• Nem Talált Eredményt

Környezeti tényezők

In document Környezeti auditálás (Pldal 150-158)

3. A környezetközpontú irányítási rendszer elemei

3.1. Általános irányelv

3.3.1. Környezeti tényezők

A szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak azokat az elemeit, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel, környezeti tényezőknek nevezzük. Környezeti tényezők például a kibocsátás, az emisszió, az anyagok fogyasztása vagy újrafelhasználása, zaj kibocsátása.

A környezetben részben vagy egészben a környezeti tényezők miatt bekövetkezett, akár kedvező, akár kedvezőtlen változásokat környezeti hatásoknak hívják. Kedvezőtlen környezeti hatások például a légszennyezés, globális felmelegedés, savas eső vagy a természeti erőforrások kimerítése. Kedvező hatások például a talaj vagy a víz minőségének javítása. A környezeti tényező és környezeti hatás között ok-okozati kapcsolat van.

Gyakorlati példák

Környezeti tényezők a B Kft.-nél

• A vizsgált közvetlen tényezők:

• Szag, por, gáz és gőz kibocsátása a levegőbe

• Szennyvíz keletkezése

• Szilárd és egyéb hulladékok, különösen a veszélyes hulladékok

• Zaj, rezgés, vizuális tényezők

• Vegyi anyagok tárolása, kiömlése

• Természeti források használata

irányítási rendszer kiépítésére

• Alapanyagok, csomagoló anyagok használata

• A környezeti tényezők értékelése

12.3. ábra - 49. ábra: A jelentős környezeti tényezők kiválasztásának sémája

A kockázat elemzés

A vállalat a táblázatokban szereplő szempontokat veszi figyelembe a környezeti hatások értékelésénél.

Valószínűség:

12.2. táblázat - 17. táblázat: A valószínűség besorolása:

Súlyosság

irányítási rendszer kiépítésére

Jelentős tényezők meghatározása

A jelentős környezeti hatással járó tényezők meghatározása azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen kilehessen jelölni a célokat és el lehessen osztani az erőforrásokat.

A jelentős tényezők kritériumai:

• Jogszabályi követelményektől való eltérés megállapítható vagy veszélye áll fenn,

• Jelentős környezeti hatással jár

• A vállalati stratégia elvei teszik indokolttá Eredmény értékelése:

X = (gyakoriság * mennyiség)normál működés

Y = (valószínűség * mennyiség)normálistól eltérő működés Z = környezeti hatás súlyossága

Mérőszám = (X+ Y) * Z

Ha a kockázat mérőszáma > 15, akkor a környezeti tényező jelentős. A jelentős környezeti hatások felsorolásának módját a melléklet tartalmazza.

A jelentős környezeti tényezők listája, valamint a Környezeti hatásfelmérő lapok a vállalat számítógépes hálózatán, mindenki számára hozzáférhetőek.

A vállalat tevékenységének környezeti hatásairól a környezetvédelmi megbízott minden dolgozót oktatásban részesít.

Környezeti tényezők az A Kft.-nél:

A vállalat környezeti hatásainak feltárása a környezetvédelmet érintő területek és tevékenységek ismeretéből, illetve ezek lehetséges vagy valós környezetre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatásainak megállapításából áll. A környezeti hatások felmérését a KIR bevezetésével egyidejűleg a gyáregység esetében elvégezték.

12.4. táblázat - 19. táblázat. A Kft. környezeti hatásainak osztályozása

irányítási rendszer kiépítésére

Környezeti tényezők a C Kft-nél

A szempontok értékelése egységes pontozásos módszer alapján történik, melynél figyelembe kell venni:

• Az előfordulás gyakoriságát (E): 1-10pont (1: nagyon valószínűtlen)

• Az esetek súlyosságát (S): 1-10pont (1: lényegtelen következmény)

• Az észlelés nyilvánosságát (É): 1-10pint (1: jól érzékelhető környezeti hatás) Kockázati tényező értéke: E*S*É

A kockázati tényezők értékeit sorrendbe állítják, és ez alapján állítják össze a jelentős környezeti hatások listáját, amelyet évente legalább egyszer áttekintenek, és szükség esetén módosítanak. Azokat a környezeti hatásokat, amelyeknél nemmegfelelőséget találtak, a kockázati tényező értékétől függetlenül fel kell venni a listába.

