A szervezett bűnözői csoportok tipizálása, illetve struktúrája

I. 2. 2. A környező államok szervezett bűnözéssel kapcsolatos anyagi

I. 3. A szervezett bűnözői csoportok tipizálása, illetve struktúrája

A kutatók szerint a 21. század bűnszervezeteit nagyfokú változékonyság, illetve strukturális összetettség jellemzi.¹³²

A szervezett bűnözéssel kapcsolatos tipológia három csoportra osztható: az első csoportban azon szervezett bűnözői csoport modell található, amely a csoport szerkezetére, illetve a működésére helyezi a hangsúlyt. A másik csoportba tartozó modell fókuszában a szervezett bűnözői csoport tevékenységei állnak, míg az utolsó modellben azon szociális, kulturális, történelmi feltételek szerepelnek, amelyek megkönnyítik a szervezett bűnözői tevékenységet.¹³³

Vy LE szerint kulcsfontosságú a szervezett bűnözői tevékenységek gyengítésében, hogy jobban megértsük a szervezett bűnözői csoportok felépítését, működését.

A szervezett bűnözés hibrid modellje mind a szervezetek tagjaira, mind a szervezet tevékenységére fókuszál.¹³⁴

Egyes kutatók vizualizációs és animációs módszereket alkalmaznak a bűnözői hálózatok fejlődési folyamatának, struktúrájának kutatása során¹³⁵, míg mások a közösségi hálózat (Social networks) megközelítést alkalmazzák a hálózatok felépítésének vizsgálatakor¹³⁶.

Phil WILLIAMS szerint a szervezett bűnözést a formális hierarchia helyett a változékony hálózati struktúrák jellemzik¹³⁷; a szervezett bűnözői hálózatok a méret, tagság, csoportkohézió és célok tekintetében különböznek egymástól, lehetnek kiterjedtek, jelentéktelenek; helyiek, globálisak; belföldiek, határon átnyúlóak; központilag irányítottak, erősen decentralizáltak¹³⁸.

Risto PULLAT rámutatott, hogy a különböző társadalmi beágyazottság határozza meg a szervezett bűnözés szerkezetét; szerinte négy bűnözői hálózat különböztethető meg. Az első olyan hálózat, amely nem rendelkezik társadalmi támogatottsággal, a második a szubkultúrán alapuló bűnözői hálózat, a harmadik pedig rejtett formában létezik a társadalomban magában

132 Jharna CHATTERJEE: The Changing Structure of Organized Crime Groups. Ottawa, Royal Canadian Mounted Police, 2005., 2.

133 Vy LE: Organised Crime Typologies: Structure, Activities and Conditions. International Journal of Criminology and Sociology, vol. 1. (2012), 121.

134 Natasha TUSIKOV: The Godfather Is Dead: A Hybrid Model of Organized Crime. In: Graciela MARTÍNEZ-ZALCE, Will STRAW, Susana VARGAS CERVANTES (szerk.): Aprehendiendo Al Delincuente: Crimen Y Medios En América Del Norte. México, Media@McGill, 2011., 152.

135 Pl. Jennifer XU, Byron MARSHALL, Siddharth KAZA, Hsinchun CHEN: Analyzing and Visualizing Criminal Network Dynamics: A Case Study. Intelligence and Security Informatics, vol. 1. (2004), 359-377.;

Yacin NADJI, Manos ANTONAKAKIS, Roberto PERDISCI, Wenke LEE: Connected Colors: Unveiling the Structure of Criminal Networks. St. Lucia (2013. október 23-25.): Research in Attacks, Intrusions, and Defenses - 16th International Symposium; Hamed SARVARI, Ehab ABOZINADAH, Alex MBAZIIRA, Damon MCCOY: Constructing and Analyzing Criminal Networks. San Jose (2014. május 18-21.): IEEE Symposium on Security and Privacy Workshops; Charles Z. MARSHAK, M. Puck ROMBACH, Andrea L. BERTOZZI, Maria R. D’ORSOGNA: Growth and containment of a hierarchical criminal network. Physical Review E, vol. 93.

