115… VARESE a szerkezetet és a tevékenységeket középpontba helyezve a szervezett bűnözés 115 – 1915–2009. között használt – definícióját vizsgálta meg.23 A fogalmi meghatározások sokaságát illetően kiemelendő, hogy VON LAMPE professzor a honlapján24 több mint 200, a szervezett bűnözésre vonatkozó definíciót tart nyilván; PINTÉR Sándor 1996–ban egy konferencián még 70, a nemzetközi szakirodalomban szereplő definíciót említett.25
19 Alexandra V. ORLOVA, James W. MOORE: „Umbrellas” or „Building blocks? Defining international terrorism and transnational organized crime in international law. Houston Journal of International Law, vol. 27., iss. 2. (2005), 304-306.
20 Doug GREAVES, Susan PINTO: Redefining organised crime: commentary on a recent paper by Phil Dickies and Paul Wilson. Current Issues in Criminal Justice, vol. 5., no. 2. (1993), 225.
21 Darian RAKITOVAN, Raluca COLOJOARA, Ligia Valentina MIRISAN: Organized Crime and Similar Terminological Concepts. A Problem in Defining the Notion of Organized Crime. Journal of Eastern European Criminal Law, no. 2. (2015), 178.
22 Letizia PAOLI: Towards a Theory of Organized Crime: Some Preliminary Reflections. In: Georgios A.
ANTONOPOULOS (szerk.): Illegal Entrepreneurship,Organized Crime and Social Control – Essays in Honor of Professor Dick Hobbs. Cham, Springer International Publishing, 2017. 3-4.
23 Federico VARESE: What is Organized Crime?, In: Stefania CARNEVALE, Serena Forlati, Orsetta GIOLO (szerk.): Redefining Organised Crime: A Challange for the European Union?, Oxford, Hart Publishing, 2017.
28.
24 www.organized-crime.de
25 PINTÉR Sándor előadása 1996-ban a Harmadik magyar jogászgyűlésen, In: BENISNÉ GYŐRFFY Ilona (szerk.): Harmadik magyar jogászgyűlés: Balatonfüred 1996. máj. 17-19. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 1996. 27.
12 I. 1. 2. 1. Külföldi megközelítések
VARESE szerint az 1950–es évektől a szervezett bűnözést a rendkívül szervezett, hierarchikus egységnél szűkebben ábrázolták, gyakran az olasz–amerikai maffia szinonímájaként használták a fogalmat; az 1970–es években a tartós kritikák következtében sok kutató a „vállalkozás” elnevezést preferálta.26 A professzor a meghatározások kulcsszavait az alábbi hat csoportba sorolta: szerkezet, tevékenységek, eszközök, célok, hatások és „egyebek”. A kulcsszavak a következők27:
„Szerkezet: szervezett, folytonosság, hierarchia, korlátozott tagság, specializálódás, belső szabályok, tervezés, koordináció, hálózat, vállalkozás, rugalmasság, pártfogó–pártfogolt kapcsolatok, Cosa Nostra, triád, társadalmi rendszer, hatalmi rendszer
Tevékenységek: tiltott javakkal és szolgáltatásokkal ellátás, közösségi kereslet, törvénytelen tevékenységek, zsarolás, lopás, csalás, monopólium
Eszközök: erőszak, korrupció Célok: hatalom, profit
Hatások: sérelem
„Egyebek”: a szervezett bűnözés fogalma nem meghatározható, személyek száma, összeesküvés, nem ideológiai, nemzeti/nemzetközi dimenzió”
A professzor az általa vizsgált definíciók alapján az alábbi kulcsszavakat emelte ki szerkezet vonatkozásában28:
26 VARESE i. m. 37.
27 Uo. 55.
28 Uo. 31.
Specializálódás
Vállalkozás Cosa Nostra
Hierarchia
De fin íci ók
%-a
1950-es évek előtt
1950-es évek
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
2000-es évek
Cosa Nostra Hierarchia Vállalkozás Specializálódás
13
A tevékenységekkel kapcsolatos kulcsszavakat VARESE alábbi diagramja tartalmazza29:
Jay S. ALBANESE megjegyezte, hogy a szervezett bűnözés meghatározásában az
Közhivatalnokok korrumpálása a védettség fenntartása érdekében 11
Szolgáltatások iránti kereslet 7 szakirodalomban uralkodó konszenzust, amely szerint a szervezett bűnözés úgy működik, mint egy olyan vállalat, amely a nyereséget törvénytelen tevékenységek révén kívánja elérni.
