Külföldi közgazdasági folyóiratok kvalitatív elemzése Konkordanciaelemzés Konkordanciaelemzés

A vizsgált folyóiratok konkordanciaelemzését a 18. sz. melléklet tartalmazza. Az elemzést nem a teljes mintán végeztem el. A vizsgált időszak elején, valamint végén megjelent cikkeket (8. sz. melléklet) elemeztem azon okból, hogy megvizsgáljam, változott-e a kulcsszavak szövegkörnyezete 20 év elteltével.

Az alternatív közgazdaságtant leíró kulcsszavak közül látható volt, hogy az egyenlőtlenség kulcsszó volt az, ami a főáramú folyóiratokban szerepelt többször. A főáramot meghatározó kulcsszavak közül a homo oeconomicus, az önérdek, a GDP, a szűkösség, a jövedelmező/jövedelmezőség és a növekedés kulcsszavak említése jelentősebb volt az alternatív folyóiratokban. Ezekenek a kulcsszavaknak a szövegkörnyezet elemzésével részletesebben is foglalkoztam (13. és 14. táblázat).

market, equilibrium, growth, benefit, utility,

productive, efficiency, effectiveness, welfare,

competition, competitiveness, profit, GDP, rational, community,

health, local, inequality, poverty, equity, fairness,

cooperation, nature, environment

sustainability, ecologocal

footprint, happiness

Főáram Alternatív

105

13. táblázat: Vizsgált kulcsszavak konkordanciaelemzése a külföldi közgazdasági folyóiratok két csoportjában jövedelemmel, vagyonnal és gazdasággal kapcsolatosan jelenik meg. A vizsgált időszak végére a kulcsszó szövegkörnyzete kibővült a jólétre, a szociális viszonyokra és

106

szegénységre vonatkozóan. Ugyanakkor az alternatívokban már a vizsgált időszak elején a szegénységről, a szociális, az etnikumok közötti egyenlőtlenségről írtak, ami a vizsgált időszak végére is elmondható, kiegegészülve a jóléthez, a vidékhez és a feljődő országokhoz kapcsolódó vonatkozásokkal.

A GDP összetevőivel, arányával, növekedésével és alakulásával foglalkoztak a főáramú folyóiratokban a vizsgált időszak elején, a vizsgált időszak végére megjelenik a jóléthez, az egyensúlyhoz fűző kapcsolat is. Az alternatívokban a GDP és CO2 kibocsátás összefüggéseiről, környezeti problémák leküzdéséhez szükséges környezeti kiadásokról írtak, ami a vizsgált időszak végére is aktuális maradt. A homo oeconomicust a főáramú folyóiratokban egy tökéletes hedonista, önző viselkedési mintával, gazdasági viselkedési modellel azonosítják és írják le. Az alternatívokban a homo oeconomicus kritikája jelenik meg, valamint olyan egyéb kapcsolódó fogalmak, mint a homo politicus és a femina oeconomica. A jövedelemező/jövedelmezőség kulcsszó a vállalatok, a munkaerő, a piac és a termelékenység kapcsolatában van jelen a főáramú folyóiratokban a vizsgált időszak elején, valamint végén is. Az alternatív folyóiratokban megjelentek a szónak az együttműködéshez, az ökoszisztémához, a K+F-hez és a hulladék újrahasznosításhoz vonatkozó összefüggései. Az önérdek kulcsszóról a politikához, a jóléthez, az érdekérvényesítéshez kapcsolódóan írnak a főáramú folyóiratokban, azonban mellette foglalkoztak az önző viselkedés, az önzés ellentétével, az altruizmussal is és a racionailtással. Az alternatívokban a közjó, az altruizmus, az önzetlenség–önérdek kapcsolat jelenik meg a haszonelv, a racionalitás mellett. A főáramú folyóiratokban a munkaerő, a tőke, az erőforrások és a monatáris rendszer szűkössége mellett megjelenik többek között a természeti erőforrások, a víz, az élelmiszer, az energia szűkössége is a vizsgált időszak végére. Az alternatívokban mind a vizsgált időszak elején és végén is ugyanolyan értelemben, szövegkörnyzetben használták a szűkösség szót, úgy, mint természeti, olaj, víz, élelmiszer, energia, földterület, élőhely vagy ökológiai.

