Hipotézisek helytállósága – tézisek

H1: A közgazdaságtan természete vizsgálható a komplex tartalomelemzés módszerével: IGAZ.

A közgazdasági egyetemeken egy általánosan megfogalmazott és elfogadott definíciót tanítanak az ökonómiáról, mely szerint olyan társadalomtudomány, amely a különféle, szűkösen rendelkezésre álló javak megtermelésével, azok elosztásával, fogyasztásával és értékelésével foglalkozik, vagyis átfogóan úgymond az egész gazdasági rendszerrel. Ezek alapján elmondható, hogy a közgazdaságtan a mindennapi életünket átszövő és meghatározó tudomány. Sokan vannak, akik különösképpen nem foglalkoznak a közgazdaságtannal, holott szimpla újságolvasóként, a világháló „szörföseként” vagy csak egy egyszerű vásárlóként is nap, mint nap észrevétlenül használják annak fogalomtárát.

Ezek a fogalmak, melyek a tudományos éterből olykor a közéletbe is átkerültek, fontos jelentőséggel bírnak, ugyanis ezeknek a kulcsfogalmaknak a segítségével definiálható a közgazdaságtan és sorolható a társadalomtudományok közé (egyesek szerint módszertanilag természettudományos volta ellenére).

Mivel a vizsgálataim tárgyát a közgazdasági monográfiák adták, ezért szakmai szempontból nézve azok elemzéséhez a legoptimálisabb módszer a tartalomelemzés volt. Ezt a módszert olyan esetekben javasolják, amikor a megfigyelés tárgya valamilyen kommunikáció. A szövegek, mint kvalitatív adatforrások ugyanúgy vizsgálhatóak, mint a kvantitatív adatok mind kvalitatív, mind kvantitatív társadalomtudományi metódusokkal, illetve ezek valamilyen kombinációjával. Segítségével a dolgok megváltoztatása és a folyamatokba történő beavatkozás nélkül végezhettem vizsgálatokat. A tartalomelemzés két formája (kvantitatív és kvalitatív) terjedelmes szövegek szisztematikus feldolgozására és az így kapott adatok hatékony kezelésére egyaránt kiválóan alkalmasak. A kvantitatív formája az adatok mennyiségére, az abból fakadó induktív és egyben manifeszt következtetésekre koncentrálódik, valamint numerikus, számszerű formában summázza az eredményeket. Ezzel szemben a kvalitatív módszer a források látens, szemantikai tartalmának megfejtésére alkalmas.

177

Ezek alapján a kvantitatív módszer segítségével meghatározhatóvá váltak a főáramú és az alternatív közgazdaságtant leíró releváns kulcsszavak, ezáltal a vizsgált fogalmak – úgy mint a főáramú és az alternatív közgazdaságtan – definiálhatóak lettek. A metódus alkalmas volt az „ökonomizmus” jelenségének azonosítására is a közgazdaságtudományban. A kulcsszavak látens tartalmának feltárásához a kvalitatív tartalomelemzés, vagyis a konkordanciaelemzés is hozzájárult, hiszen a vizsgált kulcsszavak szövegkörnyezete választ adott arra, hogy milyen értelemben használták, milyen jelentéssel „ruházták fel” azokat. A módszer tehát kiválóan alkalmas volt a közgazdaságtan természetének vizsgálatához, a kutatási kérdéseim megválaszolásához és a hipotézisem tesztelésére is.

T1: A közgazdaságtan természete vizsgálható a komplex tartalomelemzés módszerével.

H2: A főáramú és az alternatív közgazdaságtan kulcsszavakkal azonosítható, azok által megkülönböztethető: IGAZ. A főáramú és az alternatív közgazdaságtan (irányzatok) közé „határvonal” húzható: IGAZ.

A főáramú és az alternatív közgazdaságtan a szakirodalom alapján kulcsszavak azonosításával jellemezhető. A komplex tartalomelemzés segítésével meghatározhatóak, hogy melyek a főáramú és alternatív közgazdaságtant valóban leíró releváns kulcsszavak. A szófelhőkben (58. és 59. ábra) a leginkább jellemző, a jellemző és a többnyire jellemző kategóriába sorolt kulcsszavakat és a vizsgált folyóiratok, valamint könyvek teljes szöveges adatbázisában szereplő 300 leggyakrabban előforduló szavak listájában is szereplő kulcsszavakat összesítve tartalmazza. A szófelhőkben feltüntetett szavak betű méretei súlyozva tükrözik azok előfordulási gyakoriságát és jelentőségét a vizsgált monográfiákban.

