Számos nyelv, számos ország nemcsak a környezet fogalmának definiálásával küzdött meg, hanem először a megfelelő szó megtalálásával. Míg az angol environment megfelelt a
222 DAILY,GRETCHEN C. (ed.): Nature's services : societal dependence on natural ecosystems. Washington DC, Island Press 1997. 7.
223 BRANS,EDWARD H.P.: Liability for Damage to Public Natural Resources: Standing, Damage and Damage Assessment. The Hague, Kluwer Law International 2001. 11.
224 RODGERS,WILLIAM H.: Handbook on Environmental Law. Washington, St Paul, West 1977. 23.
225 SALTER,JOHN R.: European Environmental Law. London, Graham & Trottman 1994. 14.
226 SANDS, PHILIPPE (2003): Principles of International Environmental Law. 2nd ed. Cambridge University Press, 2003. 629.
227 A környezetvédelmet a szociálpolitika alrendszereként értelmezve szociális, gazdasági, kulturális, emberi jogi kérdést lát ebben JULESZ MÁTÉ:A környezetvédelem közigazgatási jogi determináltsága. Magyar Jog 2010/10.
589-596.
64
célra, addig a német nyelvben az Umwelt szót találták meg, de a dán, orosz, japán spanyol, portugál nyelv is új szót választott228, tartalom tekintetében azonban ugyanazzal a problémával, a széles ill. a szűkítő környezet-értelmezéssel küzdenek.
A nemzetközi jogban általában tág értelemben vett meghatározásokat találunk, bár általánosan bevett környezet-meghatározás nincsen.229 Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a környezet „olyan kifejezés, amit mindenki ért, de senki sem tudja meghatározni”.230 Már a korai időszakban, a Stockholmi Nyilatkozatban felmerült a környezet – emberi környezet kérdése is, amikor első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. „Az ember egyszerre teremtménye és alakítója környezetének, ami fizikai táplálékot nyújt, és biztosítja neki a lehetőséget a szellemi, erkölcsi, szociális és lelki növekedésre.”231, a környezet meghatározására azonban csak következtethetünk a Stockholmi Nyilatkozat tartalmából: a bevezetés az emberi környezet két elemét tételezi, a természeti és az ember alkotta környezetet232, s mindkettőről szól. Beszél az élet- és munkakörnyezet romlásáról,233 így azt is a környezet fogalmába vonva, s a környezeti elemek – a Föld természeti erőforrásai:
a föld, a levegő, a víz, a növény-és állatvilág, a természetes ökoszisztémák234 – védelméről, összességében tehát igen tág környezetfogalmat használ.
Az egyes környezeti egyezmények a korai időkben jobbára a ’flóra és fauna’ kifejezést használták a környezet szó helyett, leszűkítve ezzel alkalmazási területüket.235 Az egyes környezet-meghatározások a legszűkebb definíciókon236 túl számos egyéb megközelítést
228 KISS, ALEXANDRE – SHELTON, DINAH (2004): International Environmental Law. (3rd edition) Ardsley, Transnational Publishers, 2004. 1.
229 SANDS i.m.16. A kifejezés azóta is használatba van, a környezet elemeként lásd például a környezet szűkkörű értelmezésével a 2013-as Agreement on Cooperation in the Field of Environmental Protection Among Member-states of the Commonwealth of Independent States 1. cikkelyében, amely a környezet védelmét célzó együttműködést a termőföld, a talaj, az ásványok, az erdők, a légkör, az ózonréteg és a klíma, valamint a növény- és állatvilágra terjesztették ki.
230 CALDWELL,LYNTON KEITH: International Environmental Policy and Law. Durham, Duke University Press 1980. 170.
231 Stockholmi ENSZ Konferencia Nyilatkozat az emberi környezetről. 1972. bevezetés 1. pont http://www.unep.org/Documents.Multilingual/Default.asp?DocumentID=97&ArticleID=1503&l=en [letöltve:
2014. VI. 22.]
232 Uo. „Both aspects of man's environment, the natural and the man-made, are essential to his well-being and to the enjoyment of basic human rights the right to life itself.”