A működést az erőszak, fenyegetés, illetve a közhivatalnokok korrumpálása által szerzett mentesség biztosítja. Többnyire szintén egyetértenek a kutatók abban, hogy a szervezett bűnözés azon illegális termékek és szolgáltatások felé fordul, amelyekre nagy a társadalmi igény. Mint ahogy a táblázat szemlélteti, kisebb mértékű az egyezőség a korlátozott tagság, az ideológia, szakosodás, titoktartás, illetve alapos tervezés vonatkozásában. ALBANESE a szervezett bűnözés fogalmát a következőképpen határozta meg: „egy olyan bűnös vállalkozás, amely racionálisan működik a társadalmi kereslethez kapcsolódó illegális tevékenységek révén történő profitszerzés érdekében”.31
ALBANESE szerint amennyiben megvizsgáljuk a szervezett bűnözés fogalmát, illetve leírását a büntető törvénykönyvekben, illetve esetleírásokban, a jogellenes magatartások alábbi kategóriáival találkozunk: a tiltott árukkal, tiltott szolgáltatásokkal ellátással, továbbá a legális gazdaságba, kormányzásba történő beszivárgással. A tiltott áruk azon termékeket jelentik, amelyek legális csatornákon keresztül nem, vagy nehezen hozzáférhetőek, ide
29 Uo. 38.
30 Jay S. ALBANESE: Organized Crime: From the Mob to Transnational Organized Crime. Waltham, Anderson Publishing, 2015., Seventh edition, 3.
14
tartoznak gyógyszerek, kábítószerek, illetve az eltulajdonított dolgok. A tiltott szolgáltatások révén megpróbálják kielégíteni a pénz, szex, szerencsejáték iránti keresletet; ezen kategóriába tartozik az uzsorázás, a prostitúció és a tiltott szerencsejáték. 32
ALBANESE a szervezett bűnözés három részből álló tipológiáját az alábbi táblázattal szemlélteti33:
Tevékenység típusa Tevékenység természete (Speciális
bűncselekmények) Sérelem
Ellátás a tiltott termékekkel, ellátás a tiltott szolgáltatásokkal
Szerencsejáték, szex, kábítószer, lopott dolgok (pl. illegális szerencsejáték,
uzsorázás, orgazdaság)
Egyezségen alapuló tevékenységek; Erőszak
hiánya; Gazdasági kár Beszivárgás a legális gazdaságba,
kormányzásba
Törvényes vállalatok, kormányzati szervek kényszerítő használata kizsákmányolás
céljából (pl. zsarolás, gengszterkedés)
Általában nem egyezségen alapuló tevékenységek;
Fenyegetés, erőszak;
Gazdasági kár A szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményeket a fentebb ismertetett tipológia szerint ALBANESE öt kategóriára osztja34:
Szervezett bűnözés típusa A bűncselekmény jellege
Összeesküvés Bűncselekmény megtervezése
Tiltott termékek: Kábítószer és lopott dolgok Termékek birtoklása és terjesztése különleges körülmények között Tiltott szolgáltatások: Szerencsejáték,
uzsorázás, szex Szolgáltatások értékesítése bizonyos esetekben
Zsarolás Tulajdon elvonása fenyegetések révén
Gengszterség Az összeesküvésbe történő bevonás
Az Amerikai Egyesült Államok elnökének Rendészeti és Igazságszolgáltatási Bizottsága kérdésként fogalmazta meg, hogy mit jelent pontosan a szervezett bűnözés. Donald CRESSEY kriminológus tanácsot adott a bizottságnak, azzal érvelt, hogy a szervezett bűnözés meghatározásának korábbi próbálkozásai nem voltak sikeresek. CRESSEY álláspontja az volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a szervezett bűnözést huszonnégy szorosan együttműködő „maffia család” országos szövetsége jelenti.35
A kriminológus szerint különbséget kell tenni a formális és informális szervezeti struktúrák között a szervezett bűnözés elemzésekor. A „maffia családokra” a formális struktúra, illetve a racionális működés jellemző.36
CRESSEY a bűncselekmény típusok helyett az elkövetőkre helyezi a hangsúlyt. A szerző által megalkotott alábbi fogalmat az FBI évtizedekig használta: „Szervezett bűnözésnek minősül minden bűncselekmény, amelyet olyan személy követ el, aki egy meghatározott munkamegosztásban olyan pozíciót tölt be, amely bűncselekmény elkövetésére alkalmas, feltéve, hogy az adott munkamegosztás tartalmaz legalább egy lefizető pozíciót, egy lefizetett pozíciót és egy végrehajtó pozíciót.”37
Joseph L. ALBINI CRESSEY–vel szemben más nézőpontot képvisel a szervezett bűnözéssel kapcsolatban, ugyanis ALBINI szerint a szervezett bűnözés inkább pártfogók és pártfogoltak hálózataiból – amelyet a hatalmi viszonyok laza rendszere jellemez –, mint hierarchikus vagy titkos társaságokból áll. Az említett hálózatokat a dinamikus rendszer jellemzi formális struktúra helyett. A pártfogói hálózatokban a helyzetük megerősítése
