A hatályos magyar jogban a környezeti kár fogalmát számos jogszabály használja,355 megállapíthatósága tekintetében ugyanakkor elsősorban a Kvt. rendelkezései irányadók. A törvény a fogalmak körében a környezeti kár helyett környezetkárosodásról, illetőleg környezetkárosításról beszél. Környezetkárosodás a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.356 Ez a fogalom megfelel az ELD fentebb ismertetett meghatározásának.
A definíció elemzéséhez újabb fogalmak feltárása szükséges. A Kvt. rendszerében környezet a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;357 környezeti elem a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői.358 A mérhető, jelentős kedvezőtlen változás meghatározása a gyakorlatban fog kijegecesedni, kulcsproblémaként a jelentősség kérdésével.
Természeténél fogva nyilvánvalóan jelentős a végleges, vagy visszafordíthatatlan okfolyamatot elindító változás, azonban a környezeti rendszerek bonyolultsága okán ezek soktényezős helyzetek, ahol egyetlen okot rendkívül nehéz meghatározni. A rendszerekben rejlő rugalmasság pedig sokszor ellensúlyozza a károkat, természetes regenerációt indítva, ami esetleg máshonnan von el erőforrásokat. Ezzel pedig már egy másik jogi fogalom, az okozatosság problémájába fordulunk, azaz egy adott jelenség, körülmény, magatartás és az azzal összefüggésben lévő hátrányos eredmény viszonylatában fennálló kapcsolat kérdésére.
354 CASSOTTA i.m. 32-33.
355 Például a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv.
356 Ktv. 4. § 13. pont. A környezetkárosítás a törvény meghatározása szerint az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Ktv. 4. § 12. pont
357 Ktv. 4. § 2. pont.
358 Ktv. 4. § 1. pont.
93
A Kvt. meghatározza a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást is: környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkciója.359 A természeti erőforrások által nyújtott egyéb szolgáltatások gondolata nem újkeletű, közgazdasági számítások szempontjaként már a környezetjog szélesebb körű megjelenése előtt felmerült.360 A természeti javak in situ, helyben való, nem kitermelhető hasznosítása számos lehetőséget lefed, a környezet, mint önérték, létezésének önmagában való értékéig azonban nem terjed. A környezeti elem nyújtotta szolgáltatás ennek megfelelően a környezet valamely gazdaságilag mérhető, értékelhető funkcióját jelentheti, mint például a rekreáció.361
A természeti erőforrások értékelésének összetevőit vizsgálva a környezeti elem nyújtotta szolgáltatás az erőforrás közvetlen és közvetett használatával összefüggő érték kategóriájába sorolható.362 A felosztás többi szegmense – így például a választási lehetőség értéke, az örökölhetőség – ebben a megfogalmazásban a definícióban nem szerepel.
A definiálással kapcsolatos gond az értelmezés körül adódik: a környezetvédelmi törvény meglehetősen bonyolult fogalmi rendszert épít ki, amikor a környezettel kapcsolatos tevékenységek lehetséges hatásai alapján differenciál, s külön kategóriákat képez. A jogi felelősséget a környezethasználóra363 telepíti, annak környezetkárosító vagy környezet veszélyeztető magatartása okán,364 ugyanakkor a felelősség fennállásához a környezethasználat eredményeként környezetkárosítást, vagy környezetveszélyeztető magatartást365 vár el.
A környezeti kár megállapítása a gyakorlatban a bírósági esetek áttekintésével történhet.
A felmerült ügyek változatos képet mutatnak a környezeti elemek, a károkozás módja, a kárt elszenvedő dolog alapján. A bírói gyakorlatban a környezetjogi szabályok alkalmazásával
359 Kvt. 4. § 14. pont
360 Mill 1948-ban már rámutatott arra, hogy a föld nemcsak annyit ér, amennyit kinyerhetünk belőle, hanem többet, mert olyan lehetőségeket is tartogat számunkra, mint például a természeti táj nyújtotta szépség élvezete stb. Idézi KEREKES SÁNDOR: A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest, 1998.
[http://mek.oszk.hu/01400/01452/html/]
361 A rekreációs haszonról lásd SZLÁVIK JÁNOS (2000): Környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment.
Budapest, Műegyetemi Kiadó, 2000. 94skk.
362 A természeti erőforrások teljes gazdasági értékének meghatározásáról lásd KEREKES (1998) i.m. A Teljes gazdasági érték két fő összetevője a személyes használattal összefüggő értékek és a használattól független értékek. A Használattal összefügg a közvetlen használat értéke (élelmiszer, biomassza, egészség, rekreáció), a közvetett használat értéke (ökológiai funkciók, árvízvédelem, viharvédelem) és a választási lehetőség értéke (biodiverzitás, védett élőlények). A nem használattal összefüggő értékek: a hagyomány, örökölhetőség (élőlények, irreverzibilis változások), illetve a létezés, mint önérték (élőlények, veszélyeztetett egyedek).
363 Ktv. 4. § 9. pont alapján környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; A környezetterhelés és a környezet igénybevétele szintén definiált fogalmak, további elemzésüket lásd később.
