Hazai tudományos közgazdasági folyóiratok kvalitatív elemzése Konkordanciaelemzés

A vizsgált folyóiratok konkordanciaelemzését a 26. sz. melléklet tartalmazza. Az elemzést szintén a vizsgált időszak elején, valamint végén megjelent cikkekre (8. sz. melléklet) végeztem el.

Az alternatív közgazdaságtant leíró kulcsszavak közül látható volt, hogy a helyi/lokális, az együttműködés/kooperáció és a jóllét/jól-lét kulcsszó volt az, ami a főáramú folyóiratokban szerepelt többször. A főáramot meghatározó kulcsszavak közül a hatékonyság, a jólét és a haszon/haszonelv kulcsszavak említése jelentősebb volt az alternatív folyóiratokban. Ezekenek a kulcsszavaknak a szövegkörnyezet elemzésével részletesebben is foglalkoztam (18. és 19. táblázat).

piac, verseny, versenyképesség, GDP, növekedés, hatékonyság, egyensúly, jólét, racionális,

profit, közösség, helyi, együttműködés, környezet,

egészség, fenntarthatóság, szegénység jövedelmezőség

haszon, önérdek, erkölcs, etika,

CSR, igazságosság,

közjó

Főáram Alternatív

119

18. táblázat: Vizsgált kulcsszavak konkordanciaelemzése a hazai közgazdasági folyóiratok két csoportjában Kulcsszavak szövegkörnyezete

a vizsgált időszak elején

a vizsgált időszak elején Kulcsszavak szövegkörnyezete a vizsgált időszak végén

A főáramú folyóiratokban nemzetközi, vállalatok közötti, pénzügyi, stratégiai az együttműködés/kooperációról írtak a viszgált időszak elején, valamint az OECD és az EU intézményéről, de megjelent a verseny-együttműködés kapcsolata is. A vizsgált időszak végén a regionális, a politikai, a visegrádi, az innovációk területén történő, hatékony kooperáció és az egyes közösségek együttműködése is megjelent. Az alternatív

120

folyóiratokban a főáramúkhoz hasonlóan az együttműködés-verseny kapcsolata, a stratégiai, az intézményi, a regionális, valamint a nemzetközi együttműködés mellett a fenntartható fejlődés érdekében megvalósulú kooperáció is előkerült, majd a vizsgált időszak végén már az önkéntes, társadalmi, helyi, kölcsönös együttműködés, ezenefelül az EU és a Visegrádi 4-ek intézménye is szintén a publikációk tárgya volt. A helyi/lokális kulcsszó a termelés, a piac, a munkaerő, a vállalkozások, a szervezetek és az önkormányzat, az adók vonatkozásában jelent meg a vizsgált időszak elején a főáramú folyóiratokban, azonban a vizsgált időszak végére a helyi közösségekkel és tudással is foglalkoztak már ezekben a folyóiratokban. Az alternatívok esetében a főáramú folyóiratokhoz hasonlóan a piac, a vállalkozások, az önkormányzat és az adók helyi vonatkozásban jelentek meg, ezek mellett azonban a helyi közösség, a környezet, az identitás és az ökoszisztéma is jelen volt. A vizsgált időszak végére a kultúrával, a tudással, a civil szférával, a helyi adottságokkal, a kötődéssel is foglalkoztak már a cikkek szerzői. A jóllét/jól-léthez kapcsolódan annak szubjektív formájáról, a hasznosságról és a boldogságról írtak a vizsgált időszak elején a főáramú folyóiratokban, míg a vizsgált időszak végén a gazdasági növekedés és a jóllét/jól-lét kapcsolatát, a jóllét/jól-léthez fűződő bizonytalansággal foglalkoztak. Az alternatív folyóiratokban az emberi, a vidéki jóllét/jól-léthez kapcsolódóan írtak jelentőséget tulajdonítva annak szociális, érzelemi és a szabadságra vonatkozó aspektusainak. A vizsgált időszak végére előkerült az elégedettség, az életminőség, valamint a környzeti összefüggései is a kulcsszónak, úgy, mint ökolábnyom vagy környezetterhelés.

