A nyugellátás újra megállapítása és visszavonása

Fontos társadalmi érdek, hogy olyan összegű nyugellátások kerüljenek megállapí-tásra, amelyek járulékfizetéssel kellően megalapozottak. Társadalmi szinten is cél, hogy a jogszabályok alapján kiszámíthatónál sem magasabb, sem alacsonyabb ösz-szegű ellátásokat ne folyósítsanak. Erre való tekintettel a Tny. 80. §-a kötelezettsé-get ír elő a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek számára, hogy ha a nyugdíj határo-zattal történő megállapítása során jogszabálysértés, mulasztás vagy a rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt nem a jogszerzésnek megfelelő összegű nyugdíjat ál-lapítottak meg, akkor azt az újra megállapítás keretében változtassák meg.

Újra megállapításra sor kerülhet a nyugdíjas kérelmére, vagy jogszabálysértés észlelése esetén hivatalból induló eljárás keretében is. Ha a nyugdíjbiztosítási igaz-gatási szerv tudomására jut a korábbi jogszabálysértés vagy mulasztás, akkor köteles megvizsgálni, hogy újra megállapítással orvosolhatja-e a hibát. A jogszabálysértő határozat felülvizsgálatára, illetve orvoslására irányuló kérelmet időbeli korlátozás és minden alaki kötöttség nélkül elő lehet terjeszteni, a tartalma szerint ide sorolható beadványt a nyugdíjbiztosítási szervek minden esetben újra megállapításra irányuló kérelemnek tekintik. Ilyen jellegű kérelemmel akár több ízben is lehet élni, termé-szetesen az Ákr. ismételt kérelmekre vonatkozó korlátozása mellett.

Az újra megállapítási eljárás gyakorlatilag az eredeti, az ellátás megállapítására előterjesztett igény elbírálására irányuló eljárás megismétlését, és az igény új hatá-rozattal történő elbírálását jelenti. Ennek során azokat a jogszabályokat kell alkal-mazni, amelyek alkalmazásával a nyugdíj eredeti kezdő időpontjában kellett a nyugdíjakat megállapítani. Ezzel az a szabályozás célja, hogy olyan helyzet álljon elő az újra megállapítás következtében, mintha az eredeti igény alapján került volna megállapításra a jogszerűen járó ellátás. Az újra megállapítás az ellátás összegére nézve eredményezhet pozitív vagy negatív irányú változást is, a jogosult szempont-jából lehet egyéb tekintetben is kedvező vagy hátrányos.

Az újra megállapító döntést határozatban kell kiadni, és ellene olyan jogorvos-lati lehetőséggel élhet az ügyfél, mint amit az azonos időpontban kiadásra kerülő megállapító döntések ellen lehet igénybe venni. Eljárásjogi szempontból ugyanis nem a múltbeli, hanem az újra megállapítás idején folyamatban lévő hatósági el-járásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Az ellátás iránti igényt jogszabálysértő módon elutasító döntés reparálása is az újra megállapítás szabályai szerint történik. Tehát az ügyfél kérelmére, vagy a hiba hivatalból történő észlelése esetén a jogszabálysértő elutasító határozat helyett – ha

az elutasítást a bíróság nem vizsgálta felül – az ellátást az eredeti igénybejelentés-nek megfelelően kell megállapítani. Az ellátást az eredeti kérelemben megjelölt időponttól kell megállapítani, az addig az időpontig bekövetkezett nyugdíjbiztosítá-si jogszerzés (szolgálati idő, járulékalapot képező keresetek) figyelembevételével, és a megállapításra kerülő jogosultság kezdő időpontjában alkalmazandó számítási szabályok szerint. Az ellátás visszamenőleg járó összegét is ki kell utalni a jogo-sult részére, de legfeljebb csak a jogszabálysértés megállapításától számított öt évre visszamenőleg.

A jogosultat késedelmi kamat is megilleti a nyugdíjszervek jogszabálysértése következtében késedelemmel kiutalt nyugellátási összeg után. A késedelmi kamat a felszámítás időpontjában alkalmazott jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része naptári napokra számítva. Hasonló módon kell eljárni azokban az ügyekben is, amikor a jogszabálysértés következtében az ellátás folyósítása nem valósult meg.

Amennyiben a jogszabálysértő megállapításért a foglalkoztató, a nyugdíj megálla-pításához szükséges adatok közlésére köteles más személy vagy szervezet, vagy a jogosultság megállapítása során közreműködő egyéb szerv – elsősorban a megvál-tozott munkaképességet szakhatóságként elbíráló kormányhivatal – a felelős, ak-kor a késedelmi kamat megtérítésére a foglalkoztató, vagy az érintett szerv köteles.

