A kár általános fogalmának meghatározása a következőképpen hangozhat: Mindazon negatív következmény, hátrány, amely valamely károsító esemény folytán bekövetkezett. A kár fogalma ugyan elsősorban a magánjog, jelesül a polgári jogi kártérítési felelősség sajátja, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban az egyéb jogágakat sem ebben a tekintetben, hiszen más felelősségi rendszerek is értékelik a kár meglétét vagy hiányát. A kár a szankció alkalmazásához szükséges jogilag releváns okok egyike. Bármely magatartás, tevékenység, vagy mulasztás kiválthatja, ami az adott felelősségi szabály alkalmazási köréhez mérten értékelésre kerül. Az azonban, hogy milyen jellegű, milyen mértékű károsodás szükséges a jogkövetkezmények alkalmazásához, milyen tevékenység vagy mulasztás hatására következik be a kár, ki, hogyan, mikor tanúsítja, tanúsíthatja ezt, milyen jogkövetkezmények lehetségesek s sok más részletkérdést az egyes felelősségi szabályok tartalmaznak.
A büntetőjogi szankció alkalmazásának feltétele a károsodáshoz vezető magatartás, elegendő azonban annak megkísérlése is, ha potenciálisan alkalmas a negatív eredmény kiváltására, nem szükségszerű tehát a kár beállta. A büntetőjog nem kívánja meg mindig a kár, a negatív hatás tényleges bekövetkezését, a bűncselekmények osztályozhatóak is e szempont mentén. A materiális bűncselekmény más néven eredménybűncselekmény, azaz a tényállásban leírt elkövetési magatartás csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha annak valamilyen további következménye, negatív eredménye is van. A magatartás önmagában nem elég a bűncselekmény megvalósulásához, kell még hozzá a kár is, mint eredmény. Az immateriális bűncselekményt ezzel szemben már valamely tiltott magatartás is megvalósítja, függetlenül attól, hogy annak van-e valamilyen további eredménye, következménye. A tényállás vizsgálatával ezek elkülöníthetők: a materiális bűncselekmények elkövetése csak a károsító eredmény bekövetkezése esetén állapítható meg, míg az immateriális
290 EÖRSI GYULA (1966): A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1966. 28.
78
bűncselekmények nem kívánják meg az eredmény bekövetkezését a befejezett cselekményhez.
Ezzel szemben a polgári jog eredményközpontú, a bekövetkezett kár s az azzal összefüggésben beállott, elsősorban vagyoni, másodsorban egyéb sérelmek váltanak ki jogkövetkezményeket. Ugyanakkor a polgári jog sem kívánja meg szükségszerűen a külvilág számára is felismerhető hátrány bizonyítását, néhol vélelmezi azt, így például a személyhez fűződő jogok sérelme esetén.291 S bár a károkozás általában jogellenes és tilos,292 s mint ilyen eleve negatív összefüggést feltételez, vannak azonban ez alól is kivételek,293 a kártalanítás jogintézményét előhívva.
Klasszikus felfogás szerint a károsító esemény, magatartás vagy mulasztás folyományaként bekövetkező változások, hatások lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek egyaránt, azonban ezek közül pusztán a negatív hatások alkotják a károk csoportját, a pozitív vagy semleges következményeket általában nem tartjuk kárnak. A kár beállhat valamely dologban vagy személyben egyaránt; amennyiben a károsító esemény negatív hatása természetes vagy jogi személyt érint, úgy személyi kárról beszélhetünk, amennyiben nem, úgy általában dologi kárról.
További osztályozási szempont lehet a bekövetkező károk jellege, azok vagyoni vagy épp ellenkezőleg, nem a vagyonban beálló mivolta. Az egyes jogsértések, károsító magatartások negatív eredménye okozhat közvetlenül anyagi hátrányt, ilyenkor beszélünk vagyoni kárról. A jogsértés által közvetlenül érintett jogtárgy jellege helyett az elhatárolás szempontja a jogsértés által előidézett visszahatás természete: ha ez vagyoni, a kár is vagyoni lesz.294 Az eszmei kár ehhez képest leggyakrabban testi fájdalomban, lelki szenvedésben jelentkezik. A személyiségben beálló kár, a testi, lelki értékek hátrányos megváltozása nem szükségszerűen észlelhető a külvilágban, ettől függetlenül alapot adhat jogkövetkezmények alkalmazására. A személyiségi jogok sérülése esetén is bekövetkezhet vagyoni kár, a károk jellegéből adódóan ugyanazon jogsértés esetén egyidejűleg több, akár különböző jogághoz tartozó felelősségi intézményt aktiválva.295
291 VÉKÁS LAJOS (2013): Sérelemdíj az új Polgári Törvénykönyvben. In: Juhász Zoltán (szerk.): Kárfelelősség és a reparáció lehetséges eszközei. Budapest, Az alapvető jogok biztosa és a Magyar Biztosítók Szövetsége, 2013.
