Keresetek

Bár a magyar nyugdíj összegéből személyi jövedelemadót nem vonnak, tehát net-tó összegű, a nyugdíjak kiszámításakor a brutnet-tó jövedelemből kell kiindulni. A ki-számítás során elsősorban az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás napját megelőző napig szerzett, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmeket (2020. július 1-jétől ideértve a társadalombiztosítási járulékköteles kereseteket is) kell figyelembe venni, ha a járulékot levonták. A jövedelem megszerzésének időszakának az számít, amelyre tekintettel kifizették: a szokásos utólagos bérfizetés esetén tehát nem a bér utalásá-nak hónapja.

A nyugdíj kiszámításához az szükséges, hogy az igénylőnek az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulásig terjedő idő legalább felére, vagy ha a megszer-zett szolgálati idő ennél rövidebb, akkor a szolgálati idő hosszának legalább felére legyen beszámítható keresete. Ha az igénylő az 1988. január 1-jétől szer-zett beszámítható kereseteivel ezt teljesíti, vagyis a beszámítható kereseteket az említett időszak legalább fele alatt szerezte meg, a nyugdíját kizárólag ezekből a jövedelmekből fogják kiszámítani. Természetesen nem állnak meg a beszámítási időszak minimumot jelentő felénél, hanem az összes beszámítható keresetet figye-lembe veszik függetlenül attól, hogy ez kedvezőbb-e az igénylőre. Ha az az idő-szak, amely alatt az igénylő a beszámítható kereseteket megszerezte, nem éri el az említett időszak felét sem – mert például a jövedelem a későbbiekben tárgyalandó okból nem számítható be, vagy az összeg nem igazolható – a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az időszak felét el nem érik. A pótlást először az igénylő 1988. január 1-jét megelőzően szerzett kereseteivel kell elvégezni: 1988. január 1-jétől visszafelé minden beszámítható keresetet figyelembe kell venni, amíg el nem érik az előírt időszak – vagyis a 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulásig terjedő idő, vagy ha a megszerzett szolgálati idő ennél rövidebb, akkor a szolgála-ti idő hosszának – felét. 1988 előtszolgála-ti beszámítható jövedelem hiányában a hiányzó időre keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától (azaz a nyugdíjba vonulás napjától) folyamatosan visszafelé számolva, az ahhoz legközelebb eső, nyugdíjalapot képező keresettel, jövedelemmel le nem fedett napokra az akkor ér-vényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Fontos, hogy sem az 1988 előtti, sem pedig – minimálbér alkalmazása esetén – az 1988 utáni idő-szakoknak nem kell egybefüggőknek lenniük, akár több évből is összegyűjthetők a szükséges napok.

Példa: Ha egy 2020. június 1-jén nyugdíjba vonuló személynél a beszámítható kereset megszerzésének időszaka 60 nappal rövidebb, mint az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig terjedő idő fele (és persze az elért szolgálati idő fele sem rövidebb ennél), akkor megnézik, rendelkezésre áll-e beszámítható kerese-ti adat 1987 decemberére és novemberére. Ha igen, akkor az 1987. november 2. és december 31. közötti 60 nap kereseti adatait veszik figyelembe. Ha nincs erre az időszakra kereseti adat, vagy nem éri el a 60 napot, akkor addig men-nek vissza az időben, amíg nem találnak olyan beszámítható kereseti adatokat, amelyekből összejön a szükséges 60 nap. Amennyiben 1988 előtt nincs kere-seti adat, mert akkor az igénylő még nem dolgozott, vagy azok a jövedelmek nem számíthatók be, illetve nem igazolhatók, akkor attól a naptól indulnak ki, amelytől kezdődően a nyugdíjat meg fogják állapítani. Megnézik, hogy melyik az a 2020. június 1. előtti, ahhoz legközelebb eső 60 nap, amelyre az igénylő-nek nem volt beszámítható keresete. Ha például már másfél éve munka nélkül volt, akkor a 2020. április 2. és 2020. május 31. közötti 60 napra az akkori mini-málbért veszik figyelembe úgy, hogy a havi minimini-málbért elosztják 30-cal, majd megszorozzák a hiányzó napok számával, azaz 60-nal. Ha ebben az időszakban volt beszámítható keresete, addig mennek vissza, amíg nem találnak összesen 60 nap beszámítható jövedelemmel nem fedezett napot.

Azt, hogy az adott jövedelem esetében mi volt a nyugdíjjárulék alapja, azt a kifize-tés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. Egyes jöve-delmek esetében a Tny. vagy más jogszabályok speciális beszámítási szabályokat tartalmaznak:

– 1996-ig csak a főfoglalkozásból (heti 36 óra) elért kereset (év végi részesedés, prémium, jutalom) számítható be, a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában;

– 1997-ig beszámítandó a baleseti járadék, amely abban az időben még nyug-díjjárulék-köteles volt;

– jogszabályban meghatározott járulék- vagy számítási alap esetén ez az összeg számít be (például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, illetve 2020. július 1-jétől a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban foglalkoz-tatottak esetében legalább a járulékalap minimuma, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) esetén a 98 100 vagy a 164 000 Ft, 1992. március 1. előtti szabályok alapján a háztartási alkalmazott, egyéni gazdálkodó járulékalapja;