Jelentőségük szerint csökkenő sorrendben:

irányítási rendszer kiépítésére

3. Korongozó elszívásánál nem toxikus por kibocsátásából eredő levegőszennyezés, 4. Fenntartási üzemnél savas víz kibocsátása a csapadékelvezető csatornába

5. Dekorégető kemencéknél füstgáz és nehézfémek (ólom) kibocsátása által okozott levegőszennyezés 6. Zsengélésnél, mázolásnál keletkező szilárd ipari hulladék hatása

7. Mázas égetett selejt porcelán mint szilárd ipari hulladék hatása

8. Folyékony ipari hulladék (massza, máz, gipsz) által okozott talajszennyezés,

9. Festőműhelyek légelszívásánál terpentin és nehézfémek (ólom) által okozott légszennyezés 10. Porcelánfestékekkel szennyezett és egyéb veszélyes hulladék,

11. Nagymértékű víz- és energiafelhasználás, 12. Gépkocsipark károsanyag-kibocsátásának hatása.

Egy egyetem környezeti tényezői:

A hatás jelentőségének meghatározása

A feltárt környezeti tényezők jellemzése 4 kritérium alapján történik:

• A hatás gyakorisága

• Jogi követelményeknek való megfelelés

• A külső – és belső elvárásoknak való megfelelés

• A környezetterhelés mértéke, amelyen belül 3 kategóriát különböztetünk meg:

• A levegőterhelés mértéke

• A keletkezett szennyvíz minősítése

• A keletkezett hulladék minősítése A hatás gyakorisága (a)

Ez a kritérium az emisszió bekövetkezésének gyakoriságát jellemzi.

12.5. táblázat - 20. táblázat: A hatás gyakoriság besorolása

Jogi követelményeknek való megfelelés (b)

Ez a kritérium arra a tevékenységre, technológiai folyamatra vonatkozik, amely az adott környezeti hatást előidézi.

irányítási rendszer kiépítésére

12.6. táblázat - 21. táblázat: A jogi megfelelés besorolása

A külső- és belső elvárásoknak való megfelelés (c)

Ezen kritérium alapján azt kívánjuk jellemezni, hogy milyen az adott környezeti tényező megítélése a tevékenységet végzők, a telephelyen dolgozó munkatársak, a lakosság és az érintettek körében.

12.7. táblázat - 22. táblázat: A „megítélés” kategóriái

A környezetterhelés mértéke (d)

A környezeti tényezőket három csoportba soroljuk az alapján, hogy milyen formában terhelik a környezetet.

Minden környezeti tényező csak egy alkategóriába tartózhat a 4. kategórián belül, tehát csak egy pontszámot kaphat. A három alkategória a következő:

d1 → Légszennyező anyagok d2 → Szennyvizek

d3 → Szilárd és egyéb hulladékok A levegőterhelés mértéke (d1)

Ebben a kategóriában a légszennyező anyagokat jellemezzük, valamint itt kerül kiértékelésre a zaj, mint környezeti tényező.

12.8. táblázat - 23. táblázat: A környezetterhelés besorolása levegőterhelés kategóriában

irányítási rendszer kiépítésére

A keletkezett szennyvíz minősítése (d2)

A keletkezett szennyvizeket összetételük, valamint elvezetésük módja szerint jellemezzük.

12.9. táblázat - 24. táblázat: A környezetterhelés besorolása szennyvíz minősítése kategóriában

A keletkezett hulladék minősítése (d3)

Ebben a kategóriában értékeljük a szilárd hulladékokat, valamint azokat az egyéb hulladékokat, amelyeket az előző két kategóriában nem tudtunk besorolni. A jellemzés a hulladékok összetétele alapján történik.

12.10. táblázat - 25. táblázat: A környezetterhelés besorolása a keletkezett hulladék

minősítésének kategóriájában

irányítási rendszer kiépítésére A jelentős hatást okozó tevékenységek meghatározása

Az értékelési táblázat „Pontozás” oszlopának kitöltése után egyértelműen meghatározhatóak a jelentős környezeti tényezők. Külön értékeljük a környezeti tényezőket üzemszerű, illetve havária esetén.

• Az üzemszerű működés kiértékelése során jelentős környezeti tényezőknek tekintjük azokat a környezeti tényezőket, amelyekre teljesül az alábbi megállapítások közül egy.

• Naponta történik emisszió (a=5), és

• A tevékenység nem felel meg a jogszabályban/belső szabályozásban előírt kötelezettségeknek (b=5), vagy

• Negatív visszajelzés érkezett a szervezeti egységen kívüli munkatársaktól, a lakosságtól és/vagy az érintettektől (c=3, c=5), vagy

• A környezetterhelés mértéke d=3 vagy d=5.

• A tevékenység nem felel meg a jogszabályban/belső szabályozásban előírt kötelezettségeknek (b=5).

• A környezeti tényező környezettterhelése jelentősnek mondható (d=3, vagy d=5).

• Nem rendelkezünk megfelelő információval az adott környezeti tényezőt illetően. (Ebben az esetben a környezeti tényező pontszámot nem kap, viszont jelentősnek minősül, s ezt az értékelési táblázatban fel kell tüntetni).

• Ahavária kiértékelése során az értékelési táblázat „Pontozás” oszlopának az a, b, c részeit üresen kell hagyni, és csak a környezetterhelés mértékét (d) pontozzuk. Jelentős környezeti tényezőknek tekintjük azokat aa környezeti tényezőket, amelyek környezetterhelése d=3, vagy d=5.

12.11. táblázat - 26. táblázat: Az egyetem tevékenységeiből eredő környezeti tényezői

irányítási rendszer kiépítésére

In document Környezeti auditálás (Pldal 150-158)