233 Uo. 3. pont
234 Uo. 2. alapelv
235 SANDS (2003) i.m. 16.
236 Például az 1979-es határon átnyúló légszennyzésről szóló egyezmény (Convention on Long-rage Transboundary Air Pollution) 7. cikkének d) pontja a környezet fogalma alá vonja „a mezőgazdaságot, erdészetet, ásványkincseket, vizi és más természetes ökoszisztémákat és a kilátást/látótávolságot”
65
alkalmaznak. Meghatározható a környezet az egyes természeti elemek felsorolásával,237 illetve ezt kiterjesztve az egyes erőforrások közötti kölcsönhatásokra.238 Szélesebb spektrumú meghatározás születik, ha a definíció ezen felül a tájkép, illetve a kulturális örökség tárgyaira is kiterjed. Például az 1993-ban Luganoban aláírt környezetre veszélyes tevékenységekkel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló egyezmény környezet fogalma a természeti erőforrásokon túl már számos elemmel bővül. „A környezet magában foglalja:
mind az élő, mind az élettelen természeti erőforrásokat, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flóra és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatásokat; mindazokat a vagyontárgyakat, amelyek a kulturális örökség részét képezik; illetve a tájkép meghatározó jellemzőit.”239 Ehhez hasonlóan alakul az ipari balesetek határon átnyúló hatásairól szóló egyezmény meghatározása – amely a környezet helyett a hatás kifejezést definiálja akként, hogy a hatás megjelenésének helyét, ti. a környezetet is körülírja. „Hatások: olyan közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy késleltetett következmények, amelyeket ipari baleset okoz, többek között: (i) emberekben, növény- és állatvilágban; (ii) a talajban, vízben, levegőben, a tájban;
(iii) az (i) és (ii) pontban felsorolt elemek közötti kölcsönhatásban; (iv) anyagi javakban és kulturális örökségben, beleértve a történelmi műemlékeket.”240
A meghatározás az egyes természeti erőforrások nyújtotta különböző szolgáltatásokon túl kiterjedhet azok létezésének értékelésére, minthogy a felhasználás lehetőségét is magukba rejtik, mint például a szép táj élvetete, rekreációs célú felhasználás.241 Ugyanakkor a túlságosan tág környezetfogalom problémáival a nemzetközi jogirodalom is küzd, számos
237 1977-ben a Convention on the Prohibition of Military or Any Other Hostile Use of Environmental Modification Techniques, azaz az Environmental Modification Convention (ENMOD) 2. cikkelye a ’környezetet megváltoztató technika’ kifejezés kapcsán ilyen módon írta körül a környezetet, amikor a definícióba vonta mindazt a változást „a természetes folyamatok szándékos megváltoztatását – amely megváltoztatja a Földet annak dinamikájában, összetételében vagy szerkezetében, beleértve annak élővilágát, a litoszférát, a hidroszférát, az atmoszférát avagy a világűrt.”
238 A környezet meghatározása helyett a ’környezetre káros tevékenység’ kifejezés meghatározása szerepel pl. az 1974-es Nordic Environmental Protection Convention 1. cikkelyében mely szerint környezetre káros tevékenység kibocsátás „…vízfolyásokba, tavakba, tengerbe, a talaj, a tengerfenék, épületek vagy építmények … használata, amely környezeti ártalmakkal járhat, így vízszennyezéssel, futóhomok, levegőszennyezés, zaj, rezgés, hőmérséklet, ionizáló sugárzás, fény stb.”
239 Convention on Civil Liability for Damage Resulting from Activities Dangerous to the Environment, Lugano, 21.VI.1993. 2. cikk 10. pont http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/150.htm [letöltve: 2014. VI. 24.]
240 UN/ECE Convention on the Transboundary Effects of Industrial Accidents 1992. Article 1. (c)
241 Például a 2013-as The Benguela Current Convention Between The Government Of The Republic Of Angola And The Government Of The Republic Of Namibia And The Government Of The Republic Of South Africa 1.
cikkelye ekként határozza meg a fogalmat. „A környezet magában foglalja, de nem csupán ezekre korlátozódóan részlegesen bármely elemét vagy teljes egészében (a) a természetet, amely felöleli a levegőt, a vizet (beleértve a tengert és a tengerfeneket), a földet (beleértve a talaje és az ásványi anyagokat), az energiát, és az emberen kívül minden élő szervezetet; (b) a komponensek közötti kölcsönhatásokat a természet elemei, illetve a természet és az ember között; (c) fizikai, esztétikai és kulturális adottságokat, amelyek befolyásolhatják az ember egészségét és jó közérzetét.”
66
speciális problémát felvetve: beletartozik-e a forgalmi rend, a bűnözés, a zaj kérdése,242 a nemzetközi tengerjog, a világűrjog,243 a kulturális örökségvédelem244 a környezet fogalmába.