Az adategyeztetési eljárás

a) A szolgálati idő megismerése

A biztosítottak korábban is érdeklődtek a későbbi nyugdíjazásukkor figyelembe ve-hető, az ellátásra való jogosultságot megalapozó és az ellátás összegét befolyásoló tények, adatok megismerése iránt, mivel ezen adatok ismerete segítette őket az élet-pályájuk megtervezésében. Ezek megismerésére 2012. december 31-éig a szolgálati idő elismerésére irányuló eljárást vehették igénybe.

A szolgálati idő elismerése iránti eljárás célja az ügyfelek tájékoztatása volt a megszerzett szolgálati és korkedvezményre jogosító idejükről. A szolgálati idő el ismerési kérelem benyújtása azonban hosszú ideig korlátozva volt, annak benyúj-tására 2010-ig csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 10 éven belül volt lehetőség, és csak 2011–2012-ben nyílt meg a lehetőség a fiatalabb korosztá-lyok számára is.

61 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdése.

b) Az egyeztetési eljárás célja

A 2013. január 1-jétől hatályba lépett új jogintézmény, a nyugdíjbiztosítási adat-egyeztetési eljárás a szolgálati idő elismerése iránti korábbi eljárást váltotta fel, azonban mind célját, mind pedig formáját tekintve eltér a korábbi – kizárólag kére-lem alapján megindítható – eljárásoktól.

Az egyeztetési eljárás legfontosabb célja a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilván-tartásban található adatszolgáltatások felülvizsgálata és szükség szerinti kiegé-szítése, módosítása, valamint a korábban bejelentési kötelezettséggel nem érintett, de a szolgálati idő megállapításához figyelembe veendő időszakok nyilvántar-tásba vétele. Ezek közé tartozik például a szakmunkástanulói idő, az 1998 előtt nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok ideje, és a sorkatonai szolgálat időtartama, ha arra nem munkaviszony ideje alatt került sor. Ezek a szolgálati időbe beszámítanak, azonban – jogszabályi előírás hiányában – a nyugdíjbiztosítási ható-sági nyilvántartás felé nem kerültek bejelentésre. A nyugdíjbiztosítási adategyezte-tés során beszerzett és leegyeztetett adatokból egy lezárt időszak képződik, amely részévé válik a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásnak, és a későbbi nyugdíj-megállapítás alapjául szolgál.

Az adategyeztetés előnye, hogy a nyugdíjmegállapításhoz szükséges adatok vizsgálata még az aktív korban bekövetkezik, így ez nem nyújtja meg az ellátás későbbi megállapításának időtartamát. Az adategyeztetés eredményeként a nyugdíj elbírálásának folyamata gyorsabbá válik, a nyugdíjak megállapítására és folyósítá-sára hamarabb kerülhet sor.

Az ügyfelek szempontjából is kiemelt fontossággal bír, hogy a nyugdíjazáskor figyelembe vehető adataik kitisztázása, a megszerzett szolgálati és jogosultsági ide-jük ismerete és folyamatos figyelemmel kísérése – amelyet a meghatározott idő-szakonkénti rendszerességgel ismétlődő újabb kiértesítések biztosítani tudnak – az életpálya-tervezés során biztonságot jelent, és növeli az állampolgárok nyugdíjtu-datosságát.

c) A hivatalból induló egyeztetési eljárás

Az adategyeztetés kezdeményezése és a megszerzett nyugdíjjogok elismerése el-sődlegesen a hatóság feladata, azaz az eljárás alapértelmezetten hivatalból, még-pedig a törvényben meghatározottak szerinti korcsoportokra vonatkozó ütemezés szerint indult 2013. január 1-jétől. Ez azt is jelenti, hogy a jogszabály szerint elő-írt sorrendben, korcsoportonként kezdődtek el a hivatalból indított eljárások, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv sorban, minden érintett személyre vonatkozóan folytatta le az adategyeztetést. 2020. január 1-jétől azonban megváltozott a

hivatal-bóli adategyeztetés szabályozása, ugyanis az új szabályozás szerint a nyugdíjbizto-sítási igazgatási szerv csak a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően három évvel köteles a hivatalbóli eljárást megindítani.

A hivatalbóli eljárás megindítását megelőzően az ügyfél részére a kormány-hivatal egy értesítést küld. Az értesítés tájékoztatást ad az egyeztetési eljárás me-netéről, valamint a mellékletét képező kimutatás tartalmazza a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban az ügyfélre vonatkozóan megtalálható adatokat.