(2016), 1-14.; David A. BRIGHT, Jordan J. DELANEY: Evolution of a drug trafficking network: Mapping changes in network structure and function across time. Global Crime, vol. 14., iss. 2-3. (2013), 238-260.; Gordon STOVIN, Chris DAVIES: Beyond the Network: A Crime Science Approach to Organized Crime. Policing: A Journal of Policy and Practice, vol. 2., iss. 4. (2008), 497–505.

136 Pl. Stephen T. EASTON, Alexander K. KARAIVANOV: Understanding optimal criminal networks. Global Crime, Vol. 10., Iss. 1-2. (2009), 41-65.;

Jeffrey Scott MCILLWAIN: Organized crime: A social network approach. Crime, Law and Social Change, vol.

32., iss. 4. (1999), 301-323.

137 Phil WILLIAMS: Transnational Criminal Networks. In: John ARQUILLA, David RONFELDT (szerk.):

Networks and Netwars The Future of Terror, Crime, and Militancy. Santa Monica, RAND Corporation, 2001., 62.

138 Uo. 65.

foglalva a látszólag jogkövető állampolgárokat, akiknek nem akadály a legális társadalmi infrastruktúra használata. A bűnözői hálózatok negyedik fajtája pedig összefonódik a hatalmi elittel, a hálózat tagjai közvetlenül befolyásolhatják a politikai, üzleti folyamatokat, illetve a médiát.¹³⁹

A szervezett bűnözői csoportok felépítése, kapcsolatrendszere az egyszerűtől a bonyolultig terjedhet; az alábbi ábra – amelyen az ún. Kaviár hálózat¹⁴⁰ szerepel – egy bonyolult felépítésű szervezett bűnözői csoportot szemléltet:

A fenti hálózatot 1996–ban számolták fel.¹⁴¹ Kérdésként merülhet fel, hogy a fenti ábrán egyáltalán egy vagy több bűnszervezet, szervezett bűnözői csoport látható?

Amennyiben több csoportként tekintünk a hálózatra, hol húzódnak meg a csoport határai? A kérdésekre bármilyen válasz adható. Álláspontom szerint a hálózatok felderítésénél meg kell húzni egy ésszerű határvonalat, hiszen egy idő után kezelhetetlen és átláthatatlan lesz a büntetőeljárás. Elkerülendőek az ún. mega ügyek, mint például a hat éven át tartó olasz Maxiprocesso, amelyben 338 személyt ítéltek el.

Az ENSZ Kábítószer–ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala felmérést¹⁴² végzett – amely a szerkezetre, létszámra, tevékenységre, határon átnyúló működésre, erőszakra, vesztegetésre, identitásra, politikai hatásra, a törvényes gazdaságba való behatolásra vonatkozott – a szervezett bűnözői csoportokkal kapcsolatosan. 2002–ben a hivatal jelentést tett közzé, amely 16 ország 40 bűnszervezetének vizsgálatáról szólt, ezen jelentés hozta létre a szervezett bűnözés 5 modelljét, azaz a klasszikus hierarchia, a területi hierarchia, a szövetségi hierarchia, az ún. „mag csoport”, illetve a bűnözői hálózat modellt.

139 Risto PULLAT: Criminal hierarchal structures. Models of organized crime in the Baltic Sea Region. SIAK Journal, 2/2009., 24.

140 Carlo MORSELLI, Cynthia GIGUERE: “Legitimate Strengths in Criminal Networks”. Crime, Law and Social Change, vol. 45., iss. 3. (2006), 191.

141 Uo. 189. A Kaviár Projektben 1994-1996. között a montreali rendőrség, a kanadai királyi lovas rendőrség, valamint a különböző országok (pl. Anglia, Spanyolország, Olaszország, Brazília, Paraguay, Kolumbia) hatóságai vettek részt, melynek során felszámolták a Montreálból koordinált kábítószer-kereskedő hálózatot.

142 UNODC: Results of a pilot survey of forty selected organized criminal groups in sixteen countries. New York, United Nations, 2002.