32 Uo. 7-9.
33 Uo. 9.
34 Uo. 26.
35 Alan WRIGHT: Organized Crime. Devon, Willan Publishing, 2006. 4.
36 Uo.
37 Donald Ray CRESSEY: Theft on the Nation: The Structure and Operations of Organized Crime in America.
New York, Harper & Row, 1969. 319.
15
céljából a „bűnöző vállalkozók” – ALBINI így nevezi a pártfogókat – információkat cserélnek a pártfogoltakkal (bandatagok, politikusok, hivatalnokok). A párfogói hálózatok hatalma a rugalmasságban és a kapcsolatokban rejlik. ALBINI abban egyetértett CRESSEY–
vel, hogy a „maffia” jellegű bűnözői csoportok családszerű szerkezettel rendelkeznek.38 IANNI nem tudatosan megtervezett szervezetekként tekintett a titkos társaságokra – mint a maffia –. A családok mint üzleti funkciókat tartalmazó társadalmi egységek működnek;
az erős családi kötelékek Dél–Olaszországi hagyományokból származnak, ahol inkább a család mintsem az állam vagy az egyház a társadalmi rend és erkölcs alapja.39
ALBINI szerint „nagyon tágan fogalmazva szervezett bűnözésnek minősül minden olyan bűncselekmény, amelyben kettő vagy több személy vesz részt, akik lehetnek szakosodottak vagy nem szakosodottak, amely valamiféle társadalmi struktúrát is magába foglal, valamiféle vezetőséggel, amely bizonyos műveleti formákat alkalmaz, amelyben a szervezet végső célját az adott csoport tevékenységei mutatják. Ez a meghatározás lehetővé teszi számunkra, hogy a szervezett bűnözést mérhetetlen széles skálán vizsgáljuk, szabadon elemezve és meghatározva egy adott bűncsoportot, mint önálló entitást, különböző jellemzőivel együtt, a bizonyos konkrét jellemzőkre alapuló, merev besorolással szemben.
Ebből a széles nézőpontból láthatjuk, hogy a szervezett bűnözés többféle formát is ölthet, amely formák természetesen maguk is változhatnak.”40
FINCKENAUER szerint a szervezett bűnözés, illetve a bűnszervezetek keretrendszere a következő elemeket tartalmazza:41
a) Ideológia vagy annak hiánya b) Struktúra, hierarchia
c) Folytonosság
d) Erőszak, illetve fenyegetés alkalmazása e) Korlátozott tagság
f) Törvénytelen vállalkozás
g) Behatolás a törvényes vállalkozásokba h) Vesztegetés
a) FINCKENAUER az amerikai kutatásokból azt a következtetést szűrte le, hogy a szervezett bűnözői csoportokat nem jellemzi az ideológia, azaz nem rendelkeznek saját politikai célokkal. A csoportok kormányzattal, állammal való kapcsolata kizárólag a vesztegetésekben merül ki, a lefizetések célja az állami szervek semlegesítése. A szervezett bűnözői, illetve a terrorista csoportok közötti határ azonban idővel elmosódott, megfigyelhető az említett csoportok közötti együttműködés, továbbá az, hogy a terrorszervezetek bűncselekményeket követnek el a céljaik finanszírozása érdekében.42
b) A hierarchiát illetően FINCKENAUER kifejtette, hogy korábban elterjedt volt azon nézet, miszerint a szervezett bűnözői csoportok „jól felépített” hierarchiával rendelkeznek. A vezetők határozzák meg, hogy kinek, hogyan, mikor kell a bűncselekményt elkövetni. A hierarchia valójában csak néhány szervezett bűnözői csoport esetében érvényesül – tehát kivételnek tekinthető –, például a motoros bandáknál, ahol az elnök, elnökhelyettes, titkár, illetve a katonák képeznek egy szakaszt. FINCKENAUER szerint manapság lazán kapcsolódó bűnözői hálózatokkal találkozhatunk, amelyek szerkezete – a merev hierarchiával szemben – inkább amorf, kontraszt nélküli.43
