• Nem Talált Eredményt

Előzetes környezeti felmérés

In document Környezeti auditálás (Pldal 146-150)

3. A környezetközpontú irányítási rendszer elemei

3.1. Általános irányelv

3.1.3. Előzetes környezeti felmérés

Ez szolgáltatja a KIR alapját. A szervezetek gyakran nincsenek tisztában tevékenységeik, termékeik a környezetre gyakorolt hatásaival, sem pedig a környezetnek az ő tevékenységeikre és termékeikre gyakorolt hatásaival. Ez a tudás képezné viszont az alapját a környezetvédelmi programnak, ez teszi lehetővé a szervezet számára, hogy a legfontosabb témákra koncentráljon, aminek következtében valószínűleg létrejöhet egy mindenre kiterjedő és hatékony KIR. Előzetes környezeti felmérésre akkor van szükség, ha egy szervezet még nem rendelkezik KIR-rel, és egy felméréssel értékeli a környezet szempontjából elfoglalt helyzetét.

Meghatározza a gyenge pontokat és a problémás területeket azért, hogy megoldást találjon rájuk, illetve meghatározza az erősségeket és fejlesztési lehetőségeket a termékek és a piacok esetében.

A felmérés célja: számba venni a szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti tényezőit, és alapul venni ezeket KIR kiépítéshez.

A felmérés 4 fő területe:

• korábbi vészhelyzetek és balesetek kiértékelése

• jogszabályok és egyéb követelmények kikeresése

• környezeti tényezők megállapítása

• a KIR jelenlegi gyakorlatának és eljárásainak megvizsgálása.

Az előzetes környezetvédelmi felmérés 3 lépésből áll:

1. A felmérés előtt meg kell határozni a célokat és ütemtervet kell készíteni. Illetve témalistát kell készíteni a környezetvédelmi helyzetről és a szabályzásnak való megfelelésről.

2. A helyszín megtekintése, a létesítmények, folyamatok vizsgálata, a menedzsment folyamatok vizsgálata. A följegyzések és engedélyek áttekintése.

3. Az eredmények elemzése, kiértékelése, a kockázatokat fontossági sorrendbe helyezik. Az esetlegesen javításra szoruló területeket kijelölik.

12.1. ábra - 47. ábra: Az előzetes környezetvédelmi felmérés struktúrája (forrás:

UNEP/ICC/FIDIC KMR Oktatócsomag (1995))

irányítási rendszer kiépítésére

3.2. Környezeti politika

A környezeti politika egy szervezet által tett nyilatkozat, amely tartalmazza a szervezet általános környezeti teljesítményével kapcsolatos szervezeti alapelveket és szándékokat. Ezt a felső vezetés határozza meg.

Elkötelezett a folyamatos javítás és szennyezés-megelőzés iránt, a környezetvédelmi törvények, szabályok és egyéb követelmények betartása iránt. Keretet ad a környezeti célok és környezeti előirányzatok kitűzéséhez.

Meghatározza a tevékenység alapjait és útmutatást ad a célok és előirányzatok kitűzéséhez egy szervezet számára. Kijelöli a környezeti felelősség szintjét és a szervezettől megkövetelt teljesítményt, amelyhez hasonlítani fogják, majd megítélni a további tevékenységeket. A környezeti politikát dokumentálják, végrehajtják, karbantartják és közlik minden alkalmazottal. Hozzáférhető a nagyközönség számára.

A környezeti politika tevékenységre, szolgáltatásra, termékre vonatkozik, megadja a megcélzandó környezeti területet, tartalmazhat munkahelyi egészségügyre és biztonságra vonatkozó jellemzőket.

Az alábbiakban különböző vállalkozások környezeti politikája olvasható:

A Kft. környezeti politikája:

Az A Kft. üzemanyag adagoló pumpákat és rendszervezérlő eszközöket gyárt az autóiparnak. A cég figyelemmel kíséri, hogy a jó környezetvédelmi gyakorlat kölcsönös célja legyen az alkalmazottaknak minden szinten. Ezért a környezeti politika célja megfogalmazni, hogy a cég tevékenységeit teljes összhangban fejtse ki a rá vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, hogy törekedjen a tevékenységei által kifejtett környezeti hatások csökkentésére.

