Alternatív irányzatok és elméletek

A főáram mellett állást foglaló közgazdászok egy része messze kiterjeszti a közgazdaságtan elemzési módszereinek és a racionális viselkedés jellemzőinek alkalmazását a gazdaság konvencionális területein túlra. Mások azonban a morálfilozófia, a szociológia, a pszichológia vagy a természettudományok területéről kölcsönöznek vizsgálódásaikhoz új szempontokat (Horváth, 1998). Egy-egy mellékáramlat határvonala nem jelölhető ki olyan pontosan, hiszen a közgazdasági elméletek piacán számos egymással versengő, olykor egymásnak ellent mondó, illetve egymást kiegészítő nézettel találkozhatunk. Az elmúlt évtizedekben a számtalan új irányzat létrejötte és fejlődése mutatja, hogy a közgazdászok azon vannak, hogy próbálják pótolni, javítani, finomítani a főáramú magyarázatok hiányosságait, tévedéseit.

Célszerű tehát számba venni és csoportosítani azokat az irányzatokat (15. ábra), amelyek a főáram mellett – mellékáramként –, attól függetlenül vagy éppen azzal szemben jöttek létre, akár jelentősebb befolyásra, respektusra és kutatói bázisra is szert téve.

64

15. ábra: Közgazdaságtan alternatív irányzatainak halmazábrája

Forrás: saját szerkesztés

A közgazdasági irányzatok általam készített halmazábráján az eltérő színű jelölések az egyes alternatív irányzatok csoportjait jelölik. Központi jelentőséggel bír az egyes halmazok térbeli elhelyezkedése és azok egymáshoz való kapcsolódása.

1) Főáram által elismert alternatív irányzatok

A piros szín a közgazdasági főáramot (F), az abba tartozó irányzatokat, míg a fakó piros az alternatív irányzatok azon részét szimbolizálja, amiket a főáram elfogad, elismer (AF).

Ezeket akár mellékáramként is azonosíthatjuk. Képviselőik között több Nobel-díjjal elismert közgazdász is van, ami bizonyítja, hogy ezeket az irányzatokat a főáram úgymond „befogadta” és többé-kevésbé integrálta tanait. Ezen irányzatok közül több is szerepel a szakirodalomban fellelhető közgazdaságtani „családfákon”.

2) Főáram tanait elismerő alternatív irányzatok

Narancssárga színnel jelöltem azokat az alternatív irányzatokat, melyek esetében a neoklasszikus tanok bázisként (AF) funkcionálnak, ugyanakkor kibővítik, pótolják hiányosságait, valamint saját elméleteikkel, nézeteikkel javítják az esetleges hibáit.

Tehát ezek az irányzatok a főáramú közgazdaságtant képező tanokat vették alapul saját nézeteik megalkotásához és kifejtéséhez.

Főáram

Alternatív irányzatok (főáram

által elismert)

Alternítív irányzatok

(főáram tanait elismerő)

Alternatív irányzatok

(főáram tanait bíráló)

Alternatív irányzatok

(főáramtól független)

Alternatív elméletek

65 3) Főáram tanait bíráló alternatív irányzatok

Zöld színnel ábrázoltam azon alternatív irányzatokat, melyek bírálják a főáram tanait (AFB), élesen szemben állnak azokkal. Tehát ezek az irányzatok a főáram legnagyobb kritikusai.

4) Főáramtól független alternatív irányzatok

A lila halmaz azokat az alternatív irányzatokat szimbolizálja, melyek a főáramtól és annak nézeteitől függetlenül (AA00) jöttek létre.

5) Alternatív elméletek

Végül a szürke színnel jelölt halmaz azokat az alternatív elméleteket (AE) gyűjti össze, melyek nem szerveződtek, fejlődtek irányzatokká. Olyan gondolkodók alkották ezeket az elméleteket, melyek egy-egy irányzathoz nehezen köthetőek.

A 2. táblázatban a halmazábra egyes csoportjaiba tartozó irányzatait rendeztem össze szubjektív megítélésem alapján. Tóth (2016) szerint a közgazdaságtan alternatív iskoláinak már a számba vétele során is nehéz helyzetben van a kutató. Mondhatjuk, hogy ahány alternatív kutató, szinte ugyanannyi különálló alternatív iskola létezik, ezért az alábbi táblázatot a teljesség igénye nélkül állítottam össze.

2. táblázat: Alternatív irányzatok csoportosítása 1. Főáram által

elismert (AF) 2. Főáram tanait

elismerő (AF) 3. Főáram tanait régi osztrák iskola új gazdaságföldrajz evolúciós

közgazdaságtan

közösségi választás fenntartható fejlődés

gazdaságtana boldogság közgazdaságtana

nem növekedési, zéró növekedési

elmélet

jogi közgazdaságtan új osztrák iskola

információ

66

Ezek az irányzatok valami újat hoztak a közgazdaságtan tudományába függetlenül a főáram vizsgálati területeitől és elfogadott nézeteitől. Az egyes csoportokba besorolt alternatív irányzatok sajátosságairól a 3. sz. melléklet ad részletes ismertetést.

Az alternatív közgazdaságtan fogalma véleményem szerint tehát nem csak a főárammal élesen szemben álló kritikai irányzatokat foglalja magába, hanem azokat az irányzatokat is, amelyek a főáram mellett mellékáramként azonosíthatóak; azok, amelyek elismerik a főáram tanait, azt funkcionális bázisként használják fel saját nézeteikhez; valamint azok az elméletek is, amelyek a főáram tanaitól függetlenül jöttek létre.

2.3. „Merre tovább közgazdaságtan?”

Ennél a fejezetnél Mellár (2015b) könyvének utolsó fejezetcímét vettem kölcsön. A következőkben csupán néhány gondolat erejéig térek ki a közgazdaságtan jövőjét illetően, vagyis inkább úgymond összefoglalom, hogy a szakirodalomban milyen álláspontot képviselnek az egyes közgazdászok.

The Future of Capitalism című cikksorozat – ami a Financial Times 2009 tavaszi számaiban jelent meg –, szerzői rendszerint megfogalmazták aggályukat, miszerint a válság „orvoslása” után remélhetőleg nem tér vissza a keynesista gazdaságpolitikai gyakorlat és a korporatizmus. Felmerül a kérdés, hogy akkor mi fog visszajönni?

Tulajdonképpen ez az, aminek megválaszolásával a közgazdaságtan mostanáig is adós.

Ezt a nyilvánvalónak tűnő meglátást ellenben nem mindenki osztja (Kiss, 2011).

Tagadhatatlan, hogy a válságok kitörése után megnövekedett azoknak az írásoknak a száma, melyek kritikus szemmel nézték a főáramú közgazdaságtant. Mind többen kezdtek másként gondolkodni, akiket a következő három csoportba soroltam be:

1) régi tanok megújítása,

2) fúzió, azaz az egyes tanok integrálása, a. régi és új,

b. főáramú és alternatív,

3) valami teljesen új, akár egy esetleges paradigmaváltás.

Természetesen a főáram képviselői – bár vannak kivételek, akikről korábban már szóltam – továbbra is a főáramba vetik minden hitüket. Ugyanúgy, mint az alternatív irányzatok csoportosításánál, itt is észrevehető a fokozatosság. Nem csak a főáramú

67

közgazdaságtan és az azt teljesen elutasító alternatív irányzatok léteznek, mint láthattuk.