A 14. táblázatban egy-egy főáramú és alternatív folyóiratcikkből „kiragadott”

példamondat segítségével illusztrálom a fenti megállapítasaimat.

107

14. táblázat: Vizsgált kulcsszavak szövegkörnyezete a külföldi közgazdasági folyóiratok két csoportjában

Kulcsszó Példamondat

egyenlőtlenség

the implications of differences between inequality in the distribution of income /JoEL perspectives on the Emergence of Social Inequality / JoPE

contribution of social and economic inequality to the emergence of civil /WD

self-assessed health status, education, inequality aversion, and current economic status /EE

homo oeconomicus

the behavioral motives that the Homo economics fiction assumes away /QJoE

preferenc model is the standard homo oeconomicus model, which assumes that decision /RoES

the model of homo oeconomicus has been criticised in Ecological / EE

precautions in order to keep homo oeconomicus, or maybe rather femina oeconomica /JoEEaM

önérdek

self-Interest and altruism in intergenerational relations /JoEL

maximization suit of their own self-interest. A unique aspect of leads /JoEL aiming at maximizing its own self-interest also maximizes social welfare /WD public acceptance for environmental taxes: self-interest, environmental and distributional concerns /EE

GDP

to standard sources such as GDP components or indexes of quantity /JoEL an increase in per capita GDP on the equilibrium number of /QJoE

carbon dioxide emissions and global GDP /EE

prices is consistent with increased GDP and growth in environmentally adjusted /WD szűkösség

the Resolution of the Labor-Scarcity Paradox /AER accordingly droughts amplify food scarcity /AER

the traditional economy: increased land scarcity where fallow forest and rubber /WD the region in a water scarcity and climate change context /WD

jövedelmező, jövedelmezőség

for consumption smoothing and for productive investments are fungible within /QJoE may there fore refrain from profitable investments in others (education, labor) /QJoE of view is that the profitability of Ekokem's hazardous waste disposal /EE

biodiversity depends critically on how productive their ecosystems are in /JoEEaM

növekedés

as the relationship between money growth and inflation and/or output /AER

comparative statics; international trade and growth-dynamics; endog enous growth /JoEL

sustainable economic performance. Second, economic growth is a subset of development /WD

Saharan Africa, with high population growth rates and low economic development /EE

Forrás: saját szerkesztés

Az „ökonomizmus szentháromságát” alkotó – növekedés, versenyképesség és hatékonyság – kulcsszavak szövegkörnyezetének elemzésével (24. ábra) kiemelten foglalkoztam, hiszen az „ökonomizmus” jelenségének vizsgálatához nélkülözhetetlen.

108

24. ábra: „Ökonomizmus szentháromságát” alkotó kulcsszavak konkordanciaelemzése a külföldi közgazdasági folyóiratok két csoportjában

Forrás: saját szerkesztés

A növekedés kulcsszó a főáramú folyóiratokban a GDP-hez, a jövedelemhez, a termelékenységhez, a kibocsátáshoz, a fogyasztáshoz és az egyenlőtlenséghez kapcsolóan jelent meg a vizsgált időszak elején és végén is. Az alternatív folyóiratokban a munkaerő, a népesség, a fenntartható és az optimális növekedés mellett, foglalkoznak annak mezőgazdasági vonatkozásával is. A munka, a költség, a piaci, a Pareto hatékonyságról írnak a főáramú folyóiratokban és a méltányossággal is összefüggéspárba hozzák. A vizsgált időszak végére megjelent az energiához, a jóléthez, a támogatásokhoz és az ökológiához fűződő viszonya. Az alternatív folyóiratokban a termelés, a költség hatékonyság mellett végig jelen volt a környezeti, a társadalmi, az energia hatékonyság. A verseny/versenyképesség vonatkozásában az ár, a termékpiaci, a szabad, a globális, a monopolisztikus és a tökéletes-tökéletlen versenyről írtak, majd a vizsgált időszak végére a méltányosság és az együttműködés, mint a verseny ellentétpárja is említésre került. Az alternatív folyóiratokban a keresekedelmi, a piaci, a nemzetközi, a globális verseny mellett a növekvő, a tiszta verseny, az erőforrásokért folyó verseny és az együttműködés is jelen volt.

