A jogi irodalomban nincs egyetértés a környezet fogalmában, a rendkívül tág és a szűkítő értelmezés hívei között számos különböző állásponttal találkozhatunk. Tág, mindenre kiterjedő megközelítést támogató hozzáállást fogalmaz meg például egy helyütt Bándi Gyula, aki a környezet fogalmának lehető legtágabb értelmezése mellett – bizonyos szükséges szűkítéseket elfogadva – azzal érvel, nehogy az a környezettel kapcsolatos elképzeléseinket szűkítse.201 Ugyanezen szerző korábbi értelmezése még szűkebb értelmezést sugallt: eszerint a környezet fogalmáról jogi értelemben az ember szempontjából beszélhetünk, „így környezet alatt az embert körülvevő, számára játékterül szolgáló jelenségeket értjük”202, amibe beletartozik a természetes és mesterséges, ember alkotta környezet egyaránt. Míg azonban a természetes környezet véleménye szerint a maga egészében bennfoglaltatik a fogalomban, addig a mesterséges környezet nem, hiszen részben már más okból védelem alatt áll, részben pedig hatásának jelentősége is elenyésző. A mesterséges környezet elemei közül így azokat sorolja itt Bándi a környezet fogalmába, „amelyek hatása kifelé, az adott mesterséges környezeti elem részesein túli érintettek körére is kiterjed”.203 Ennek nyomán a mesterséges, ember alkotta környezet megítélése mindig adott objektumtól függ, a fogalom értelmezése pedig időben változó, méghozzá jobbára terjeszkedő módon, gondolván itt pl. a kulturális örökség védelmére.
Zoltán Ödön nem tartja elfogadhatónak az effajta tágító megfogalmazást, hiszen az
„minden védelmét jelentené, s e védelem jogi rendje az egész jogrendszerrel volna egyenlő”, ami „kihúzná a talajt a környezetvédelem külön fogalmának létjogosultsága alól, s elterelné a
200 Uo. 9.
201 BÁNDI GYULA: Környezetjog (4. kiadás) Budapest, Osiris, 2004. 10.
202 BÁNDI GYULA: A környezetvédelem jogi szabályozása. In: KERÉNYI ATTILA: Általános környezetvédelem.
Globális gondok, lehetséges megoldások. Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió, 1998. 307.
203 Uo. 307.
60
figyelmet […] a környezeti elemekről”.204 Ezzel szemben véleménye szerint a környezet alatt a védelem hatékonyságának fokozása, s a leglényegesebb dolgokra való koncentrálás érdekében csupán a természeti környezet alapvető elemeinek védelmét értsük.205 Leszögezi ugyanakkor, hogy nem feledkezhetünk meg arról, hogy az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően a természeti környezet ma már nagyrészt civilizált környezet, ebben áll többek között a környezetvédelem kompexitása. Fenti környezetfogalmat is tovább szűkíti azonban a szerző a környezet védelmének célja, az ésszerűség, a célszerűség és a józan mérlegelés alapján.206
Ugyancsak ellentmondani látszik Zoltán Ödön meglehetősen szűken vett környezetfogalmánakTrócsányi Lászlónak a munkahelyi környezet kérdésében, hiszen utóbbi nem csupán a munkahelyet, hanem a munkavédelmet, munkaegészségügyet is a környezet védelme körébe sorolja, lévén „a munkahely a környezet szerves része”207. Trócsányival egyetértve, sőt álláspontját szélesítve Márkus Ferenc a környezet büntetőjogi védelmének vizsgálata során a társadalmi környezet fogalmába ezen okból tulajdonképpen a környezet minden összetevőjét belesorolja, amelyben az ember társadalmi élete folyik, például a munka és lakás környezetét, s mindazon környezeti faktorokat, amelyek társadalmi és kulturális szükségleteinek kielégítésére szolgálnak.208 Egy másik büntetőjogász, Laczi Beáta ugyanakkor annyival tágabb fogalomhasználattal bír, hogy a környezet fogalmába a természet fogalmát, mint annak része, beleérti.209
Fenti szerzők mellett Kilényi Géza ugyancsak a környezet fogalmának túlterjeszkedése ellen emel szót, véleménye szerint az ilyen környezetvédelmi gigantomániás törekvés túlduzzasztaná és parttalanná tenné a környezetvédelmet.210Ennek megfelelően megkülönbözteti a környezet fogalmát attól függően, hogy mint interdiszciplináris kutatások
204 ZOLTÁN i. m. 35-36.
205 Uo. 38.
206 Ld. bővebben ZOLTÁN i. m. 40-41. Levegőszennyezés – gyárkémény cementpora vs. nagytakarítás közbeni porolás; vízvédelem – helyi vízmű vize vs. folyóba bocsátott vegyi anyaggal elszennyezés; talajromlás – a házikertben vagy nagy területeken; az állatvilág védelme – egy vadászható állat elejtése vs. védett állatok pusztítása.