A késedelmi kamat összegét a folyósító szerv számolja ki, és utalja át a jogosult ré-szére. A kiutalt késedelmi kamatnak a Nyugdíjbiztosítási Alap javára történő megté-rítését az ellátást megállapító szerv határozattal írja elő a kamat kifizetéséért felelős szerv vagy személy számára. Abban az esetben, ha a felelősség a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, a foglalkoztatót, illetve egyéb szervet vagy személyt is terheli, akkor a késedelmi kamatot a közrehatásuk arányában kötelesek megfizetni. Ha a közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor kiutalt kamatot egyenlő arányban kell a felelősök között megosztani, és a megtérítését előírni.

Szintén az újra megállapítás szabályai szerint kell eljárni azokban az esetekben, amikor jogszabálysértés következtében rövidebb szolgálati idő, alacsonyabb össze-gű nyugellátás kerül megállapításra, vagy egyéb okból kedvezőtlenebb döntés szü-letett, mint ami a jogosultat a jogszerzése vagy a kérelme alapján megillette volna, és a korábbi határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta felül. Jogszabály-sértésnek kell tekinteni, ha az eredeti igény elbírálása során valamely jogszabályi rendelkezést tévesen értelmeztek vagy az alkalmazását mellőzték. Ugyanígy meg-alapozza a jogszabálysértést, ha a tényállás tisztázása, a biztosítási jogviszonyok adatainak teljes összegyűjtése és társadalombiztosítási szempontú értékelése nem volt megfelelő, a bizonyítás hiányos volt, a bizonyítékok értékelése iratellenes vagy okszerűtlen volt, illetve ha a nyugdíjmegállapító szerv a bizonyítási eljárás lefolyta-tása során a hatósági eljárás általános szabályainak, illetve a nyugdíjbiztosítási ága-zati rendelkezéseknek a megsértésével, figyelmen kívül hagyásával járt el. A jog-szabálysértő döntés felülvizsgálatát időbeli korlátozás nélkül kérheti a jogosult, de

ha ez nem a jogosult kérelme alapján jut a megállapító szerv tudomására, akkor szintén időbeli korlátozás nélkül, hivatalból is el kell végezni az újra megállapítást.

A helyes összegű nyugdíj kiszámítását ebben az esetben is az ellátás kezdő idő-pontjában alkalmazandó számítási szabályok alapján kell elvégezni. Az újra meg-állapító határozat az igényérvényesítés időpontjának a figyelembevételével, a kezdő időponttól járó havi ellátási összeget tartalmazza. Ennek a döntésnek a végrehajtása során a Nyufig csak a különbözet visszamenőleges kiutalásáról intézkedik, legfel-jebb öt évre visszamenőleg, beleértve a különbözetre eső időközi emeléseket is. Az utólag kifizetésre kerülő különbözet összege után a késedelmi kamat kiutalásáról is hivatalból kell intézkedni. Természetesen az újra megállapítást abban az esetben is el kell végezni, ha a jogszabálysértő megállapító határozat kiadására öt éven túl került sor, de ilyenkor is csak a jogszabálysértés következtében öt éven belül ki nem utalt összeg illeti meg a jogosultat.

A nyugdíjas számára hátrányos eredménnyel járó újra megállapítás alkalmazá-sa nem korlátlanul gyakorolható. A jogszabálysértő módon magaalkalmazá-sabb összegben, vagy egyébként a jogszerűnél előnyösebben megállapított nyugellátásnak alacso-nyabb összegben vagy hátrányosabban történő újra megállapítására csak egy alkalommal van lehetőség, és csak a jogszabálysértő határozat véglegessé válásától számított öt éven belül. Ha tehát öt éven túl jut a megállapító szerv tudomására a jogszabálysértés, akkor már nem alkalmazható az újra megállapítás.

Ha az igénylő felróható magatartása következtében jogszabálysértő módon ke-rül elismerésre szolgálati idő, jogosultsági idő, illetve a nyugdíj összegének alakulá-sát befolyásoló egyéb tényező, akkor az újra megállapítás során az alacsonyabb ösz-szegű ellátást az eredeti megállapítás időpontjára visszamenőleg kell megállapítani, és a jogosulatlanul felvett különbözetet a nyugdíjasnak vissza kell fizetnie. Abban az esetben, ha a jogszabálysértő módon magasabb összegű ellátás megállapítása a foglalkoztató téves adatszolgáltatására, a megállapító szerv téves jogértelmezésére, vagy mulasztására vezethető vissza, akkor az újra megállapítás az elvégzését meg-előző időre kiutalt ellátási összeget nem érinti, csak az újra megállapításról szóló határozat keltét követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani a jog-szerűen járó alacsonyabb összeget. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a nyugellátást vissza kell vonni, mert öt éven belül kiderült, hogy a nyugellátásra nem volt jogosult az igénylő.

