A szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerepet játszó szervezetek

III. 4. 5. Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

III. 10. A szervezett bűnözés elleni küzdelemben szerepet játszó szervezetek

A szervezetek a szervezett bűnözés aspektusából álláspontom szerint többféleképpen csoportosíthatók, felosztás alapja lehet:

– a szervezett bűnözéssel fennálló kapcsolat közvetlensége – azaz adott szervezet közvetlenül, vagy közvetve, áttételesen kerül kapcsolatba a szervezett bűnözéssel –;

– a szervezet elsődleges vagy támogató jellege – azaz adott szervezet elsődleges feladatokat lát el a szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében (pl. nyomozások lefolytatása), vagy támogatást nyújt az elsődleges feladatokat ellátó szervek részére;

– a szervezet nélkülözhetetlensége a szervezett bűnözés elleni küzdelemben – azaz adott szervezet nélkül fel lehetne–e lépni eredményesen a szervezett bűnözői csoportokkal szemben;

– a szervezetek államhatalmi ágak megosztása szerinti besorolása.

Természetesen létezik olyan, hogy adott csoportosítási szempontrendszerbe a szervezet nem sorolható be (Pl. Államhatalmi ágak szerinti csoportosítás alapján nem sorolható be az NKE RTK, NOK stb.).

687 A KERA Közép-európai országok regionális rendészeti továbbképzési együttműködése, a továbbképzések célja a nemzetközi rendészeti együttműködés, továbbá a szervezett és határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem támogatása. A KERA tanfolyamai közül kiemelendő a szervezett bűnözés elleni tanfolyam.

688 Az öt ILEA intézmény célja a büntető igazságszolgáltatás fejlődésének támogatása. Az ILEA Budapest korrupció, számítógépes bűnözés, határon átnyúló szervezett bűnözés elleni képzésein Közép-kelet európai, Közép-ázsiai és Észak-afrikai szakemberek vesznek részt.

689 http://www.nokitc.hu/19/29-2 /

690 http://www.nokitc.hu/nok/page.php?44

691 2015. évben tartott képzések: JITS – Közös nyomozócsoportok lehetősége pénzügyi nyomozások során; A pénzügyi bűncselekményekhez járulékosan kapcsolódó pénzmosás; Terrorizmus finanszírozása elleni elemző tanfolyam; Lélektani tréning; MTIC és vagyonvisszaszerzés

2016. évben tartott képzések: Lélektani képzés; Kommunikáció, konfliktuskezelés, kihallgatás technika; A pénzmosás vagyoni aspektusai; Többoldalú ellenőrzések az adóigazgatási eljárás során; Bűnügyi taktikai gyakorlat; Minőségi bizonyítékgyűjtés; MTIC csalások és vagyonvisszaszerzés

2017. évben tartott képzések: Pénzmosás vagyoni aspektusai; Új trendek a pénzügyi bűncselekmények terén – Virtuális pénzeszközök büntetőjogi szemlélete; Humán hírszerzői tanfolyam; Bűnügyi taktikai képzés;

Kommunikációs eszközökkel történő konfliktuskezelés

2018. évben tartott képzések: Human Int tréning I. modul; Kihallgatás taktika; Költségvetési csalás elleni fellépés konferencia; OSINT (nyílt forrású hírszerzés); Human Int tréning II. modul; NAV BEF pszichológiai tréning; Human Int tréning III. modul, Burn out tréning; NAV BEF pszichológiai tréning II. rész; UK Defensive Surveillance Training; NAV BEF pszichológiai tréning III. rész; Európai Parlament Virtuális pénzeszközök projekt; OSINT (elemző/értékelő) képzés; Visszaélések virtuális pénzeszközökkel

162

A) Kapcsolat közvetlensége alapján történő csoportosítás

Közvetlen kapcsolat: Megyei (fővárosi) rendőr–főkapitányságok, KR NNI, NEBEK BEI, NVSZ, TEK, NAV BF – regionális bűnügyi igazgatóságok, TIBEK, NBSZ, Ügyészség, Bíróság, BV

Közvetett kapcsolat: Országgyűlés, NEBEK NBI, IH, AH, KNBSZ, NKE RTK, NOK

B) Elsődleges vagy támogató jelleg szerinti csoportosítás

Elsődleges jelleg: Megyei (fővárosi) rendőr–főkapitányságok, KR NNI, NVSZ, NAV BF – regionális bűnügyi igazgatóságok, Ügyészség (Részben elsődleges jelleg)

