IV. A fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás, embertelen, megalázó
1. A kínzás fogalma, valamint elhatárolása az egyéb rossz bánásmódoktól a
Jelen fejezetben a fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás fogalmának elemzésére, valamint annak az egyéb rossz bánásmódoktól (embertelen, illetve megalázó bánásmód) való elhatárolására teszek kísérletet a kínzás tilalmát deklaráló nemzeteközi instrumentumok alapján. Részletesen bemutatom az UNCAT-ben meghatározott kínzás fogalmat. Ezen túlmenően kitérek további nemzetközi emberi jogi, illetve büntetőjogi instrumentumok meghatározásaira is, majd egy táblázatban foglalom össze a nemzetközi instrumentumok által deklarált kínzás fogalmak közötti különbségeket, illetve azonosságokat.
Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi instrumentumok – a kínzás fogalom kivételével – nem definiálják a jelen fejezet tárgyát képező bánásmódokat.
Ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy honi viszonylatban egy-egy szakcikk csak említés szintjén utal a fogalmak elhatárolására. Ezért a joggyakorlat mellett a külföldi szakirodalom adott kiindulópontot számomra. Jelen fejezettel az előbb említett hiányosságot is egyúttal pótolni igyekszem.
Korábban utalás történt arra, hogy elsőként egy jogilag nem kötelező ENSZ nyilatkozat66 határozta meg a kínzás fogalmát. A hivatkozott dokumentum 1. cikke kimondja: „a kínzás magában foglal minden olyan cselekményt, amellyel hivatalos személy vagy felbujtására más személy szándékosan súlyos fájdalmat vagy szenvedést okoz – legyen az fizikai vagy mentális –, s célja, hogy hozzájussanak a kínzás elszenvedőjétől vagy harmadik személytől információhoz vagy vallomáshoz. Ezen túlmenően a kínzás elszenvedőjének megbüntetése olyan cselekményért, amit elkövetett, vagy amelynek elkövetésével gyanúsítják, illetve a kínzás elszenvedőjének
65 Jelen témakörben a szerző következő tanulmánya jelent meg: JUHÁSZ Andrea Erika: A fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve büntetés fogalmainak elhatárolása. Acta Humana 2015/5. 7-20. p.;JUHÁSZ Andrea Erika: „A szenvedés piramisa” – avagy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikke által tilalmazott bánásmódok elhatárolása, illetve definiálása. Gál Andor – Karsai Krisztina (szerk.): Ad volerem: Ünnepi tanulmányok Vida Mihály 80. születésnapjára.167-182. p.
66 Declaration on the Protection of All Persons from Being Subjected to Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, Article 1.
35 vagy más személynek a megfélemlítése. Ez nem foglalja magában azt a fájdalmat, vagy szenvedést, amely a Fogvatartottakkal való bánásmódról szóló ENSZ Standard Minimum Szabályokkal összhangban törvényes szankció következménye. A 2. cikk értelmében a kínzás a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve büntetés súlyosabb, valamint szándékos formája.”
Kiemelésre érdemes, hogy az ún. Tokiói Nyilatkozat67 is definiálta a kínzást 1975-ben: „E Nyilatkozat értelmében kínzásnak minősül minden olyan szándékosan, módszeresen vagy önkényesen okozott testi vagy lelki szenvedés, melyet egy vagy több személy önszántából vagy bármilyen hatalom ösztönzésére követ el annak érdekében, hogy az érintett személyt információszolgáltatásra, vallomástételre vagy másra kényszerítse.”68
A jogilag kötelező nemzetközi emberi jogi instrumentumok közül a Kínzás Elleni ENSZ Egyezmény, azaz az UNCAT határozza meg expressis verbis a kínzás fogalmát.