38 WRIGHT i. m. 5-6.
39 Uo. 6-7.
40 Joseph L. ALBINI: The American Maffia: Genesis of a Legend. New York, Appleton-Century-Crofts, 1971.
38.
41 FINCKENAUER (2005) i. m. 64-65.
42 Uo. 65.
43 Uo. 65-66.
16
c)–d) A folytonosság a csoport önfenntartását jelenti, azaz működése – hasonlóan a más szervezetekhez – a vezető vagy tag kiesését követően sem szűnik meg. A szervezett bűnözői csoportok a céljaik elérése érdekében többnyire erőszakot, illetve fenyegetést alkalmaznak.44 e) A bűnszervezetek általában meghatározott keretek közé szorítják a tagság feltételeit, azaz a tagoknak bizonyos kritériumoknak – pl. etnikai hovatartozás, rokonság, bűnözői előélet – meg kell felelniük. Etnikai alapú szervezetek a kínai triádok, illetve a japán jakuza; az orosz vory v zakone tagjai pedig a börtönökből kerültek ki. A korlátozottság különböző jellemzőkben is testet ölt, így például egyes szervezett bűnözői csoportok tagjai beavatási rituálékon vesznek részt, a csoportra jellemző tetoválásokat viselnek.45
f)–g) A szervezett bűnözői csoportok elsődleges célja a bármely áron történő haszonszerzés.
FINCKENAUER szerint a profit származhat törvénytelen vállalkozásokból, pl. kábítószerből, zsarolásból, illetve tiltott szerencsejátékból. A bűnös úton szerzett pénzt a bűnözők befektethetik törvényes vállalkozásokba – pl. éttermekbe –, amelyek révén tisztára tudják mosni az illegális jövedelmeket.46
h) A rendőrök, ügyészek, bírók lefizetésével a szervezett bűnözői csoportok semlegesíteni kívánják az állami szervek ellenük intézett fellépését. A szervezett bűnözésből származó hatalmas profit a kísértéssel együtt a relatíve alacsony fizetésű közszolgák vonatkozásában olyan ösztönzők, amelyek aláássák a bűnüldöző hatóságok erőfeszítéseit a bűnszervezetek elleni harcban. A fentieken túl a magasabb beosztású hivatalnokokat, illetve politikusokat is érintheti a korrupció; FINCKENAUER megjegyezte, hogy az említettek különösen jellemzik a fejlődő, illetve azon országokat, amelyek gazdasági, belpolitikai válságtól sínylődnek.47
Román kutatók szerint vesztegetés nélkül nincs szervezett bűnözés; a korrupció a szervezett bűnözés modus operandija és nem az egyik formája.48
FINCKENAUER utalt arra, hogy az egyes államok büntető jogszabályaiban a szervezett bűnözés fogalma nem jelenik meg, vagy túlságosan tágan értelmezhető. Az amerikai kormányzati bizottságok, illetve szervek – hasonlóan más országok szervezeteihez – szervezett bűnözés fogalma jelentősen eltér egymástól; FINCKENAUER rámutatott, hogy egyes esetekben egyáltalán nem sikerült a definiálás. A szervezett bűnözés fogalmával foglalkozó kriminológusok meghatározásai is lényegesen különböznek egymástól.49
FINCKENAUER egy jogesettel50 hívta fel a figyelmet a szervezett bűnözés és a szervezetten elkövetett bűncselekmények közti különbségre. 2003–ban New Yorkban felszámoltak egy olyan, biztosítási csalásokkal foglalkozó csoportot, amelyhez ezrével köthetők megrendezett autóbalesetek. A csoport orvosok és ügyvédek segítségével 48 millió dollárt csalt ki a biztosítótársaságtól. A professzor szerint a két éven át tartó bűncselekmény sorozat rendkívül szervezett volt, hiszen több száz ember pontosan meghatározott feladatot látott el, azonban nem tekinthető szervezett bűnözésnek; a csoport nem minősült bűnszervezetnek az alábbiak miatt:
– A csoport nem rendelkezett tekintéllyel, a tagok nem tekintették magukat bűnszervezet tagjának.