Támogató jelleg: NEBEK NBI, NEBEK BEI, TEK, TIBEK

C) Nélkülözhető vagy nélkülözhetetlen jelleg szerinti csoportosítás Nélkülözhető jelleg: NEBEK NBI, NVSZ, TEK, IH, AH, KNBSZ, NOK

Nélkülözhetetlen jelleg: Országgyűlés, Megyei (fővárosi) rendőr–főkapitányságok, KR NNI, NEBEK BEI, NAV BF – regionális bűnügyi igazgatóságok, NBSZ, TIBEK, Ügyészség, Bíróság, BV, NKE

D) Államhatalmi ágak megosztását figyelembe véve történő csoportosítás Törvényhozás: Országgyűlés

Végrehajtás: Megyei (fővárosi) rendőr–főkapitányságok, NEBEK NBI, NEBEK BEI, NVSZ, TEK, NAV BF – regionális bűnügyi igazgatóságok, IH, AH, KNBSZ, NBSZ, TIBEK, BV Igazságszolgáltatás: Ügyészség, Bíróság

A bemutatott szervezetekkel kapcsolatos, általam meghatározott csoportosítási szempontokat, a szervezetek szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységét az alábbi táblázat tartalmazza:

Szervezet Szervezeti egység Szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenység

nyomozások lefolytatása 1 Elsődleges 1 Végrehajtás

KR NNI Előkészítő eljárások,

nyomozások lefolytatása 1 Elsődleges 1 Végrehajtás

NEBEK NBI

NVSZ Belső bűnmegelőzés,

TIBEK Elemzés, értékelés, koordinálás

Büntetés-végrehajtás Bv. intézetek Szabadságvesztés büntetés végrehajtása

nyomozások lefolytatása 1 Elsődleges 1

Információgyűjtés 8 x 9

Álláspontom szerint a szervezett bűnözés

érintően nincs szükség koncepcionális változtatásra, természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem merülhetnek fel a szerveket érintő „finomhangolások”.

A bűnüldöző szervek vonatkozásában a fejezet bevezetőjében hivatkoz szakértők által meghatározott kihívások többé

szervezeti átalakításokat, illetve a fluktuációt emelném ki, a döntéshozók ezen befolyásoló tényezőket nem hagyhatják figyelmen kívül a szervezett bűnözés

döntéseknél. A bűnüldöző szerveket érintő fluktuációnak kettő vetülete van: egyrészt a közszférán belüli, másrészt a közszférából a magánszférába történő elmozdulás. A magánszférát illetően SALGÓ László, volt országos rendőr

ki, mivel álláspontom szerint 2004. óta semmit nem veszített aktualitásából: „

tapasztalt szakemberek, parancsnokok megtartásának szándéka ellenére a magánszféra elszívó hatását nem, vagy alig sikerült mérsékelni. A ren

ezért a rendőrségi dolgozók nagymértékben

pályaelhagyóvá válnak.”⁶⁹²A közszférán belüli elmozdulás jellemzően a rendőrség NAV – rendőrség; vagy a rendőrségen, illetve a NAV

egyetlen főosztálya – a Kiberbűnözés Elleni Főosztály

megegyezik az NVSZ–nél meghatározott bérezéssel. Az elszívó hatást nem kell különösképpen indokolni, a jelenlegi fizetési ren

rendőrségen belüli bűnüldözési prioritásokra: az első helyen áll a terrorizmus, a másodikon a belső bűnmegelőzés, bűnfelderítés és a kiberbűnözés, végül a szervezett bűnözés elleni fellépés.

A fejezetet egy fluktuációval

megalakulását követően azonnal érződött az elszívó hatás, a szolgálati helyemről

692 SALGÓ László: A magyar rendőrség jelene, jövője, kilátásai.

NBSZ

Álláspontom szerint a szervezett bűnözés elleni fellépésben résztvevő szerveket érintően nincs szükség koncepcionális változtatásra, természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem merülhetnek fel a szerveket érintő „finomhangolások”.

