A szervezett bűnözés elleni fellépés szervezeti keretei
Az Európai Unió tagállamainak többségében különleges rendőri vagy más bűnüldöző egységek feladata a szervezett bűnözés elleni küzdelem, egyes tagállamokban (Olaszország, Ausztria, Spanyolország stb.) szervezett bűnözésre specializált ügyészségek, illetve bíróságok is léteznek.563 Néhány tagállamban egy központi ügynökség felügyeli és koordinálja a helyi és regionális rendőri egységek szervezett bűnözés elleni tevékenységét, egyes tagállamokban pedig a rendőrségen belüli speciális szervezet lát el hasonló feladatokat.564
563 A szervezett bűnözés elleni büntetőjogi eszközök hatékonyságáról szóló tanulmány, 342.
564 Uo. 343.
134
Belgium, Ausztria és Svédország más megoldást alkalmaz a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, a szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatos tennivalókat a bűnüldöző szerveken belül integrálták, azaz nem hoztak létre kizárólag a szervezett bűnözéssel foglalkozó egységeket. A belga, illetve osztrák rendőri egységek az egyes bűncselekményekre (pl. kábítószerrel visszaélés, embercsempészés stb.) szakosodtak, ezen szervek foglalkoznak az egyszerű megítélésű, illetve a szervezetten elkövetett, bonyolult megítélésű bűncselekményekkel is.565
A szervezett bűnözés elleni egységek megreformálására irányuló intézkedések némely esetben pont az ellentétes hatást váltják ki, például Bulgáriában 2013–ban a Szervezett Bűnözés Elleni Főigazgatóságot a nyomozási kapacitások fejlesztése céljából helyezték a Belügyminisztérium felügyelete alól a Nemzetbiztonsági Ügynökség alá, azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy a régi problémák nem oldódtak meg, sőt, újak merültek fel.
Hasonló problémák adódtak Csehországban a Szervezett Bűnözés Elleni Felderítő Osztály esetében, ahol 2006–ban a vezetők leváltása miatt sok rendőr elhagyta az egységet. Az osztály megsínylette a változást, amit egyesek a kollektív emlékezés elvesztéseként jellemeztek. A szervezeti, személyi változások következménye az volt, hogy meghatározott ideig nem tudtak sikeres szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozásokat felmutatni. Még azon esetekben is merülhetnek fel nehézségek, ahol a szervezeti változtatásokat viszonylag zökkenőmentesen hajtják végre, mivel elkerülhetetlen a munka ideiglenesen megszakítása.566
Ausztriában minden tartományi rendőri szervnél működtek szervezett bűnözés elleni egységek, azonban a hatékonyságuk elmaradt az elvárttól. A bűnszervezetek különböző bűncselekményeket (lopás, kábítószerrel visszaélés stb.) követnek el, amelyek különböző nyomozási technikákat és módszereket igényelnek, ezért sokkal hatékonyabbnak tartják, ha a nyomozók a bűnszervezetek által elkövetett „bűncselekménytípusokra” szakosodnak.567
A szervezett bűnözés elleni büntetőjogi eszközök hatékonyságáról szóló tanulmány elkészítésekor a nemzeti szakértők, illetve interjúalanyok, több, a humán, illetve anyagi erőforrással kapcsolatos kihívást említettek meg.568 A fluktuáció, az alacsony bérek, az anyagi erőforrások szűkössége mind olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
Egyes szakértők szerint Csehországban a regionális rendőri egységek tagjai sokkal tapasztaltabbak mint a különleges egységek tagjai, ez részben arra vezethető vissza, hogy a regionális egységekre kevesebb nyomás nehezedik, illetve nem jellemzőek az állományon belüli politikai indíttatású személycserék.569 A választásokat követő rendőri vezetés lecserélésének megszűnő gyakorlata a szlovák szakértők szerint a szervezett bűnözés elleni egységek hatékonyságát növelheti.570
A bolgár, illetve cseh szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a különleges rendőri egységek által végzett nyomozások közül néhány erőteljes politikai nyomás alatt állt; ennek alátámasztására a szervezett bűnözés elleni szervek vezetőinek gyakori lecserélését jelölték meg. A fentiek ellenkezője is előfordul, a szlovén szakértők szerint a szlovén Nemzeti Nyomozó Iroda viszonylag mentes a politikai befolyásolástól, egyes esetekben hivatalnokok, akár kormánytagok ellen is nyomoznak.571
Több nemzeti szakértő felhívta figyelmet a különböző rendőri és más rendvédelmi szervek között fennálló konfliktusra és versenyhelyzetre, amely az egységek információmegosztási és együttműködési képességére káros hatással van. A koordinációs