1. A folyósítás általános szabályai ……… 164 2. Szüneteltetés ……… 168 3. Bejelentési kötelezettség ……… 168 4. A folyósítási adatok egyeztetése ……… 170

1. A folyósítás általános szabályai

A Tny.-nek és a TnyR.-nek a nyugellátások folyósítására vonatkozó szabályait a nyugellátásnak nem minősülő ellátások esetében is alkalmazni kell, ha az ellátást szabályozó jogszabály így rendelkezik, és az ellátások folyósítása a Nyufig feladat-körébe tartozik. A Nyufig folyósítási tevékenysége gyakorlatilag az ellátást meg-állapító hatósági döntés végrehajtását jelenti, ezen túl azonban vannak a folyósítási tevékenységhez kapcsolódó önálló hatósági ügyek is, például az évenkénti emelé-sek, egyes jogosultsági feltételeknek a folyósítás tartama alatti vizsgálata (a tanul-mányok folytatása, az egészségkárosodás véleményeztetése stb.), az ellátások szü-neteltetése, megszüntetése és a külföldön élők adatainak évenkénti egyeztetése.

A Nyufig az ellátásban részesülők adatait egy – kilenc számjegyből álló – azono-sító, az úgynevezett folyósítási törzsszám segítségével tartja nyilván. A törzsszám-ról a folyósítás megkezdésekor minden érintett személy kap egy igazolást. A Nyufig minden döntésén, illetve az ellátásban részesülő számára írt minden levelén, külde-ményén feltünteti ezt az azonosító számot. Hasonló módon a nyugdíjasnak is erre a számra kell hivatkoznia a nyugdíj folyósítását érintő érdeklődése, bejelentése vagy bármely ügyintézése során.

Az ellátások utalása mindig havonta, az esedékesség hónapjában (tárgyhó-napban) történik, emiatt a Nyufig az utaláshoz szükséges számfejtési feladatokról már az előző hónapban gondoskodik. Ezért előfordulhat néhány esetben túlfizetés, amikor a folyósítás megszüntetését érintő tény olyan időpontban jut a Nyufig tudo-mására, amikor a következő havi ellátási összeg számfejtése, illetve az utaláshoz szükséges intézkedések már megtörténtek.

Az utalások csak a magyar törvényes fizetőeszközben, vagyis forintban tör-ténnek.

A nyugellátást a nyugdíjas rendelkezése szerint kell folyósítani postai úton (készpénzes kézbesítéssel) vagy bankszámlára utalással. Az erre vonatkozó adatokat már az ellátás igénylésére szolgáló nyomtatványon fel kell tüntetnie az

igénylőnek, de minden kötöttség nélkül, a jogosulttól vagy képviselőjétől származó írásbeli nyilatkozattal bármikor meg lehet változtatni a folyósításra vonatkozó ren-delkezést. Postai kézbesítés esetén lehet kérni a lakóhelyre vagy a tartózkodási hely-re, vagy ezektől eltérő, úgynevezett folyósítási címre történő utalást. Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor az adott hónapon belüli kézbesítés időpontját a posta határozza meg előre: ez az úgynevezett postai kifizetési naptárban meghatározott nap, amikor a nyugdíjas számára a postás havonta kiviszi a nyugdíjat. A kézbesíté-si naptárat a Magyar Posta Zrt. alakítja ki és juttatja el az érintettekhez a tárgyévet megelőzően.

Postai kézbesítés helyett az érintett kérheti az ellátásának az általa megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára való utalását is.

A nyugdíjasnak vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga kell, hogy legyen a pénzintézeti számla felett. Ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor minden hónap 12-én, ha pedig ez nem munkanapra esik, akkor az azt megelőző munkanapon kerül jóváírásra a számlán az ellátás összege. December hó-napban az ünnepekre való tekintettel az utalás eltérő, korábbi időpontban történik.

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek árvaellátását a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermek vagyonának kezelésére a gyámhatóság által feljogosított személy által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétbe vagy fizeté-si számlára történő utalással kell teljesíteni.

Ha a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, ak-kor a nyugdíja folyósítható a büntetés-végrehajtási intézethez, vagy megjelölt pénz-forgalmi szolgáltatónál vezetett számlára, de lehetőség van arra is, hogy az ellátás felvételére a jogosult meghatalmazzon valakit. Ha a jogosult nem él e lehetőségek egyikével sem, akkor a szabadlábra helyezést követően, utólag kell kiutalni a szá-mára a fogva tartás időtartama alatt nem folyósított ellátási összeget.