– A csoport nem törekedett a bűnözői piac monopolizálására, nem alkalmaztak erőszakot, vesztegetést.
A professzor „A meghatározás problémái: Mi a szervezett bűnözés?” című tanulmányának összegzésében kifejti, hogy a szervezett bűnözés mibenlétének kérdése a következő jellemzőkkel válaszolható meg: a meghatározásához elengedhetetlen az erőszak és
44 Uo.
45 Uo.
46 Uo.
47 Uo. 67.
48 RAKITOVAN, COLOJOARA, MIRISAN i. m. 181.
49 FINCKENAUER (2005) i. m. 68.
50 Uo. 76.
17
fenyegetés, a presztízs, az adott bűnözői piac ellenőrzésére irányuló törekvés, illetve a közszolgák korrumpálása.51
Román kutatók az alábbiak szerint határozzák meg a szervezett bűnözést: „három vagy több, meghatározott feladatokkal rendelkező személy által hosszabb időre szervezett, korrupciós kapcsolatokkal rendelkező, vagy az állami szervekkel érintkező; erőszak, illetve a megfélemlítés más módjainak alkalmazására hajlandó, olyan csoport által végrehajtott cselekmények, amely végső célja a haszon és hatalom – legkevesebb négyévi börtönbüntetéssel büntetendő – bűncselekmények elkövetése révén történő megszerzése”52.
Frank E. HAGAN rámutatott, hogy számos, szervezett bűnözéssel foglalkozó szakember adós maradt annak fogalmi meghatározásával. A professzor 1983–ban az alábbi összehasonlító táblázatot készítette el az egyes meghatározások elemeivel kapcsolatban53:
Kiterjedés
Abadinsky (1981) Albini (1971) Barlow (1981) Clinard, Quinney (1973) Conklin (1981) Cressey (1969) Haskell, Yablonski (1974) Inciardi (1975) Mack (1975) Maltz (1975) Szervezett Bűnözői Munkacsoport (1967) Sutherland, Cressey (1974) Vetter, Silverman (1978)
Ideológia hiánya x x
Szervezett hierarchia folytatása x x x x x x x x x x x x x
Erőszak x x x x x x x x x x
Korlátozott tagság x x x
Illegális tevékenységekből származó
profit x x x x x x x x x x x
Közösségi kereslet x x x x x x
Vesztegetés x x x x x x x x x x
Kizárólagosság x x x x x
Szakosodás x x
Titoktartás x x
Alapos tervezés x x
HAGAN szerint a szervezett bűnözés mibenlétére annak jellemzői – a tevékenység erőszakkal, fenyegetéssél történő elősegítése; a bűnözői piacok monopolizálása;
köztisztviselők vesztegetése – adnak választ.54 A professzor 2006–ban megvizsgálta a kézikönyvek szervezett bűnözéssel kapcsolatos definícióit; az egyes elemek gyakoriságát az alábbi kimutatás szemlélteti55:
51 Uo. 81-82.
52 RAKITOVAN, COLOJOARA, MIRISAN i. m. 179.
53 Frank E. HAGAN: The organized crime continuum: A further specification of a new conceptual model.
Criminal Justice Review, vol. 8., iss. 2. (1983), 53.
54 Frank E. HAGAN: “Organized crime” and “organized crime”: Indeterminate problems of definition. Trends in Organized Crime, vol. 9., iss. 4. (2006), 134.