109

Összességében tehát megállapítható, a vizsgált időszakban a kulcsszavak szövegkörnyezete láthatóan megváltozott. A kulcsszavak előfordulásának elemzése alapján a főáramú közgazdasági folyóiratokban növekedett a keresett alternatív kulcsszavak előfordulása, ami az egyes alternatív irányzatok nézeteinek elfogadását, bevonását is jelentheti a főáramú tanokba. Ugyanakkor előfordulhat, hogy csupán csak az egyes alternatív kutatási területek iránt való érdeklődést mutatja (előfordul, hogy egyes lapszámokban egy-egy érdekes alternatív cikket is leközölnek) vagy az csak egy szimpla reflektálás egy főáramot bíráló alternatív publikációra. Az alternatív közgazdasági folyóiratokban növekedett a főáramú kulcsszavak előfordulása, csakhogy ezek többnyire kritikával illetett kontextusban jelentek meg. Több olyan eset is előfordult azonban, amikor ezek a bizonyos szavak alternatív megközelítésben jelentek meg. Vannak fogalmak, amik együtt fordulnak elő, együtt használják őket mind a főáramú, mind az alternatív közgazdasági folyóiratokban a vizsgált időszak elején és végén is. Ilyenek például: együttműködés – verseny, hatékonyság – méltányosság, jólét – jól-lét/jóllét, szegénység – egyenlőtlenség.

A vizsgált kulcsszavak szövegkörnyezete egyértelműen eltérő a vizsgált főáramú, valamint alternatív közgazdasági folyóiratokban. A vizsgált időszak elején és végén is a főáramú közgazdasági folyóiratoknál a vizsgált alternatív kulcsszavak gazdasági szövegkörnyezete társadalmi dimenzióval együtt jelent meg. Ezek a szavak tehát már a vizsgált időszak elején társadalmi vonatkozásukban is jelen voltak, csak nem helyeződött olyan jelentős mértékű hangsúly rájuk, mint gazdasági kontextusukban. A főáramú kulcsszavak a vizsgált időszak elején inkább gazdasági szövegkörnyezetben szerepeltek a főáramú közgazdasági folyóiratokban, ami a vizsgált időszak végére társadalmi dimenzióval bővült. A vizsgált főáramú szavak szövegkörnyezetéről azonban egységesen elmondható, hogy finomodtak, lágyultak a vizsgált 20 év alatt, hiszen társadalmi oldalról is megközelítésre kerültek. Ugyanakkor mindemellett ezek a szavak megőrizték kemény gazdasági mivoltukat is a főáramú közgazdasági folyóiratokban.

Az alternatív közgazdasági folyóiratokban a vizsgált alternatív kulcsszavak a vizsgált időszak elején gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusban is megjelentek. A vizsgált időszak végén ez a hármas kontextus a legtöbb esetben gazdaságira és társadalmira redukálódott, de még így is jelentősnek mondható a környezeti kontextusban is szereplő alternatív kulcsszavak jelenléte. Ez talán azzal magyarázható,

110

hogy külföldön a társadalomtudományos mivoltát próbálják hangsúlyozni a közgazdaságtannak, míg a környezettel kapcsolatos speciális vonatkozásait a természettudományok tárgyalják. A főáramú kulcsszavak esetében az alternatív közgazdasági folyóiratokban a vizsgált időszak elején és végén is a hármas kontextus érvényesült. A főáramú kulcsszavakat gazdasági szövegkörnyezetben jelentős kritikával illették. Ugyanakkor társadalmi és környezeti kontextusban való előfordulásuk az egyes alternatív irányzatok nézeteinek sajátos perspektívából történő megközelítését tükrözik az egyes főáramú kulcsszavaknak.

4.1.3. Hazai tudományos közgazdasági folyóiratok kvantitatív elemzése