364 Ktv. 101. § (1) bekezdés
365 Ktv. 4. § 10. pont környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye, ami a 11. pont alapján tevékenységgel vagy mulasztással is előidézhető.
94
expressis verbis környezeti kárként elbírált ügyek száma az 1970-80-as években töredékes, ha tartalma alapján ilyen ügyről volt is szó. Az évezred fordulójától szaporodtak meg a kifejezetten ekként nevesített és megfelelő jogszabályi hivatkozások alapján elbírált ügyek száma, de továbbra is számos esetben előfordul implicit módon megállapított környezeti kár.366 A fogalmi rendszer bonyolultsága, valamint a környezetjog ismeretének és bevettségének hiánya mutatkozik meg abban is, hogy a környezeti kárként értékelt eredmények mellett a környezetveszélyeztető tevékenység megállapítására még ritkábban kerül sor, amiből arra következtethetünk, hogy míg a speciális kárfajta ismertsége emelkedik, addig a hozzá kapcsolódó felelősségi intézményeké nem olyan mértékben.
Az irányelv magyar jogba ültetéséről rendelkező367 törvény 2007-ben az ELD követelményeinek megfelelően átszabta fogalmi rendszerét. Az azt megelőző időszak fogalmi struktúrája érdemben nem változott, tartalmi tekintetben azonban átfogóbb definíciók kerültek a szövegbe. Míg korábban környezetkárosodásként értékelte a jogszabály a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változását, szennyezettségét, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértékét, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti,368 addig az irányelv átvételét követően a helyreállíthatóság, mint feltétel kikerült a szövegből – helyette a jelentős változás a mérce, ugyanakkor a környezet által nyújtott szolgáltatás romlását is egy lehetséges környezeti kárként értékeli. Ennek megfelelően meghatározza a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás fogalmát is, ami környezeti elemnek más környezeti elem vagy a társadalom (köz) érdekében ellátott funkcióját takarja,369 ami még mindig elég homályos, értelmezésének kérdése, kiterjesztése a gyakorlatban valósulhat meg.
A Kvt. 1995-ös elfogadásakor a fogalmi rendszer kidolgozása során előrelépésként, s a korábbi gyakorlattal való szakításként értékelte az indoklás azt a lépést, hogy már nem csak a káros szennyezést kell megakadályozni, visszaszorítani, hanem a határérték alatti szennyezések elleni fellépést is lehetővé teszi. Ez ugyan alapvetően nem helytálló, hiszen 1995 előtt is lehetséges volt például a polgári jog eszközeivel fellépni ezek ellen a környezeti hatások ellen, kétségtelen tény azonban, hogy a fogalmi kör szövegének változásán jól
366 A témáról lásd bővebben JENOVAI PETRA:Emberi környezet – polgári jogi felelősség. In: Acta conventus de iure civili tomus VIII. Szeged, Lectum, 2008. 54-56.
367 Az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007.
évi XXIX. törvény.
368 Kvt. 4. § k) pont – 2007. IV. 30. előtt.
369 Kvt. 4. § 14. pont
95
követhető a felelősség alakulása. Az 1976. évi környezetvédelmi törvényből hiányzó definitív rész, kis intenzitású alkalmazásának hatására nem került kimunkálásra a gyakorlatban sem, így a Kvt. kétség kívül előrelépést jelentett ebben a tekintetben. A szennyeződés – ártalom – károsodás esetén fennálló felelősség a gyakorlatban könnyen és gyakorta egyszerűsödött a pusztán határérték feletti szennyezés esetén fennálló felelősséggé, amely gyakorlattal valóban szakít a Kvt., ugyanakkor eredeti fogalmi rendszerében az is az engedélyköteles, határértéket meghaladó, avagy helyreállítást igénylő, vagy helyre nem állítható károsodást, illetve azzal fenyegetést jelentett. Ehhez képest a környezethasználat, illetve a környezetkárosodás fogalmának megváltozásával 2007 óta függetlenedett teljesen a környezeti kár, a felelősség kérdése a kár mértékétől, a károsodáshoz vezető tevékenység jellegétől, a hatósági engedélyek, határértékek meglététől és megtartásától.
A magyar jogban felmerült a környezeti kár fogalmának más definiálási helye, lehetősége a polgári jog kodifikációja során. Az első Szakértői Javaslat a környezeti kár fogalmát így fogalmazta meg: a környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán vagy egyébként okozott tényleges vagyoni kár és elmaradt haszon, továbbá a) a környezeti károkozás felszámolásával és a károkozást megelőző környezeti állapot helyreállításával kapcsolatban felmerült minden ésszerűen indokolt költség és kiadás, b) a környezeti állapot és minőség hátrányos megváltozásából eredő, illetve c) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő általános kár. Emellett sérelemként a kollektív személyiségi jogsértést is nevesíti – nem kárként, a sérelemdíj szabályai alá utalva sérelemként. 370 A javaslat indoklása szerint a kárfelelősségi tényállás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a hulladékgazdálkodásról szóló törvényeket kívánta összefoglalni, így a fogalom kialakítása során is ez történt, a természet védelméről szóló törvény egy rendelkezésével371 egészítve ki a Kvt. meghatározását, s fogalmazza át a polgári jog rendszerébe illeszkedően. A környezeti károkra vonatkozó rendelkezések azonban a munkák során elmaradtak, így sem a 2009-ben elfogadott és hatályba nem lépett, sem a 2013. évi Ptk.
nem tartalmazza.