A felmérés főbb szempontjait¹⁴³ az alábbi táblázat tartalmazza:

Szerkezet Merev hierarchia Átruházott hierarchia Hierarchikus tömörülés "Mag" bűnözői csoport

működés Korlátozott (1-2 ország) Közepes (3-4 ország) Kiterjedt (5 és annál

több ország)

143 Uo. 19.

1. Szerkezet: A csoportok különböző szerkezeti formái fontosak voltak a felmérésben, ugyanis ezek képezték a kialakított öt típus alapját. Az alábbi változatok találhatóak a kategórián belül:

a) Merev hierarchia: egy vezető, a sejtek jelentést tesznek a központnak, erős belső fegyelem

b) Átruházott hierarchia: hierarchikus szervezet, területi szervezetek saját vezetéssel, bizonyos szintű önállósággal

c) Hierarchikus tömörülés: a csoportokat egyetlen szervezet irányítja, az ernyő típustól a sokkal lazább és rugalmasabb felügyeleti intézkedésekig terjedhet

d) Ún. mag bűnözői csoport: a csoportok tagjai úgy tekintenek magukra, mint akik ugyanannak a szervezetnek dolgoznak; inkább horizontális, mint vertikális szerkezet

2. Létszám a) 1-20 tag b) 20-50 tag c) 50-100 tag d) Több mint 100 tag 3. Tevékenységek

a) Egy elsődleges tevékenység, amelyet más törvénytelen tevékenységek támogatnak b) 2 vagy 3 főbb tevékenység

a) Erős társadalmi vagy etnikai identitás hiánya

b) Szociális alapú szervezet, ahol a tagok azonos társadalmi háttérrel és közös érdekekkel rendelkeznek c) Etnikai vagy családi alapú szervezet, ahol a tagok szigorúan az azonos etnikai, területi csoporthoz tartoznak 6. Erőszak – külső és belső viszonylatban

a) Nem, vagy alig alkalmaznak erőszakot b) Alkalmankénti erőszak

c) Az erőszak elengedhetetlen a szervezet bűnözői tevékenységéhez 7. Korrupció

a) Nem, vagy alig alkalmaznak vesztegetést b) Alkalmankénti vesztegetés

c) A vesztegetés elengedhetetlen az elsődleges tevékenységhez 8. Politikai hatás

b) A bűncselekményekből származó pénz egy részének befektetése a törvényes tevékenységekbe c) Kiterjedt kapcsolat a szervezet törvényes és törvénytelen tevékenységei között

10. Együttműködés más szervezett bűnözői csoportokkal a) Nincs

b) Országon belüli együttműködés c) Külföldi együttműködés d) Bel- és külföldi együttműködés

Identitás Erős társadalmi vagy számára, hiszen különböző stratégiákat célszerű használni a bűnszervezetek egyes fajtáinál. A tipizálás segítséget nyújt a szervezett bűnözés trendjeinek meghatározásában, illetve abban, hogy közvélekedés a szervezett bűnözői csoportokat ne egyszerűen maff

miatt nehéz. Kiemelt jelentőségű a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a szervezett bűnözés különböző formáiról. A jelentés szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezett bűnözés veszélyeire történő felhívás a bűnszervezetek

Az ENSZ Kábítószer–ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala

bűnszervezet típus alapvető eleme a csoport szerkezete. Az alábbi bűnszervezet típusokat, modelleket különbözteti meg a felmérés

A) Klasszikus hierarchia: A hierarchikus csoport jellemzője az erős belső fegyelmi rendszer.

Helyi, regionális szint Országos szint Külföld

A bűncselekményekből származó számára, hiszen különböző stratégiákat célszerű használni a bűnszervezetek egyes fajtáinál. A tipizálás segítséget nyújt a szervezett bűnözés trendjeinek meghatározásában, illetve abban, hogy közvélekedés a szervezett bűnözői csoportokat ne egyszerűen maff

szervezetként azonosítsa. A bűnüldöző hatóságok régebben alábecsülték az olyan, kisebb szervezett bűnözői csoportok által okozott károkat, amelyek könnyebben alkalmazkodnak az újabb lehetőségekhez, illetve melyek észlelése a laza szerkezet és az alacsony szervezettség miatt nehéz. Kiemelt jelentőségű a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a szervezett bűnözés különböző formáiról. A jelentés szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezett bűnözés veszélyeire történő felhívás a bűnszervezetek elleni küzdelem hangsúlyos eszköze lehet.

ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala által meghatározott 5 típus alapvető eleme a csoport szerkezete. Az alábbi bűnszervezet típusokat, modelleket különbözteti meg a felmérés¹⁴⁵:

A) Klasszikus hierarchia: A hierarchikus csoport jellemzője az erős belső fegyelmi rendszer.

146 számára, hiszen különböző stratégiákat célszerű használni a bűnszervezetek egyes fajtáinál. A tipizálás segítséget nyújt a szervezett bűnözés trendjeinek meghatározásában, illetve abban, hogy közvélekedés a szervezett bűnözői csoportokat ne egyszerűen maffia típusú szervezetként azonosítsa. A bűnüldöző hatóságok régebben alábecsülték az olyan, kisebb szervezett bűnözői csoportok által okozott károkat, amelyek könnyebben alkalmazkodnak az alacsony szervezettség miatt nehéz. Kiemelt jelentőségű a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a szervezett bűnözés különböző formáiról. A jelentés szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezett bűnözés

elleni küzdelem hangsúlyos eszköze lehet.¹⁴⁴ al meghatározott 5 típus alapvető eleme a csoport szerkezete. Az alábbi bűnszervezet típusokat, A) Klasszikus hierarchia: A hierarchikus csoport jellemzője az erős belső fegyelmi rendszer.

B) Területi hierarchia: A hierarchikus szerkezetű csoportokat szintén az erős belső kontroll jellemzi, azonban a csoportok viszonylagos önállósággal rendelke

C) Szövetségi hierarchia: A szervezet bűnözői csoportok kordinált rendszeréből áll, az ellenőrzés széles skálán mozog a gyengétől az erős kontrollig.

D) Ún. „mag csoport”: Viszonylag szorosan szervezett, de strukturálatlan csoport.

147 Uo. 35.

148 Uo. 37.

149 Uo. 39.

B) Területi hierarchia: A hierarchikus szerkezetű csoportokat szintén az erős belső kontroll jellemzi, azonban a csoportok viszonylagos önállósággal rendelkeznek.

147

C) Szövetségi hierarchia: A szervezet bűnözői csoportok kordinált rendszeréből áll, az ellenőrzés széles skálán mozog a gyengétől az erős kontrollig.

148

D) Ún. „mag csoport”: Viszonylag szorosan szervezett, de strukturálatlan csoport.

149

B) Területi hierarchia: A hierarchikus szerkezetű csoportokat szintén az erős belső kontroll

C) Szövetségi hierarchia: A szervezet bűnözői csoportok kordinált rendszeréből áll, az

D) Ún. „mag csoport”: Viszonylag szorosan szervezett, de strukturálatlan csoport.

E) Bűnözői hálózat: A hálózatot az egyének laza szerkezetű hálózata jellemzi.

150

A) A klasszikus hierarchia modellt az egyszemélyi vezetés, illetve az egyértelműen meghatározott hierarchia, a szigorú belső fegyelmi rendszer, illetve a tevékenységhez kapcsolódó nélkülözhetetlen erőszak jellemzi; gyakran megjelenik az erős társadalmi vagy etnikai identitás. A klasszikus hierarchiával rendelkező szervezett bűnözői csoportok jellemzően valamilyen – mind a tagok, mind a külső személy által ismert – névvel rendelkeznek. Az ENSZ Kábítószer–ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala szerint a vizsgált 40 esetből 13 a klasszikus hierarchiába sorolható.¹⁵¹

A klasszikus hierarchia jellemezte a Syzranskaya csoportot¹⁵², a Vasil Iliev Security–2 bűnszervezetet¹⁵³, illetve a Cock csoportot¹⁵⁴.

