A szervezett bűnözés elleni küzdelem a rendőrségen belül már a 90–es években is prioritást élvezett, a Nemzeti Nyomozó Iroda 2004–es létrehozásáig több jogelőd582 foglalkozott a szervezett bűnözéshez köthető ügyek felderítésével, vizsgálatával. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2012. szeptemberétől a Készenléti Rendőrség egyik igazgatóságaként működik, jelenleg hét főosztályból583 áll.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (Továbbiakban: KR NNI) többnyire kiemelkedő tárgyi súlyú, a közérdeklődésre számot tartó, a határon átnyúló, illetve a
580 Továbbiakban: 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet
581 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 1. melléklet Pl.:
3.5. Btk. 179. § (3) és (4) bekezdés - Bűnszövetségben, üzletszerűen, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntette, illetve e bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolódóan anyagi eszközök szolgáltatásával megvalósított kábítószer birtoklása bűntette, kivéve az RRI hatáskörébe tartozó eseteket 3.16. Btk. 185/A. § (5) bekezdés c) pont - Bűnszövetségben elkövetett gyógyszerhamisítás bűntette 12.2. Btk. 321. § - Bűnszervezetben részvétel bűntette, kivéve a KR és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket 16.4. Btk. 365. § (4) bekezdés b) pont - Jelentős értékre fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette, kivéve a KR és az RRI hatáskörébe tartozó eseteket
17.11. Btk. 373. § (5) bekezdés b) pontja szerinti - Jelentős kárt okozó, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette
582 Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (1990-1996); Központi Bűnüldözési Igazgatóság (1996-1998);
Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (1998-2004)
583 1.Bűnügyi Technikai Főosztály – Központi Technikai Osztály, Szakfelügyeleti Osztály
2.Felderítő Főosztály – Bűnszervezetek Elleni Osztály (Felderítő Alosztály, Emberkereskedelem Elleni Alosztály, Különleges Ügyek Alosztálya); Pénz- és Bankkártya Hamisítás Elleni Osztály; Bűnügyi Hírszerzési Osztály (Börtön és Fogda Felderítési Alosztály, Hírszerző Alosztály, Bűnügyi Információs Alosztály)
3.Kiberbűnözés Elleni Főosztály – Nyomozó Osztály (Nyomozó Alosztály, Gyermekvédelmi Alosztály);
Felderítő Osztály (Felderítő Alosztály I., Felderítő Alosztály II., Felderítő Alosztály III.); Forenzikus Osztály (Forenzikus Alosztály I., Forenzikus Alosztály II.)
4.Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály – Kiemelt Ügyek Osztálya (Gazdasági és Pénzügyi Visszaélések Elleni Alosztály, Környezeti Bűnözés Elleni Alosztály); Korrupciós Bűnözés Elleni Osztály 5.Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály – Illegális Migrációs Elleni Osztály (Felderítő Alosztály, Nyomozó Alosztály); Kábítószer Bűnözés Elleni Osztály (Felderítő Alosztály, Nyomozó Alosztály); I. Bűnüldözési Székesfehérvár; II. Bűnüldözési Pécs; III. Bűnüldözési Győr; IV. Bűnüldözési Osztály-Szeged; V. Bűnüldözési Osztály-Debrecen; VI. Bűnüldözési Osztály-Miskolc
6. Nyomozó Főosztály – Életvédelmi Osztály (Célkörözési Alosztály, Nyomozó Alosztály); Erőszakos Bűncselekmények Elleni Osztály (FBI-NNI Nemzetközi Egység, Nyomozó Alosztály); Vagyonvédelmi Osztály (Műkincsvédelmi Alosztály, Nyomozó Alosztály)
7. Vagyon-visszaszerzési Hivatal – Gazdasági Elemző Osztály; Nemzetközi Osztály; Nyomozó Osztály;
Vagyon-felderítési Osztály
138
szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények vonatkozásában folytat eljárásokat. A hatékony munkavégzés záloga az ügyek előadónkénti alacsony számon tartása.
A széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező országos hatáskörű szerv kiemelt feladata a szervezett bűnözői csoportok tevékenységének feltérképezése, bomlasztása, továbbá a bűnszervezetek tagjai által elkövetni tervezett bűncselekmények megelőzése. A Készenléti Rendőrség hatáskörébe tartozik a 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. mellékletében felsorolt bűncselekmények584 nyomozása585, illetve a nemzetközi jellegű bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása586.
584 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. melléklet – Az alábbiakban csak azon bűncselekményeket sorolom fel, amelyek a bűnszövetségben vagy bűnszervezetben történő elkövetéshez kapcsolódnak
3.1. Btk. 160. § (1) és (2) bekezdés a)-k) pont - Emberölés bűntette, amennyiben annak sértettje vagy elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
5.5. Btk. 184/B. § (2) bekezdés b) pont - Bűnszövetségben elkövetett, új pszichoaktív anyag előállításával megvalósított új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette
11.1. Btk. 290. § (2) bekezdés - Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.2. Btk. 290. § (3) bekezdés - Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.3. Btk. 290. § (4) bekezdés - Vesztegetés bűntette, ha az elkövető az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő cselekményeket külföldi gazdálkodó részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.4. Btk. 291. § (1)-(4) bekezdés - Vesztegetés elfogadásának bűntette, amennyiben annak elkövetője a Btk.
459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
11.5. Btk. 296. § (1)-(2) bekezdés - Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűntette, amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
13.6. Btk. 321. § - Bűnszervezetben részvétel bűntette, ha annak nemzetközi jellege van
13.7. Btk. 324. § - Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
13.8. Btk. 325. § (1) bekezdés c) pont, valamint (2) bekezdés c) pont és a (3) bekezdés - Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
17.1. Btk. 353. § (1) és (3) bekezdés - Embercsempészés bűntette, ha bűnszervezet tagjaként, vagy annak megbízásából követték el, és annak felderítéséhez, nyomozásához más állammal történő együttműködés szükséges
19.2. Btk. 370. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
19.3. Btk. 371. § (6) bekezdés - Különösen jelentős kárt okozó rongálás bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459.
§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
19.4. Btk. 372. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja 19.5. Btk. 373. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
19.6. Btk. 374. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja 19.7. Btk. 375. § (4) bekezdés a) pont - Különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
19.8. Btk. 376. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja 19.9. Btk. 377. § (2) bekezdés - Különösen nagy vagy azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
139
Az értekezés terjedelemi keretei nem teszik lehetővé, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi szervezeti egységének tevékenységét bemutassam, ezért három egységet – Vagyon–visszaszerzési Hivatal, Bűnszervezetek Elleni Osztály, FBI–NNI Nemzetközi Egység – emelek ki.
A KR NNI szervezeti egységei közül hangsúlyozni szükséges a bűnös vagyon elvonásáért felelős Vagyon–visszaszerzési Hivatalt (Továbbiakban: VVH), amely kapcsolatot tart az uniós tagállamok hatóságaival a bűncselekményből származó vagyon azonosítása és felkutatása céljából587; továbbá vagyon–visszaszerzési hatósági feladatokat lát el588 négy osztállyal.
A Nyomozó Osztály önállóan folytat nyílt büntetőeljárásokat; az ügyészség, illetve nyomozó hatóság megkeresése alapján az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítésében, biztosításában működik közre; együttműködik a társhatóságokkal; képzéseket, konferenciákat tart a vagyonvisszaszerzés témakörében;
megvalósítja a megnyert pályázatokat; véleményezi a vagyonvisszaszerzést érintő jogszabályokat; szakirányítási feladatokat lát el.
A Nemzetközi Osztály nemzetközi vagyonfelderítést végez (mind külföldi, mind hazai megkeresések alapján); önállóan részt vesz közös nyomozócsoportokban; teljesíti a külföldi hatóságok által a vagyonfelderítések vonatkozásában előterjesztett jogsegélykérelmeket; részt vesz nemzetközi konferenciákon és képzéseken.
