2. KÍNA TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZ Ő I, FEJL Ő DÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
2.6. Kína világkereskedelmi pozíciójának változása – tények, trendek és kilátások
Kína világkereskedelemben betöltött szerepe az elmúlt három évtizedben fokozatosan felértékelődött. Az ezredfordulón a világ áruexportjából 3,87 százalékkal, 2007-ben 8,8%-kal részesedett. A 2011-es év sorrendben a harmadik, hogy Kína a világ legnagyobb exportját bonyolította, értékében 1898,4 Mrd dollárt tett ki az ország teljes áru és szolgáltatás kivitele, ez a globális export mintegy 10,6%-át jelentette. A kínai áruexport 2001 és 2011 között 613 százalékkal, az import ugyanezen időszak tekintetében 616 százalékkal növekedett. A 2006-os évben e figyelemreméltó exportteljesítmény alapján a világ harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere lett, ekkor csupán az Egyesült Államok és Németország előzte meg. A 2011-es évben Kína teljes termék külkereskedelme (3641 Mrd dollár) 22,43 százalékkal növekedett az előző évhez képest.
Kína esetében a Bender – Li-féle Lawrence-mutató export oldalon 0,31, import oldalon 0,41 értéket mutat, az ESI mutató export oldalon 0,85, ennek import párja 0,79 értéket vett fel. A Ružička-index ugyanitt az export esetében 0,74, import oldalon 0,66 értéket mutat a 2001 és 2011-es évek viszonylatában (a számításokat lásd részletesen a 3. mellékletben). A kapott adatok alapján megállapítható, hogy Kína külkereskedelmi szerkezetében – a rövid időtávot feltétlenül kihangsúlyozva – jelentős átrendeződést figyelhetünk meg, amely főként az export oldalon jelenik meg markánsan.
Az exportált kínai termékek értéke 20,3 százalékkal, az import termékeké 24,9 százalékkal magasabb volt, mint 2010-ben, ennek következtében az áruforgalomi többlet 27 Mrd dollárral csökkent az előző évhez képest (lásd 10. ábra).
A 2011-es évben Kína legnagyobb felvevőpiacai az USA (17,12%), Hong Kong (14,12%) és Japán (7,81%) voltak. A kínai export legnagyobb bővülése a 2007 és 2011 közé eső időszakban Brazíliával (26%), Vietnámmal (25%), Indonéziával (21%), Indiával (19%) folytatott kereskedelem kapcsán mutatható ki, de számos európai országgal (Magyarország 7%, Németország és Olaszország 11%, Franciaország 10%, Nagy-Britannia 8%) is két vagy közel két számjegyű a kínai exportérték növekedése az időszakra egészére vetítve.
84 10. ábra: Kína külkereskedelmi pozíciójának változása (2001-2011)
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját készítésű ábra A 2011-es évben Kína az 5 legnagyobb külkereskedelmi partnerével folytatta exporttevékenységének 50%-át, 24 országgal a teljes export 80%-át és a 7 legmeghatározóbb külkereskedelmi partnertől származott Kína teljes importjának 50%-a, valamint 22 ország adta a teljes import 80%-át (lásd 11. ábra).
Az Egyesült Államokba irányuló kínai export a 2007 és 2011-es időszak alatt 8%-kal növekedett, míg az USA teljes importja csupán 1%-kal bővült, ami azt jelenti, hogy a teljes importon belül a kínai termékek és szolgáltatások összesített értéke arányában véve növekedett az időszak alatt.
Egészen hasonlatos tendenciát tudunk kimutatni Kína több európai országgal folytatott kereskedelme kapcsán is: Olaszországban például az időszak alatt az összes import stagnált, Németország esetében 2%-kal növekedett, viszont a kínai behozatal mindkét országban egyaránt 11%-kal bővült; Magyarország összesített importja 1%-kal csökkent, azonban a Kínából érkező behozatal 7%-kal növekedett az időszakban.
-2000 -1500 -1000 -500 0 500 1000 1500 2000
'01 '02 '03 '04 '05 '06 '07 '08 '09 '10 '11
milliárd USD
év Kína teljes exportja
Kína teljes importja Kereskedelmi egyenleg
85 11. ábra: Kína kereskedelmi partnereinek koncentrációja (2011)
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció Mindezekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy jól kimutatható átrendeződés történik az országok importszerkezetében abban a tekintetben, hogy a Kínából érkező termékek és szolgáltatások mind nagyobb súllyal szerepelnek az importőr országok behozatalában.
