Tomcsányi (2000, p. 14.) szerint „a tudomány a tudás, az ismeret bővítése, munkája a kutatás, aminek eredménye ismeretalkotás.” A kutatás típusa szerint tehát beszélhetünk új információt létrehozó primer kutatásról vagy a már meglévő információkat hasznosító szekunder kutatásról. A vizsgálataim során szekunder és primer kutatást egyaránt végeztem.
A kutatási problémához való viszony szerint beszélhetünk elméleti kutatásról és gyakorlati vagy kísérleti kutatásról. Az elméleti kutatás a dolgok megváltoztatása és a folyamatokba történő beavatkozás nélkül; a dolgok észlelése, megfigyelése, mérése; a tapasztalatok, ismeretek szerzése; az összefüggések elemzése, valamint a gondolati feldolgozása révén vezet az új ismeretekhez (Báthory – Falus, 1997).
A megoldandó probléma természete szerint tipizálhatjuk a kutatásokat, mint alapkutatás és alkalmazott kutatás. Az alapkutatás elméleti, szubsztantív problémákkal foglalkozó kutatás. Az alapkutatás elsődleges célja új ismeretek szerzése a meglévő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Nem feltétlen célja az eredmények gyakorlati alkalmazása az aktuális problémákra (Falus, 2014).
Malhotra (2008) a kutatási módszereket két fő csoportra bontotta, feltáró és következtető módszerekre. A feltáró kutatásom célja, hogy segítsen a probléma megértésében, áttekintésében. A következtető kutatást az előre meghatározott, hipotézisek tesztelésére, kapcsolatok vizsgálatára használtam. Az idődimenzió szerepe is meghatározó a kutatásomban, a leíró módszer longitudinális (hosszmetszeti) formáját alkalmaztam. A közgazdaságtudomány fejlődése alapvetően kronologikusan bekövetkező változások sorozata. Ennek megfelelően a fejlődés feltérképezéséhez több éves változás nyomon követésére van szükség. A longitudinális, tehát követéses jellegű vizsgálatok bizonyos kutatási kérdéseim megválaszolásához elengedhetetlenek.
A tudományos kutatások elvégzéséhez különféle szekunder és primer anyag- és adatgyűjtési, illetve elemzési technikák, eljárások állnak a kutatók rendelkezésére. A kutatásom módszertani modellstruktúráját a következő folyamatábra (17. ábra) foglalja össze.
79
17. ábra: Módszertan struktúrájának folyamatmodellje
Forrás: saját szerkesztés
Lullus (1308) Ars Magna című munkájában az igazság megtalálásának művészetéről olvashatunk. Művében az összefüggéseket kombinatorikus törvények, alakzatok segítségével közelíti meg és írja le (Láng, 1997). A kutatásom eredményeképpen két modellt alkottam: egyik a főáramú közgazdaságtant és az alternatív irányzatokat elválasztó „határvonalak” halmazábrája, a másik pedig a hagyományos, a főáramú és a
„mainstream” közgazdaságtan, valamint az „ökonomizmus” kapcsolatát szemléltető úgynevezett „hagyma modell”.
3.1. Anyag- és adatgyűjtési technikák, eljárások
Az alkotás alapját minden esetben az információ gyűjtése jelenti. A szükséges információk, források felkutatásához és elrendezéséhez különféle módszerek közül válogathatunk, szelektálhatunk. A kutatásom során alkalmazott anyag- és adatgyűjtési technikákat, eljárásokat a 6. sz. melléklet folyamatábrája mutatja be.
A vizsgálatom keretét a közgazdasági paradigmák írásos megjelenési formái adták a tudományos életben, tudományos „sajtóban” az elmúlt 20 évben (1995-2015), könyvek esetében az elmúlt közel 250 évben. A vizsgálati intervallum meghatározásában szerepet játszott, hogy az adatfeldolgozást és elemzést milyen módszerrel, statisztikai eszközökkel végzem, valamint az is meghatározó volt, hogy a behatárolt időszak tartalmazzon olyan jelentősebb és nagyobb horderejű gazdasági eseményt – gazdasági válságot –, aminek érezhető, kimutatható hatása volt a tudományra, azaz akár töréspontot is eredményezett az uralkodó paradigmák helyzetében.