A bűnüldöző szervek vonatkozásában a fejezet bevezetőjében hivatkozott, a külföldi szakértők által meghatározott kihívások többé–kevésbé hazánkban is tapasztalhatók. A szervezeti átalakításokat, illetve a fluktuációt emelném ki, a döntéshozók ezen befolyásoló tényezőket nem hagyhatják figyelmen kívül a szervezett bűnözés elleni fellépést érintő döntéseknél. A bűnüldöző szerveket érintő fluktuációnak kettő vetülete van: egyrészt a közszférán belüli, másrészt a közszférából a magánszférába történő elmozdulás. A magánszférát illetően SALGÓ László, volt országos rendőr–főkapitány gondolatát emelném ki, mivel álláspontom szerint 2004. óta semmit nem veszített aktualitásából: „A jól képzett, tapasztalt szakemberek, parancsnokok megtartásának szándéka ellenére a magánszféra elszívó hatását nem, vagy alig sikerült mérsékelni. A rendőr munkaerő-piaci alkupozíciója gyenge, ezért a rendőrségi dolgozók nagymértékben – különösen a minőségi dolgozók

A közszférán belüli elmozdulás jellemzően a rendőrség

rendőrség; vagy a rendőrségen, illetve a NAV–on belüli viszonylatban valósult meg.

nél meghatározott bérezéssel. Az elszívó hatást nem kell különösképpen indokolni, a jelenlegi fizetési rendszer alapján lehet következtetni a rendőrségen belüli bűnüldözési prioritásokra: az első helyen áll a terrorizmus, a másodikon a belső bűnmegelőzés, bűnfelderítés és a kiberbűnözés, végül a szervezett bűnözés elleni A fejezetet egy fluktuációval kapcsolatos történettel szeretném zárni: a TEK megalakulását követően azonnal érződött az elszívó hatás, a szolgálati helyemről

A magyar rendőrség jelene, jövője, kilátásai. Kriminológiai Közlemények 61., 2004., 46.

Hazánkban a szervezett bűnözés terjedelme, struktúrája nem indokolja kizárólag bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokat lefolytató speciális elleni fellépésben résztvevő szerveket érintően nincs szükség koncepcionális változtatásra, természetesen ez nem azt jelenti, hogy ott, a külföldi kevésbé hazánkban is tapasztalhatók. A szervezeti átalakításokat, illetve a fluktuációt emelném ki, a döntéshozók ezen befolyásoló elleni fellépést érintő döntéseknél. A bűnüldöző szerveket érintő fluktuációnak kettő vetülete van: egyrészt a közszférán belüli, másrészt a közszférából a magánszférába történő elmozdulás. A ány gondolatát emelném A jól képzett, tapasztalt szakemberek, parancsnokok megtartásának szándéka ellenére a magánszféra elszívó piaci alkupozíciója gyenge, különösen a minőségi dolgozók – A közszférán belüli elmozdulás jellemzően a rendőrség – NAV, belüli viszonylatban valósult meg.

A rendőrségen belüli fluktuáció jórészt az eltérő pótlékrendszerre, tehát financiális okokra vezethető vissza, a bérek nagysága a következőképp alakul (magasabbtól az alacsonyabbig) apitányságok. A KR NNI annyiból eltérő, hogy esetében az állomány bérezése nél meghatározott bérezéssel. Az elszívó hatást nem kell dszer alapján lehet következtetni a rendőrségen belüli bűnüldözési prioritásokra: az első helyen áll a terrorizmus, a másodikon a belső bűnmegelőzés, bűnfelderítés és a kiberbűnözés, végül a szervezett bűnözés elleni kapcsolatos történettel szeretném zárni: a TEK megalakulását követően azonnal érződött az elszívó hatás, a szolgálati helyemről több kolléga

61., 2004., 46.

A szervezett bűnözéssel fennálló kapcsolat közvetlensége,

165

váltott munkahelyet kizárólag financiális megfontolás miatt. A vezetőm a gazdaságvédelmi terület nagy gyakorlattal rendelkező szakembereinek elvándorlását tapasztalva ironikusan megjegyezte: „nem is gondoltam volna, hogy az embereim a terrorelhárításhoz is értenek…”

IV. fejezet

A bűnszervezetben történő elkövetéssel és a bűnszervezetben részvétellel kapcsolatos dogmatikai kérdések, illetve bírósági gyakorlat

Az alábbiakban részletesen foglalkozok a bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos dogmatikával, bírósági gyakorlattal, kitérek a büntetéskiszabási gyakorlatra, az elkövetői alakzatokra, a bűnszervezetben történő elkövetést alátámasztó bizonyítékokra, illetve a szervezett bűnözéssel fémjelzett kiemelt jogesetekre.