5. táblázat: Kína legnagyobb exportpiaci partnerei HS kód* szerinti bontásban (2011)
Export megoszlása HS kódok szerint csoportbontásban (%)
01-05 06-15 16-24 25-27 28-38 39-40 41-43 44-49 50-63 64-67 68-71 72-83 84-85 86-89 90-97
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció
-100%
86 A kínai primer szektor 1%-át, a szekunder szektor 12,7%-át és a tercier szektor 4,6%-át adja a világ összes exportjából. A feldolgozóipari export szerepe folyamatosan növekszik, átlagosan 9%-kal bővül 2007 óta, ez azért is kiemelkedő teljesítménynek számít, mivel e szektorban a világ teljes exportja 2002 óta alig, vagy egyáltalán nem növekszik, sőt például a vas- és acélgyártás (HS 271), faipari termékek (HS 202) és a speciális gépek (HS 292) esetében összességében véve csökkent.
6. táblázat: Kína teljes termékexportjának szerkezete (2007-2011)
2011
Export érték (millió dollár)
Átlagos növekedés (%)
HS 2007-2011 2010-2011 2011 (%)
Összes termék 1898388,4 13,2% 20,3% 100,0%
01-05 Élő állat és állati eredetű termékek 14969,8 19,4% 24,6% 0,8%
06-15 Növényi termékek 19313,4 14,1% 18,9% 1,0%
16-24 Élelmiszer-készítmények 24335,7 11,3% 25,6% 1,3%
25-27 Ásványi termékek 36287,6 16,0% 19,5% 1,9%
28-38 Vegyipari és vele rokon vegyipari
termékek 97087,1 20,4% 29,5% 5,1%
39-40 Műanyagok és ezekből készült áruk 66345,8 17,8% 33,8% 3,5%
41-43 Nyersbőr, szőrme és ezekből készült
áruk 29944,8 17,6% 28,8% 1,6%
44-49 Fa- és faipari termékek 29400,0 10,3% 24,6% 1,5%
50-63 Textilipari alapanyagok és textiláruk 240539,6 10,5% 20,6% 12,7%
64-67 Lábbelik 52464,5 15,0% 19,5% 2,8%
68-71 Kő/üveg 61525,6 26,0% 54,7% 3,2%
72-83 Különféle fémek 144923,7 13,1% 30,8% 7,6%
84-85 Gépek / Elektromos berendezések 799520,6 12,0% 14,5% 42,1%
86-89 Járművek és alkatrészek 109110,8 21,1% 22,8% 5,7%
90-97 Különféle egyéb áruk 170277,9 12,6% 17,1% 9,0%
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció A feldolgozóipari szektor által exportált termékek a GDP 57,14%-át adják, a tercier szektor 6,3%-kal, a primer szektor exporttermékei csupán 1%-kal járulnak hozzá a bruttó hazai termékhez.
A számítástechnikai gépek, berendezések és irodai elektronikus eszközök termékcsoport (HS 84-85) exportjának tekintetében Kína világviszonylatban kiemelkedő szereppel bír, világpiaci részesedése a 2010-es adatok alapján e vonatkozásában elérte a 38,4 százalékot, 2011-ben már a 42,1%-ot, ez 6,62%-os bővülést jelent a 2002-es adatokhoz viszonyítva.
87 7. táblázat: Kína 10 legnagyobb exporttermékének értéke (2009-2011)
HS kód
Kína exportja (milliárd dollár)
2009 2010 2011
Összes termék 1 201,65 1 577,76 1 898,39
'8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei 101,58 139,06 152,03 '8517 Távbeszélő-készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más
vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket 86,47 105,98 133,41 '8901 Tengeri személyszállító hajó, komphajó, teherszállító hajó, bárka és személy-
vagy áruszállításra alkalmas hasonló vízi jármű 23,85 35,19 37,10 '8541 Dióda, tranzisztor és hasonló félvezető eszköz; fénykibocsátó dióda; szerelt
piezoelektromos kristály 15,48 32,00 35,43
'8542 Elektronikus integrált áramkörök 23,61 29,61 32,90 '9013 Más vtsz. alá nem besorolható folyadékkristályos készülék; más optikai készülék
és műszer 20,34 27,85 31,68
'8473 Irodai géphez kizárólag vagy elsősorban használt alkatrész és tartozék 26,20 31,31 30,64 '8528 Rádió– vagy televízióműsor–adókészülékek 26,66 31,89 30,29 '8443 Nyomdaipari gép, amely nyomólapok, nyomóhengerek 17,08 23,58 25,12 '4202 Bőrönd, koffer, piperedoboz, diplomatatáska, aktatáska, iskolatáska,
szemüveg-, látcső-szemüveg-, fényképezőgéptokszemüveg-, egyéb táskák és tokok 12,79 18,01 23,94
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját szerkesztésű ábra
A hordozható digitális eszközök (HS 847130) esetében Kína világpiaci részesedése 2010-ben102 elérte a 75%-ot, Hollandia csupán 4,9%, az USA 4,1%, Németország 3,8%-os részaránnyal bír a termékcsoport összes exportján belül. A Kínában előállított elektronikus berendezésekből 23,6 százalékot Hong-Kong, 19,8%-ot az Egyesült Államok és 6,4%-ot Japán importál. A világ összes exportjának növekedése e termékcsoport tekintetében 2002 óta szinte elhanyagolható, csupán 0,64%-os növekedést mutat, viszont Kína részesedése a teljes világpiaci exportjából a 2007 és 2010 közötti időszakban 6,5%-kal bővült e termékek tekintetében, ami azt jelenti, hogy a világ teljes kibocsátásában Kína javára jelentős átrendeződés történik az elektronikus berendezések termékcsoport vonatkozásában. Az ágazat dinamikus fejlődését jelzi továbbá, hogy az elektronikus berendezések gyártására szakosodott iparágban mintegy 6600 külföldi tulajdonú leányvállalat van jelen Kínában, ami jelentősen felülmúlja a többi iparágban érdekeltséggel bíró vállalatok számát.