55 HAGAN (2006) i. m. 133.
18 Szervezett bűnözéssel
kapcsolatos szövegek Kriminológiai szövegek Büntető igazságszolgáltatási szövegek
Erőszak/Fenyegetés 6 Erőszak 6 Erőszak/Fenyegetés 4
Monopolizáló 5 Monopólium 3
Önfenntartó 5 Rendkívül szervezett 4 Szervezetek által bűnözés 6
Vesztegetés 5 Vesztegetés/Mentesség 3 Vesztegetés 2
Hierarchia 4 Hierarchia 2 Hierarchia 3
Törvénytelen cselekmények 4 Törvénytelen cselekmények 7 Törvénytelen vállalkozás 9 Szabályok/Titoktartás 2 Szervezeti folytonosság 3 Összeesküvés 2 Michael D.MALTZ 1976–ban közétett cikke a szervezett bűnözés meghatározásának kérdéseivel, illetve nehézségeivel foglalkozik; felhívja a figyelmet a szervezett bűnözés dinamikájára, illetve arra, hogy célként a politikai vagy gazdasági erő jeleníthető meg.
MALTZ az elsők között határozta meg a szervezett bűnözés kriminológiai fogalmát, amely alkalmazható a szervezett bűnözés empirikus vizsgálatára.56
„A szervezett bűncselekmény olyan bűncselekmény, ahol egynél több tettesről beszélünk, és a tettesek egymással kapcsolatban kívánnak maradni további bűncselekmények elkövetésének céljából. A bűncselekmény elkövetésének módszerei közé tartozik az erőszak, a betörés, a korrupció, a gazdasági hatalom megszerzése, a megtévesztés és az áldozatok részvételre kényszerítése. Ezek nem zárják ki egymást; egy szervezett bűncsoport számos módszerrel élhet egyszerre.”57
A Howard ABADINSKY féle definíció a szervezett bűnözői csoport tevékenységét, céljait, szerkezetét tartalmazza: „A szervezett bűnözés egy nem ideológiai alapokon nyugvó vállalkozás, amelybe számos, szoros közösségi kapcsolatban álló, legalább háromszintű hierarchikus rendszerbe szerveződő személy áll, amely célja a nyereség– és hatalomszerzés mind illegális, mind legális tevékenységeken keresztül. A hierarchián belüli a funkcionális pozíciók rokonság és barátság alapján is adományozhatók, de racionálisan, a tagok képességeinek megfelelően is. A pozíciók nem az adott időben őket betöltő személytől függnek. Jellemző állandóságát a tagjain keresztül éri el, akik a vállalkozás egységéért és céljainak eléréséért aktívan tesznek. Kerüli a versenyt és monopóliumra törekedik iparági vagy területi alapon. Hajlandó erőszakot és/vagy megvesztegetést alkalmazni céljai eléréséhez vagy a fegyelem fenntartásához. A tagság korlátozott, habár tartalékként külső személyek alkalmazása is elképzelhető. A szóbeli vagy írásbeli szabályok világosak és érvényesítésükre a gyilkosság is elfogadható eszköz.”58
ABADINSKY szerint nincs a szervezett bűnözésnek általánosan elfogadott meghatározása, ennek ellenére a kutatók és a bűnüldöző hatóságok egy sor tulajdonságot azonosítottak a fogalom indikátoraként. A szervezett bűnözés jellemzői59, amelyek lehetővé teszik a célok – pénz és hatalom – elérését:
1. Nincsenek politikai célok 2. Hierarchikus
3. Korlátozott, kizárólagos tagság 4. Egyedi szubkultúrát képez 5. Fenntartja, állandósítja magát
6. Hajlandóságot mutat az erőszak alkalmazására 7. Monopolisztikus
8. Szabályok, előírások alapján irányított
56 Michael D. MALTZ: On Defining „Organized Crime” – The Development of a Definition and a Typology.
Crime & Delinquency, vol. 22., iss. 3. (1976), 338-346.
