B
EVEZETÉSA halál a közösség szempontjából veszteségként értelmezett esemény. A halottbúcsúztató versek alkalmi költemények, egyik meghatározó funkciójuk, hogy segítsék a halál esemé-nyének társas-kognitív feldolgozását.1A közösségben, ezen belül a családban betöltött kü-lönbözõ szerepek jellemzõen bizonyos életszakaszhoz kötõdnek. Munkám halottbúcsúzta-tó versek nyelvi sajátosságainak feltárására irányul az elhunyt életkorával összefüggésben.
Azt mutatom be, hogy milyen kifejezések teszik nyelvileg hozzáférhetõvé az életkort, vala-mint hogyan specifikálódnak egyes metaforikus konstrukciók az életkor függvényében. Fel-tevésem szerint a közösségben betöltött szerepek egyes típusai (gyermek, szülõ, nagyszülõ) a veszteség feldolgozásának segítése miatt a búcsúztatókban is jelen vannak; a hasonló élet-korúak felett mondott versek nyelvi sajátosságai is hasonlóságokat mutatnak, de megfigyel-hetõk olyan nyelvi konstrukciók is, amelyek egy-egy életkori csoporthoz kötõdnek.
E
LMÉLETI HÁTTÉRA halotti búcsúztató a temetés elõtt a halottasháznál elhangzó alkalmi költemény. Szerzõ-je, a kántor vagy a parasztkántor meglévõ sémák felhasználásával, de a közösség elvárásai, a hozzátartozók igényei alapján hozza létre õket. A szövegekre vonatkozó különbözõ érvé-nyességi körû sémák között a konvencionalitás és az egyediségre törekvés egyaránt megfi-gyelhetõ: a szövegtípussal kapcsolatos elvárások között jelen vannak meghatározott tartal-mi-formai jegyek, de elvárt a versek egyes halálesethez történõ igazítása is. A versek rész-letezõn és hierarchikus sorrendben mutatják be az elhunyt közösségben betöltött szerepét, közösségi kapcsolatrendszerét. Ez a szövegtípus legmeghatározóbb, az esemény feldolgozá-sát és a közösségi kapcsolatrendszer újrakonstruálódáfeldolgozá-sát segítõ funkciójával függ össze.2
1 KUNTErnõ, Az utolsó átváltozás: A magyar parasztság halálképe,Bp., Gondolat, 1987.
2 A szövegtípus néprajzi meghatározására ld. KESZEGVilmos, Halottbúcsúztató= UÕ, Alfabetizáció, írásszoká-sok, populáris írásbeliség,Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, é. n. 313–317. A mûfaj irodalmi és folklór-szövegek közti átmeneti jellegére ld. A magyar folklór,szerk. VOIGTVilmos, Bp., Osiris, 1998, 15–148.
A munka funkcionális kognitív pragmatikai kiindulópontból mutatja be az egyes életko-ri csoportokhoz köthetõ nyelvi sajátosságokat. Ebben a szemléleti keretben a pragmatika és a szemantika éles elválasztása nem szükségszerû, és sikeresen összehangolható szocioling-visztikai megállapításokkal.3A vizsgálat elsõdleges célja a referenciális tájékozódás jellemzõ-inek vizsgálata az egyes életkori csoportoknál, valamint a metaforikus nyelvi konstrukciók megjelenése a különbözõ tájékozódási centrumoknál és a különbözõ életkorok esetében.
A referenciális tájékozódás vizsgálata a kontextusfüggõ kiindulópontnak a ténylegesen meg-nyilatkozó kántorról az elhunytra történõ áthelyezõdésére, valamint a létrejövõ aposztrofikus és fiktív diskurzusokra irányul.4Az aposztrofé ebben az összefüggésben nem retorikai alakzat-ként, hanem a nyelvi interakció felõl értelmezõdik:5elfordulás egy olyan személy vagy enti-tás felé, akivel nyelvi interakció csak úgy kezdeményezhetõ, ha a diskurzus résztvevõi elte-kintenek a nyelvi megismerés bizonyos korlátaitól. A vizsgált szövegekben így válhat az el-hunyt is a diskurzus résztvevõjévé, megjelenhet annak befogadójaként, de aposztrofikus fikció jöhet létre az egyes szám elsõ személyû megnyilatkozása által is.
A referenciális tájékozódás jellemzõit összekapcsolom az életévek és fizikai jellemzõk pro-filálódásával, továbbá az életkorral kapcsolatos metaforikus kifejezéseit a megjelenõ forrástar-tományokkal (a TÉRés az IDÕvalamint a NÖVÉNY).6A szövegek vizsgálata arra irányul, hogy bennük a különbözõ életkori csoportok, életkorok milyen nézõpontból és hogyan konstruá-lódnak meg, valamint, hogy a különbözõ életkori csoportokban milyen jellemzõ jelentéskép-zési eljárások figyelhetõk meg. A korábbi szempontokkal összefüggésben meghatározó kérdés, hogy az életkor nyelvi konstruálása során fiktív megnyilatkozói pozícióba kerülnek-e a külön-bözõ életkorú elhunytak, aposztrofikus megszólítás címzettjeiként részeseivé válnak-e a létre-jövõ fiktív diskurzusban. Felmerülõ kérdés továbbá, hogy az egyes nyelvi kifejezések milyen perspektívából teszik hozzáférhetõvé az életkort, és hogy ez életkori csoportok vagy szöveg-csoportok sajátosságának tekinthetõ-e.
