IV. 1. 3. Bűnszervezettel kapcsolatos BH-k
IV. 4. Vagyon elleni – nem erőszakos – bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények… 196
történő elkövetés megállapítása. A vádlottak száma büntetőeljárásonként 4–44 (átlagosan 15) fő volt, a bíróság jogerősen átlagosan816 4 fő vonatkozásában állapította meg a bűnszervezetben történő elkövetést. Az elkövetéstől a jogerős döntésig átlagosan 54 hónap telt el azon eljárásokban, amelyekben jogerősen megállapították a bűnszervezetben történő elkövetést.
Jogeset Vádlottak száma a büntetőeljárásban Bűnszervezetben történő elkövetés a vádiratban Bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása elsőfokon Bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása jogerősen Szabadságvesztés eléri a középmértéket Szabadságvesztés a büntetési tétel minumuma Szabadság vesztés nem éri el a büntetési tételt Szabadságvesztés a 2 évet nem éri el Szabadságvesztés fokozata fegyház lenne Szabadság vesztés fokozata fegyház helyett börtön Szabadságvesztés eléri vagy meghaladja a büntetési tételt
I.817 7 4 3 3 2 0 0 0 3 0 0
II.818 14 7 0 0 x x x x x x x
III.819 44 22 22 0 x x x x x x x
IV.820 8 8 4 4 0 0 0 0 4 2 0
V.821 6 0 5 4 3 0 0 0 4 0 2
VI.822 6 5 5 5 3 0 0 0 5 0 2
VII.823 20 8 8 0 x x x x x x x
VIII.824 15 10 (végindítványban
módosítják 8-ra) 0 0 x x x x x x x
IX.825 4
3 (tárgyaláson módosítják a
minősítést bűnszövetségre)
0 0 x x x x x x x
X.826
17 (2 vádlott vonatkozásában elkülönítik az eljárást)
12 9 0 x x x x x x x
XI.827 25 3 0 0 x x x x x x x
816 Az átlag számításánál azokat a jogeseteket vettem figyelembe, amelyeknél a bűnszervezetben történő elkövetést a bíróság jogerősen megállapította.
817 Csongrád Megyei Bíróság 2.B.358/2005/155. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.II.32/2007/38. számú ítélete, Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.440/2008/6. számú végzése, Legfelsőbb Bíróság Bfv.II./820/2009. számú végzése
818 Budapest Környéki Törvényszék B.17/2012/193. számú ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.224/2014/16. számú ítélete, Kúria Bfv.III.598/2015/10. számú végzése
819 Vas Megyei Bíróság B.306/2006/68. számú ítélete, Vas Megyei Bíróság B.417/2005/447. számú ítélete, Győri Ítélőtábla Bf.114/2007/49. számú ítélete, Győri Ítélőtábla Bf.60/2007/81. számú ítélete
820 Csongrád Megyei Bíróság 2.B.868/2009/161. számú ítélete, Szegedi Törvényszék 4.B. 1346/2013/22. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.I.735/2014/7. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.II.367/2012/6. számú ítélete, Kúria Bhar.III.447/2012/4. számú ítélete, Kúria Bfv.II.56/2013/8. számú végzése
821 Békés Megyei Bíróság 13.B.131/2011/151. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.II.38/2012/16. számú ítélete, Kúria Bfv.I.994/2012/8.számú végzése
822 Gyöngyösi Járásbíróság 9.B.136/2012/174. számú ítélete, Egri Törvényszék 4.Bf.456/2013/36. számú ítélete, Kúria Bfv.II.1059/2014/6. számú végzése
823 Veszprém Megyei Bíróság 8.B. 975/2007/192. számú ítélete, Győri Ítélőtábla Bf.81/2009/69. számú ítélete
824 Kecskeméti Törvényszék 1.B.213/2014/213. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.788/2016/19. számú ítélete
825 Fővárosi Törvényszék 1.B. 1435/2013/44. számú ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.403/2014/35. számú ítélete
826 Fővárosi Bíróság 1.B.927/2007/199. számú ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.142/2011/58. számú ítélete
197
XII.828 14 0 5 5 0 0 0 0 5 0 0
Összesen: 180 (178) 82 (77) 61 21 8 0 0 0 21 2 4
A következő megállapítások azon vádlottakra vonatkoznak, akik terhére megállapították a bűnszervezetben történő elkövetést. A jogerősen kiszabott szabadságvesztés minimuma 2 év 4 hónap börtönbüntetés, maximuma pedig 12 év fegyházbüntetés, a szabadságvesztés átlagos tartama 6 év volt.