57 Uo. 342.
58 Howard ABADINSKY: Organized Crime. Chicago, Nelson-Hall, 1990., Third Edition, 6.
59 Howard ABADINSKY: Organized Crime. Belmont, Wadsworth Publishing, 2009., Ninth Edition, 3.
19
1. A bűnszervezetek célja kizárólag a hatalom és a pénz megszerzésre, nincsenek politikai vagy ideológiai meggyőződéseik. A politika annyiban kapcsolódhat a szervezett bűnözéshez, hogy a bűnözők ilyen irányú kapcsolataik révén védelmet, illetve mentességet kívánnak elérni. Ez különbözteti meg a szervezett bűnözést azon csoportoktól, amelyek szervezettek és megszegik a törvényt a politikai céljaik elérése érdekében – például a Ku–
Klux Klán, illetve a terrorista szervezetek –. Az olyan csoport, amelynek elsődleges célja politikai vagy ideológiai, elhatározhatja, hogy a küldetésük már nem kiemelt fontosságú, ilyen esetben ahelyett, hogy felbomlana, szervezett bűnözői csoportként működik tovább. Az is előfordulhat, hogy egy csoport vagy néhány tag személyes, illetve pénzügyi érdekei felülmúlják az ideológiai célokat, ez esetben átlépik a terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés közti amúgy is elmosódó határokat.60
2. Egy szervezett bűnözői csoport legalább három szintből álló vertikális szerkezettel rendelkezik, minden szint befolyással bír az alatta lévő szint vagy szintek felett.61
3. A szervezett bűnözői csoportok jelentősen korlátozzák a tagságukat, amely kötődhet rokonsághoz, etnikai háttérhez, bűnözői előélethez vagy egyéb, hasonló szempontokhoz. A tagsághoz feltétlenül nélkülözhetetlen képességeken túl általában támogató ajánlása is szükséges. Továbbá bűncselekmények elkövetésével; az utasításoknak, szabályoknak való feltétlen engedelmességgel; titoktartással bizonyítania is kell a leendő tagnak. A tagsági jelek között találkozhatunk beavatási szertartásokkal, megkülönböztető ékszerekkel, ruházattal és tetoválásokkal.62
4. A szervezett bűnözésben résztvevők gyakran úgy tekintenek magukra, mint a konvencionális társadalomtól elkülönült egységre.63
5. A szervezett bűnözői csoport egy olyan fennálló összefogás, amelyet időtállónak terveztek, azaz fennállása a tagság életén is túlmutat. Az állandóságot a tagjain keresztül éri el, fontos a csoport létezésének folytonossága.64
6. A szervezett bűnözői csoportok körében az erőszak alkalmazása általánosan elfogadott, az erőszak eszköz a célok elérésében.65
7. A szervezett bűnözői körök kerülik a versenyt; hegemóniára törekednek vagy egy földrajzi területen – például városrészen –; vagy meghatározott tevékenységek esetében – például zsarolás, uzsorázás –. A szervezett bűnözés a monopóliumot erőszakkal, fenyegetéssel vagy korrupt rendészeti kapcsolatokkal igyekszik fenntartani.66
8. A szervezett bűnözői csoportok – mint a törvényes működő szervezetek – számos, a tagok által követendő szabállyal, előírással rendelkeznek.67
A szervezett bűnözés említett nyolc tulajdonsága a professzor szerint két ellentétes szervezeti modellbe illeszthető: a bürokratikus, vállalati és a pártfogó, pártfogolt hálózatba. A bürokratikus rendszer lényege, hogy a szervezés módja elengedhetetlen a nagyszabású feladatok hatékony végrehajtására. Minden bürokratikus szervezet racionálisan működik, az alábbi jellemzőkkel bír68:
– Bonyolult hierarchia – Kiterjedt munkamegosztás
– Képzettség alapján történő pozícióbetöltés – Terjedelmes szabályok, előírások
60 Uo.
61 Uo.
62 Uo. 3-4.
63 Uo. 4.
64 Uo.
65 Uo.
66 Uo.
67 Uo. 4-5.
68 Uo. 10.
20
– A felső szinten lévő személyek általában írott formában történő kapcsolattartása a hierarchiában alattuk lévőkkel.
Amikor egy entitás – legyen szó vállalatról vagy éppen bűnözői csoportról – növekedik, egy bizonyos ponton alkalmaznia kell a bürokratikus modellt. A bürokratikus modell alapján működő bűnszervezet hiányossága lehet69:
1. A vezetők és a végrehajtó állomány közötti beszélgetés lehallgatható.
1. A vezetők és a végrehajtó állomány közötti beszélgetés lehallgatható.