A környezet megóvására és a társadalommal való összhang megteremtése érdekében az A Kft. a Környezeti politikájában a következő irányelveket fogalmazza meg:

• A társadalommal való nyílt együttműködés kifejlesztése, különösen a cég tevékenységeinek környezeti kockázataira és ezeknek a minimalizálására való tekintettel.

• A környezeti szennyezés megelőzésének és a fenntartható fejlődés elvének a megvalósítása

• Az alkalmazottak tudatosságának fejlesztése oktatások során a környezet megóvása érdekében.

• A KIR időszakos felülvizsgálaténak biztosítása, a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása, célok és előirányzatok, környezeti programok megfogalmazása, megvalósítása és ellenőrzése által.

• A vállalat tevékenységeire vonatkozó környezetvédelmi jogszabályoknak és az egyéb alkalmazandó környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés folyamatos nyomon követése.

A rendszer alapját a környezeti hatások elemzése adja, melyen a tervezési folyamat alapul. Ennek részei a környezeti politika kialakítása, a hosszú és rövid távú célok meghatározása. A második lépés az így kialakított célok elérése, a végrehajtás, melyet az ellenőrzés, a környezeti teljesítmény értékelése követ. Az esetleges hiányosságok javítása a folyamat utolsó lépése, melyet követően az új tervek megfogalmazása következik.

B Kft. Környezetpolitikája:

A politika a vállalat életében kettős szerepet tölt be:

• „befelé” a munkatársak motiválását szolgálja, kijelöli a követni kívánt utat, alapot szolgáltat a konkrét célok és intézkedések meghatározásához, egyfajta „motorja” a rendszer működésének,

• „kifelé”, a külső érdekelt felek felé mutatja be a szervezet elkötelezettségét, a fejlesztés tervezett irányait.

A kritériumok, valamint a gyakorlat tapasztalatai alapján a „jó környezeti politika” ismérveit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

irányítási rendszer kiépítésére

• Ambiciózus, de reális

• A szervezet sajátosságait tükrözi

• Aktuális témákat érint

A veszprémi üzem környezetvédelmi politikája összhangban van az anyavállalat politikájával. A politika megfelel a támasztott kritériumoknak. Folyamatos frissítése, aktualizálása megtörténik. A dolgozók tisztában vannak tartalmával, oktatás tárgya és kifüggesztve megtalálható az üzem területén. A B Kft. Környezetvédelmi politikáját hűen tükrözi az elhivatottságot.

C porcelán gyár környezeti politikája Hulladékok mennyiségének csökkentése:

• A masszahulladékok mennyiségének pontosítása keletkezési helyenként, majd ezt követően a masszahulladék csökkentése évi 3%-kal.

• Gipszhulladék csökkentése (iszap, selejtes gipszforma) a hulladék mennyiségének pontosítása után.

• Zsengélt hulladék csökkentése évi 3%-kal, újrahasznosítási lehetősége.

• A festék- és aranyhulladékok és a festékkel, arannyal szennyezett hulladék évenkénti 3%-kal történő csökkentése.

• Magas tűzön égett cserép hulladékának évi 3%-kal való csökkentése

• Csomagolóanyagokból képződő hulladék mennyiségének csökkentése a hulladék mennyiségének pontosítása után

Az energia- és vízfelhasználás csökkentése:

• A fajlagos energiafogyasztás folyamatos figyelemmel kísérése és javaslat készítése a csökkentésre

• A keletkezett ipari szennyvíz és a kazánházban keletkező kazániszap összetételének maghatározása, újrahasznosítási lehetőségeinek megkeresése

Képződött hulladékok újrahasznosítása:

• Keletkezett hulladékok újrahasznosítási lehetőségének felkutatása

• A szelektív papírgyűjtés végleges formájának bevezetése Hatósági előírásoknak való megfelelés:

• Új veszélyes anyagok bejelentése

• Veszélyes hulladékok bejelentő lapok elküldése az illetékes hatóságnak

• A hulladéklerakó rendeltetésszerű használata

• Az ipari hulladék elhelyezésének végleges megoldása A D olajfinomító környezeti politikája:

Vízminőségvédelem:

Cél a finomító egész területén keletkező szennyvíz mennyiségének csökkentése illetve, minőségének javítása.