A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításával kapcsolatos hazai jogirodalom meglehetősen szűk, GELLÉR Balázs, BÁRÁNYOS Bernadett, illetve AMBRUS István írt tanulmányt a témakörben; továbbá az Országos Kriminológiai Intézet folytatott 2018–ban kutatást a bűnszervezetben történő elkövetéshez kapcsolódó anyagi jogi következmények gyakorlatban történő érvényesülésével kapcsolatban.

GELLÉR Balázs és BÁRÁNYOS Bernadett álláspontja szerint a bűnszervezeti elkövetés vonatkozásában rendkívüli expanzió tapasztalható a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria határozataiban; „[l]assan minden három személyből álló, komolyabb szervezettséget fel sem mutató csoport akár bagatell cselekménye is bűnszervezetben elkövetettnek minősülhet.”⁶⁹³ A kutatás során közel 300 bírósági határozat elemzése alapján kialakult álláspontom szerint a fentiek nem helytállóak, az említett bűncselekmény esetén a bíróságok – amennyiben az adott bűncselekmény minősített esetei között szerepel a bűnszövetség – bűnszövetségben és nem a bűnszervezetben történő elkövetést állapítják meg.

Az OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése egyenesen úgy fogalmaz, hogy „[…] a nehezen bizonyítható, szubjektív ismérveken alapuló bűnszervezeti tagság vagy az ennek érdekében folytatott tevékenység esetén a bíróságok természetes módon ódzkodnak a bűnszervezet megállapításától.”⁶⁹⁴ Az említett, bűnszervezetben történő elkövetés megállapításával kapcsolatos „ódzkodás” az alanyi és tárgyi oldalt is érintő problémában – ahogy a jelentés fogalmaz: dogmatikai idegenségben –, illetve a bűnszervezet fogalmi elemeinek szubjektivitásában gyökeredzik: „[a] szabályozás egészében nehezítő tényezőnek számít az a probléma, hogy a bűnszervezet olyan jellegű büntetés kiszabási körülményként jelenik meg, mint amely a visszaesők, többszörös visszaesők vonatkozásában van jelen a Btk.-ban. A többszörös visszaesés kérdésének a szabályozása a tekintetben egyszerű, hogy az alanyi oldalnak egy könnyen eldönthető aspektusa. A bűnszervezet kérdése azonban kizárólagosan nem kötődik sem az alanyi, sem a tárgyi oldalhoz. A bűnszervezet egy létező, ámde legálisan nem – vagy csak ritkán – működő szervezetnek a szervezeti minőségéhez, a szervezettségben rejlő veszélyhez kötődő büntetéskiszabási körülmény. Mindezeken felül a bűnszervezet fogalmi ismérvei inkább tekinthetők szubjektívnek, mint egzakt módon meghatározhatónak. A bíróság ódzkodása a bűnszervezet kimondásától részben ennek a bizonytalanságnak, és a dogmatikai idegenségnek is betudható.”⁶⁹⁵

693 GELLÉR Balázs – BÁRÁNYOS Bernadett: Meddig tágítható a bűnszervezet-fogalom? Büntetőjogi és alkotmányos aggályok a bűnszervezet-fogalom bírósági értelmezésével kapcsolatban. Magyar Jog, 2019/7-8., 468.

694 BOLYKY Orsolya – SÁRIK Eszter: A szándékos bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetéséhez kapcsolódó anyagi jogi következmények érvényesülése a gyakorlatban – Kutatási jelentés. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2018. (Továbbiakban: OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése), 61.

695 Uo. 48-49.

166

GELLÉR Balázs és BÁRÁNYOS Bernadett megjegyezte, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy egyetlen előkészületi jellegű cselekmény is megalapozhatja a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, eloldotta a törvényi bűnszervezet fogalmat a nemzetközi kötelezettségektől, továbbá a bűncselekmények számát, stádiumát tekintve kiterjesztette a bűnszervezet alkalmazási körét.⁶⁹⁶ A szerzők – a vonatkozó miniszteri indokolásra hivatkozva (mely szerint átfogja a bűnszervezeten belül a szervező, irányító, közreműködő és segítő szerepeket) – kifejtették, hogy a törvényalkotói akaraton túlmutat azon gyakorlat, miszerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként követ el.

Álláspontom szerint hangsúlyozni szükséges, hogy a törvényi indokolásban szereplő fogalmak – szervező, irányító, közreműködő és segítő szerepek – nem büntetőjogi fogalmak.