150 Uo. 41.

151 Uo. 34-35.

152 Uo. 102. Oroszország szamarai régiójában működő és Kazahsztánban, Tadzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban is jelen lévő Syzranskaya csoport kábítószerekkel – heroinnal, marihuánával, ópiummal – kereskedett, az ebből származó összegeket tisztára mosták. A csoport belső magja 18 tagból állt, ebből 15 tadzsik nemzetiségű volt, emiatt viszonylag erős etnikai identitás alakult ki. A csoport mérsékelten alkalmazta az erőszakot, erre általában akkor került sor, amikor megszegték a belső magatartási szabályokat. A bűnszervezet átlagos éves bevétele 15 millió USD volt, melynek egyharmada a legális gazdaságból származott. A kifinomult hírszerzési rendszer révén a csoport képes volt a leendő piacokat azonosítani, illetve figyelemmel tudta kísérni a bűnüldöző szervek munkáját. A lebukás elkerülése végett a bűnszervezet gyakran változtatta a csempészés útvonalakat, illetve a módszereket.

153 Uo. 106. A Vasil Iliev Security-2 bűnszervezet Bulgária dél-keleti területén működött, elsősorban biztosítási csalásokat követtek el, továbbá részt vettek illegális szerencsejátékban, cigaretta és alkohol csempészésben. A főbb tevékenységen kívül a csoporthoz számos csalás, sikkasztás, fegyveres rablás, járműlopás, kulturális javak csempészése, emberkereskedelem, emberrablás, zsarolás köthető. A legális gazdaságba behatoló csoport előszeretettel alkalmazta az erőszakot és a korrupciót, helyi szinten politikai befolyással is rendelkezett. A testi sértések, emberölések, erőszakkal való fenyegetés bevett gyakorlat volt a bűnszervezet életében. A bűnszervezet különböző háttérrel rendelkező személyeket alkalmazott, például az ex-sportolók gondoskodtak a csoport biztonságáról, amennyiben szükséges volt, ők alkalmazták az erőszakot. A belső titoktartási szabályok miatt a bűnüldöző hatóságok nehezen tudtak behatolni a csoportba. A korrupció révén a bűnszervezet elérte, hogy rendőrtisztek is segítsék a működést. A VIS-2 Macedóniában, Görögországban, Albániában, Törökországban is jelen volt, továbbá kapcsolatot tartott fent koszovói, iráni, szíriai szervezett bűnözői csoportokkal.

154 Uo. 107. A Cock csoport főként Litvánia nyugati területén tevékenykedett, a tagok elsősorban zsarolásokkal, heroin kereskedelemmel, gépjárműlopással, prostitúcióval foglalkoztak. A bűnszervezet főbb jellemzője az erőszak, illetve vesztegetés gyakori használata volt; a csoport helyi és regionális szinten politikai befolyással rendelkezett.

B) A területi hierarchia modellben a viszonylag szigorú parancsutasítási rendszer ellenére az egyes területi egységek bizonyos fokú autonómiával rendelkeznek. Némely esetben úgy tűnik, hogy a regionális hierarchia franchise rendszerben működik, ahol az elkötelezettségen felül pénzt fizetnek a területi egységek, hogy használják az ismert bűnözői csoport nevét a befolyás növelése, illetve a konkurens csoportokkal való fellépés érdekében.

A területi egységek gyakran lemásolják a központi szervezeti felépítést, a belső fegyelem révén a központból érkező utasítások felülírnak minden területi kezdeményezést. A területi hierarchia jellemzői legjobban a motoros bandákon figyelhetők meg.¹⁵⁵

A területi hierarchia jellemezte a trapani Cosa Nostrát¹⁵⁶, a kanadai Hells Angelst¹⁵⁷, illetve a Paviglianiti klánt¹⁵⁸.

A bűnszervezetet 1990-ben börtönökből szabadult rabok alapították, rövid idő alatt a létszám meghaladta az 50 főt. A csoport gyors növekedése belső konfliktusokhoz vezetett, 1993-ban a bűnszervezet számos kisebb csoportra szakadt. A konfliktusos időszakot követően két nagyobb csoport alakult ki a kisebbekből.

A bűnszervezet hierarchiájának csúcsán a vezető állt, a két helyettese felelt a bűncselekmények megszervezéséért, az egyik az alapanyagok csempészetéért, a másik a kábítószer kereskedelemért. Az oroszokból, illetve litvánokból álló szervezet biztonsági csoporttal is rendelkezett, ők biztosították a vezető személyes védelmét.