Ezen definíció szerint a kínzás főbb elemei a következők:
a) közfeladatot ellátó vagy hivatalos személy részvétele a cselekményben b) súlyos fájdalom vagy szenvedés okozása
c) szándékosság d) célzat69
Ad a. E fogalmi elem szerint a kínzás csak akkor valósulhat meg, ha az elkövető rendelkezik a Kínzás Elleni ENSZ Egyezményben meghatározott személyes kvalifikáltsággal, illetve, ha a személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy felbujtására, vagy hozzájárulásával bárki más személy a cselekmény elkövetője. Ez utóbbi szélesebb tevékenységet fed le, amennyiben valamilyen módon hozzájárulás történik a tiltott cselekmény folytatásához. Részvételről azért van tehát szó, mert a
67 WMA Declaration of Tokyo - Guidelines for Physicians Concerning Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment in Relation to Detention and Imprisonment. Adopted by the
29th World Medical Assembly, Tokyo, Japan, October 1975
and editorially revised by the 170th WMA Council Session, Divonne-les-Bains, France, May 2005 and the 173rd WMA Council Session, Divonne-les-Bains, France, May 2006.
68 HÁRDI Lilla – KIRÁLY Gábor – KOVÁCS, Esther – HEFFERNAN, Kathryn: Kínzás és túlélők. Kézikönyv menekültügyi szakembereknek. Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, Budapest, 2010.
10. p.
69 NOWAK, Manfred – MCARTHUR, Elizabeth: The United Nations Convention Againts Torture. A Commentary. Oxford University Press, New York, 2008. 28. p.
36 közfeladatot ellátó vagy hivatalos személy mindenképpen részt vesz valamilyen formában a cselekményben: vagy ő maga a tettese, vagy részese annak.70
Ad b. A fájdalom vagy szenvedés súlyossága fontos eleme a kínzás fogalmának, azonban nem határolja el a kínzást a kegyetlen és embertelen bánásmódtól. Alapvetően az embertelen vagy kegyetlen bánásmód valamennyi formája (beleértve a kínzást) súlyos szenvedést vagy fájdalmat okoz. Egyedül a megalázó bánásmóddal kapcsolatban fordulhat elő, hogy a nem súlyos szenvedés vagy fájdalom is sérti a Kínzás Elleni ENSZ Egyezményt. Ebből az UNCAT Kommentárja szerint az következik, hogy nem az okozott fájdalom vagy szenvedés súlyossága alapján lehet elhatárolni a kínzást a más kegyetlen, embertelen bánásmódtól, hanem aszerint, hogy a többi fogalmi elem teljesült-e az adott cselekmény vonatkozásában vagy nem.71 Ennek megfelelően a kínzás és az embertelen bánásmód a rész-egész viszonyában állnak egymással: a kínzás minden esetben embertelen, de az embertelen bánásmód csak akkor minősül kínzásnak, ha valamennyi fogalmi elem megvalósul.
Ad c. A szándékosságnak az éles fájdalom vagy szenvedés okozására, valamint a célzatra is ki kell terjednie. Például, ha egy fogvatartottra nem figyelnek oda a börtönőrök, és éhezés következtében meghal, akkor ez éles fájdalmat és szenvedést okoz számára, de ebben az esetben szándékosságot és célzatot nem állapíthatunk meg, így kizárólag kegyetlen és/vagy embertelen bánásmód megállapításának lehet helye, de a kínzás megállapításának nem.72
Ad d. A célzat az egyik legfontosabb kritérium, ugyanis az UNCAT alapján a célzat határolja el legélesebben a kínzást a más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól. A nevezett egyezmény Kommentárja szerint, ha például egy rendőr fizikai erőt vesz igénybe: gumibotot, paprikasprayt vagy más eszközt használ annak érdekében, hogy megakadályozzon egy jogellenes demonstrációt, azzal minden bizonnyal súlyos fájdalmat okoz az érintett személyeknek. Ez a cselekmény azonban soha nem minősülhet kínzásnak, arra tekintettel, hogy a célzat nem esik az 1. cikkben meghatározottak alá.73
70 NOWAK –MCARTHUR: i. m. 75. p.
71 NOWAK –MCARTHUR: i. m. 69. p.
72 NOWAK –MCARTHUR: i. m. 73-74. p.
73 NOWAK –MCARTHUR: i. m. 76. p.
37 Az UNCAT rögzíti azt is a 16. cikkében, miszerint: „Minden szerződő állam kötelezi magát arra, hogy joghatósági területén megtilt minden olyan egyéb cselekményt, amely kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetést vagy bánásmódot képez, de nem minősül az 1. cikkben meghatározott kínzási cselekménynek, ha e cselekményeket közfunkciót ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely más személy vagy ilyen személy kifejezett vagy hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával eljáró személy követi el.”
Az UNCAT Kommentárja szerint az 1. és a 16. cikket együtt kell értelmezni, és ezen együttes értelmezésből következik az, hogy a kínzás súlyosabb formája a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.74
A hivatkozott Kínzás Elleni ENSZ Egyezmény alapján a kínzás és a 16. cikkben szereplő többi fogalom közötti elhatárolás tehát egyértelmű. Amennyiben nem felel meg az adott cselekmény a kínzás valamennyi fogalmi elemének, akkor kizárólag embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve büntetés megállapításának lehet helye.
A kínzást mint emberiesség elleni bűntettet, egy nemzetközi büntetőjogi instrumentum, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma75 is definiálja:
„A »kínzás« őrizetben vagy a vádlott ellenőrzése alatt lévő személynek szándékosan súlyos testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés okozását jelenti; nem minősül kínzásnak csupán a jogszerű büntetésekkel járó, vagy azok által okozott fájdalom vagy szenvedés.”76
Látható, hogy a nemzetközi emberi jogi, illetve a nemzetközi büntetőjogi instrumentum(ok)ban deklarált fogalmak nem azonosak. Az utóbbiban ugyanis nem szerepel célzat,77 valamint nem kívánja meg az elkövető hivatalos személy minőségét, implicite azonban lehet következtetni erre. Ezen túlmenően az ENSZ nyilatkozat egyértelműen rögzítette, hogy a kínzás az egyéb tilalmazott bánásmódok súlyosabb és
74 NOWAK –MCARTHUR: i.m. 28. p.
75 Rome Statue of the International Criminal Court. Adopted by the United Nations Diplomatic Conference of Plenipotentiaries on the Establishment of an International Criminal Court on 17 July 1998.
76 7. cikk. 2 (e)
77 Ugyanakkor a Római Statútum háborús bűntettként nevesíti a kínzást, valamint az embertelen bánásmódot is. 8 (2) (a) (ii). A Római Statútumot egészíti ki az ún. „Bűncselekmények Tényállási Elemei”
dokumentum, amely értelmében a kínzás és az embertelen bánásmód között az egyetlen különbség az, hogy a kínzásnak van speciális célzata. INTERNATIONAL CRIMINAL COURT: Elements of Crimes. 2011.
Article 8 (2) (a) (ii)-1 (War crime of torture) és Article 8 (2) (a) (ii)-2 (War crime of inhuman treatment).
L. RODLEY, Nigel Simon: The definition(s) of torture in international law. Current Legal Problems 2002/55. 17. p.
38 szándékos formája.78 Ebből az a konklúzió is levonható, hogy a nyilatkozat szerint csak a kínzásnak nincs gondatlan alakzata.
Itt jegyezném meg azt, hogy a Kínzás Megelőzéséről és Büntetéséről szóló Amerikaközi Egyezmény79 is definiálja a kínzást, az egyezmény 2. cikke szerint „Jelen Egyezmény értelmében »kínzás« minden olyan cselekmény, amelyet szándékosan, testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltásával, bűnüldözési céllal, megfélemlítési eszközként, személyes fenyítésként, megelőző intézkedésként, büntetésként, vagy bármilyen más célból okoznak. Kínzás alatt érteni kell az olyan módszert is, amelyet az áldozat személyiségének megtörésére vagy testi, illetve lelki képességének csökkentésére alkalmaznak, akkor is, ha az nem okoz testi vagy lelki gyötrelmet.”
A következő táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes kínzás fogalmak tényállási elemeit, valamint kiemeli a fogalmak közötti eltéréseket.
78 RODLEY (2002): i. m. 3-4. p.
79 Inter-American Convention to Prevent and Punish Torture. Adopted at Cartagena de Indias, Colombia, on December 9, 1985, at the fifteenth regular session of the General Assembly.
ENSZ
Eredmény Súlyos testi Testi vagy lelki Éles testi vagy lelki Testi vagy lelki Súlyos testi
39 2. sz. táblázat: A különböző kínzás fogalmak összehasonlítása. A szerző szerkesztése