A Gazdasági Elemző Osztály támogató tevékenységet lát el: gazdasági műveleteket elemez, gazdasági társaságok vagyoni helyzetét vizsgálja, adózási adatokat értékel, bankszámlaelemzéseket végez, nyílt forrású internetes kutatásokat hajt végre, gazdasági informatikai elemzéseket végez.
A Vagyonfelderítési Osztály operatív eljárásokat folytat szervezett bűnözői csoportokhoz köthető kiemelt vagyon elleni, korrupciós, gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény vonatkozásában; feltérképezi a szervezett bűnözői csoportok által használt gazdasági társaságokat (főleg offshore cégeket), vagyonelrejtési technikákat; azonosítja a tényleges tulajdonosokat; a társosztályoknak műveleti háttértámogatást nyújt a kényszerintézkedések végrehajtásához; minősített vagyonfelderítési eljárásokat folytat;
operatív feladatokat lát a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében.
19.10. Btk. 379. § (6) bekezdés a) pont - Különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság bűntette, ha annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja
585 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. § (2) a)
586 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. § (2) b)
587 Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/C. § A jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és a bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.
329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a Rendőrség szerveiről és a rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről (Továbbiakban: 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet)
9. § A Készenléti Rendőrség az ORFK - közvetlenül az országos rendőrfőkapitány útján ellátott - irányítása alatt önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként
[…]
q) a nemzetközi, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében ellátja a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében szükséges feladatokat
588 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. § A Készenléti Rendőrség az ORFK - közvetlenül az országos rendőrfőkapitány útján ellátott - irányítása alatt önálló feladat- és hatáskörrel, országos illetékességgel önálló szervként
[…]
u) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését
140
A gyors reagálást, illetve a nemzetközi együttműködés fontosságát az alábbi jogesettel szeretném illusztrálni. Egy geotermékek előállításával foglalkozó magyar honosságú cég pénzügyi igazgatóját 2015–ben felhívta telefonon az anyavállalat ügyvezetőjeként bemutatkozó személy, aki arra utasította, hogy a beszélgetés után az általa meghatározott bankszámlára – melynek tulajdonosa névleg egy moldáv honosságú gazdasági társaság volt – utaljon el 977.000,- EUR–t. A bankszámlaszámot emailben küldte meg az elkövető a pénzügyi igazgató részére, aki teljesítette az utalást. Mivel az igazgató gyanúsnak találta az eset részleteit, úgy vélte, hogy bűncselekményt követtek el a társaság sérelmére, felvette a kapcsolatot a társaság számlavezető bankjával, kérte az átutalás visszavonására vonatkozó intézkedést. A visszavonás nem vezetett eredményre, ezért feljelentést tett egy vidéki rendőrkapitányságon, ahol már a feljelentési jegyzőkönyv rögzítése alatt felvették a kapcsolatot a KR NNI VVH–val. A Hivatal azonnal értesítette a nemzeti FIU egységet, a Nemzeti Adó– és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodát, az ő kérésükre intézkedett a moldáv társszerv az összeg azonnali zárolásáról. A CARIN kapcsolattartóként kijelölt VVH megkeresést küldött a moldáv összekötő irodának, mely alapján az elkövetők által használt bankszámlával, illetve a vagyoni helyzetükkel kapcsolatos információkat kértek.
Közel egymillió eurót zároltak még a feljelentés napján, az elkövetőket a moldáv hatóságok elfogták, kiderült, hogy egy kiterjedt nemzetközi bűnszervezet tagjai; ellenük több, pénzmosás és hasonló módszerrel elkövetett csalás miatt folyt büntetőeljárás. A magyar sértett részére a teljes összeg visszautalásra került, ezáltal a kár megtérült.
A Bűnszervezetek Elleni Osztály a több megyét érintő, illetve nemzetközi vonatkozású súlyos bűncselekményeket elkövető szervezett bűnözői csoportok vonatkozásában lát el feladatokat (feltérképezés, bomlasztás, felszámolás)589, az alosztály jogállású FBI–NNI Nemzetközi Egység pedig az Amerikai Egyesült Államok érdekeit érintő, ún. eurázsiai vonatkozású eljárásokat folytatja le.590 A szoros amerikai – magyar együttműködést két évtizede egy egyetértési nyilatkozat591 alapozta meg, az FBI ügynökök folyamatos jelenlétének biztosításával garantálja a hatékony és gyors információcserét.