Az új tagok beavatási szertartáson estek át, a viselkedésüket a szervezet íratlan szabályai irányították. Egészen 1997-ig a belső szabályok megsértése testi fenyítést vont maga után. Ezt követően a konfliktusokat próbálták békésebb módon rendezni a bűnüldöző szervek figyelmének elkerülése céljából.

A bűnszervezet szoros kapcsolatban állt egyes vám, rendőr és határőr tisztekkel; idővel a tevékenységet kiterjesztették Németországra, Oroszországra, illetve Spanyolországra.

155 Uo. 35-37.

156 Uo. 112. A trapani Cosa Nostra működése – mely nemcsak zsarolásra, pénzmosásra, fegyverkereskedelemre korlátozódott – elsősorban a szicíliai Trapani tartományban koncentrálódott. A helyi, regionális, nemzeti szinten politikai befolyással rendelkező bűnszervezet kiterjedt határokon átnyúló tevékenységeket folytatott.

A csoport a palermói Cosa Nostra farvizén emelkedett fel, három szintből állt, a legalsó szinten a területüket ellenőrző családok találhatóak, a középső szinten a családok csoportja, a „mandamento”. A hierarchia csúcsán a felső vezetés helyezkedett el, amely a tartományi tevékenységeket ellenőrizte.

A szervezet a titoktartást elvárta a tagoktól mind a külső, mind a belső kapcsolatokban. A tagok kizárólag a feletteseiknek számoltak be, ezen szabály hivatott garantálni a kapcsolatot a bűnszervezet és a politika, illetve az üzleti élet vezető személyiségeivel.

A csoport a régió gazdasági szektoraiban is jelen volt, behatolt az építőiparba, az élelmiszeriparba, a hulladék feldolgozásba, valamint a borászatba.

A bűnszervezet átlagos éves bevétele 6 millió USD volt, amelynek a fele származott illegális tevékenységből.

A csoport modern üzletorientált céljai nem gyengítették a hagyományos militarista jelleget. A célok elérése érdekében a bűnszervezet gyakran alkalmazott erőszakot, az erőszakhullám 1993-ban csúcsosodott ki, amikor sorozatban történtek robbantások. Ezt követően azonban nem volt túl gyakori az erőszak alkalmazása, ugyanis a szervezet el akarta kerülni a bűnüldöző hatóságok figyelmét.

157 Uo. 110. A 280 főből álló kanadai Hells Angels motoros banda kábítószer előállítással és kereskedelemmel foglalkozott. A banda jellemzője a viszonylag erős társadalmi identitás, illetve az erőszak kiterjedt alkalmazása.

A bűnszervezet kiterjesztette a tevékenységét a prostitúcióra, pénzmosásra, biztosítási csalásokra, gépjármű lopásokra, valamint zsarolásokra.

Mint más motoros bandák, a Hells Angels is szakaszokból állt, amelyek felett a nemzeti elnök rendelkezett irányítási jogokkal, bár a napi működésért az egyes szakaszok vezetői voltak felelősek. A szakaszok titkárai pénzügyi és szervezési feladatokat végeztek, a katonák pedig gondoskodtak a csoport biztonságáról.

A kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező bűnszervezet maga alá gyűrte Kanadában az egyéb motoros bandákat.

A tagoktól elvárták a banda iránti feltétlen hűséget, az elnök hatalmának tiszteletben tartását, a parancsoknak való engedelmességet, illetve egymás támogatását. A belső szabályok megszegőit megbüntették, nem voltak ritkák a banda életében a halálesetek.

A Hells Angels Kanada egyik legerőszakosabb szervezett bűnözői csoportja, a rivális motoros bandákkal történő összetűzések során legkevesebb 100 embert öltek meg. Gyakori volt tanúk, illetve igazságügyi alkalmazottak bandatagok általi megfélemlítése.

A tagok számos vállalkozást üzemeltettek, így például sztriptíz bárokat, éttermeket és escort ügynökségeket; a legtöbb ilyen pénzmosásra szolgál.

