1 - s e j é n a pietrikovi országgyűlésre. Itt a király és a ren
d e k elejébe terjesztette Magyarország állását, mellyben igen könnyén lehetne kevés erővel amannak nyilvános j o g a i t a koronához k i v í v n i , azt á l l í t v á n , hogy az ország
n a g y o b b része hozzája álland, mihelyt magát annak k e b e l é b e n mutatandja. A lengyel fejdelemnek felesége u n szolására lett volna kedve a vitéz cseh vezér ajánlását e l f o g a d n i ; azonban a dolog az országgyűlésen fontolóra v é t e t v é n , a német renddel fennálló véres háború tekinteté
ből köz akarattal tudtára adaték n e k i e , hogy a király mostani birtokával megelégszik, és mind addig, míg a n é met renddel a háborúnak vége nem s z a k a d , tiszta j o g a i nak sérelmét is kénytelen elnézni 8) . Giskra ennek követ
k e z t é b e n terveivel még fel nem h a g y v a , a burkus rend m e g békéltetését magára vállalja, a királytól nyert költ
s é g g e l és meghatalmazd levéllel valósággal el is megy B u r k u s o r s z á g b a , főként abba vetvén r e m é n y é t , hogy ez c s e h katonasággal folytatja a háborút, mellyre neki nagy befolyása volt. D e egyfelül a lengyel király a békét k o
-0 Bonfin Hl. tiz. X. könyv, 379. I.
2) Palnia , Notit. rer. Bnng. II. d. 350. I. azt is állítja, l.ogy F r i d r i k , ki már ekkor a neki ajánlott magyar koronát a pá
pa tanácsára elfogadni nem akarta, de még is Mátyásnak örö
mest szerzett bajt, maga unszolta a békételenekct arra, hogy Kázmért válaszszák királynak, és így ezeknek nevében alkudo-zék Giskra a lengyel királylyal. Honnan veszi ő ezen állítást, nem tudjuk.
3) Dlugoss XIJL könyv, 225.1.
molyan nem óhajtotta *), másfelül a rend és annak n a g y mestere győzödelmeiben elbízván magát, kívánságaiban igen messze m e n t , és fgy az alkudozásokban g y ő z h e t e t len akadályok fejlődtek ki 2) . Végre azoknak többszöri megujitása után eszközlött ugyan e g y kilencz h ó n a p o s f e g y v e r s z ü n e t e t5) , a föltételek teljesitésérei felügyelet, valamint az állandó béke megkötése iránti közbenjárás csakugyan rá b í z a t v á n , és ő azalatt a kiéhezett Marién-burg parancsnokává neveztetvén 4) . D e minden további ügyekezetei meghiúsultak, és a fegyverszünet kiteltével a marienburgi parancsnokságról lemondott 5) , s e részben minden további lépésekkel felhagyott.
Azalatt Mátyás megtudván Giskrának ezen törekvéseit, keserüségg, 1 panaszol martius végén Podiebrád előtt két l e v e l é b e n , hogy Giskra az általa eszközlött egyességet megszegte, egyszersmind pedig megkéri ő t , hogy az e l l e n e folytatandó háborúra fogadjon az ő költségén ötszáz cseh lovag zsoldost e g y alkalmatos vezér a l a t t6) . A z o n ban ezeknek megérkezését nem várhatá m e g , Giskra t á
-O Kitetszik ez Giskrának magának a rend nagy-mesteréhez írt leveléből, Gnesen am Tag S. Viti (június 15-dikén) 1458. Voigt>
Gesch. v. Preussen VIII. d. 556. I.
2) Dlugoss e. h. 226. I. és Cromer XXIV. könyv. 544. I. Ez ellenkezik azzal, mit Engel e. h. mond, miszerint Kázmér i d é zett felelete mellett is titokban mindenféle segedelmet igért G i s krának.
3) Dlvgoss e. h. II. d. 231. I. és Voigt e. h.
4) Giskra levele a nagy-mesterhez, Brennesberg Dienstag nach 11000 Jungfr. (october 24dikén) 1458. Voigt e. h. 564. I. H a -sonl. Dlugoss e. h.
5) A marienburgi tanács tudósítása a nagy-mesterhez. Am tag Margarethae (július lo-dikán) 1459. Voigt e. h. 575. I.
6) Ezen két levél Budáról martius 27. és 29-dikérői megvan Pessinánál, Mars Morav. 692. I. és innen Kapr inain ál II. dar.
157. és 158. I. Kétszínűén kérdezte tehát meg Giskra, mint feljebb látók, Kassa, Lőcse, Bártfa és Eperjes városait, miként gondolkod
nak Mátyás választása iránt. Kapr inai II. d. 131. I és utaná Ka
tona VII. d. 105. J.
vollétét használni, erejének egész kifejtését megelőzni akará, azért minden haladék nélkül gyűjtött egy kis se
reget ezen merész rablők megalázására s uralkodása erköl
csi befolyásának gyarapítására. Ennek vezérlése egy or
szágos tanácsülésben, mellyben még Szilágyi is részt vett, Rozgonyi Sebestyén főlovászmesterre bfzaték *) ápri
lis 1 1 - k é n 2) , egyszersmind fölkérettetének a király által a felföldi városok, hogy ezen vezért a csehek ellen egész
erejökkel segítsék 5) .
Kedvetlen, és az új király gondjait növelő körülmények fejlődtek ki Havasalföldén is. Itt Dán halála után, alkal
masint még 1 4 5 2 - b e n , fiának csak ugyan Dánnak mellő
zésével Hunyadi III. Vládot, mint Engel gyanítja, a meg
holt Dán ö c s c s é t4) , tette volt vajdának*). Kevéssel az
0 Bonfin e. h.
2) Engel e. h. — Bonfin csak annyit mond, hogy sz. György napja körül indult meg Rozgonyi.
3) Mátyás levele Bártfa városához Dátum Bude in dominica Mi-sericordia domini (április 16-dikán) 1458. megvan Kaprinainál e. h. II. d. 160.I.
Engel, Gesch. d. Wal. und Mold. I. d. 173. I
5) Egy régi német alkalmasint egykorú nyomtatott évkönyv a Széchényi, már most országos könyvtárban , mellyet Engel e. h. a bevezetésben 76. I. újra kiadott. Ezen évkönyv még azt is utána veti, hogy Hunyadi az ifjú Dánnak szemeit is kiszúratta; mire En
gel e. h. 172. I. megjegyzi: Schade für den tapfern Hunyadi, dass er manchmal auch grausam und willkührlich verfuhr. Hogy Hu
nyadi Jánosnak szilárd jelleme néha keménységgel, sőt durvaság
gal volt párosulva, annak idejében magunk is elismertük; de hogy kegyetlen és önkényes lett volna, állítani nem mérnők. A mi kü
lönösen a jelen esetet illeti, miért mellőzte az ifjabbik Dánt. nem tudjuk, és így még e miatt nem vádolhatjuk igazságtalansággal;
szemeinek kiszúratását egy névtelen , habár egykorú évírat egye
düli állítása után annyival kevésbbé mérnők rá fogni, mivel egé
szen ismeretlen szerzőjéről azt sem tudjuk, monnyire lehetett a dologról értesülve. Ha megtörtént is a kegyetlen tett, inkább lehet azt magáról az új oláh vajdáról, ki az efféle keleti kegyetlenségek
kel szoros öszveköttetésénél fogva a törökökkel megbarátkozott, feltenni.