Álláspontom szerint a 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 2. mellékletében szereplő
„amennyiben annak elkövetője a Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűnszervezet vezetője vagy annak tagja” megfogalmazásnál célszerűbb lenne a „amennyiben bűnszervezetben követik el” alkalmazása, mivel a bűnszervezet vezetője, illetve tagja nem anyagi büntetőjogi fogalom.
Fel szeretném hívni a figyelmet továbbá a 25/2013. (VI. 24.) BM rendeletben található, bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos összhang hiányára. A 25/2013.
(VI. 24.) BM rendelet a hatáskör vonatkozásában azon szabályozást követi, hogy elsősorban azokat a bűncselekményeket határozza meg az 1–4. mellékletben, amelyek nyomozása a megyei rendőr–főkapitányságok, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, illetve a vízirendészeti rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik; a rendelet a mellékletekben nem szereplő bűncselekmények nyomozását a rendőrkapitányságok hatáskörébe utalja. A különösen jelentős értékre elkövetett, vagy különösen jelentős kárt, vagyoni hátrányt okozó (Továbbiakban: elkövetési értékre elkövetett) vagyon elleni bűncselekmények nyomozása a Készenléti Rendőrség hatáskörébe tartozik, amennyiben annak elkövetője a bűnszervezet vezetője vagy annak tagja. A különösen nagy értékékre elkövetett, illetve jelentős értékre
589 BUCSEK Gábor: A Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda. In: RESPERGER István (szerk.):
Nemzetbiztonsági alapismeretek. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2018., 163.
590 Uo. 162.
591 36/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szervezett bűnözés megelőzésére és a visszaszorítására vonatkozó információk cseréjéről szóló, Budapesten, 2000. január 13-án aláírt Egyetértési Nyilatkozat kihirdetéséről
141
bűnszövetségben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények nyomozását a megyei rendőr-főkapitányságok végzik. Kérdésként merülhet fel, melyik szervezeti egység végzi azon bűnszervezetben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények nyomozását, ahol az elkövetési érték az 5 millió forintot meghaladja, azonban az 50 millió forintot nem éri el – azaz jelentős az elkövetési érték –. Mivel a rendelet 1–4. mellékletében nem szerepelnek a jelentős értékre bűnszervezetben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, azok nyomozására a rendőrkapitányságok hatásköre terjed ki. Vajon a rendelet megalkotója a rendőrkapitányságok hatáskörébe akarta–e utalni a jelentős elkövetésű értékű bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozását? Feltehetően csupán szabályozási hiányosságról van szó, ugyanis a jelentős elkövetési értékre bűnszövetségben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények nyomozása a megyei rendőr–főkapitányságok hatáskörébe tartozik, a rendelet megalkotója vélhetően a minore ad maius következtetésre gondolt, amely alapján a jelentős értékre bűnszervezetben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények nyomozása szintén megyei rendőr-főkapitányságok hatáskörébe tartozna. A gondolatmenet azonban téves, mivel a bűnszövetség és bűnszervezet egymást kizáró fogalmak, nem képeznek rész–
egész halmazt.
A fentiek miatt indokoltnak tartom a 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet módosítását a vagyoni elleni bűncselekmények vonatkozásában, az 1. mellékletben célszerű szerepeltetni a jelentős elkövetési értékre bűnszervezetben elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket592.
Tekintettel arra, hogy a 2019. júliusától a hatályos bűnszervezet fogalom többlet feltételeket tartalmaz a korábbi definícióhoz képest, a pár éve még bűnszervezetben elkövetettként „minősített” bűncselekmények nagy része feltehetően bűnszövetségben elkövetettként fog minősülni. Ez pedig magában hordozza a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a munkateher megváltozását, a megyei rendőr–főkapitányságokra nagyobb teher hárul, hiszen a 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet alapján jellemzően ezen területi nyomozó hatóságok hatáskörébe tartozik a bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozása.