Ahogy a fentiekből látszik, a környezet fogalmának megragadása nem egyszerű feladat.
„Ha nincs is meghatározva a per definitionem fejlődő fogalmak köre, a környezet-környezetvédelem feltehetően beletartozik.”283 Összességében – a környezet fogalmába minden beletartozik, beletartozhat, aminek következményeként a környezetjog szükségképpen
278 SZÉKELY LÁSZLÓ – VÉKÁS LAJOS: Második könyv Harmadik rész: Személyiségi jogok. In: VÉKÁS LAJOS (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, Complex Kiadó, 2013. 72.
279 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indoklása 186.
http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf [letöltve: 2014.
június 28.]
280 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 280. § (1)
281 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 280. § (1), és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 241. § (1)
282 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indoklása 187.
283 BRUHÁCS JÁNOS: A környezethez való jog és az emberi jogok nemzetközi rendszere. Acta Humana 1991/4.
11.
73
komplex jogterület, s ilyen értelemben a jogrendszer minden részletében fellelhető környezetvédelmi céllal használható jogszabályhely. Sem itthon, sem külföldön, sem a jogszabályokban, sem az irodalomban nem alakult ki teljeskörű konszenzus a fogalom tartalmát illetően. A széles vagy szűk tartalom közötti egyensúlyozás során mögöttes kérdésekre kellene először választ találnunk: a környezet védelme az embert, a társadalmat vagy saját jogán magát az embereket körülvevő környezetet védi? Ezt megválaszolva vonható meg a határ a környezet védelmére számot tartó, s arról lemaradó területek, tárgyak, jelenségek között. S a döntés, a fogalom tartalmának meghatározása után futhatnánk neki a szabályozásnak, elfogadva azt, hogy „a környezet fogalmának meghatározása kihat magára a jogi szabályozásra, előidézi annak sokféleségét”284. A rugalmasan alakítható, időben és jogszabálytól függően változó meghatározások között azonban a szabályozási terület folyamatos bővülése, a jogszabályok elaprózódása felé haladunk.
Álláspontom szerint megoldást jelenthetne a környezet fogalmának felosztása. Egyrészt beszélhetnénk a környezet objektív és szubjektív meghatározásáról, másrészt abszolút és relatív értelmezéséről. Az objektív környezetfogalomba beletartozik mindaz, ami objektíve szükséges az ember életfeltételeinek biztosításához. Ennek meghatározása természettudományos tény, a levegő, víz, élővilág szükségszerű elemei a földi életnek. Ezzel szemben a szubjektív környezetfogalom alá sorolható minden más, ami ezen kívül esik, aminek megítélése az adott személytől függ. Egyénenként másként érzékeljük a külvilágot, más körülmények között élünk, így mást tartunk környezetünkhöz tartozónak. Egy megrögzött városlakó kevéssé érzékeli a táj arculatának változását, ezzel szemben vélhetően érzékenyebb az épített környezete állapotára. Egy zömmel otthon dolgozó személy más benyomásokkal rendelkezik a munkahelyi környezet fogalmáról, mint egy multinacionális cég alkalmazottja, vagy egy az építőiparban, mindig más munkaterületeken dolgozó személy. A szubjektív értelemben használt környezetfogalom ennek megfelelően az adott személy megítélése szerint környezetéhez tartozó tényezők csoportja, ami a személyes benyomása, életfelfogása, világképe alapján alakul, időben és térben változó. Az objektív környezetbe tartozó körülmények tulajdonképpen minden emberre azonosak, míg a szubjektív környezet egyénenként különböző. Ennek megfelelően jogszabályi szinten utóbbi csupán körülírható, tartalma esetről-esetre meghatározható. Jelenleg a gyakorlatban ehhez hasonló például a polgári jog azon megközelítése, amikor a szomszédjogi zavarás kérdésében folytat vizsgálatot.
284 KISS, ALEXANDRE – SHELTON,DINAH (1997): Manual of European Environmental Law. (2nd ed.) Cambridge University Press, 1997. 5.
74
Az abszolút értelemben vett környezetfogalom csoportok vonatkozásában ugyanazt a tartalmat takarja, bár a csoporttagok érintettsége lényeges különbséget mutathat. A hasonlóság az adott helyzetben lévők körülményeinek hasonlóságán alapul. Adott ismérv szerint – mint például a lakóhely – a csoport tagjainak érintettsége objektivizálható: noha valójában nem azonos, mégsem teljesen a szubjektumtól függ. Egy tengerparti település halászközösségét végzetesen érintheti egy tengeri olajkatasztrófa, ami a kontinens belsejében élő személyeket kevésbé súlyt, de az abszolút környezetfogalom alkalmazásában ők is lehetnek érintettek. A relatív értelemben használt környezetfogalom az adott személy középpontba állításával állapítja meg környezete határait, ami így különböző tartalommal, kiterjedéssel bír. Az előző példa szerint míg a tengerparton lakók környezetébe beletartozna a tenger, addig az attól távol élő személyekébe általában nem.285 A környezet fogalmába fenti elemek összemosódnak, az elmélet sem különböztette meg eddig. Ugyanakkor jogi értelemben álláspontom szerint szükségszerű eljutnunk eddig. Míg a dél-amerikai esőerdők pusztulása objektíve problémákat jelent az egész emberiségnek, s így indokolt jogi lehetőséget biztosítani az érintettek széles köre számára ezzel kapcsolatban, addig például az ugyanezen területen lakó könyvelő munkakörnyezete véleményem szerint nem sorolható ugyanebbe a kategóriába, annak ellenére, hogy a nemzetközi környezetjogi irodalomban nyitás figyelhető meg az emberi jogok felé.286 Adott probléma emberi jogi, munkaügyi és szociális kérdés, valamint annak a személynek, közösségnek a saját szubjektív környezeti problémája, azonban környezeti problémaként sem objektíve, sem abszolút értelemben nem azonosítható. Kezelése pedig alapvetően és elsősorban a belső, nemzeti jogra tartozik. A példából kiindulva látszik talán a fogalmi bontás jelentősége: más az érintetti kör, más tehát a fellépésre jogosult, fellépésre
285 Természetesen kivételekkel, így az adott területen nyaralóval, rokonokkal, gazdasági érdekeltséggel rendelkezők stb. Tovább árnyalja a kérdést, hogy a tengerek szennyezése jelentős részben szárazföldi, közvetett kibocsátásból származik, ami egyrészt összekapcsolja a két területet, másrészt viszont a kontinenslakók azon hozzáállását tükrözi, miszerint a tenger nem tartozik a környezetükbe. További nehézség a politikai határok kérdése, azaz a területek különböző államok fennhatóságához való tartozása, ami nemzetközi jogi szempontból is releváns.
286 Általában KISS,ALEXANDRE – SHELTON,DINAH (2004): International environmental law. Nairobi, UNEP, 2004. 369-406., SHELTON,DINAH: Equity. In: BODANSKY,DANIEL –BRUNNÉE,JUTTA –HEY,ELLEN (ed.): The Oxford Handbook of International Environmental Law. Oxford University Press 2007. 639-663., illetve egyes konkét esetekben pl. MARINKÁS GYÖRGY: Az őslakosok jogainak megjelenése az Amerikaközi Rendszerben: az őslakosok joga ősi földjeikre. In: In: RAISZ ANIKÓ (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai.
Miskolc, Miskolci Egyetem, 2012. 108-117.
A fenntartható fejlődés koncepciója pedig tulajdonképpen ezen alapul, lásd BÁNDI GYULA (2013a): A fenntarthatóság értelmezésének egyes jogi szempontjai. MTA Doktori értekezés 2013. [http://real-d.mtak.hu/651/7/dc_618_12_doktori_mu.pdf], SZABÓ MARCEL (2012a): A fenntartható fejlődés: nemzetközi jogi elmélet és szerződéses gyakorlat. In: RAISZ ANIKÓ (szerk.): A nemzetközi környezetjog aktuális kihívásai.
Miskolc, Miskolci Egyetem, 2012. 161-174., MAGRAW, DANIEL BARSTOW - HAWKE, LISA D.: Sustainable Development. In: BODANSKY, DANIEL – BRUNNÉE, JUTTA – HEY, ELLEN (ed.): The Oxford Handbook of International Environmental Law. Oxford University Press 2007. 613-639.
75
köteles, és mások a lehetőségeik. Azonos fennhatóság alá tartozó személyek esetén a helyzet ugyanez. A szomszéd munkakörnyezete sem tartozik szükségszerűen az én környezetemhez, ezzel szemben lakókörnyezetünk, épített környezetünk azonos, s egyben különbözik a szomszéd városétól, akivel azonban lehet közös a vízbázisunk. Ennek függvényében változik, hogy környezethez való jogom fennáll-e, sérülése esetén felléphetek-e, s kivel szemben, milyen jogi megoldások, jogintézmények igénybevételével.
A gyakorlatban a bizonyítási teher változása könnyítheti meg a fogalmi bontást. Az objektív környezetfogalom alá vonható jelenségek esetén nem kell bizonyítani, hogy környezeti rendelkezés alkalmazható-e, míg a szubjektív környezet értelmezése, kiterjedése, azaz környezeti jelenség-e egyáltalán a sérelmes tény, külön bizonyítást igényel. Az objektív környezetfogalom alá vonható tényekről köztudomású, hogy a környezet részei, így a víz, levegő, élővilág érintettsége esetén a környezetjogi előírások alkalmazásra kell, hogy kerüljenek. A szubjektív környezethez tartozó jelenségek esetén azonban adott esetben bizonyíthatok, hogy környezethez való jogom sérül. Az abszolút környezetfogalom alá tartozó magatartások esetén nem kellene az érintettséget bizonyítani, ezzel szemben a relatív környezetfogalom esetén igen. A hatásterület fogalmát régóta használja a jog, annak koncepcióját a környezet fogalmával vegyítve a gyakorlat is használható szempontokhoz jut.
Ennek fényében a tiszai ciánszennyezés objektív környezetfogalom alá vonható, a természetes vizek élővilágban betöltött helye és szerepe okán, ez szubjektív mérlegeléstől független, köztudomású tény. Ugyanakkor az érintettek köre diffúz, abszolút értelemben érintettek a tiszai halászatból, turizmusból élők, ugyanakkor relatív értelmű érintettségét bárki bizonyíthatja. Ugyanakkor például az Ajkai Timföldgyár okozta vörösiszap katasztrófa hatásterülete okán nem igényelne bizonyítást Kolontár és Devecser lakosságának érintettsége (abszolút értelmezés).287
A környezet fogalmának kiterjesztése és kezelése mindezen megkülönböztetések mellett sem probléma nélküli. Abszurd helyzetet eredményezne például az esztétikai érték számonkérésének általános elismerése. Amennyiben egy munkahelyként használt épület helységeit irritáló színre festené a tulajdonos, úgy ez az ott dolgozók és az ügyfelek
287 Az ipari szerencsétlenség következtében a kiömlő, több mint egymillió köbméternyi vörösiszap zagy elöntötte Kolontár és Devecser mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. A katasztrófa tíz emberéletet követelt, a sérültek száma legalább 150. Átmenetileg kitelepítették Kolontár teljes lakosságát. Később laborvizsgálatokkal bizonyított adatok rögzítették a területen élő és a mentésben segédkező személyek esetében a magas nehézfém, arzén, kadmium, króm szintet. Emellett a lúgos por belélegzése a légúti megbetegedések számának emelkedését is okozta. A hosszú távú hatásokra vonatkozó kockázatokról is több elemzés készült.
76
környezethez való jogát sértené. Ugyanakkor jogi lépéseket lehetővé tenni egy ügyfél számára ezen az alapon (szubjektív környezetébe beletartozik, hisz munkakörnyezete, sőt relatíve érintett is) képtelenségnek tűnik. Ha nem tetszik neki az ügyfélváró, válasszon másik üzleti partner. Ugyanakkor a köz érdekét is érintő sérelem esetén – utcaképet is sértő színválasztás – már indokoltnak tűnhet a fellépés. Bár elvi szinten a környezet fogalmának lehető legtágabb értelmezése álláspontom szerint kívánatos, ugyanakkor a gyakorlat oldaláról az egyes jogágak, jogszabályok tartalmához, elveihez igazodóan. Így az elméleti kiterjesztési igény, s a gyakorlatból táplálkozó szűkítő értelmezés józan középutat jelenthet.