565 Uo. 345.
566 Uo. 347.
567 Uo. 348.
568 Uo. 349.
569 Uo. 351-352.
570 Uo. 352.
571 Uo.
135
problémák és a hozzáférhető adatbázisok hiányának következtében merülhetnek fel olyan esetek, hogy több szervezeti egység – egymás tudta nélkül –párhuzamosan dolgozza fel ugyanazt az ügyet.572
Az Európai Unió tagállamaiban a szervezett bűnözés elleni szervezeteket az alábbiak jellemzik573:
1. Szervezetek száma és a specializáció mértéke: A tagállamok többségében több mint egy szervezet foglalkozik a szervezett bűnözéssel, egyes egységek nagyon specializáltak (pl. a spanyol Kábítószer–kereskedelem Elleni Ügyészség, a görög Emberkereskedelem Elleni Osztály), míg mások több szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmény típussal foglalkoznak. Az elmúlt időszakban a legtöbb tagállamban pénzügyi nyomozási egységeket hoztak létre.
2. A felderítési és nyomozási feladatok megoszlása: Az egységek egy része kizárólag hírszerzési, illetve elemzési feladatokat lát el, miközben más szervezetek nyomozási és operatív munkát is végeznek.
3. Központi, területi, helyi különleges egységek: Néhány tagországban olyan központi szervezet felügyeli, koordinálja a szervezett bűnözés elleni munkát (pl. Olaszország), amely helyi és regionális szinten is rendelkezik egységekkel.
4. Nemzetközi együttműködés: Legtöbb esetben a különleges szervezetek felhatalmazással rendelkeznek a nemzetközi együttműködés lebonyolítására; egyes szervek olyan egységgel is rendelkeznek, amelyek kifejezetten nemzetközi ügyekkel, illetve jogsegélykérelmekkel foglalkoznak.
5. Nemzeti hatóságokkal történő együttműködés: A tagállamok többségében a határőrség, vámőrség a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben együttműködik a rendőrséggel, illetve a különleges szervekkel.
A nemzeti szakértők az alábbi kihívásokat említették meg: együttműködési hajlandóság az egyes ügyekben; koordinációval és információcserével kapcsolatos problémák; korlátozott anyagi források; elégtelen személyzeti képzés; központosított adatbázisok hiánya; különleges szervekhez történő toborzás, fluktuáció magas foka (kiváltképp a vezetői szinten), a hatékony munkavégzéshez szükséges állományhoz képest kevesebb személyzet; különleges szervekre nehezedő politikai nyomás.574
A nemzeti szakértők, illetve a kutatók a következő javaslatokkal éltek: a különleges szervek reformálása esetén a változtatás gondos megtervezése, illetve végrehajtása; a különleges szervek és az egyéb bűnüldözési szervezetek közötti együttműködés fejlesztése; a nemzeti egységek átláthatóságának fejlesztése; az információkezelés fejlesztése, központosított adatbázisok létrehozása, fejlesztése; az irányítás és az erőforrások allokálásának fejlesztése; a folyamatos szakemberképzés biztosítása (különösen a kiberbűnözés, illetve pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában), nemzetközi képzési lehetőségek, csereprogramok kiaknázása.575
Az alábbi fejezetben bemutatom, hogy az egyes hazai szervezetek milyen szerepet töltenek be a szervezett bűnözés elleni küzdelem mátrixában. A feldolgozásnál nem kizárólag a bűnüldöző szervekre koncentrálok, hiszen – mint az alábbiakban kifejtem és alátámasztom – a szervezett bűnözés elleni fellépés egy nagyon sokrétű, komplex tevékenység, nem korlátozható csupán a bűnüldözésre.
572 Uo. 352-353.
573 Uo. 359-360.
574 Uo. 360.
575 Uo. 361.
136 III. 1. Országgyűlés
Az Országgyűlés fontos szerepet játszik a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, mivel a fellépés alapja a megfelelő törvényi háttér.