Az adategyeztetés kizárólag a már lezárt adóévekre vonatkozóan történik meg, ezért a kimutatásban – illetve később a határozatban – csak ezen időszakok szerepelnek. Lezárt adóévnek azt az időszakot kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a NAV a személyi jövedelemadó bevallások adatainak feldolgozása alapján – a tárgyévet követő év augusztus 31-éig – az adatszolgáltatást teljesítette.

Az ügyfélnek a kimutatás kézhezvételétől számítva 60 nap áll rendelkezésére, hogy a kimutatásban foglaltakat elfogadja vagy arra észrevételt tegyen, és az ész-revételeit alátámasztó bizonyítékokat – amennyiben azok rendelkezésére állnak – megküldje a hivatalnak. Ekkor nyílik lehetőség egyéb, szolgálati időnek minősü-lő időszakok – például a szakmunkástanulói idő, katonaidő, felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama – elismerését kezdeményezni, illetve a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett munka időtartamát meg-állapítani. Amennyiben az ügyfél a kimutatásban foglaltakkal egyetért, lehetősége van a közölt adatok jóváhagyására is.

Ha az előírt határidőn belül az ügyfél a kormányhivatal felé észrevételt nem tesz, vagy az adatok módosítását, kiegészítését nem kezdeményezi, ezt a hivatal jóváhagyásnak tekinti, és a rendelkezésre álló adatok alapján hoz határozatot.

Az eljárás maga az ügyfél nyilatkozatának beérkezését – ennek hiányában a 60 napos határidő leteltét – követő 5 napon belül indul meg, és a 75 napos az ügy-intézési határidő számítása is ekkor kezdődik.

A csatolt adatok, dokumentumok alapján az eljáró kormányhivatal – ha a bizto-sított, volt biztosított által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázá-sára – megvizsgálja az eltérés okait. A vizsgálat során a biztosítottat, volt biztosí-tottat nyilatkozattételre hívhatja fel, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől ada-tot kérhet, hatósági ellenőrzést kezdeményezhet, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá a 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a területi adó- és vámigazgatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

Az egyéni vállalkozók, a társas vállalkozások tagjai, a segítő családtagok és a mezőgazdasági őstermelők esetében a NAV-ot minden esetben meg kell keresni, és igazolást kell kérni arról, hogy az adott biztosított, volt biztosított teljesítette-e járulékfizetési kötelezettségét, mivel a jogviszonya csak ebben az esetben fogadha-tó el szolgálati időként.

A tényállás tisztázását követően az eljáró kormányhivatal az eljárást határo-zattal zárja le, amely tartalmazza az érintett személy elismerhető szolgálati idejét, és a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető egyéb tényeket, az előzetesen meg-küldött kimutatásban elvégzett adatmódosításokat, illetve a módosítás megtagadá-sának okait. A határozat ellen bírósági jogorvoslatnak van helye, tehát az ügyfél fel-lebbezéssel már nem élhet, hanem keresettel fordulhat a lakóhelye szerinti kijelölt törvényszékhez. A véglegessé vált határozat tartalma már az ügyféllel egyeztetett adatként kerül be a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

d) A hivatalból induló adategyeztetés ütemezése

A hivatalból induló egyeztetési ügyek eredetileg – a Kincstár elnöke által kiadott központi ütemezésnek megfelelően – havi rendszerességgel kerültek indításra, mégpedig ötéves korcsoportonként, ahol egy korcsoport kiértesítésére 3 év alatt került sor. Az ütemezés az érintett korcsoport létszámának alapulvételével történt, az indítandó ügyek száma havi bontásban, egyenlő mértékben került meghatáro-zásra.

Az adategyeztetéssel érintett első két korosztály – nevezetesen az 1955–1959-ben és az 1960–1964-1955–1959-ben születettek – eseté1955–1959-ben valósult meg 2019. december 31-éig a hivatalbóli eljárást elindító értesítés kiküldése. A következő ötéves korosz-tállyal (1965–1969-ben születettek) 2020. január 1-jétől már nem kezdődött meg a hivatalbóli adategyeztetés, mivel ettől az időponttól megváltozott a szabályozás.

Ennek értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv csak a nyugdíjkorhatár be-töltését megelőzően 3 évvel köteles a hivatalbóli eljárást megindítani. Ez pedig azt jelenti, hogy az 1965-ben született következő korosztály esetén csak 2027-ben – a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző harmadik évben – fog hivatalból megindulni az adategyeztetés.