13. 292 Ptk. 6:518. § A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
293 Ptk. 6:520. §
294 MARTON GÉZA: A polgári jogi felelősség. Triorg Kft. 1993. 122.
295 A felelősségi intézmények egyidejű alkalmazásának vannak azonban korlátai, mint a ne bis idem elve. A magyar Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése alapján „… senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai
79
Az eszmei, erkölcsi, nem vagyoni kár okozásáért, a fizikai vagy pszichikai bántalomért helytállni tartozik a károkozó, a sérelemdíj, a személyiségi jog megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények, illetve a büntetőjog, szabálysértési jog intézményei lehetővé teszik különböző szankciók alkalmazását. A károsodás ezen fajtája részben a jogsérelem tényéhez kötődő jogkövetkezményeket indukál, nem szükséges a kár jellegének, nagyságának, súlyának, bármely jellemzőjének bizonyítása.
A vagyoni károk tekintetében az in integrum restitutio, az eredeti állapot helyreállításának elve mentén vizsgálhatjuk a kár összetevőit. A károk egyes fajtái eleve nem helyreállíthatóak, így a cél annak elérése, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozzuk, mintha a káresemény be sem következett volna. Ennek következtében a kár jellemzői és a felmerült vagyoncsökkenés jellege alapján különböző kárfajtákat különböztethetünk meg. A vagyoni kár elemei a bekövetkező negatív hatásokhoz igazodva három nagy csoportba oszthatók.
A felmerült kár, damnum emergens a vagyonban beállott tényleges értékcsökkenés.
Értéke azzal az összeggel egyenlő, amelytől a károsult valamely dolog elpusztulása, megsérülése, megrongálódása elvesztése folytán elesik, valamint ide tartozik az az értékcsökkenés, amely a megrongálódott dologban a kijavítás ellenére fennmaradt. A tényleges kár körébe sorolható továbbá az az összeg, amelyet valaki kénytelen volt kifizetni, mint más személy magatartásáért felelős.
Az elmaradt jövedelem, haszon, más vagyoni előny (lucrum cessans) az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik be. Ebbe a kategóriába sorolható a vállalkozáson alapuló elmaradt haszon, a kieső munkából eredő jövedelem, elmaradó megtakarítás, az elmaradt tartás, a tulajdonból eredő haszon elmaradása.
A felmerült költségek és kiadások, egyéb indokolt költség a károsultat ért hátrányok kiküszöböléséhez szükséges kiadások. Míg a felmerült kár és az elmaradt haszon esetén a maga a jogsértés kiváltja a kárt, addig a költségek tekintetében ez áttétetes. A költségek felmerülésének oka a károkozás, maga a kiadás azonban utóbb, a károsult elhatározása
Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.” Szűkebb értelemben az elv azt is kizárja, hogy a bíróság ugyanazt a tényt, állapotot vagy körülményt kétszeresen értékeljen.
Ugyanezen elv megjelenik a szabálysértésekkel kapcsolatban: ha az elkövető egyetlen cselekményével több különböző szabálysértési tényállást merít ki, akkor az egyik megállapíthatósága – a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel – ki kell, hogy zárja a másik egyidejű megállapíthatóságát. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2. § (4) bekezdése pedig a felelősségi rendszerek egyidejű alkalmazását tovább korlátozza. „Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.”
80
alapján realizálódik.296 Mindazon kiadás ebbe a kategóriába sorolható, ami a károsultat ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges, amennyiben indokolt, azaz a károkozás következményeként, célszerű többletkiadásként merült fel.
A kárelemek és fajták mérlegelése körében az egyes következmények negatív és pozitív hatásait egyaránt számításba vesszük. Ezen következmények a felelősség formájától függően a büntetés enyhítését, súlyosítását, más tényállás alkalmazását tehetik például lehetővé a büntető- és szabálysértési jogban, illetve a káronszerzés tilalmának elvéből következően a kár részben vagy egészben való megtérítésének kötelezettségétől mentesíthetnek a polgári jogban.