• Nem Talált Eredményt

IV. Konkrét esetek

3. sz. ábra: A termékkosár-hatékonyság modellje

A Pareto-hatékonyság érvényesüléséhez szükséges termékkosár-hatékonyság fentiekben levezetett összefüggései már több fogyasztó értékítéletét, preferenciáit kifejezı keresletet, és a termelık által kibocsátott jószágok kínálatát mutatja be. Itt már nem egyedi, hanem társadalmi közömbösségi görbék szerepelnek, amelyek akár egy kisebb közösség szubjektív hasznossági értékelését fejezhetik ki. Azaz ez a hatékonysági kritérium már egy piaci közösség értékítéletét prezentálja, bemutatva pl. egy versenykörnyezet makrogazdaság szereplıinek piaci viszonyait.

Nyilvánvaló, hogy a piaci verseny maga sem érvényesülhet a valóságban. Különbözı monopolista pozíciók és elınyszerzési lehetıségek alakulnak ki, az informáltság sem teljes, externáliák és a közjavak hatékonysági problémái feszítik a húrt. Mindezek miatt a piaci döntési mechanizmusnak elkerülhetetlenek a kudarcai, mőködési zavarai, a hatékonyságot nem javító, sıt sokszor azt rontó hatásai. Ezek egy részét és a gazdaság valamint társadalom hatékony mőködéséhez szükséges feladatokat a piac nem tudja megoldani, ezért egy másik döntési mechanizmust kell létrehozni és mőködtetni: a közösségi szektor mechanizmusát. A közösségi szektor döntési mechanizmusának is hatékonyan kell funkcionálnia, a gazdaság és társadalmi hatékonyság érvényesülését kell elısegítenie. Hogy ezt a feladatot milyen mértékben képes ellátni, illetve milyen lehetıségek, cselekvési irányok adódhatnak, azt ugyancsak a tökéletes piaci döntési mechanizmushoz kapcsolódóan definiált ideális hatékonyság alapján lehet érdemben megítélni.

T2

E

E'

T1 közömbösségi görbék

termelési lehetıségek görbéje

I.2. Monopóliumok

A fúzió okozta monopolista piaci struktúra kialakulásának elıidézı tényezıi tartósak, és mélyen gyökereznek mind a gazdasági, mind a társadalom életében. Ezek közül az összefonódásokat tekintve az a legjellemzıbb, hogy a termelık és eladók részérıl - saját érdekük által vezérelve - természetes törekvésként jelenik meg, az egymással való megállapodások kötése a monopolista pozíció elérésére. Vizsgáljunk meg néhány következményt.

A monopólium az erıforrások nem hatékony felhasználását eredményezheti. A monopolista vállalat csak addig a szintig fogja a termelést bıvíteni, ameddig a határbevétele a határköltséggel egyezik meg, és e termelési volumen kisebb annál, mint ami akkor lenne, ha az ár a határköltséggel lenne egyenlı, tehát amit a közgazdasági hatékonyság igényelne. A monopolista termelési szint kisebb, mit a szabad versenyes termelési szint. A termelésnek ez a csökkentése az egyik alapvetı oka annak, hogy közgazdaságtan ellenzi a monopóliumok létrejöttét, bár vannak olyan nézetek, amelyek a monopolista helyzettel való visszaélés korlátozását elégségesnek tartják.11 A monopóliumoknak azonban vannak pozitív oldalai is12, mint például az innovatív folyamatok, termelési hatékonyság növekedése, stb..

A monopólium súlyosan korlátozhatja a fogyasztót szükségletei kielégítésében, leszőkítheti választási lehetıségeit. Így a fogyasztó olyan kényszerhelyzetbe kerül, hogy kénytelen elfogadni az alacsony szintő szolgáltatásokat és/vagy megfizetni a magas árakat. Ugyanakkor a fogyasztónak ez a kiszolgáltatottsága nagymértékben csökkenti a monopolista "fegyelmezését,"

jobb munkára kényszerítését a vevık által. Ezen körülmények között nem tud érvényesülni sem a termékkosár, sem a csere-hatékonyság13.