A környezetjog területén az egyes fogalmak kidolgozása során általában problémát jelent annak technikai környezethez kötöttsége. Egy foglalom alkalmazhatóságának kritériuma
370 A Ptk. un. Vitatervezete, a Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyv Kötelmi jog Javaslat. 2006. december 31.
5:585. § [Környezeti kár és sérelem]
371 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 81. § (2) bekezdés e) pont kárként fogalmazza meg a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni károkat.
96
kellően pontos jellege, amit vagy a beleértendő elemek taxatív felsorolásával, vagy absztrakt körülírással érhetünk el. A környezetet érintő technológia állandó és gyorsuló ütemű fejlődése ellehetetleníti az első módszer alkalmazását, felsorolhatatlanná teszi a potenciálisan veszélyes tevékenységeket, védendő elemeket, negatív következményeket. Ugyanakkor jelentősen megnehezíti az absztraktív körülírás megvalósítását is, hiszen előre nem tudható, mi mindenre kívánjuk adott fogalmat a jövőben – akár igen közeli jövőben is – használni, kiterjeszteni.
A környezeti kár megállapításának emellett számos nehézsége lehet – hiszen egy részük nem azonnal, a kiváltó okot követően jelentkezik, s a köztes időben a beálló következmény mértéke változhat – az okozati összefüggések bizonyítása ezáltal megnehezül, ahogy előfordulhat az is, hogy a jelenben közvetlen hatással nem is bírnak, de a jövőre nézve komoly veszélyt jelentenek, lehet a szennyezés többkomponensű, ahol a károkozók köre kiterjedhet egyes természetes eredetű együtthatókra, illetve a károkozás eredete néha felkutathatatlan.372
A környezeti kár fogalmának meghatározása számos gyakorlati kérdés tarkítja. Környezeti kár-e például a víz- vagy levegőminőség romlás, hiszen annak változása természetes folyamat. Mi minősül egyáltalán minőségromlásnak ebben az esetben – kilégzéssel az ember széndioxidot juttat a levegőbe, ami üvegházhatású gáz, ad absurdum minden kilégzés környezeti kárt jelenthetne. Mennyiséghez köthető a kár? Évente egy felnőtt ember kb. 500 kilogrammnyi széndioxidot lélegzik ki, ehhez képest Magyarországon egy új autó átlagosan körülbelül évente 2132 kg széndioxidot bocsát ki.373Fenti számokból következően egy átlag alatt használt autó és egy átlag feletti „kibocsátású” személy környezeti terhelése igen közel eshet egymáshoz. Mi a helyzet akkor, ha a negatív következmény kialakulásához vezető első lépést más tette meg, ugyanakkor az még nem volt elégséges a negatív hatás kialakulásához, ezt követően azonban a kár már spontán folyamatok eredményeként, nem azonosítható okokból, vagy számos tevékenység kumulált hatásaként bekövetkezett. Kár-e ebben az esetben a határhelyzet létrehozása, negatív eredmény nélkül?
372 BRÜGGEMEIER, GERT: Enterprise Liability for Environmental Damage: German and European Law. In:
TEUBNER, GÜNTHER – FARMER, LINDSAY – MURPHY, DECLAN (eds.): Environmental Law and Ecological Responsibility. The Concept and Practice of Ecological Self-Organisation. Chichester, John Wiley and Son, 1994. 81-82.
373 A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014-ben készült vizsgálata alapján az országban futó autók átlagosan évente 16 400 kilométert tesznek meg. Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról [Hivatalos Lap L 140., 2009.6.5.] a széndioxid kibocsátás felső határértékét 130 g/km értékben határozza meg, amit 2020-ig 95 g/km-re kell csökkenteni. Utóbbi érték a 2014-es átlagos forgalom alapján 1558 kg éves terhelést jelentene.
97
A kárfogalom vizsgálata kapcsán a kár bekövetkezése határhelyzetekben is létrejöhet – az ökocídium,374 az atomkár mind egy-egy speciális területe a környezeti kár bekövetkezése lehetőségeinek. A környezet fogalmának meghatározásában az egyes elemeken túli lehetséges zónák, így a világűr, a tengerfenék vetnek fel további kérdéseket. A környezeti károk emberi jogi vetületeinek vizsgálata, a környezeti károk mint az egyes emberi jogok megsértésének formája szintén a jövőbeni vizsgálódások tárgya lehet. Jelen értekezés csupán részlegesen kíván adalékokkal szolgálni a terület megismeréséhez, így ezen kérdésekkel csupán említés szintjén foglalkozik.
Ugyancsak említés szintjén szólunk a környezeti károk közgazdasági értékelésének, megközelítésének kérdéséről, amelynek számos módszere, modellje és tétele ismert.375