A haszon/haszonelv a költség-haszon elemzések kapcsolatán keresztül jelent meg a főáramú folyóiratokban többek között a gazdasági, a társadalmi, az elmaradt, a teljes, és az anyagi haszon mellett, azonban a vizsgált időszak végére már az össztársadalmi és nemzeti haszonnal is foglakoztak a publikációkban. A költség-haszon elemzések az alternatív folyóiratokból sem maradhattak ki az üzleti, a várható, a nemzetgazdasági haszon mellett, ugyanakkor környzeti szempontból is előkerült a szó használata. A vizsgált időszak végén a hedonizmussal és az utilitarizmussal hozták összefüggésbe, valamint a haszon kapcsolatát tárgyalták a jövedelmekkel és az elégedettséggel.

A 19. táblázatban egy-egy főáramú és alternatív folyóiratcikkből „kiragadaott”

példamondat segítségével illusztrálom a fenti megállapítasaimat.

121

19. táblázat: Vizsgált kulcsszavak szövegkörnyezete a hazai közgazdasági folyóiratok két csoportjában

Kulcsszó Példamondat

helyi, lokális

foglalkoztatás növekedésében döntően a regionális (lokális) tényezők játszottak meghatározóbb szerepet /C

tendenciái ellenére újabban felértékelődik a lokális tudás /KSz

a gazdasági-társadalmi kérdések nem lokális jellegűek, mindenkit érintenek /L

felgyorsulása magában rejti a kulturális, lokális vagy regionális identitások újraerősödését /E

együttműködés, kooperáció

nagy, tőkeerős nemzetközi vállalatokkal való együttműködés lehetőségeit, sikerhez elengedhetetlen /C

létrejött az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC), amely a feladatkörében /KSz

gazdasági kapcsolatokra – a külföldi tőkével való együttműködés, a fejlett tőkés országokkal /E

future-oriented thinking, proactivity, strong cooperation within the society, solution-oriented /SaE

jóllét, jól-lét

életkor és a szubjektív jóllét mértéke között nincs összefüggés /KF

cikk kiinduló hipotézise szerint a jóllét a jólét egy lehetséges mérőszáma /KSz felveti a szegénység és a jóllét kérdését, azaz hogy lehetséges-e /Ko

ökoszisztémák és az emberi jóllét közötti összefüggések leírhatók /Ko hatékonyság

egyúttal a vállalati hatékonyság növelését, a versenytársak kizárását /Kü kulcsszerepet töltenek be a gazdasági hatékonyság javításában /KSz strategies for ecological sustainability Eco-efficiency /SaE

hatékonyság elveinek alkalmazása a nyersanyagokkal /L jólét

gazdasági növekedés felgyorsulását és a jólét emelkedését várták /Kü elért társadalmi jólét elmarad a potenciálisan megvalósíthatótól /KSz

"környezeti jólét" és amortizációja /E

természetből vett technológia a valódi jólét alapja” /Ko haszon,

haszonelv

költség-haszon elemzés rávilágít a probléma gyökerére /KSz

szűkebb közösség szolgálata társadalmi haszon a vállalkozás-utánpótlás segítése /KSz környezeti és társadalmi haszon maximalizálása azért is fontos /L

we measured hedonic, utilitarian and aesthetic consumer responses by /SaE

Forrás: saját szerkesztés

Az „ökonomizmus szentháromságát” alkotó – növekedés, versenyképesség és hatékonyság – kulcsszavak szövegkörnyezetének elemzésével (29. ábra) kiemelten foglalkoztam, hiszen az „ökonomizmus” jelenségének vizsgálatához nélkülözhetetlen.

122

29. ábra: „Ökonomizmus szentháromságát” alkotó kulcsszavak konkordanciaelemzése a hazai közgazdasági folyóiratok két csoportjában

Forrás: saját szerkesztés

A növekedés kulcsszó szerepe a főáramú folyóiratokban annak a tartós gazdasági, a termelékenységhez kapcsolódó vonatkozásában jelenik meg, ugyanakkor a fenntartható és egyben kiegyensúlyozott növekedés jelentősége is előkerült ezekben a folyóiratokban. A vizsgált időszak végén a GDP, a jólét, a bérek növekedésével és a demográfiai növekedéssel is foglalkoztak. Az alternatív folyóiratokban a gazdasági növekedés mellett szintén megjelent a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés, ugyanakkor annak mennyiségi és minőségi mértékéről is publikáltak, valamint a szegénység növekedéséről és a gazdaságtalan növekedésről is esett szó. A piaci, a gazdasági, a vállalati, a társadalmi, a Pareto hatékonyságról és a termelékenység hatékonyságáról is írtak a főáramú folyóiratokban a vizsgált időszak elején és végén is.