Ezt részben az üzemi technológia megváltoztatásával (pl. helyi olajfogók építése) részben pedig a szennyvíztisztítás hatásfokának növelésével (a tisztító telepek intenzifikálása, biológiai szennyvíztisztító üzemeltetése, a tisztításához használt vegyszerek megfelelő megválasztása) értjük el.

Talaj- és talajvízvédelem

irányítási rendszer kiépítésére

A talaj- és talajvízvédelmére egységes védekező rendszer épül ki, mely magában foglalja:

• A finomító területének határán létesülő összefüggő határvédelmet

• A talajvíz arámlásának lezárásat a vízzáró rétegbe befogott résfallal

• A feltorlódott szennyezett talajvíz kitermelését és tisztaságát

• A berendezések- elősorban a tárolótartályok – tömörségének, megbízható és tartós biztosítását

• A csatornarendszerek rendszeres tömörségi ellenőrzését és hibaelhárítását Hulladékgazdálkodás

A finomító a hulladékot szelektíven gyűjti, tárolja és azok döntő többségét előkezelés (darálás, centrifugálás) után saját égető-berendezésében, jól szabályozott módon ártalmatlanítja. A hulladék mennyiségének csökkentésére technológiai módosítások kerültek bevezetésre. A Dunai Finomító törekszik a hulladékok újrahasznosítására. A szerződéskötések során Dunai Finomító előnyben részesíti azon cégeket, melyek a termékük felhasználásával összefüggésben képződő hulladékok visszaszállítását vállalják.

Levegőtisztaság-védelem

A következő tevékenységekkel folyamatosan csökkentjük a légszennyező anyagok kibocsátását:

• Új, korszerű üzemek építése

• Technológiai módosítások a meglévő üzemekben

• Alacsony kéntartalmú fűtőolaj tüzelése a hőtermelő berendezésekben

Közúti és vasúti töltők szénhidrogén- visszanyerő rendszerek kialakítása a könnyű szénhidrogén tároló merevtetős tartályok belső úszótetővel való felszerelése

Egy egyetem környezeti politikája

Az Egyetem a környezeti politikában az alábbi kötelezettséget vállalja:

• Az Egyetem tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, gazdasági és műszaki szabályozó eszközök, törvényi előírások és egyéb követelmények folyamatos nyomon követése és betartására való törekedés, figyelembe véve az Európai Unióhoz való csatlakozásból adódó új követelményeket is.

• A környezet folyamatos javítása és a szennyezés megelőzése annak érdekében, hogy a környezetre gyakorolt hatások minimálisra csökkenjenek. A környezetszennyezést, környezetterhelést eredményező tevékenységek, eljárások környezetbarát megoldásokkal történő felváltása a gazdasági, technológiai lehetőségek figyelembe vételével.

• A keletkező hulladékok és az energiafelhasználás csökkentése, az egyéb környezeti hatások (sugárzás, zaj, rezgés, stb.) minimalizálása, az erőforrások optimális felhasználása, a fenntarthatóság javítása.

• Rendszeres és nyílt kommunikáció a hatóságokkal, a környezetvédelmi civil szervezetekkel és az egyéb érdekelt felekkel a környezet állapotának javítása céljából, valamint a partnerek segítése a környezetvédelmi problémáik megoldásában (környezetvédelmi kutatás, fejlesztés, tananyagok összeállítása, helyi tanfolyamok szervezése és megtartása stb.).

• Rendszeres felülvizsgálatok elvégzése és elvégeztetése a környezeti veszélyek, ártalmak, kockázatok időben történő felismerése céljából. A hibák, veszélyhelyzetek kiküszöbölése és elhárítása.

• Az összes egyetemi polgár oktatása a környezeti szemlélet javítására annak érdekében, hogy felismerjék és

irányítási rendszer kiépítésére

3.3. Tervezés

A tervezés tartalmazza a környezeti tényezők megkeresését és meghatározását, a rá vonatkozó jogszabályi követelményeket és a szervezet által vállalt egyéb követelményeket, célok és előirányzatok kitűzését és programok készítését.

12.2. ábra - 48. ábra: A tervezés lépései

In document Környezeti auditálás (Pldal 146-150)