A szabadságvesztés tartama
– a vádlottak 38 %–ánál érte el a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének középmértékét;
– a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének alsó határát a büntetés minden esetben elérte;
– a vádlottak 19 %–ánál elérte a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát;
– az összes vádlottnál elérte a 2 évet.
A szabadságvesztés végrehajtási fokozata – a szabadságvesztés tartamára tekintettel – valamennyi vádlott esetében fegyház lett volna, azonban 9,5 %–uknál börtön fokozatot határozott meg a bíróság.
A bíróságok a vagyon elleni – nem erőszakos – bűncselekmények vonatkozásában a terheltek felelősségét, illetve a bűnszervezetben történő elkövetést az alábbi bizonyítékok alapján állapították meg: terhelti vallomások; tanúvallomások; jelentések (telefonlehallgatási anyagokról, híváslisták elemzéséről stb.); okiratok (szerződések, szállítólevelek, számlák, cégiratok, banki igazolások stb.); házkutatásról, lefoglalásról szóló határozatok, jegyzőkönyvek; helyszíni szemle jegyzőkönyvek; titkos adatszerzés során lehallgatott, nyílttá tett telefonbeszélgetések; igazságügyi írásszakértői, tárgyszakértői, nyomszakértői, közlekedési, számítástechnikai szakértői, okmányszakértői vélemények.
Vagyon elleni – nem erőszakos – bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények bizonyítékainak gyakorisága
Terhelti beismerő vallomás 100 %
Tanúvallomás 100 %
Igazságügyi szakértői vélemény 100 %
Házkutatásról, lefoglalásról szóló határozat, jegyzőkönyv 100 %
Tárgyi bizonyítási eszköz 80 %
Lefoglalt okirat 60 %
TIGY / TASZ anyaga (telefonlehallgatás, megfigyelés) 40 % Jelentés hívószámokról, híváslisták elemzéséről 40 %
Helyszíni szemle jegyzőkönyv 40 %
Mobiltelefon előfizetői szerződés, híváslista, cellainformáció 40 % Pénzintézeti adatközlés, bankszámlaforgalmi kivonat 40 % Elektronikus adattartalom (pl. mobiltelefon, számítógép stb.) 20 %
Cégmásolat, cégkivonat 20 %
Nemzetközi jogsegély keretében beszerzett iratok 20 %
Együttműködő terhelt vallomása (nyomozási alku) 0 %
Jelentés megfigyelésről, elfogásról 0 %
Adóhatósági adatközlés, adóbevallás; adóvizsgálati eljárás adatai 0 %
Határregisztrációs adatok 0 %
Gépjárműnyilvántartási adatok 0 %
Idegenrendészeti adatok 0 %
Különösen védett tanú vallomása 0 %
A fenti jogesetekben összesen 21 vádlott vonatkozásában állapították meg a bűnszervezetben történő elkövetést, ők összesen 1032 bűncselekményt követtek el. A vádlottanként elkövetett bűncselekmények száma nagy szórást mutat, valamelyik jogesetben a
827 Fővárosi Bíróság 15.B.1492/2010/306. számú ítélete, Szegedi Ítélőtábla Bf.151/2013/34. számú ítélete, Kúria Bhar.III.47/2014/23. számú ítélete
828 Zalaegerszegi Járásbíróság 5.B.98/2017/27. számú ítélete, Zalaegerszegi Törvényszék Bf.494/2017/17. számú ítélete, Kúria Bfv.II.842/2018/9. számú végzése
198
vádlottak egy folytatólagos bűncselekményt követtek el, míg a másikban olyan vádlott is szerepelt, akit 212 bűncselekmény miatt marasztalták el. A szórást az okozza, hogy a csalás eszközcselekményeként számos magánokirat–hamisítást, illetve közokirat–hamisítást követtek el. A bűncselekmények néhány kivétellel befejezett stádiumúak (0,7 %–uk kísérlet), az elkövetői alakzatok vonatkozásában a bűnsegély dominál (34,5 % önálló tettes; 13,1 % társtettes; 12,1 % felbujtó; 40,3 % bűnsegéd).
Amennyiben kizárólag az ötévi vagy az azt meghaladó büntetési tételű bűncselekményeket vizsgáljuk, akkor az alábbi megállapítások tehetők: a vádlottak összesen 200 bűncselekményt követtek el, amelyek jellemzően befejezett stádiumúak (3,5 %–uk kísérlet). Az elkövetői alakzatokat vizsgálva megállapítható, hogy a fentiekkel ellentétben nem a bűnsegély, hanem a társtetteség a legnagyobb halmaz (6,5 % önálló tettes; 70 % társtettes; 3 % felbujtó; 20,5 % bűnsegéd).
Az ellentétes döntések általános (büntetőeljárás szintű), illetve részletes (terhelt szintű) vizsgálata alapján az alábbiak állapíthatók meg.
Bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása első vagy másodfokon (8
büntetőeljárás)
Azonos döntés a vagyon elleni – nem erőszakos – bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények
vonatkozásában
Ellentétes döntés a vagyon elleni – nem erőszakos – bűnszervezetekhez köthető
bűncselekmények vonatkozásában
Győri Ítélőtábla 1 2
Pécsi Ítélőtábla 0 0
Fővárosi Ítélőtábla 0 1
Debreceni Ítélőtábla 1 0
Szegedi Ítélőtábla 3 0
Összesen 5 3
A fentiek szerint a vizsgált büntetőeljárások 37,5 %–ában hoztak ellentétes ítéletet. A részletes (terhelt szintű) vizsgálat alapján megállapítható, hogy terheltek 65,6 %–a esetében született ellentétes döntés a bűnszervezetet illetően. Az ellentétes döntésekben nem állapították meg jogerősen a bűnszervezetben történő elkövetést (0 %).
Az alábbi táblázat a terheltek vonatkozásban ellentétes döntések következményeként azt mutatja be, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata, tartama változott–e, illetve a döntések hogyan érintették a próbaidőt.
Szabadságvesztés végrehajtási fokozata változott Szabadságvesztés végrehajtási fokozata nem változott Szabadságvesztés tartama nőtt Szabadságvesztés tartama nem változott Szabadságvesztés tartama csökkent Szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették Szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését eltörölték
Ellentétes döntések összesítve 94,74 % 5,26 % 0 % 94,74 % 5,26 % 0 % 0 %
Ellentétes döntések ("Elsőfokú BSZ") 94,74 % 5,26 % 0 % 94,74 % 5,26 % 0 % 0 %
Ellentétes döntések ("Jogerős BSZ") 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % 0 %
Amennyiben kizárólag elsőfokon állapították meg a bűnszervezetben történő elkövetést, a jogerős ítéletben a szabadságvesztés végrehajtási fokozata változott, azonban nem csökkent a szabadságvesztés tartama. Olyan eset nem merült fel, hogy az ellentétes döntés következtében jogerősen állapították volna meg a bűnszervezetben történő elkövetést.
A fentieket leegyszerűsítve tartalmazza a következő táblázat:
Eltérő döntések Szabadságvesztés végrehajtási fokozata Szabadságvesztés tartama
"Elsőfokú BSZ" Változott Nem változott.
"Jogerős BSZ" - -
199
IV. 5. Kábítószerrel kapcsolatos bűnszervezetekhez köthető bűncselekmények
A fenti témában külön tanulmányokat829 készítettem, az értekezésben a jogesetek ismertetésére nem kerül sor, kizárólag a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítására vonatkozó bizonyítékok, illetve a büntetésekkel kapcsolatos megállapítások szerepelnek.