•Szekunder:
szakirodalom
•Primer: tudományos folyóiratok és könyvek
Anyag-és adatgyűjtés
•Komplex tartalomelemzés
•Egyéb statisztikai elemzési
módszerek: leíró statisztikák, idősor elemzés
Anyag- és
adatelemzés •Modellábrázolási módok, technikák:
halmazábra, "hagyma modell"
Közgazdaságtan modelljei
80 3.1.1. Szekunder anyag- és adatgyűjtés
A szekunder kutatás valamennyi kutatás esetében nélkülözhetetlen, kiváló támpontként funkcionál a kiinduláshoz. A társadalomtudományokban összehasonlításokhoz, megállapítások bizonyítására is alkalmazható. Tomcsányi (2000) szerint a szekunder kutatás alapja maga az anyaggyűjtés és rendezés, ami dokumentációs feladatot jelent.
Tisztában vagyok vele, hogy a szakirodalom feltárását nem szokás a kutatásmódszertan fejezetében külön feltüntetni, ugyanakkor a kutatási téma, valamint a hozzá kapcsolódó elemzési módszer – amit a későbbiekben kerül ismertetésre – „megkövetelte”, hogy eltérjek a megszokott sémától. A gyakorlatban a másodlagos forrásból származó anyagok és adatok begyűjtése igen hosszadalmas és fáradságos munka a manapság jellemző információ túláradat miatt. Pataky (1958) arra utalt, hogy az irodalomkutatás annál termékenyítőbb lehet, minél távolabbi relációkat elemez ki és szintetizál. Ezért az alapos és mélyreható – egészen a közgazdaságtudomány „születéséig” (1776) visszamenő – szakirodalom feltárásának eredményeképpen kulcsszavak segítségével azonosítottam a főáramú és az alternatív közgazdaságtan releváns attribútumait. E kulcsszavak meghatározó jelentőséggel bírtak, hiszen a további elemzéseim alapjaként szolgáltak.
3.1.2. Primer anyag- és adatgyűjtés
A primer kutatás tényfeltáró – új információt képező – eredménye lehet verbális vagy számszerű adat (Tomcsányi, 2000). Falus (2014) nyomán a források bizonyos szempontok szerinti elrendezése többféle lehet. A legáltalánosabb csoportosítás írott, szóbeli és tárgyi forrásokról beszél. Bármely írott dokumentumot forrásnak tekinthetünk a kutatási felhasználás céljaitól függően, amely alapját képezheti egy analitikus kutatásnak. A források rendszerezésének egy további módja az elsődleges és másodlagos források megkülönböztetése. Tágabb értelemben az elsődleges forrás a kutatni kívánt problémáról való közvetlen dokumentálást jelenti. A másodlagos források az elemezni kívánt jelenségről közvetve tájékoztatnak, általában elsődleges források alapján. Az elsődleges és a másodlagos megkülönböztetés nagyon viszonylagos. Mindig a kutatás célja dönti el, hogy melyik forrás tekinthető elsődlegesnek, illetve melyik másodlagosnak. A közlemények főtípusai közül kutatásaim során kettőt vizsgáltam: a tudományos folyóiratokat és a könyveket. A tudományos publikációk esetében ez a kettő a legelterjedtebb, leggyakrabban alkalmazott tudományos közlési forma. Számos
81
módszer létezik értékelésükre, azt követő rangsorolásukra. Ezek tudatában olyan értékelési rendszert kellett kialakítanom, aminek segítségével el tudtam dönteni, hogy a kutatási témához kapcsolódó releváns monográfiák közül, melyek kerüljenek a vizsgálni kívánt mintába. Falus (2014) korábbi gondolataira hivatkozva, miszerint, hogy egy forrást elsődlegesnek vagy másodlagosnak tekintünk-e, a kutatás céljától kell függővé tenni, ezért a prominens szakemberek, kutatók, tudósok a legbefolyásosabb folyóiratokban publikált monográfiáit, melyek olyan tudományos eredményeket, konklúziókat tartalmaznak, amik korábban nem jelentek meg semminemű formában, primer forrásokként használtam fel a vizsgálataimhoz, amit a választott elemzési módszer is indokol.
3.1.2.1. Mintavétel folyamata – vizsgált minta
A mintavétel folyamatát Sajtos és Mitev (2007) nyomán ismertetem.