Belföldi folyósítás esetén az utalás költségei a folyósító szervet terhelik. A tár-sadalombiztosítási nyugellátások azonban nem csak Magyarország területén élő nyugdíjasok számára folyósíthatók. A külföldön élő nyugdíjasok az ellátás postai küldeményként való utalását nem kérhetik, de rendelkezhetnek arról, hogy a folyó-sítás belföldi meghatalmazottjuk részére történjen. EGT-államban élő nyugdíjasok esetében az ellátás az érintett rendelkezése szerint bármely EGT-államban mű-ködő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára folyósítható, szin-tén a Nyufig költségére. Ha a jogosult olyan országban él, amely Magyarország-gal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött, akkor nincs akadálya annak sem, hogy ebben az országban működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalja az ellátás összegét a Nyufig, az utalás költségeit azonban az ellá-tásra jogosultnak kell viselnie. Ezekben az esetekben a külföldi számlára utalást a folyósító szervtől kell kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzintézet pontos nevét és címét, számlaszámát, valamint annak a fizetési számlának a

nem-zetközi pénzforgalomban alkalmazandó számát (IBAN-kód, SWIFT-kód), amelyre a külföldi utalást kérik.

Ha a nyugdíjas olyan országban él, amely nem EGT-állam, és nem kötött Ma-gyarországgal szociális biztonsági egyezményt, akkor a lakóhely szerinti országba történő utaláshoz szükséges intézkedéseket a jogosultnak kell megtennie a külföldre utalást végző magyarországi pénzintézetnél. Ezekben az esetekben is a nyugdíjasra hárulnak a külföldre történő utalás költségei. Elsősorban emiatt van jelentősége an-nak, hogy a bármely külföldi országban élő jogosultak a havonkénti utalástól eltérő gyakoriságú folyósítást is kérhetnek, amennyiben a nyugellátás összege nem ha-ladja meg a nyugdíjminimum összegét. Az alacsony összegű nyugdíj esetében te-hát az utalási költségek racionalizálása érdekében a Nyufigtól lehet kérni az ellátás negyedévenkénti, félévenkénti vagy évenkénti utólagos utalását is.

Előfordulhat, hogy a kiutalt ellátás a folyósító szerv ügykörén kívül eső ok-ból visszaérkezik a megadott folyósítási címről vagy pénzintézeti számláról. Ilyen esetekben a Nyufignak a rendelkezésére álló adatok alapján meg kell kísérelnie a jogosult felkutatását a folyósításhoz szükséges új adatok beszerzése érdekében.

Amennyiben az erre irányuló intézkedések nem járnak eredménnyel, mert például a jogosult ismeretlen helyen tartózkodik, és nem rendelkezett a folyósítás módjára vonatkozóan, akkor a folyósítást meg kell szüntetni. A nyugdíjas későbbi jelentke-zését, illetve a folyósításhoz szükséges adatok bejelentését követően – amennyiben a jogosultság változatlanul fennáll – az ellátás ismételten folyósításra kerül az idő-közi emelésekkel növelt összegben. A fel nem vett ellátást legfeljebb öt évre vissza-menőlegesen lehet folyósítani.

A feladatkörébe tartozó ellátások tekintetében a Nyufig a hatósági döntés vég-rehajtását végzi el a megállapító, illetve a megszüntető határozatok esetében is.

A nyugdíj-megállapító szervek az ellátásra való jogosultságot érintő határozataikat – a döntés véglegessé válása előtt – már továbbítják a folyósító szervnek. A meg-állapított nyugdíj folyósítása nemcsak a véglegessé vált határozat alapján kezdődik meg, hanem azonnal megindul. A Nyufig a még véglegessé nem vált, ellátást meg-szüntető határozatok esetén az ellátás folyósításának, az ellátás összegét lecsökken-tő határozatok esetén pedig a különbözet folyósításának a felfüggesztéséről intézke-dik mindaddig, amíg a döntés véglegessé nem válik, tehát a határozat végrehajtható nem lesz.

Az ellátások folyósítását a Nyufig a megállapító szervek határozatainak a be-érkezését, illetve elektronikus adattovábbítás esetén a határozatok folyósításhoz szükséges adattartalmának a beérkezését követően 13 napon belül kezdi meg, amely során megteszi a szükséges intézkedéseket az ellátásnak a következő hónap-tól történő rendszeres folyósítása érdekében, és azonnali utalásként gondoskodik a visszamenőleges, az intézkedését megelőző időre járó nyugdíjösszeg kiutalásáról.