Kérdésként merülhet fel, hogy dogmatikailag a szervező, irányító, közreműködő, illetve segítő szerepek miként minősülnek. A bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos egyes jogeseteknél megvizsgáltam az elkövetői alakzatokat. Dogmatikailag a bűnszervezet irányítója, illetve a bűncselekmények szervezője felbujtónak, a közreműködők, illetve a segítők bűnsegédnek minősülnek. A vizsgált jogesetek ismeretében szinte kizárt, hogy a bűnszervezet irányítója tevőlegesen ne vegyen részt a bűncselekmények tettesként történő elkövetésében. Valamennyi elkövetési alakzat, illetve stádium esetében megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés.

Az OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése szerint

„[a] legfőbb problémát az okozza, hogy a bűnszervezet sem a hagyományos alanyi oldalhoz, sem a tárgyi oldalhoz nem köthető szorosan. Mindkét szabályozási forma – a konspiráció és vertikális típusú felelősség–bővítés – is kilóg a hagyományos, kontinentális szabályozásból, minthogy a felelősségi szabályokat több ponton áttöri.”⁶⁹⁷

GELLÉR Balázs és BÁRÁNYOS Bernadett szerint a bűnszervezet fogalom célra vonatkozó elemének – a csoport célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése – nyelvtani értelmével ellentétes a Kúria olyan gyakorlata, amely alapján egy előkészületi jellegű vagy egy folytatólagosan elkövetett bűncselekmény esetén is megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés. Nem értenek egyet azzal a bírói gyakorlattal, mely szerint a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is megállapítják a bűnszervezetben történő elkövetést; szerintük ez ellentétes a bűnszervezet és a folytatólagosság törvényi fogalmaival, ugyanis a folytatólagosan elkövetett cselekmények nem bűncselekmények; a szerzők szerint pedig jogértelmezés kiindulópontja a nyelvtani értelmezés.⁶⁹⁸

Álláspontom szerint azonban helyes azon bírói gyakorlat, amely alapján a törvényi egység szerinti bűncselekmények esetében is megállapítható a bűnszervezetben történő elkövetés. Amennyiben szigorúan vennénk a bűnszervezet törvényi fogalmának bűncselekményekre vonatkozó elemét, kizárt lenne a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (pl. kábítószerrel visszaélés (Régi Btk.), kábítószer–kereskedelem, kábítószer birtoklása), illetve az embercsempészés esetében.

A bűnszervezet törvényi fogalmával kapcsolatban a teleológiai értelmezés⁶⁹⁹ (amely azt veszi figyelembe, mi volt az elérni kívánt cél a jogi norma megalkotásakor) – azon belül is a jogszabály célja szerinti értelmezés – konkurál a nyelvtani értelmezéssel. Az Alaptörvény

696 GELLÉR Balázs – BÁRÁNYOS Bernadett i. m. 471.

697 OKRI bűnszervezetben történő elkövetéssel kapcsolatos kutatási jelentése, 60-61.

698 GELLÉR Balázs – BÁRÁNYOS Bernadett i. m. 471-473.

699 POKOL Béla szerint a teleológiai jogértelmezésnek három fajtája van: 1. Alkotmányos alapjogok/alapelvek fényében való értelmezés; 2. Jog mögötti etikai értékek fényében való értelmezés; 3. Jogszabály céljai szerinti értelmezés (POKOL Béla: Jogi alaptan. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000., 85.)

167

28. cikke⁷⁰⁰ a jogalkalmazás során történő jogszabályok szövegének értelmezésekor a jogszabály céljára, illetve az Alaptörvénnyel való összhangra helyezi a hangsúlyt; a jogszabály céljának vizsgálatakor a jogszabály preambuluma, illetve a megalkotásra, módosításra vonatkozó javaslat jelenti a kiindulási alapot. Megjegyzem, hogy az Alaptörvény hivatkozott cikkében a jogszabály értelmezésével kapcsolatban megjelenik a „józan ész”.

JAKAB András az egyik bírói jogértelmezéssel kapcsolatos tanulmányát az ókori római jogtudós, CELSUS gondolatával kezdte: „A törvényeket értelmezni nem azt jelenti, hogy a betűjüknek engedelmeskedünk, hanem értelmüknek és céljuknak.”⁷⁰¹

