IV. Konkrét esetek
16. sz. táblázat: Magyarország vállalatai megoszlása m ő köd ı és (regisztrált)
Magyarország. A rendszerváltozás nyomán, a többi volt szocialista országhoz hasonlóan, Magyarországon is elindult egy jelentıs mértékő vállalatalapítási hullám. Az új vállalkozások a volt szocialista nagyvállalatok egyes egységeinek szétválásával, privatizációval keletkeztek, vagy pedig a már az 1980-as évekre kialakult “második gazdaság” folytatásaként, azaz saját kezdeményezésre létrehozott gazdasági szervezetek alapításával. Számuk évrıl évre fokozatosan bıvült, melynek eredményeként napjainkban jelentıs számú vállalati kör van jelen Magyarországon. Az 16. sz. táblázat ezek számszerő értékeit mutatja az utóbbi néhány évben.
16. sz. táblázat: Magyarország vállalatai megoszlása mőködı és (regisztrált)
Kis- és középvállalat
A regisztrált vállalkozások száma Magyarországon az utóbbi pár év mindegyikében valamivel több, mint 1 millióra tehetı, összességében fokozatos növekedést mutat. A regisztrált vállalkozások közel 80%-a volt mőködı vállalkozás235. A mőködı vállalkozásoknak több, mint 99%-a, 2001-ben 99,9%-a kis- és középvállalkozás volt, melynek legjelentısebb hányada mikro-vállalkozás, ezen belül is alkalmazott nélküli gazdasági szervezet.
235 A KSH azokat a vállalkozásokat tekinti mőködınek, amelyek a tárgyévben, illetve az elızı év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelızı évben alakultak. [Kıhegyi, 1998]
III.2.2. Versenypolitika - iparpolitika
A közösségi fúzió-ellenırzésnek vannak versenypolitikai és iparpolitikai aspektusai is.236 Ez napjainkban is vitákat vált ki. A kérdés az, hogy vajon a Közösségi szintő kontrollnak melyik kérdéskört kellene követnie. Bizonyos országok, így Németország a versenypolitikai szempontokat tartja fontosabbnak,237 míg mások, így például Olaszország és Franciaország az iparpolitikai prioritást tartaná fontosabbnak.
Véleményem szerint ez egyrészt a gazdaságpolitikai hagyományokkal függ össze, valamint avval, hogy ezek az államok érdekeltek piacuk, iparuk védelmében.
Az iparpolitikai ellenırzésnek hatásos eszközei vannak, mint például az ország gazdasági erejének alakítása. Ha a vállalatok piacvesztését meg tudja akadályozni, akkor defenzív módon avatkozott be a piaci folyamatokba, de offenzív módon bizonyos preferált ágazatok piacra jutási esélyeit is növelheti.238 Az ilyen iparpolitikai beavatkozások minden esetben erısíti az állami támogatások közvetlen, illetve közvetett eszközeit. Ezek támogatják az egyesüléseket olyan területeken, ahol a külsı versenytársak erısebbek lehetnek, vagy ahol erıfölényes magatartás várhatóa nemzetközi piacokon a fúziók révén.
Az Európai Unió fúzió-ellenırzés szabályozásában a verseny- és iparpolitikai szempontok elkülönítésére még nem került sor, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a versenypolitika az iparpolitika funkcióit ellátná.
III.2.3. Fúzió-kontroll: nemzeti eltérések gazdaságpolitikája itthon és az Unióban
Magyarország 10,086 millió lakossággal 80,3 milliárd Euro (vásárlóerı paritáson kifejezett ) bruttó termékkel (GDP) rendelkezik. Lakossága mintegy 2,1%-a az Unióénak239, míg gazdasága csak mintegy 1 %-a, valamint az egy fıre esı bruttó hazai termék mértéke mintegy 35.8 %-a az Unió átlagának240. A bérek nyugat európai mértékkel mérve alacsonyak.
Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz, alapító tagja a Világkereskedelmi Szervezeteknek (WTO) és a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak (CEFTA).
1996-ban az OECD tagjává vált.
236 Török Á.-Zsarnay J.: EU-iarpolitika és versenypolitika XXXIX. Évf. 3. sz. 1995/3 31.o.
237 Az EK szerzıdés megalkotásakor a német versenytörvény volt az irányadó. A BDR 1957-ben hatályos törvénye – GWB, azaz Gesetz gegen Wettbewerbsbeschränkungen - az ország aktív versenypolitikája jegyében fogalmazódott meg, majd késıbb a 85., 86. cikkben fogant meg.