A kínai textil, ruházat és bőripari termékek (HS 61-62) kivitele a világ összes exportjából 33,3%-kal részesedik, e termékcsoport exportjának átlagos bővülése 2007 óta évi 7,5%-ot tesz ki, a világpiaci részesedésének átlagos növekedése eléri az évi
102 A részletes elemzéshez szükséges - HS nomenklatúra szerinti 6 számjegyű bontásban - teljes körűen elérhető adatok a kézirat lezárásának időpontjában 2010-ig álltak rendelkezésre.
88 5,5%-ot. Számos textilipari termék tekintetében Kína bonyolítja a globális export 90%-át (!), mint például a pamut vagy szintetikus anyagból készülő ruházati termékek esetében (HS 6103 és 6104). Bizonyos kínai textilipari termékek (pl. HS 430230 Kész műszőrme) teljes exporton belüli részesedése ugyan csökkent, és ugyanezen kínai gyártók által előállított termékcsoportok világpiaci részesedése is kisebb lett, de ezek általában olyan termékcsoportok, amelyeknek a világkereskedelemi részaránya önmagában is zsugorodik. A szekunder szektor exportpiaci szereplése a 2008-ban kezdődött globális gazdasági és pénzügyi válság ellenére nem mutat visszaesést.
A kitermelő szektor tekintetében Kínának elhanyagolható a kivitele, a világ exportjából csupán 1,5%-os részesedéssel bíró különféle ércek és 0,2 %-os súllyal bíró kőolaj exportja továbbra is folyamatos csökkenést mutat. A fémek és fémtermékek esetében hasonló tendenciát tudunk kimutatni. Ezek alapján megállapítható, hogy a kínai primer szektor által előállított termékek – különös tekintettel a számítógépek, elektronikus eszközök és katonai célú berendezések gyártásához nagy mennyiségben felhasznált ritkaföldfémek103, melyekből Kína világviszonylatban is meghatározó tartalékokkal rendelkezik – felhasználása (kevés kivétellel) szinte kizárólagosan belföldön történik, a kivitel tekintetében Kína a hazai ipar támogatása miatt exportkorlátozásokat104 alkalmaz.
8. táblázat: Országok ritkaföldfém kitermelése (2009--2011) és tartalékok
Forrás: U.S. Geological Survey, Mineral Commodity Summaries, 2012. január
103 Ritkaföldfémeknek nevezzük a periódusos rendszer 57-72-ben található lantanidákat, ezeken kívül a szkandium és az ittrium tartozik e csoportba.
104 Kína már 2009-ben radikálisan csökkentette a ritkaföldfémexportot: 2010-ben már csak a 2009-es export 60 százalékát engedte külföldre, majd 2011-ben tovább korlátozták a kivitelt, az első félévre kiadott engedélyek a 2010-es mennyiséghez képest 35 százalékkal csökkentek.