– mezőgazdasági kistermelő, azaz e tevékenységéből maximum évi 8 millió Ft bevételt szerző mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 6 százaléka számít be, mivel 2020. július 1-jétől a bevétel 15 százaléka, azt megelőzően a bevétel 20 szá-zaléka után fizetett járulékot;

– nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szer-zése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban meghatározott össze-get kell figyelembe venni, de legalább a minimálbért;

– a felszolgálási díj 81 százalékát, illetve a 2020. június 30-áig terjedő időszak-ra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott boridőszak-ravaló 81 százalékát kell beszámítani;

– a 15 százalékos egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka, 2008-tól 61 százaléka számít bele;

– figyelembe kell venni a munka-rehabilitációs díj, illetve a fejlesztési foglal-koztatási díj összegét;

– figyelembe kell venni a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott beszámított jövedelmet;⁴⁰

– szociálpolitikai tárgyú nemzetközi szerződés esetén esetleg a jellemző szak-mai átlagkeresetet.

Vannak olyan jövedelmek, amelyek után kötelező járulékot ugyan fizetni, még-is csak akkor kell őket figyelembe venni a nyugdíj kmég-iszámítása során, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb. Ezek az időszakok a következők:

– a biztosítási jogviszonyt keletkeztető jelenlegi és korábbi álláskeresési támo-gatások (álláskeresési járadék, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresést ösztönző juttatás, keresetpótló juttatás);

– a gyermeknevelést segítő, járulékköteles pénzellátások, mint a gyermekgon-dozást segítő ellátás (korábbi nevén gyermekgondozási segély, azaz a gyes), a gyer-meknevelési támogatás (gyet) és a gyermekgondozási díj (gyed);

– a járulékköteles szociális ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj;

– a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás;

– a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egész-ségkárosodási járadék, a honvédelmi egészegész-ségkárosodási keresetkiegészítés és a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

– a korábbi prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás.

A nyugdíjszámítás során nem csak a fent említett jövedelmeket nem kell figye-lembe venni, hanem az említett ellátások, jövedelmek folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet sem. Ez a sza-bály általában kedvező az igénylőre nézve, mert az említett ellátások alacsonyabb összege rontja az átlagot. Ha pedig az érintett mégis az említett jövedelmek

be-40 Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásá-ról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. §.

számításával járna jobban (mert például a szülő a gyed időtartama alatt dolgozik), akkor azokat mégis figyelembe veszik. Fontos megemlíteni, hogy nincs lehetőség válogatni az egyes ilyen típusú jövedelmek között, hogy miket számítanak be és miket nem: vagy mindet beszámítják, ha az összességében kedvezőbb az igénylőre nézve, vagy egyiket sem. E jövedelmek beszámításának elmaradása lehet az egyik oka annak, hogy az az időszak, amelyre az igénylő beszámítható jövedelemmel ren-delkezik, nem éri el az 1988-tól a nyugdíjba vonulásig tartó idő, illetve – ha az rövidebb – a megszerzett szolgálati idő felét sem.

További lehetséges ok, hogy vannak olyan időszakok, amelyek szolgálati idő-nek minősülidő-nek ugyan, de nincs olyan jövedelem, amely után járulékfizetés tör-ténne. Ilyen például azon ellátások folyósításának időtartama, amelyből járulékot nem vonnak, de szolgálati időt képeznek, mint a táppénz, a baleseti táppénz, a cse-csemőgondozási díj (csed, korábbi nevén terhességi-gyermekágyi díj, azaz tgyás) és az örökbefogadói díj. Nem terjednek ki nyugdíjalapot képező jövedelem szerzé-sére azok a megállapodások sem, amelyeket az öregségi résznyugdíjhoz vagy teljes nyugdíjhoz szükséges, maximum 5 év szolgálati idő megszerzésére, az 1977-et kö-vető nappali felsőoktatási idő elismerésére, vagy az 1998-ban igénybe vett, a gyer-mekgondozási segély idejével megegyező fizetés nélküli szabadság időtartamára kötnek.

Szintén a beszámítható jövedelmeket csökkenti, ha egy kereseti adat nem iga-zolható. A kereseti, jövedelmi adatokat elsősorban a nyugdíjbiztosítás közhiteles nyilvántartása alapján kell számításba venni. Az ott nem szereplő kereset egykorú eredeti okirattal vagy hiteles másolatával, vagy eredeti nyilvántartás alapján kiállí-tott igazolással bizonyítható (például a foglalkoztató vagy jogutódja egykorú mun-kaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazo-lás, foglalkoztatói járulékigazoigazo-lás, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolás, a jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylat, munkakönyv, személyijövedelemadó-bevallás). Egykorúnak azt az ok-iratot kell tekinteni, amely a jogviszony keletkezése, fennállása vagy megszűnése során jött létre. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok pontosságát és teljességét segíti az adategyeztetési eljárás, illetve a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés is, amelyek során szintén az említett okiratok alapján vesznek fel újabb jövedelme-ket a nyilvántartásba. A felhasználható bizonyítékok köre tehát szűkebb, mint ami a szolgálati idő igazolására szolgálhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1998-tól a szolgálati idő elismeréséhez általában már igazolni kell járulék levonását, amelyet szükség esetén a keresettel azonos módon kell igazolni (lásd V.4. A szolgálati idő igazolása).