A
VIZSGÁLAT MÓDSZEREIAz elemzett 80 vers három kisebb szövegcsoportból áll, melyek alapjául két kéziratos gyûjtés, Bartha Elek dél-gömöri (a nyelvi példák után = DG) és Kríza Ildikó felsõnyé-ki (a példák után = FNy) búcsúztatói szolgáltak.7E két munka a versekrõl szóló
terje-AZ I D Õ A L A K Z A T A I É S I D Õ T A P A S Z T A L A T A M A G Y A R S Á G T U D O M Á N Y O K B A N
3 TÁTRAISzilárd, Bevezetés a pragmatikába: Funkcionális kognitív megközelítés,Bp., Tinta Kiadó, 2011, 17.
4 Uo.,58, 156, 198.
5 TÁTRAISzilárd, Az aposztrofé és a dalszövegek líraisága= A stilisztikai–retorikai alakzatok szöveg- és stílusstruk-túrát meghatározó szerepe,szerk. SZIKSZAINÉNAGYIrma, Debrecen, Debreceni Egyetemi K., 2012, 197–207.
6 A metaforikus kifejezések értelmezéséhez ld. George LAKOFF, Mark JOHNSON, Metaphors we live by,Chicago, University of Chicago Press,1980; továbbá KÖVECSESZoltán, A metafora: Gyakorlati bevezetés a kognitív me-taforaelméletbe,Bp., Typotex, 2005; és UÕ,Versengõ metaforaelméletek?: „Ez a sebész egy hentes”,Magyar Nyelv, 109 (2009), 271–280.
7 BARTHAElek, Halotti búcsúztatók a dél-gömöri falvak folklórjában, I–II, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegye-tem Néprajzi Tanszék, 1995; KRÍZAIldikó, Felsõnyéki halotti búcsúztatók,Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézet, 1993.
delmes bevezetõ tanulmány miatt kivételes a közreadott szövegek feldolgozását te-kintve. Számos olyan információt tesz könnyen elérhetõvé, amelyek az egyes búcsúz-tatókban jelennek meg, de a szövegtípusra általánosságban is vonatkoztathatók. A dél-gömöri versek négy, a felsõnyékiek pedig három kántorhoz köthetõk. Ezek a személyek idõben egymás után vagy egyidejûleg tevékenykedtek, de minden esetben ismerték egymás munkáit.
A közel száz évet felölelõ 276 felsõnyéki búcsúztatóból harminc 19. századi és húsz 20.
századi szöveget választottam ki. Ezt az idõ tényezõje mellett a versek jelentõs tartalmi és szerkezeti megváltozása is indokolta. Az 1949 és 1991 között keletkezett 204 dél-gö-möri versbõl szintén harminc elemzését végeztem el. Ezek közül a legkorábbi 1956-ból, a leg-késõbbi pedig 1986-ból származik, de néhány kivételtõl eltekintve 1970 és 1980 között keletkeztek. A szövegek kiválasztása az elhunyt életkorával, életszakaszával arányosan tör-tént. A fiatal, középkorú és idõs elhunytak felett mondott búcsúztatókból egyaránt tíz ke-rült az egyes csoportokba. A közösségi kapcsolatrendszer alapján fiatalnak a halva szüle-tett gyermektõl a szüleivel élõ, még nem házas, gyermektelen elhunytakat tekinszüle-tettem.
Középkorúnak a házasságban élõ, vagy többnyire egyedülálló, gyermekkel és unokával még nem rendelkezõk számítottak, idõsnek pedig a többnyire házas, gyermekkel és unokákkal rendelkezõk.8Az életkori csoportok kialakításánál természetesen a számszerûsített életkor is jelentõs szempont, ez azonban nem minden szövegnél maradt fenn. Az elhunyt rokon-sági kapcsolatrendszere viszont minden búcsúztatóban megjelenik, ez alapján tehát jól el-különíthetõvé váltak az egyes csoportok. A 20. századi felsõnyéki versekben a búcsúzta-tók jellege nem nyújtott lehetõséget e három életszakasz külön vizsgálatára. A szövegek-ben jelentõs egyszerûsödés és sematizálódás figyelhetõ meg a 19. századiakhoz képest,9 amelyben jól elkülönülnek az idõsek és a fiatalok felett mondott búcsúztatók, és középko-rúak búcsúztatásakor is ezek használatosak.
Mivel a versek legtöbbjében a kontextusfüggõ kiindulópont áthelyezõdésével új vers-szak kezdõdik, ennek megállapítására a versvers-szakok szolgáltak mértékegységül. Abban a né-hány esetben, ahol ez a váltás nem versszakhatáron történt, a számítások alapjául a vers-sorokat vettem.
8 Összhangban a KSH módszertani dokumentációhoz kapcsolódó definícióival, kiemelten a család, felme-nõ rokon, fiatalabb felfelme-nõtt korú ésidõsebb felnõtt korúfogalmával.
8 A család fogalma: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=210&p_ot_id=
200&p_obj_id=4309&p_session_id=28728083 (hozzáférés: 2017. 06. 22.).
8 A felmenõ rokonfogalma: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=210&p_ot_
id=200&p_obj_id=4081&p_session_id=28728083 (hozzáférés: 2017. 06. 22.).
8 A fiatalabb felnõtt korúfogalma: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=210
&p_ot_id=200&p_obj_id=3523&p_session_id=28728083 (hozzáférés: 2017. 06. 22.).
8 Az idõsebb felnõtt korúfogalma: http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=210
&p_ot_id=200&p_obj_id=3524&p_session_id=28728083 (hozzáférés: 2017. 06. 22.).
9 KRÍZA,i. m., 28.