II. A kínzás, az embertelen, a megalázó bánásmód, vagy büntetés tilalmát rögzítő
1. Az ENSZ keretében létrejött instrumentumok
Az ENSZ Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) 1948. december 10-én fogadta el az első olyan nemzetközi dokumentumot, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,4 amely az 5. cikkében lefektette a kínvallatás és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát: „Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.”
Ezt követően 1966. december 16-án fogadta el a Közgyűlés a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát5 (a továbbiakban: PPJE).6 A PPJE lényegében az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata által lefektetett követelményt ismételte meg a 7. cikkében, de kiegészítette azzal, hogy „Különösen tilos bárkit hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnek alávetni.” További különbség, hogy a korábbi „kínvallatás” helyett már „kínzás” és „lealacsonyító büntetés” helyett
„megalázó elbánás vagy büntetés” kifejezések szerepelnek. A dolgozat témája szempontjából kiemelkedő jelentősége van még a 10. cikknek, amelynek megfelelően
3 HARASZTI Margit Katalin: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetések tilalma az ENSZ és az Európa Tanács legfontosabb dokumentumaiban, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tevékenységében. Acta Humana 2008/3, 48-49. p.
4 Universal Declaration of Human Rights, adopted by General Assembly Resolution 217 A(III) of 10 December 1948.
5 International Covenant on Civil and Political Rights, adopted 16 December 1966, entered into force 23 March 1976, 999 UNTS 171
6 Az Egyezségokmányhoz Magyarország 1974. január 17-én csatlakozott. Magyarországon az 1976. évi 8. tvr. hirdette ki.
17
„A szabadságuktól megfosztott személyekkel emberségesen és az emberi személyiség veleszületett méltóságának tiszteletben tartásával kell bánni.”
Az 1977-es a fogvatartottakkal való bánásmódról szóló ENSZ Minimum Standard Szabályok7 is kimondja valamennyi kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés tilalmát.
A Rendfenntartó Erők Tisztségviselőinek Magatartási Kódexe8 az 5. cikkében fektette le a kínzás abszolút tilalmát, azaz az alól semmilyen körülmények között nem enged kivételt.
Ehhez hasonlóan egy 1988-as, a fogvatartottak védelmének alapelveiről szóló instrumentumban szintén rögzítette a Közgyűlés e tilalmat. Az ENSZ dokumentum szerint a lehető legnagyobb védelmet kell megadni a fent kifejtett visszaélésekkel szemben, legyen az fizikai vagy mentális.9
A kínzás fogalmát elsőként a Közgyűlés által elfogadott, Nyilatkozat a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, vagy büntetés ellen határozta meg,10 amelynek nem volt jogilag kötelező ereje11 (bővebben lásd a „A fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás, embertelen, megalázó bánásmód fogalmainak elhatárolása, és definiálása” című fejezetben).
A Közgyűlés végül 1984. december 10-én fogadta el a jogilag kötelező, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt12 (a továbbiakban: UNCAT, Kínzás Elleni ENSZ Egyezmény),13 2002.
december 18-án pedig az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét.14
7Standard Minimum Rules for the Treatment of Prisoners. Adopted by the First United Nations Congress on the Prevention of Crime and the Treatment of Offenders, held at Geneva in 1955, and approved by the Economic and Social Council by its resolutions 663 C (XXIV) of 31 July 1957 and 2076 (LXII) of 13 May 1977, 31.
8 Code of Conduct for Law Enforcement Officials. Adopted by General Assembly resolution 34/169 of 17 December 1979.
9 Body of Principles for the Protection of All Persons under Any Form of Detention or Imprisonment.
General Assembly Resolution 43/173 (9 December 1988). Principle 6.
10 Declaration on the Protection of All Persons from Being Subjected to Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, G.A. res. 3452 (XXX), annex, 30 U.N. GAOR Supp.
(No. 34) at 91, U.N. Doc. A/10034 (1975). Article 1.
11 HARASZTI (2008): i. m. 49. p.
12 Convention against Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, A/RES/39/46 10 December 1984.
13 Magyarországon az 1988. évi 3. törvényerejű rendelettel történt meg a Kínzás Elleni ENSZ Egyezmény kihirdetése.
14 Optional Protocol to the Convention against Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment. Adopted on 18 December 2002 at the fifty-seventh session of the General Assembly of the United Nations by resolution A/RES/57/199, entered into force on 22 June 2006.
18 Az egyezmény legfontosabb vívmánya, hogy meghatározza, mit kell kínzás alatt értenünk (bővebben lásd a „A fogvatartottakkal szemben megvalósuló kínzás, embertelen, megalázó bánásmód fogalmainak elhatárolása, és definiálása” című fejezetben).
Hiányosság azonban, hogy nem definiálja, sőt példálózó felsorolást sem tesz arra vonatkozóan, hogy mi minősül más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Mindösszesen a contrario annyit rögzít, hogy „Minden szerződő állam kötelezi magát arra, hogy joghatósági területén megtilt minden olyan egyéb cselekményt, amely kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetést vagy bánásmódot képez, de nem minősül az 1. cikkben meghatározott kínzási cselekménynek.”15
Az ENSZ Gyermek Jogairól Szóló Egyezménye16 az államok által az egyik legszélesebb körben ratifikált nemzetközi instrumentum, amely a 37. cikk a) pontjában mondja ki, hogy az „egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.”
Az ENSZ Közgyűlésének a szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelméről szóló határozata17 is leszögezi, hogy a személyi állomány minden tagja számára tilos, hogy a kínzás bármely formáját, vagy embertelen, illetve megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmazzon, vagy erre mást felbujtson, illetve, hogy az ilyen bánásmódot vagy büntetést tolerálja. Rögzíti továbbá, hogy tilos minden olyan fegyelmi fenyítés, amely kínzást, embertelen vagy megalázó bánásmódot valósít meg, beleértve a testi fenyítést, a sötét zárkában való elhelyezést, a magánzárkás elhelyezést, vagy bármely más olyan büntetést, amely veszélyezteti a fiatalkorú testi vagy szellemi fejlődését.18
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény19 a fentiekhez hasonlóan szintén leszögezi a kínzás, illetve más kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát. A 15. cikk 2. pontja továbbá kimondja: „a részes államok minden hatékony jogi, közigazgatási, igazságszolgáltatási és más intézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy a fogyatékossággal élő
15 1988. évi 3. tvr. 16. cikk 1.
16 Convention on the Rights of the Child. Adopted and opened for signature, ratification and accession by General Assembly resolution 44/25 of 20 November 1989 entry into force 2 September 1990, in accordance with article 49.
17 United Nations Rules for the Protection of Juveniles Deprived of their Liberty adopted by General Assembly resolution 45/113 of 14 December 1990 (A/RES/45/113.) 87. a)
18 L. 67. pont.
19 International Convention on the Rights of Persons with Disabilities. New York, NY, United Nations, 2006.
19 személyekkel szemben − másokkal azonos alapon − kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmazzanak.”
A fent kifejtettekre tekintettel látható, hogy a kínzás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód, illetve büntetés tilalma nem pusztán a nemzetközi szokásjog része, hanem egyike a ius cogens, azaz feltétlen érvényesülést kívánó szabályoknak.20