Külföldi főáramú közgazdasági folyóiratok releváns főáramú kulcsszavai: market;

equilibrium; growth; benefit, utilitarian, utility; welfare; competition, competitiveness;

efficiency, effectiveness; profit, profit maximization; GDP; profitable, profitability, productive; rational.

Külföldi alternatív közgazdasági folyóiratok releváns alternatív kulcsszavai:

environment, environmentally conscious, environmental protection, nature; local;

178

sustainability, sustainable development; poverty; health; community; reasonable, equity, fair, equitable, justiceship; inequality; cooperation; ecological footprint; happiness.

Hazai főáramú közgazdasági folyóiratok releváns főáramú kulcsszavai: GDP; növekedés;

verseny, versenyképesség; piac; egyensúly; racionalitás, racionális; profit, profitmaximalizálás; hatékonyság; jólét; jövedelmező, jövedelmezőség.

Hazai alternatív közgazdasági folyóiratok releváns alternatív kulcsszavai: környezet, környezettudatos, környezetvédelem, természet, természetvédelem; helyi, lokális;

szegénység; közösség; fenntarthatóság, fenntartható fejlődés; méltányos, méltányosság, igazságos, igazságosság; együttműködés, kooperáció; egészség; erkölcs, etika; CSR, társadalmi felelősségvállalás; közjó.

58. ábra: Külföldi és hazai közgazdasági folyóiratok releváns kulcsszavainak szófelhője

Forrás: saját szerkesztés http://wordart.com/használatával

Az 58. ábra szófelhőjében bordó színnel jelöltem a külföldi főáramú közgazdasági folyóiratok, sötétkék színnel pedig az alternatívok releváns kulcsszavait. Piros színnel jelöltem a hazai főáramú folyóiratok, világoskék színnel pedig az alternatívok releváns kulcsszavait.

Főáramú közgazdasági könyvek releváns főáramú kulcsszavai: market; growth; profit, profit maximization; equilibrium; competition, competitiveness; GDP; benefit, utilitarian, utility; profitable, profitability, productive; efficiency, effectiveness.

Híres alternatív közgazdasági könyvek releváns alternatív kulcsszavai: environment, environmentally conscious, environmental protection, nature; poverty; community.

179

Modern alternatív közgazdasági könyvek releváns alternatív kulcsszavai: environment, environmentally conscious, environmental protection, nature; community;

sustainability, sustainable development; moral, ethic; health; poverty; inequality; local;

reasonable, equity, fair, equitable, justiceship.

59. ábra: Közgazdasági könyvek releváns kulcsszavainak szófelhője

Forrás: saját szerkesztés http://wordart.com/használatával

Az 59. ábra szófelhőjében piros színnel jelöltem a főáramú közgazdasági könyvek releváns kulcsszavait, sötétkék színnel a híres alternatív és világoskékkel a modern alternatív közgazdasági könyvek releváns kulcsszavait.

T2: A főáramú és az alternatív közgazdaságtan kulcsszavakkal leírható, azok által megkülönböztethető.

Az uralkodó főáram mellett vagy az éppen azzal szemben álló, valamint attól független irányzatok egyes feltevésekben, elvekben átfedik egymást, míg másokban – például értékrendekben – elkülönülnek egymástól. Az egyes alternatív irányzatok csoportokba – pontosan öt csoportba – sorolhatóak aszerint, hogy milyen kapcsolatban állnak a főáramú közgazdaságtannal (15. ábra).

T2: A főáramú közgazdaságtan és az alternatív közgazdaságtan egyes irányzatai által alkotott csoportok közé „határvonalak” húzhatóak.

H3: Napjainkban a közgazdaságtudomány határait átlépve, általános gondolkodási sémává válva, eltorzítva és bizonyítatlan állításait is axiómáknak véve jelenik meg a főáramú közgazdaságtan. Legfőbb célok: hatékonyság, versenyképesség és növekedés, ami az "ökonomizmus paradigmájaként" definiálható: RÉSZBEN IGAZ.