C) A szövetségi hierarchia – amely viszonylag ritkán jelenik meg – szervezett bűnözői csoportok egyesülése egy felügyeleti, irányító szerv alatt. Az egyesülésben részt vevő csoportok felépítése különböző lehet, azonban legjellemzőbb típus a klasszikus hierarchia; a csoportok által kötött megállapodás szerint a struktúra a flexibilis esernyő típusútól a sokkal merevebb ellenőrzésig terjedhet. Szövetségi hierarchiát eredményezhet, amikor az egyes szervezett bűnözői csoportok felosztják maguk között a piacokat, illetve elrendezik a konfliktusokat.¹⁵⁹

A szövetségi hierarchia jellemezte a Ziberman csoportot¹⁶⁰, az Arellano–Felix kartellt¹⁶¹, illetve a 28–as börtönbandát¹⁶².

A banda információkat gyűjtött a rendőri tevékenységről, figyelemmel kísérték a folyamatban lévő nyomozásokat. A banda igyekezett a bűnüldöző és a helyi kormányzati szervekbe beszivárogni vesztegetések és megfélemlítések révén.

158 Uo. 101. A 2-300 tagból álló Paviglianiti klán hierarchikus alapon szerveződött, főként Lombardia és Calabria környékén tevékenykedett, jelen volt még Spanyolországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Venezuelában, Ausztriában és a néhai Jugoszlávia területén. A főként kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó csoport erős etnikai identitással rendelkezett, együttműködött más szervezett bűnözői csoportokkal. A kábítószer-piacon meghatározó szerepet betöltő klán más bűncselekményeket is elkövetett, így csalásokat, sikkasztásokat, fegyveres rablásokat.

A taggá válás feltétele a „tiszteletreméltó családból” való származás volt. A klán belső kódex-szel rendelkezett, a szabályzat követelményeket fektetett le, eszerint engedelmeskedni kellett az időseknek, illetve szükség esetén ölniük kellett. A csoport az erőszakot külsőleg alkalmazta, viszonylag ritka esetekben történt csoporton belüli erőszak.

A klán éves becsült bevétele 150 millió USD volt, a kábítószer-kereskedelemből származó pénz nagy részét kocsmákba, diszkókba, éttermekbe, bárokba fektették be a tagok.

A csoport a vesztegetések révén információkat szerzett, képes volt arra, hogy helyi szinten befolyásolja az igazságszolgáltatást. A tagok között voltak olyanok, akik korábban rendőrtisztként dolgoztak.

159 Uo. 37-39.

160 Uo. 104. A kalinyingrádi régióban működő Ziberman csoport cigaretta és alkohol csempészéssel, jármű lopásokkal, illegális fogadásokkal foglalkozott. A helyi szinten jelentős politikai befolyással bíró bűnszervezet hat csoportból – 90 főből – állt, ezek mindegyike gyakran élt az erőszakkal, illetve a vesztegetéssel.

Az említett főbb tevékenységek mellett a csoport csalást, sikkasztást, fegyveres rablást, zsarolást, emberölést, pénzmosást követett el. A csoport nem etnikai vagy területi alapon szerveződött, tagjai között voltak orosz, ukrán, lengyel, német, litván nemzetiségűek. A működésüket a professzionalizmus jellemezte, többek között jogászokat, könyvelőket vontak be. A hierarchikus szervezetben a feladatok pontosan meg voltak határozva, külön személyek feleltek például az értékesítésért vagy a biztonságért.

Az évente nagyságrendileg 180 millió USD bevételt elérő bűnszervezet legalább egy tagját a városi tanácsba is beválasztották. A bűnös tevékenységből származó összeg nagy részét törvényes vállalkozásokba fektették. A túlnyomórészt az Orosz Föderáció területén kívül eső vállalkozások változatos képet mutattak, megtalálhatóak voltak közöttük hajózási, ékszerész társaságok, illetve halfeldolgozó üzemek. A más csoportokkal szembeni erőszak gyakori alkalmazása miatt a bűnszervezeten belül külön egységeket állítottak fel ezen feladatok

In document Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog– és Államtudományi Kar Doktori Iskola dr. Nagycenki Tamás (Pldal 34-45)