Kitermelés (tonna) Tartalék (tonna)
2009 2010 2011
Amerikai Egyesült Államok — — — 13 000 000
Ausztrália — — — 1 600 000
Brazília 550 550 550 48 000
Kína 129 000 130 000 130 000 55 000 000
Független Államok Közössége NA NA NA 19 000 000
India 2 700 2 800 3 000 3 100 000
Malajzia 30 30 30 30 000
Egyéb országok NA NA NA 22 000 000
Összesen (becsült) 132 600 133 600 133 600 113 778 000
89 Az Amerikai Földtani Intézet (US Geological Survey - USGS) 2002-ben közölt tanulmánya szerint a köztudatban ismeretlennek számító ritkaföldfémeknek – köszönhetően a speciális felhasználási, egyben stratégiailag fontos területnek és annak, hogy relatíve kis mennyiségben állnak rendelkezésre – „hatalmas technológiai, környezetvédelmi és gazdasági jelentőségük van” (lásd 8. táblázat).
Kína importtevékenysége
Kína teljes termékimportja a 2011-es évben meghaladta az 1743,4 Mrd dollárt, ami több mint 7-szerese a 2011-es teljes termék behozatalnak. Az ország legnagyobb import partnerei Japán (11%), a Koreai Köztársaság (9%), Tajvan (7%), az USA (7%), és Németország (5%). A fekete-afrikai térség országai közül a legnagyobb részaránnyal a Dél-Afrikai Köztársaság (1,8%) Angola (1,4%) és Szudán (0,5%) szerepelnek, Magyarország csupán 0,14%-os súllyal van jelen Kína termékimportjában. Kína teljes termékimportjában a Dél-Afrikai Köztársaságból és Svájcból behozott termékek ugyan nem képviselnek nagy súlyt, azonban a partnerország teljes exportjában Kína javára jelentős átrendeződés figyelhető meg, mivel a partner exportjának növekedési ütemét messze meghaladja a teljes kínai importon belüli a részarány bővülés.
12. ábra: Kína és importpartnereinek versenyképességi helyzete (2007-2011)
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció
Szaúd-Arábia
A partner országok teljes exportjának éves növekedése (%)
A kínai import éves növekedési üteme a partner országokból (%)
90 Egészen más a helyzet például Németország, Kanada, Malajzia, Szaúd-Arábia esetén, mivel ezen partnerországok exporttevékenysége nem, vagy csak alig növekedett, eközben a kínai importon belül betöltött részarány jelentősen bővült, azaz e tekintetben a legjelentősebb Kína javára az átrendeződés (lásd 12. ábra).
A primer szektor által előállított termékek importja 326,7 Mrd dollárt tett ki, a szekunder szektor termékei 1050 Mrd dollár értékben érkeztek az országba, a tercier szektor 193,3 Mrd dollárral részesült Kína teljes importjából. Kína teljes termékimport szerkezetét, valamint az egyes termékcsoportok tekintetében bekövetkezett változást a 9. táblázat szemlélteti részletesen.
9. táblázat: Kína teljes termékimportjának szerkezete (2007-2011)
2011
Import érték (millió dollár)
Átlagos növekedés (%)
HS 2007-2011 2010-2011 2011 (%)
Összes termék 1743394,9 17,7% 24,9% 100,0%
01-05 Élő állat és állati eredetű termékek 12462,0 21,2% 34,3% 0,7%
06-15 Növényi termékek 51739,8 25,8% 22,8% 3,0%
16-24 Élelmiszer-készítmények 12797,1 30,6% 33,2% 0,7%
25-27 Ásványi termékek 432216,3 33,3% 42,7% 24,8%
28-38 Vegyipari és vele rokon vegyipari termékek 117920,1 15,8% 26,5% 6,8%
39-40 Műanyagok és ezekből készült áruk 93261,6 15,0% 15,7% 5,3%
41-43 Nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk 9356,3 10,0% 21,5% 0,5%
44-49 Fa- és faipari termékek 41291,5 17,9% 31,7% 2,4%
50-63 Textilipari alapanyagok és textiláruk 37587,8 12,1% 27,1% 2,2%
64-67 Lábbelik 1918,9 21,2% 39,9% 0,1%
68-71 Kő/üveg 23266,1 24,4% 33,9% 1,3%
72-83 Különféle fémek 118847,7 11,4% 15,3% 6,8%
84-85 Gépek / Elektromos berendezések 550268,0 10,6% 13,1% 31,6%
86-89 Járművek és alkatrészek 83004,7 25,2% 26,5% 4,8%
90-97 Különféle egyéb áruk 107958,4 11,0% 10,8% 6,2%
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció A teljes termékimporton belül 2011-ben 11,29%-os részaránnyal az első helyen a kőolaj és származékai (HS 2709) álltak, e termékek tekintetében a növekedés 2001-hez képest 16,9-szeres volt, a korábbi években (2001-2010-ig) a legnagyobb értékben behozott termékek az elektronikus integrált áramkörök (HS 8542) voltak (2011-ben 9,82%-os súllyal), itt a behozatal ugyanezen időszakra vetítve több mint 10-szeres növekedést produkált. A vasérc és dúsított érc (HS 2601) tekintetében a teljes
91 termékimporton belüli részarány 6,44%, amely a 2001-es behozatal 44,9 –szerese (!) (lásd 10. táblázat).