238 A struktúrapolitika egyik legfıbb célkitőzését követve, mint az elmaradott területek menedzselésekor
239 2002-ben még 3% volt, a bevándorlások miatt az EU népessége lassan nı
240 http://hu.wikipedia.org/wiki/EU
A magyarországi piaci reformok korai kezdete ellenére az állami vállalatok eleinte a gazdasági tevékenység meghatározó formái maradtak: 1989-ben a magánszektor a bruttó hazai termék mintegy 16 %-át állította elı. A magánosítás gyors fejlıdése és az új magánvállalatok számának gyors növekedése nyomán 1995 végére a magánszektor 60-70 %-os részesedést ért el a bruttó hazai termékben. 1996 januárja óta a magyar forint teljesen konvertibilis a folyó fizetési mérleg ügyletekre, valamint, valamint liberalizálták az egyes tıkeszámla ügyleteket is. A jegybank csúszó leértékeléső árfolyam-politikát folytat, a forintot havonta a devizakosárhoz képest értékeli le rögzített és elıre bejelentett mértékben.
Az elmúlt évek egyik legjelentısebb fejleménye volt Magyarország és az EU közötti kereskedelem növekedése. 1989 óta a kereskedelem dollárban kifejezett értéke közel megháromszorozódott. A volt KGST-országokkal folytatott kereskedelem csökkenésével együtt 1996-ban Magyarország külkereskedelmének több mint 60 %-a az EU-val bonyolódott le. A kereskedelem irányában történt változások együtt jártak a magyar - európai uniós kereskedelem termékösszetételének változásával. A gépek, alkatrészek és félkész termékek exportjának aránya növekedett, míg a mezıgazdasági termékek ma kevésbé fontos szerepet játszanak Magyarország EU-ba irányuló exportjában. Az EU-ból Magyarországra importált gépek és tıke javak értéke átlagon felül növekedett. A fogyasztási cikkek importja kisebb részarányt képez az EU importból az átalakulás kezdeti éveivel összehasonlítva, a csökkenés 1995-ben következett be hozott import vámpótlék és egyéb intézkedések hatásaként, de figyelembe kell venni a Magyarország által fogyasztási cikkekre alkalmazott import globálkvóta hatását is.
A privatizáció és a vállalatok átalakítása Magyarországon jutott a legmesszebb a legtöbb átmeneti gazdasággal összehasonlítva. Különösen a távközlésben és az energiaszolgáltatásban nagyobb a magántulajdon részaránya, mint számos EU-tagországban. Ezekre a területekre az állami befektetések lehetısége az államháztartás állapota miatt igen korlátozott. A magántulajdon növekvı mértékő szerepvállalása a kulcságazatokban segíthet a modernizáció felgyorsításában és a gazdaság többi részének nyújtott szolgáltatás minıségének javításában.
A privatizáció fontos csatornája volt a magyar gazdaságba érkezı közvetlen külföldi tıkebefektetéseknek. A tıkebefektetések között “zöldmezıs ” beruházások is voltak. A külföldi tıkebefektetés lehetıvé tette Magyarország számára a nagymértékő folyó fizetési mérleg hiány finanszírozását a külföldi adósság emelkedése nélkül; biztosítja a gazdaság ipari szerkezetének modernizációjához szükséges befektetések finanszírozását; a helyi ipar számára érdekeltséget teremt a minıségi javításokat célzó fejlesztésekben, akár az új belépıkkel való verseny, akár beszállítások révén, végül a külföldi tıkebefektetés jelentıs foglalkoztatást hoz létre mind közvetlenül. mind közvetve. A privatizáció mellett a magyar magánszektor új vállalkozások létrehozása révén is rendkívüli ütemben növekedett. Egy “tipikus” piacgazdasággal
összehasonlítva valószínő, hogy a magyar vállalkozási szektort az elkövetkezı években is a nagyon kismérető vállalkozások nagy száma fogja még mindig jellemezni. Az Európai Uniónak 25 tagállama van, melyek összterülete 3892 685 km2, lakossága 2055. évi adatok szerint 458 millió. Ha ország lenne, terület szerint a hetedik lenne nagyság szerint, népessége alapján pedig, Kína és India után a harmadik helyen lenne a Földön. Hat országból álló létrejötte óta 19 további ország csatlakozott hozzá eltérı ütemben, további bıvítési hullámokban (19. sz. ábra, 17. sz.
táblázat).
Forrás: http://hu.wikipedia.org
19. sz. ábra: Az EU jelenlegi és csatlakozni kívánó tagországai