A legfőbb népképviseleti szerv Alaptörvényben meghatározott tevékenységei közül az alábbiaknak van szerepe a szervezett bűnözői csoportok elleni fellépésben:
–Törvényhozás576: büntetőjogi, büntető–eljárásjogi tárgyú törvények meghozatala;
–Központi költségvetés elfogadása és a végrehajtás jóváhagyása577: a központi költségvetésben szerepelnek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben résztvevő szervek költségvetési keretösszegei, amelyek csökkentése, illetve növelése befolyásolja a szervek eredményességét, hatékonyságát, illetve az eljárások időszerűségét.
Az Országgyűlés szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységét a Janus arcúság jellemzi, látszólag csak nagyon távoli a kapcsolódási pont szervezett bűnözéssel, azonban a törvényi szabályozottság hiányában érdemben nem lehetne fellépni a szervezett bűnözői csoportokkal szemben. A 90–es évek elején több esetben a törvényi szabályozás hiánya gátolta a szervezett bűnözői csoportok felszámolását, mivel nem léteztek tanúvédelemmel, fedett nyomozóval, titkos eszközök alkalmazására vonatkozó törvényi szintű rendelkezések.
III. 2. Rendőrség
NYITRAI Endre 2017–ben a hatásköri, illetékességi vitákra, párhuzamos eljárásokra és a technikai fejlődésre hivatkozva egy országos illetékességű, a rendészetért felelős miniszter irányítása alá tartozó, hat területi kirendeltséggel rendelkező Bűnszervezetek Elleni Iroda létrehozását javasolta, ezen szerv hatáskörébe tartozna a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények felderítése, illetve nyomozása.578 NYITRAI Endre úgy kívánta létrehozni a bűnszervezetek elleni egységet, hogy közben bővítette volna a bűnszervezet törvényi fogalmának elemeit – aminek az lenne a következménye, hogy kevesebb bűncselekmény esetében állapítanák meg a bűnszervezetben történő elkövetést –, „[…] mivel a bűnszervezet fogalma valóban indokolatlanul tág kört ölel fel, mivel a hatályos jogszabály széles körű alkalmazását teszi lehetővé.”579
Álláspontom szerint indokolatlan a fenti szerv létrehozása az alábbiak miatt: nem kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartozik a bűnszervezetekkel kapcsolatos büntetőeljárások lefolytatása, a NAV, illetve az ügyészség is folytat eljárásokat a bűnszervezetek tagjaival szemben. Továbbá a rendőrségen már működik egy regionális alapon szerveződő
„Bűnszervezetek Elleni Iroda”, úgy hívják, hogy Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda… A Nemzeti Nyomozó Iroda rendelkezésére áll mindazon humán, illetve technikai erőforrás, amely a szervezett bűnözés elleni eredményes fellépéshez szükséges. A NAV szintén hatékonyan fel tud lépni a bűnszervezetek ellen a hatáskörbe utalt bűncselekmények esetében, az ügyészség a bűnszervezetekkel kapcsolatos nyomozásokat jellemzően a rendőrségtől, illetve a NAV–tól vezényelt nyomozókkal támogatva végzi.
Megjegyzem, hogy azért sem célszerű kizárólag a bűnszervezetek elleni nyomozásokkal foglalkozó szervezeti egység létrehozása, mivel gyakran csak az eljárás végére nyer bizonyítást, hogy az adott bűncselekményeket bűnszervezetben követték el.
Például az M1–es autópályán a megyei rendőr–főkapitányság nyomozói elfognak egy szerb embercsempészt, aki éppen négy szír állampolgárt szállít Bécsbe. Amennyiben nagy a leterheltség, akkor az elkövetővel szemben befejezik a nyomozást, hiszen tettenérték és a szír
576 Alaptörvény, 1. cikk (2) b)
577 Alaptörvény, 1. cikk (2) c)
578 NYITRAI Endre: A szervezett bűnözés elleni küzdelem büntetőjogi és kriminalisztikai eszközei. Doktori értekezés, Pécs, 2017., 213-214.
579 Uo. 61.
137
migránsok is terhelő tanúvallomásokat tettek, szabad kapacitás rendelkezésre állása esetén azonban feltérképezhetők az elkövető esetleges kapcsolatai, további elkövetők is beazonosíthatók. Előfordulhat, hogy a tettenérést követő egy–másfél év múlva ér olyan szintre a nyomozás, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés bizonyítható.