Feltehetően a törvényalkotó sem kívánta azt, hogy egy olyan csoport ne „minősülne”

bűnszervezetnek, amelynek tagjai négy hónapon keresztül legkevesebb öt alkalommal értékesítési céllal szállítanak marihuánát és extasy tablettákat Magyarországra. Az elkövetők cselekménye egy rendbeli kábítószer–kereskedelem bűntettének minősül; amennyiben a törvény értelmezésénél a nyelvtani értelmezést alkalmazzuk, akkor a csoport tagjai – a több részcselekmény ellenére – egyetlen bűncselekményt követtek el, így kizárt lenne a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása. Mint a fentiekben hivatkoztam rá, a 2001–

es Btk. módosítás egyik legfontosabb célja a szervezett bűnözés elleni küzdelem büntetőjogi eszközei hatékonyságának fokozása volt, mivel az ezredfordulón a szervezetten elkövetett kábítószerrel, embercsempészéssel, lőfegyverrel kapcsolatos bűncselekmények számát növekvő tendencia jellemezte. Ennek fényében került sor többek között a bűnszervezet fogalmának módosítására. A bűnszervezet fogalmának 2019. évi módosítása nem érintette annak célját, tehát nem változott a „bűncselekmények” kitétel.

Álláspontom szerint a bűnszervezet fogalmának értelmezése – melynek alapja az adott jogszabályhely (ti. bűnszervezet fogalma) céljával összhangban történő értelmezés – során akkor járunk el helyesen, amikor „bűncselekményeknek” tekintjük a törvényi egységet képező bűncselekményt, illetve a természetes egységet képező kábítószer–kereskedelmet. 2001–ben a szervezett bűnözés térhódítása indokolta a fogalom megváltoztatását, a bűnszervezet fogalom nyelvtani értelmezését alapul véve éppen azon szervezett, kábítószerrel, illetve embercsempészéssel kapcsolatos bűnözői csoportok vonatkozásában mellőznék a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását, amelyek miatt a jogalkotó indokoltnak tartotta a törvény módosítását. A nyelvtani értelmezés alapján például egy kábítószerrel kereskedő, vagy embercsempész szervezett bűnözői csoport tagja vonatkozásában csupán akkor állapítanák meg a bűnszervezetben történő elkövetést, amennyiben más, ötéves büntetési tételű szándékos bűncselekményt is elkövet a szervezett bűnözői csoport tevékenységéhez kapcsolódóan. Mind a jogszabály célja, mind a józan ész azt diktálja, hogy a bűnszervezet törvényi fogalmával kapcsolatban, annak célja esetében („bűncselekmények”

kitétel) mellőzzék a nyelvtani értelmezést.

BÁRÁNYOS Bernadett álláspontja az, hogy „[…] a bűnszervezetben elkövetés megállapítása szélesebb körben történik meg, mint ahogy az a nemzetközi dokumentumok alapján indokolt lenne.”⁷⁰² GELLÉR Balázs és BÁRÁNYOS Bernadett kiemelte, hogy a Kúria in malem partem terjesztette ki a bűnszervezet fogalmat, amely sérti a jogbiztonságot, előreláthatóságot, a nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elveket. A szerzők szerint a bűnszervezettel kapcsolatos joggyakorlat „[…] eredményeként a hazai bűnszervezet–

fogalom nemcsak a bűnszervezet köznapi, és kriminológiai fogalmától távolodik el, hanem azoktól a nemzetközi instrumentumoktól is, amelyek a bűnszervezet–fogalom módosítását

700 Alaptörvény 28. cikk. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

701 JAKAB András: A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében. Jogesetek Magyarázata 2011/4., 86.

702 BÁRÁNYOS Bernadett: Bűnszervezet: hatékonyság vagy alkotmányosság. Jogi tanulmányok, 2012/1., 288.

168

szükségessé tették. Több ponton kimutatható, hogy a Kúria értelmezése messze túlmutat a jogalkotói célon is.”⁷⁰³ A szerzők szerint problémát jelent, hogy sokszor az első és másodfokú bíróságok eltérően értelmezik a bűnszervezet fogalmát, továbbá az ítélőtáblai gyakorlat sem egységes, ez pedig joggyakorlat ingadozást jelenti, a bűnszervezet fogalom eltérő értelmezése súlyosan sérti a jogbiztonságot. „Jelenleg ugyanis lényegében attól függ, hogy a cselekményt bűnszervezetben elkövetettnek minősítik–e vagy sem, hogy hol emelnek vádat, illetve hogy melyik ítélőtábla melyik tanácsa bírálja el a fellebbezést. Egy jogállamban azonban nyilvánvalóan megengedhetetlen, hogy olyan súlyú büntetéskiszabási következmények

In document Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog– és Államtudományi Kar Doktori Iskola dr. Nagycenki Tamás (Pldal 162-172)