Ugyanakkor az alternatív folyóiratokban már a vizsgált időszak elején más vonatkozásban is használták a kulcsszót az előbbiek mellett, úgy, mint energia, környezeti vagy költséghatékonyság, ezen felül az ökohatékonyság is előtérbe került

2014-2015

123

ezekben a folyóiratokban. A vizsgált időszak végére kibővült a gazdaságosság és az erdményesség fogalomkörének tárgyalásával a hatékonyság kulcsszó szövegkörnyezete.

A verseny/versenyképesség szó szerepe nemzetközi, vállalati és piaci szinten is megjelent, mellette a versenypolitika, a tisztességes és tökéletes verseny is fókuszba került a főáramú folyóiratokban a vizsgált időszak elején. A vizsgált időszak végén a versenyképesség növeléséről, javításáról, valamint a munkaerő és a tisztességtelen verseny vonatkozásában is szó esett a verseny/versenyképességről. A szabad és ellenben a korlátozott versenyről, annak szabályairól és törvényeiről, a válallati és nemzetközi, a tökéletes és hatékony versenyről írtak az alternatív folyóiratokban a vizsgált időszak elején és végén egyaránt.

Összességében tehát megállapítható, a vizsgált időszakban a kulcsszavak szövegkörnyezete láthatóan megváltozott, azonban más módon, mint a külföldi közgazdasági folyóiratoknál, bár tagadhatatlanul vannak hasonlóságok is. A kulcsszavak előfordulásának elemzésével hasonló eredményt kaptam, mint a külföldi közgazdasági folyóiratok esetében, hiszen a hazai főáramú közgazdasági folyóiratokban is növekedett a keresett alternatív kulcsszavak előfordulása, ami az egyes alternatív irányzatok nézeteinek elfogadását, bevonását jelentheti a főáramú tanokba. Ugyanakkor előfordulhat, hogy csupán csak az egyes alternatív kutatási területek iránt való érdeklődést mutatja (előfordul, hogy egyes lapszámokban egy-egy érdekes alternatív cikket is leközölnek) vagy az csak egy szimpla reflektálás egy főáramot bíráló alternatív publikációra. Az alternatív közgazdasági folyóiratokban növekedett a főáramú kulcsszavak előfordulása, csakhogy ezek többnyire kritikával illetett kontextusban jelentek meg. Több olyan eset is előfordult azonban, amikor ezek a bizonyos szavak alternatív megközelítésben jelentek meg. Vannak fogalmak, amik együtt fordulnak elő, együtt használják őket mind a főáramú, mind az alternatív közgazdasági folyóiratokban a vizsgált időszak elején és végén is. Ilyenek például együttműködés – verseny, hatékonyság – méltányosság, jólét – jól-lét/jóllét, szegénység – egyenlőtlenség.

A vizsgált kulcsszavak szövegkörnyezete egyértelműen eltérő a vizsgált főáramú és az alternatív közgazdasági folyóiratokban. A vizsgált időszak elején és végén is a főáramú közgazdasági folyóiratoknál a vizsgált alternatív kulcsszavak gazdasági szövegkörnyezete társadalmi dimenzióval együtt jelent meg. Ezek a szavak tehát már a vizsgált időszak elején társadalmi vonatkozásukban is jelen voltak, csak nem

124

helyeződött olyan mértékű hangsúly rájuk, mint gazdasági kontextusukban. A főáramú kulcsszavak a vizsgált időszak elején inkább gazdasági szövegkörnyezetben szerepeltek a főáramú közgazdasági folyóiratokban, ami a vizsgált időszak végére társadalmi dimenzióval bővült.

Az alternatív közgazdasági folyóiratokban a vizsgált alternatív kulcsszavak a vizsgált időszak elején és végén is gazdasági és társadalmi szövegkörnyezetben jelentek meg, valamint egyes szavak esetében környezeti dimenziói is kapcsolódott hozzájuk. Ugyanez figyelhető meg a főáramú szavak esetében is.