Eredetileg a korábbi kiértesítési időszak lezárását követő 4 év elteltével hiva-talból új adategyeztetést kellett lefolytatni. Ez a kötelezettség 2020. január 1-jétől megszűnt, és végül csak az 1957 és 1959 között születetteket érintette.

e) A kérelemre induló egyeztetési eljárás

A hivatalból megindított eljárások mellett az eljárást a biztosított, volt biztosított is kezdeményezheti az életkorára tekintet nélkül, elektronikus ügyintézés kereté-ben kereté-benyújtott kérelemmel, naptári évenként egy alkalommal. A kérelemre induló eljárás menete lényegében azonos a hivatalból induló adategyeztetéssel, az alábbi eltérésekkel:

– az eljárás megindítására csak elektronikus úton benyújtott kérelem alapján kerül sor;

– az eljárás a kérelem beérkezését követő napon megindul;⁶²

– az értesítést és a mellékletét képező kimutatást az eljárás megindításától szá-mított öt napon belül kell az ügyfél részére megküldeni;

– a kimutatásra vonatkozó nyilatkozatot (elfogadás vagy észrevételek megtéte-le) az ügyfél a közlést követő 30 napon belül teheti meg.

Az eljárás ügyintézési határideje ebben az esetben is 75 nap, amelybe az ügyfél nyilatkozattételére nyitva álló idő beszámít. Az ügyfél kérelmére szünetelő eljárást az ügyfél kérelmére kell folytatni. Amennyiben a szüneteltetés kezdő időpontjától számított 6 hónapon belül az ügyfél nem kezdeményezi az eljárás folytatását, az el-járás megszűnik.

Ha az ügyfél az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően öregségi nyugdíj, kor-határ előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék vagy más, a szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti kérelmet nyújt be, a ké-relem az egyeztetési eljárás megindítása iránti kéké-relem visszavonásának minősül.

Ebben az esetben az egyeztetési eljárást le kell zárni, és meg kell indítani a kérelme-zett ellátás megállapítása iránti eljárást.

f) Az egyeztetett adatok javítása

Az adategyeztetési eljárást lezáró határozattal keletkeztetett lezárt időszak alapeset-ben változatlan marad. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a már lezárt időszak módosítására is sor kell, hogy kerüljön.

A Tny. két esetkört nevesít, amelyek fennállása esetén a lezárt időszak is mó-dosításra kerülhet. Ha az eljárást lezáró határozat tartalma jogszabálysértő – azaz nem az ismert tényeknek megfelelő adatokat tartalmazza –, és ezt közigazgatási bíróság még nem bírálta el, lehetőség van a lezárt időszak adatainak módosítására.

Ez jellemzően akkor történhet meg, ha az eljáró hivatal a rendelkezésére álló bizo-nyítékok alapján nem a megfelelő következtetéseket vonta le, és egy adott időszakot jogszabálysértően ismert el szolgálati időként, vagy tévesen nem vette figyelembe, illetve egyéb, a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns adatokat nem az is-mert tényeknek megfelelően állapított meg.

A másik esetben az adategyeztetés lezárását követően olyan tények, adatok vagy bizonyítékok kerültek a hivatal birtokába, amelyeket a korábbi egyeztetési

eljárás-62 Eüsztv. 9. § (3) bekezdése.

ban nem vizsgáltak. Ekkor szintén lehetőség van a lezárt időszak felülvizsgálatára, és – amennyiben az új bizonyíték alapján szükséges – módosítására.

Az eljárás mindkét esetben megindulhat az ügyfél kérelmére vagy hivatal-ból. Amennyiben a lezárt időszak vizsgálatát az ügyfél kéri, a vizsgálat jogalapját képező bizonyítékokat is be kell nyújtania. Az újabb egyeztetési eljárás esetén az értesítéshez csatolt kimutatásban a lezárt időszakot követő időre vonatkozó ada-tokat, valamint hivatalból indult eljárásban az eljárással érintett adatokat kell fel-tüntetni.

A módosítás jellemző esete az utólagos adatszolgáltatás alapján történő módosí-tás, amelyet 2010. január 1-jét megelőző időszakra (visszamenőleges vagy módosító adatszolgáltatás keretében) a nyilvántartásra kötelezett (vagyis a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, valamint a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató biztosítási jogviszonyban álló munkavállalója), vagy az ezt követő időre a NAV pótlólag teljesít. Amennyiben a módosítás a jogosultságot lényegesen befolyásolja (például a korábban elismert szolgálati időhöz vagy jogosultsági időhöz képest legalább 1 év eltérést jelent), a módosító határozatot soron kívül kell meghozni.