180

A klasszikus közgazdaságtan elméleti alapjait a XVIII. század végén Smith (1776) A nemzetek gazdagsága című művének megírásával lefektette. A XIX-XX. században Mill, Marshall, Keynes és Samuelson kifejlesztették az erre épülő alapmodellt, ami azóta is szinte „változatlan” formában „él” tovább. Ez határozza meg a mai kor közgazdászainak is a gondolkodásmódját és a főáramú közgazdaságtant, mely napjainkra már ideológiává, paradigmává, egyesek szerint hitté erősödött. Az „ökonomizmus szentháromságát” a hatékonyság, a versenyképesség és a növekedés kulcsszavakkal határozták meg. A főáramú közgazdaságtant tehát a szakirodalom alapján megkülönböztethetjük az

„ökonomizmustól”.

A közgazdasági folyóiratok tartalom- és idősor elemzéseinek eredményei azt mutatják, hogy a főáramú közgazdaságtanban az „ökonomizmus szentháromságát” alkotó növekedés, verseny/versenyképesség és hatékonyság kulcsszavak előfordulásának száma a vizsgált 20 év során nem növekedett. Ezzel ellenben az alternatív közgazdaságtanban növekedési trendek figyelhetőek meg. A vizsgált kulcsszavak (15 főáramú és 15 alternatív) rangsorolásaiként kapott listákban mind a főáramú, mind az alternatív folyóiratok esetében a három kiemelten vizsgált kulcsszó a rangsorok első 20 helyén szerepelnek (némely esetben kivételt képez a növekedés kulcsszó, ami többször a listák első felében szerepel). A 300 leggyakrabban előforduló szó listáiban kivétel nélkül megtalálhatóak ezek a szavak. Tehát a tudományos életben a három vizsgálat közül kettő bizonyította az „ökonomizmus” jelenlétét, viszont megállapítható, hogy az alternatív közgazdaságtanban jut érvényre jobbára. A jelenség a külföldi alternatív közgazdasági folyóiratok esetében jobban megfigyelhető.

Az elemzések eredményei alapján módosítottam a 2.2.2. fejezetben feltüntetett, a szakirodalom feldolgozásának eredményeképpen született kezdetleges „hagyma modellemet” (12. ábra), ami a közgazdaságtan és az „ökonomizmus” kontaktusát szemlélteti és a 60. ábrát készítettem.

181

60. ábra: „Hagyma modell” az „ökonomizmus” és a közgazdaságtan kapcsolatáról

Forrás: saját szerkesztés

A modell „magját” továbbra is a hagyományos közgazdaságtan, azaz az ökonómia képezi.

A következő réteget a főáram alkotja. Ezek a közgazdaságtan úgynevezett mélyebb rétegeinek tekinthetőek. A felszínen az „ökonomizmus” jelensége részben jelenik csak meg, mint a „hagymát” borító legkülső „héj”.

A közgazdaságtan a hétköznapi ember számára olyan pragmatikus valóságot jelent, ahol az ember, mint célirányos cselekvő lény, a valóságot a tapasztalattal azonosítja és csak a látható, megtapasztalható jelenségeket fogadja el. Legfőbb értéknek a hasznosságot, a hatékonyságot tartja a versenytársaik legyőzősével, a lehető legnagyobb profit elérése érdekében, a minél kiterjedtebb piaci lefedettség eléréséhez, akár a fenntarthatatlan növekedés (például környezetszennyezés, ásványkincsek kiaknázása) árán is. A közéleti (köz)gazdasági folyóiratok elemzésével úgy vélem közelebb lehetne kerülni az

„ökonomizmus” jelenségének vizsgálatához.

T3: „Ökonomizmus” jelensége részben jelen van a közgazdaságtudományban.

Jobbára az alternatív közgazdaságtanban megfigyelhető jelenségről beszélhetünk.

A főáramú közgazdaságtan és az „ökonomizmus” megkülönböztethető egymástól.

főáramú közgazdaságtan

ökonómia

„ökonomizmus”

közgazdaságtan mélyrétegei közgazdaságtan

felszíne

182