10. táblázat: Kína 10 legnagyobb importterméke (2009-2011)
HS kód
Kína importja (milliárd dollár)
2009 2010 2011
Összes termék 1 005,56 1 396,00 1 743,39
'2709 Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj 89,26 135,30 196,77
'8542 Elektronikus integrált áramkörök 120,75 158,01 171,14
'2601 Vasérc és dúsított érc, beleértve a pörkölt piritet is 50,14 79,72 112,41
'9013 Más vtsz. alá nem besorolható folyadékkristályos készülék; más
optikai készülék és műszer 38,28 51,50 53,14
'9999 Máshová nem sorolható árucikkek 3,30 18,43 49,50
'8703 Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett 14,37 28,92 40,97
'2710 Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj 16,98 22,44 32,78
'8517 Távbeszélő-készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy
más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket 19,08 22,49 30,86
'1201 Szójabab, törve is 18,79 25,09 29,73
'8471 Bőrönd, koffer, piperedoboz, diplomatatáska, aktatáska, iskolatáska,
szemüveg-, látcső-, fényképezőgéptok, egyéb táskák és tokok 21,77 26,86 29,35
Forrás: International Trade Center adatbázis alapján saját kalkuláció A 2001-es évben a világ energiafelhasználásának még csak 9,8 százaléka esett Kínára, a 2010-es adatok alapján ez az arány már 20,3% volt. A növekvő lakossági fogyasztás, de legfőképpen az ipari termelés növekedési üteme (vizsgált időszak alatt átlagosan 16,45%) miatt Kína folyamatosan behozatalra szorul az energiahordozók tekintetében, különösképpen a kőolaj vonatkozásában, ahol a fogyasztása (9,4 millió hordó/nap) az Egyesült Államok után a világban a második legnagyobb, ezzel felhasználási igénye több mint kétszeresen meghaladja a termelését (4,07 millió hordó/nap).
E helyen érdemes külkereskedelmi szerkezethasonlósági vizsgálatot is elvégezni, amelyből ténylegesen kiderül, hogy Kína külkereskedelmének nagy mértékű növekedése mögött valódi szerkezeti módosulások állnak-e, azaz növekedett, avagy csökkent az ország kereskedelmi specializációja. E vizsgálat kapcsán azonban rendhagyó módon célszerű az időszak első és utolsó évét bevonni az elemzésbe (figyelmen kívül hagyva az átlagolást), mivel az időszak végén levő három év adatai (2009-2011 évek) Kína külkereskedelmére is hatással levő, 2008-ban induló globális
92 pénzügyi és gazdasági visszaesés időszakának adatait tartalmaznák, ezáltal vélhetően torzulna a számítás eredménye. Továbbá a kapott eredmények értékelése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a vizsgálatba bevont bázis és tárgyidőszak között eltelt 11 év minden bizonnyal túlságosan rövid ahhoz, hogy egy nemzetgazdaság külkereskedelmi szerkezetének számottevő átrendeződését tetten tudjuk érni, így a relatíve rövid időtáv miatt a kismértékű átrendeződés is figyelemre méltó szerkezetátalakulásról ad számot.
Kína esetében a bázis (2001) és tárgyév (2011) adatai alapján kalkulált egyszerű export hasonlósági mutató 0,81 értéket, az import párja 0,75 értéket vett fel, ami arra utal, hogy az ország exportszerkezetében történt bizonyos átrendeződés, ugyanakkor import oldalon relatíve jelentősebb a termékszerkezet átalakulása.
Kína exportértékei alapján számított Lawrence-mutató a 2001 és 2011 adatait figyelembe véve 0,29, az import tekintetében 0,38 értéket vett fel; ezzel az import oldalon jelentősebb szerkezetátalakulást tudunk azonosítani, de nem elhanyagolható a változás az export oldalon sem.
Kína külkereskedelemének szerkezeti változásait mérő hasonlósági mutatók alapján – a rövid időtávot természetesen feltétlenül kihangsúlyozva – azt megállapítás tudjuk tenni, hogy az ország exportjának és importjának dinamikus felfutásával egy időben Kína külkereskedelmi termékszerkezetében is számottevő mértékű átrendeződés azonosítható, e változás elsősorban az ország importszerkezetének módosulása kapcsán érhető tetten az ezredforduló óta eltelt időszak alatt.
93