207 TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Környezetvédelem, munkavédelem. In: TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ (szerk.): Környezetvédelem és jog. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. 221.
208 MÁRKUS FERENC: La protection pénale de l'environnement humain. In: SZABÓ IMRE – PÉTERI ZOLTÁN (szerk.): Comparative law: selected essays for the 10th International Congress of Comparative Law. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. 401-415.
209 LACZI BEÁTA (2004a): A környezet- és természet büntetőjogi védelmének nemzetközi és történeti vonatkozásai, a védelem jogszabályi alapjai. Magyar Jog 2004/4. 203-210.
210 KILÉNYI GÉZA: A környezetvédelmi jog elméleti alapjai. Budapest, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, 1979. 86.
61
tárgyköreként, avagy a jogi szabályozás tárgyaként beszélünk róla.211 Tamás András megkülönbözteti a társadalmilag meghatározott emberi környezetet – ami elsősorban a civilizált emberi környezet, valamint mindaz a natúra, vadon, amire az emberi tevékenység hatása kiterjed212–, és a környezetet, mint jogilag védett tárgyat. Utóbbi meghatározására a szűkebb értelmezést támogatja, a jogszabályokban fellelhető jogvédte tárgyakat tartja megfelelőnek: bár a környezet egységes, annak fő összetevői a föld, a vizek, a légköri levegő, az élővilág, a táj, a tengeri környezet s a települési környezet. 213
Bakács Tibor tollából több igen tág környezet-meghatározást is fellelhetünk: „A környezet a természetnek és a társadalomnak az a része, amelyben az életjelenségek lejátszódnak.”214,
„Környezet az élővilágot körülvevő abiotikus és biotikus tényezők összessége, amellyel az élő szervezet kapcsolatban és kölcsönhatásban van.”215, „Környezet maga a bioszféra, vagyis a földkéreg (litoszféra), a vízi élettér (hidroszféra) és a légkör (atmoszféra) azon része, amelyben élettevékenység lehetséges.”216. Bakács korábbi, Szentgyörgyi Rezsővel közös munkájában szintén a tág környezetfogalom mellett száll síkra, kiemelve a mikrokörnyezet, így például a munkahelyi környezet fontosságát a környezetfogalom kapcsán; ők külön felhívják a figyelmet arra, hogy a különböző tudományágak fogalomrendszerének azonosnak kellene lennie.217
A környezet fogalmának tág, saját bevallásuk szerint „legtágabb értelmű”
meghatározásával találkozunk a Fodor-Prugberger szerzőpárosnál is, ami szerint környezet az embert körülvevő természetes és az általa létesített művi világ, ami az ember és a társadalom életfeltételeire pozitív vagy negatív módon hatást gyakorol.218 Kiemelik, hogy az emberi környezet a jogszabályokban megjelenő szűkítés, amely szükségtelenül zárja ki a környezet elemeinek önmagukba, önmagukért való védelmét. Az általuk használt tág értelmezés alapján a környezet részeleme például a település-, épület- és műemlékvédelem is.219
211 Uo. 78.
212 TAMÁS ANDRÁS (szerk.): A környezetvédelem jogi kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. 18-19.
213 Uo. 40.
214 BAKÁCS TIBOR: Magyar környezetjog. Budapest, Springer Hungarica Kiadó, 1992. 11.
215 Uo. 11.
216 Uo. 11.
217 BAKÁCS TIBOR – SZENTGYÖRGYI REZSŐ: Környezet, jog, felelősség. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának monográfiái. VI. évfolyam 2. szám Veszprém, 1980. 16.
218 FODOR LÁSZLÓ – PRUGBERGER TAMÁS: A környezetjog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései. Budapest, Környezetgazdálkodási Intézet TOI Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat, 1996. 46-47.