Tételezzük fel, hogy a monopólium, amely a fogyasztók által megvásárolt árukat termel, nem okoz termelési hatékonysági problémát. Minden profitot maximalizáló vállaltnak érdeke a költségek minimalizálása bármely árut is termel és ebbıl adódóan: hatékonyan termel. A probléma az, hogy a tökéleten verseny kisebb termelési volument eredményez a monopolista ágazatban. Ugyanakkor a közgazdasági hatékonyság érvényesülése feltételeinek egyike a termékkosár hatékonyság érvényesülése, azaz a gazdaságnak a fogyasztók preferenciájának megfelelı áruösszetételt kell termelni. A tökéletlen verseny hatására azonban túl kevés terméket termelnek. Ahol a gazdaság e helyzetben mőködik, a fogyasztó az optimális állapothoz képest

11 Pl. Sherman Act: 1902, Tpvt tv., Közösségi versenyjog alapján

12 lásd különösen I.1. fejezet

13 A termelési hatékonysággal együtt a Pareto-hatékonyság érvényesülésének alapkövetelményeit testesítik meg.

rosszabbul jár. A cserehatékonyság sem tud érvényesülni, mivel a fogyasztó kénytelen kevesebb jószágot vásárolni, azaz e tekintetben korlátozva van.

Monopolista körülmények között a profit és a veszteség nem ösztönzi kellıen a vállalatokat, hogy belépjenek egy piacra vagy elhagyják azt. A piacra lépés korlátai miatt a verseny fegyelmezı ereje csökken. Ezek a korlátok megvédik az alacsony hatékonysággal mőködı vállalatokat a potenciális versenytársaktól, és végeredményben az így szerzett elınyöket a fogyasztók terhére élvezik.

Mindent egybevetve tehát a monopolista pozíció esetén, csak a piaci döntésekre hagyatkozva nem biztosítható a Pareto-optimum érvényesülése, a társadalmat súlyos piaci kudarcok, hatékonysági veszteségek érhetik.

I.2.1. A monopóliumok kialakulása és közgazdasági értelmezése

A monopóliumok létrejöttének jó néhány indoka van. Ez létrejöhet történelmi fejlıdés-, az ár növelés elérése érdekében történı kartellizálódás, fuzionálás, felvásárlás, a minimális hatékony méretnövekedés14 eredményeként.

A történelmi fejlıdés egy véletlen folytán is okozhatja a monopol pozíció kialakulását, ha a vállalat úgy lesz domináns az adott piacon, ha ott elıször jelenik meg, és költségelınye lehetıvé teszi számára, hogy visszatartsa a további szereplık belépését az iparágba, például alacsony ár képzésével. Másik indok lehet az, ha több különbözı kisebb iparági vállalat összeáll és korlátozzák a kibocsátást a magasabb ár elérése érdekében, ezáltal nagyobb profitra szert téve.

Ez a kartellizálódás, amit az USA-ban az antitröszt véd15, az európai gyakorlatban pedig a versenypolitika szabályozásának sarkalatos pontja. A fúziók létrejöttével korábban önálló vállalatok válnak eggyé, olvadnak össze, illetve az ellenırzés, meghatározó befolyás megszerzése az, ami a közgazdasági hatékonyságot áshatja alá adott piacon. Ha a minimális hatékony méret nagy a piac már nem növelhetı méretéhez viszonyítva, akkor kialakul egy olyan termelıi monopolhelyzet, mely azonnali intervencióként szabályozást, illetve állami beavatkozást tesz szükségessé. Fogyasztói szemszögbıl azonban fontos kérdés, hogy a szabályozás terhei vagy a monopóliumnak betudható holtteher veszteség a nagyobb-e.

Általánosan elmondható, hogy a keresletre vonatkozó információk, valamint az átlagköltség görbék helyzetébıl fakadó kapcsolatrendszerek alapján megállapítható, hogy az adott iparág versenyzı vagy monopolista jellegő-e (lásd 4.sz. ábra).

14 Hal R.Varian 448 o.

15 Az Egysült Államokban minden versenyt sértı magatartás szankcionálását az antitröszt tv foglalja magában.