A kutatás során 19 olyan jogesetet vizsgáltam meg, ahol felmerült a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása. A vádlottak száma büntetőeljárásonként 1–20 (átlagosan 7) fő volt, a bíróság jogerősen átlagosan830 5 fő vonatkozásában állapította meg a bűnszervezetben történő elkövetést. Az elkövetéstől a jogerős döntésig átlagosan 72 hónap telt el azon eljárásokban, amelyekben jogerősen megállapították a bűnszervezetben történő elkövetést.
Jogeset Vádlottak száma a büntetőeljárásban Bűnszervezetben történő elkövetés a vádiratban Bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása elsőfokon Bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása jogerősen Szabadság vesztés eléri a középmértéket Szabadságvesztés a büntetési tétel minumuma Szabadság vesztés nem éri el a büntetési tételt Szabadságvesztés a 2 évet nem éri el Szabadságvesztés fokozata fegyház lenne Szabadság vesztés fokozata fegyház helyett börtön Szabadságvesztés eléri vagy meghaladja a büntetési tétel maximumát
I.831 3 0 0 3 0 1 0 0 3 1 0
II.832 1 1 1 0 x x x x x x x
III.833 9 7 0 7 1 2 0 0 7 2 0
IV.834 20 18 17 17 2 1 1 0 17 3 0
V.835 8 6 5 0 x x x x x x x
VI.836 12 12 8 7 0 1 0 0 7 0 0
VII.837 6 6 3 3 2 0 0 0 3 0 1
VIII.838 6 6 6 6 2 0 0 0 6 0 0
IX.839 2 1 1 2 1 0 0 0 2 0 0
X.840 10 10 9 0 x x x x x x x
829 NAGYCENKI Tamás: A bűnszervezetben történő elkövetés megállapíthatóságának ítélkezési gyakorlata a kábítószer-bűnözés vonatkozásában 1. Belügyi Szemle, 2017/5., 54-77.; NAGYCENKI Tamás: A bűnszervezetben történő elkövetés megállapíthatóságának ítélkezési gyakorlata a kábítószer-bűnözés vonatkozásában 2. Belügyi Szemle, 2017/6., 94-116.
830 Az átlag számításánál azokat a jogeseteket vettem figyelembe, amelyeknél a bűnszervezetben történő elkövetést a bíróság jogerősen megállapította.
831 Somogy Megyei Bíróság B.675/2004/114. számú ítélete; Pécsi Ítélőtábla Bf.II.172/2007/26. számú ítélete;
Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.342/2009/5. számú végzése
832 Fővárosi Bíróság 14.B. 913/2006/45. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.63/2008/14. számú ítélete
833 Fővárosi Bíróság 7.B.474/2004/253. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.34/2009/16. számú ítélete;
Fővárosi Bíróság 7.B.983/2009/30. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.127/2010/6. számú végzése; Kúria Bfv.II.125/2012/9. számú végzése
834 Fővárosi Bíróság 8.B. 402/2007/245. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.146/2009/45. számú ítélete;
Legfelsőbb Bíróság Bhar.III.616/2010/24. számú ítélete
835 Fővárosi Bíróság 15.B.196/2003/453. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.243/2009/24. számú ítélete
836 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.B.302/2007/244. számú ítélete; Debreceni Ítélőtábla Bf.III.638/2009/43. számú ítélete
837 Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.175/2010/96. számú ítélete; Győri Ítélőtábla Bf.101/2010/167. számú ítélete
838 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 4.B.344/2008/354. számú ítélete; Debreceni Ítélőtábla Bf.II.385/2011/45. számú ítélete; Kúria Bfv.III.779/2012/9. számú végzése
839 Gyulai Törvényszék 14.B.303/2011/69. számú ítélete; Szegedi Ítélőtábla Bf.II.438/2012/21. ítélete
840 Fővárosi Törvényszék 8.B.1347/2008/111. számú ítélete; Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.367/2012/28. számú ítélete