219 Uo. 48.
62
Fodor László később is a környezet fogalmának korlátozhatatlansága mellett foglal állást,220 s a fogalom kiterjesztése mellett érvel, amelynek a következő szintjeit különbözteti meg a környezethez való jog tartalmának, értelmezési szintjeinek vizsgálata során.
- Egészséges környezet (szűk értelemben az ember élete és egészsége szempontjából megfelelő, káros hatásoktól mentes környezet),
- Biztonságos környezet (amelyben az ökológiai problémák nem fenyegetik az emberiség fennmaradását, az egyes emberek életét, békés egymás mellett élését és vagyonát),
- Zavartalan környezet (amely biztosítja a mentális egészséget, a pihenést és megújulást is),
- Esztétikus környezet (amely szolgálja az emberi személyiség kiteljesedését, önmegvalósítását),
- Harmonikus környezet (vagy ökológiailag kiegyensúlyozott környezet, amelyben biztosított a természet megújuló képessége, a fenntartható fejlődés),
- Kedvező környezet (amely változatos, s amelyben jó életkörülmények biztosítottak a természet javaihoz, mint közjavakhoz, a nemzeti vagyon részeihez való hozzáférésen keresztül), s végül az
- Emberhez méltó környezet (amely fentieket magában rejti, a társadalom mindenkori értékrendjének, emberképének megfelelően).221
A nemzetközi jogirodalom szintén küzd a környezet fogalmának meghatározásával, az egyes nemzeti definíciókon túl a nemzetközi jogi meghatározásig bezáróan. A környezet szűken vett és tág értelmezésével külföldi forrásokban is találkozunk. A nemzetközi jogi irodalom definiálási problémáját külön súlyosítja az a helyzet, hogy az egyes egyezmények különböző meghatározásokat alkalmaznak a környezetre. Ennek következtében egy szintetizált fogalommeghatározás kialakítása is nagy nehézségekbe ütközik.
Szűken vett környezetfogalmat használ például Daily, a környezetbe sorolva a növény- és állatfajokat, beleértve a mezőgazdaságot, az atmoszférát, az óceánokat, folyókat, tavakat, szárazföldi élőhelyeket és a természeti környezet azon részét, amelyik ökoszisztéma
220 FODOR LÁSZLÓ (2007): A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. Miskolci Jogi Szemle 2007/1. 17.
221 Uo. 18., Bándi Gyula nézeteinek továbbgondolásaként.
63
szolgáltatásokat nyújt.222 A környezet meghatározása Brans szerint a természeti erőforrások, beleértve az élő és élettelen erőforrásokat, úgyis mint talaj, az élőhelyek, halak, a vadvilág, levegő, víz, felszín alatti vizek és az ökoszisztéma, a kulturális örökség részét képező vagyontárgyak, a tájkép.223
A lehetséges megközelítések egyike a környezet fogalmának kategóriákra osztása, mégpedig a jogi szabályozás mentén. Rodgers ennek mentén a környezet fogalmát akként határozta meg, hogy a környezet természetes és emberi környezet, amely két kategóriába beletartozik egyrészről a föld, a víz és a levegő fizikai állapota (természetes környezet), másrészt az egészség, szociális, és egyéb ember alkotta feltétetek.224 Salter ezt a meghatározást bővítette tovább, amikor három lehetséges kategóriát állított fel, kiszélesítve a környezethez tartozó tényezők körét. A környezet fogalmába foglalta a természetes környezetet, amelybe az egyes környezeti elemeket, másodsorban az ember alkotta környezet, ahová a kulturális örökséget, harmadikként pedig az emberi környezet, ahová az élelmiszerek, termékek biztonságát, a szabadidő és a gazdaság kérdéseit (fogyasztóvédelem, ökocimke stb.) sorolta.225
A környezet fogalmának meghatározása Sandsnál szintén a környezet fogalmi körébe vonható tényezőkön keresztül történik. Négy lehetséges elemet említ: (i) a flóra, a fauna, a talaj a víz és az éghajlati tényezők; (ii) az anyagi javak, ideértve a régészeti és kulturális örökséget; (iii) a táj és annak rekreációs hatása; (iv) fenti tényezők közötti kölcsönhatások.226
Fentiekkel a teljeskörűség igénye nélkül csupán részlegesen, a kérdés jellegét és tipikus feloldásait kívántuk bemutatni a kérdést, az irodalomban felbukkannak ettől eltérő környezet-értelmezések is.227