Nyugdíjügyekben a Nyufig általában elektronikus úton kapja meg a határozatok

adatait, a határozat közléséhez csak nemzetközi és fegyveres nyugdíjügyekben van kötve a folyósítás, és ezekben az esetekben is csak a szükséges informatikai fej-lesztések befejezéséig. A Nyufig az egyes ellátásokat a megszűnésükig folyósítja, amelynek legkésőbbi időpontja a jogosult halálának napját magában foglaló hónap utolsó napja.

A Nyufig az ellátást megállapító határozat beérkezését követően a jogosult és a megállapított ellátás adatait nyilvántartásba veszi, és az ellátást folyósítási törzs-számmal látja el. A határozat alapján ki kell számítani a visszamenőleg járó összeget és a jövőre nézve utalható ellátás összegét is. A nyugdíj-megállapító határozatok ugyanis csak a nyugdíjast az ellátásra való jogosultság kezdő időpontjában meg-illető havi összeget tartalmazzák: ha ezt az összeget időközben az évenkénti eme-léssel is növelni kell, vagy a visszamenőleg járó ellátás összegét késedelmi kamattal együtt kell utalni, ezekről a számításokról is a folyósítást megelőzően kell intézked-ni. Szükség esetén beszámítást is alkalmazni kell, vagyis a visszamenőlegesen járó összeget csökkenteni kell az ugyanazon időtartamra kiutalt más ellátás összegé-vel, ha egyidejűleg a két ellátás a nyugdíjast nem illette volna meg. Így kell eljárni nyugdíjelőleg folyósítása esetén is, ugyanis a nyugdíj megállapítását megelőzően havonta kiutalt előleg összegét a visszamenőleges időre járó nyugdíj összegébe be kell számítani, és csak a különbözetet lehet kiutalni. A nyugdíj folyósításának meg-kezdésekor a nyugdíjas számára kiállítják és megküldik a folyósított ellátás törzs-számáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolás), továbbá a folyósítás megindításáig már esedékessé vált és egy összegben kiutalt ellátásról, és az abból történt esetleges levonásokról szóló elszámolást. Ezen túlmenően minden jogosult részletes írásos tájékoztatást kap a bejelentési kötelezettségeiről, illetve az ellátásban részesülésre vonatkozó fontosabb tudnivalókról. Az utazási kedvezmények igénybevételéhez az

„Ellátottak utazási utalványa” elnevezésű okiratot⁵⁸ a Nyufig a folyósítás megkez-désekor, továbbá minden év március 31-éig eljuttatja azon jogosultak részére, akik az év április 1-jéig a 65. életévüket nem töltötték be. Szintén évente, hivatalból a Nyufig személyre szóló kimutatásokat is készít a kifizetett összegről és a nyugdíj-emelés végrehajtásáról, és ezeket minden év januárjában megküldi az ellátásban részesülőknek.

A Nyufigot bejelentési kötelezettség is terheli az általa folyósított ellátásban részesülő személyeket illetően. Annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás szol-gáltatásaiban részesülhessenek mindazok, akiket a folyósított ellátás címén ilyen jog megillet, a Nyufig bejelentést tesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. A bejelentést legkésőbb az ellátás folyósításának megkezdését, illetve megszüntetését követő napon kell megtenni.

58 A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. §.

A bejelentési kötelezettségen kívül a Nyufig feladata az is, hogy a nyugdíjjá-rulék-alapot képező ellátások összegéből (ilyen például a megváltozott munkaké-pességű személyek rehabilitációs ellátása) havonta levonja, és az adóhatóságnak megfizesse a nyugdíjjárulék összegét, és erről bevallást teljesítsen. A Nyufig ezen felül a jogosult felhatalmazása alapján a vasutas nyugdíjigazgatás szerveitől átvett nyugdíjakból levonhatja a különböző vasutas önsegélyező egyesületek tagdíját.

A végrehajtás során elrendelt letiltások is érintik a folyósításhoz kapcsolódó tevékenységeket. A nyugellátások és a letiltás alá vonható egyéb pénzellátások ese-tében a folyósító szerv feladata a bíróság letiltó végzése alapján a tartozás és költ-ségeinek havonkénti levonása, a letiltást kérő számára való átutalása, valamint az

A végrehajtás során elrendelt letiltások is érintik a folyósításhoz kapcsolódó tevékenységeket. A nyugellátások és a letiltás alá vonható egyéb pénzellátások ese-tében a folyósító szerv feladata a bíróság letiltó végzése alapján a tartozás és költ-ségeinek havonkénti levonása, a letiltást kérő számára való átutalása, valamint az