Dinamikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése

Klaszterek

1 2 3 4

Élő állat és állati eredetű termékek -7,26 -10,83 -5,25 -2,93

Növényi termékek 6,64 4,23 -2,42 -4,00

Élelmiszer-készítmények -2,84 -2,83 6,50 -3,62

Ásványi termékek 4,02 -2,70 -10,92 4,02

Vegyipari és vele rokon vegyipari termékek 1,97 -0,87 0,94 -1,37

Műanyagok és ezekből készült áruk 3,25 7,63 3,57 2,59

Nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk -3,48 -0,68 2,48 -2,03

Fa- és faipari termékek -3,12 -4,68 -1,00 -1,49

Textilipari alapanyagok és textiláruk 8,54 -0,91 7,81 -0,09

Lábbelik -3,59 -1,60 -4,09 -1,05

Kő/üveg -2,15 2,18 0,87 3,54

Különféle fémek -0,48 7,18 -0,38 2,01

Gépek / Elektromos berendezések 2,04 1,51 0,73 2,15

Járművek és alkatrészek -5,19 -4,34 -2,45 -1,21

Különféle egyéb áruk -3,51 2,37 1,16 2,27

Forrás: ITC adatbázis alapján saját kalkuláció E helyütt is a leginkább versenyképes (zöld színű kitöltés), valamint a legkevésbé versenyképes (sárga színű kitöltés) termékcsoport külön megjelölést kapott.

4.3.4. Dinamikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése

Az előző fejezetben definiált csoportok jellemzőit a 15. melléklet tartalmazza.

Megállapítható, hogy merőben más tagok alkotják az egyes klasztercsoportokat, az 1.

klaszterbe 7, a 2. klaszterbe 9, a hármas klaszterbe 6 és a 4. klaszterbe nyolc fekete-afrikai ország került. Az 4. klaszter a legstabilabb abban a tekintetben, hogy az RCA-indexek egyszerű számtani átlagát jelölő klaszterközéppontok a legkisebb mértékű átlagos változásokat (elmozdulásokat) jelzik az egyes termékcsoportok tekintetében, e jelenség kialakulásához feltételezhetően hozzájárul az is, hogy e klaszter az egyik legtöbb tagot tartalmazó csoportnak minősül.

Mind a négy klaszteren belül az élő állat (HS 01-05), a fa- és faipari termékek (HS 44-49), a lábbelik (HS 64-67), valamint a járművek (HS 86-89) tekintetében csökkent a megnyilvánuló komparatív előnyt jelző RCA-mutató, ugyanakkor szintén mind a négy klaszternél a műanyagok (HS 39-40) és gépek, elektromos berendezések (HS 84-85) esetében egyaránt növekedtek az RCA-indexek. Az 1. és 4. klaszter közös tulajdonsága, hogy az ásványi anyagok (HS 25-27) tekintetében egyaránt növekedés, a 2. és 3. klaszter esetében ugyanitt csökkenés volt kimutatható. A különféle fémek termékcsoport (HS 72-83) a 2. klaszter esetében erős növekedést mutat az időszak alatt,

161 míg az 1., 3. és 4. klaszteren belül e termékek átlagos RCA-indexeiben alig történt némi elmozdulás. A textilipari termékek (HS 50-63) esetében a 1. és 3. számú klaszterek egyaránt növekedésről adnak számot a megnyilvánult komparatív előny elmozdulását jelző RCA-index tekintetében, a 2. és 4. klasztertagok vonatkozásában csökkent a mutató a vizsgált időszak alatt.

Az 1. számú klaszteren belül a növényi termékek (HS 06-15), az ásványi termékek (HS 25-27), műanyagok (HS 39-40), textiltermékek (HS 50-63), valamint a gépek/elektromos berendezések (HS 84-85) vonatkozásában növekedett jelentős mértékben a megnyilvánuló komparatív előnyt jelző RCA-mutató a vizsgált időszak alatt, ugyanakkor az állati eredetű termékek (HS 01-05), az élelmiszerkészítmények (HS 16-24), nyersbőr/szőrme (HS 41-43), a fa- és faipari termékek (HS 44-49), a textilipari termékek (HS 50-63), lábbelik (HS 64-67), valamint a járművek és alkatrészeik (HS 86-89) esetében jelentős mértékű csökkenést lehetett azonosítani.

A 2. klaszter esetében két termékcsoport vonatkozásában is erősen kiugró értékeket lehet megfigyelni: az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05) esetében az RCA-index markáns csökkenése, a műanyagok (HS 39-40), valamint a különféle fémek (HS 72-83) esetében az index jelentős mértékű növekedése azonosítható. Ezen kívül a növényi termékek (HS 06-15), gépek és elektromos berendezések (HS 84-85), továbbá a különféle egyéb áruk (HS 90-97) esetében növekedett jelentősen a komparatív előnyt jelző RCA-mutató, míg az élelmiszerek (HS 16-24), ásványi termékek (HS 25-27), a vegyipar termékei (HS 23-38), nyersbőr, szőrme (41-43), fa –és faipari termékek (44-49), textilipar (HS 50-63), lábbelik (HS 64-67) termékcsoportoknál csökkent a mutató értéke. E klasztertagok közé került Angola, az ország Kína második legnagyobb külkereskedelmi partnerországa volt 2011-ben.

Az RCA-indexek változása tekintetében erősen inhomogén csoport a 3. számú klaszter. Erősen kiugró érték (FCC = -10,92) azonosítható az ásványi termékek (HS 25-27) esetében, itt is az erősen negatív érték a klasztertagok termékcsoportra kalkulált RCA-indexének jelentős mértékű csökkenését jelzi a vizsgált időszak alatt, amely a komparatív előny fogyatkozását mutatja e termékcsoport vonatkozásában. Az élelmiszerkészítmények (HS 16-24), műanyagok (HS 39-40), nyersbőr, szőrme (HS 41-43), textilipari termékek (50-63), kő, drágakő, nemesfém (HS 68-71), valamint a gépek és elektromos berendezések (HS 84-85) vonatkozásában az RCA-index növekedett 2001 és 2011 között, míg az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05) és a lábbelik (HS 64-67) tekintetében csökkent a mutató értéke.

162 A 4. klaszter esetében is két kiugró értéket (bár nem olyan erős mértékűt, mint a 3. klaszter esetében) mutatnak a kialakult a klaszterközéppontok: az ásványi anyagok (HS 25-27) esetében (az összes klaszter vonatkozásában itt a legnagyobb mértékű) az RCA-index növekedése, míg a növényi termékeknél (HS 06-15) és az élelmiszerkészítményeknél (HS 16-24) jelentős mértékű csökkenés következett be a komparatív előnyt jelző mutató tekintetében a vizsgált időszak alatt. A Kínával folytatott külkereskedelem tekintetében a legnagyobb fekete-afrikai partnerország, a Dél-Afrikai Köztársaság e klaszter tagja lett.

A 2001 és 2011-es évek közötti időszakban bekövetkezett RCA-index változás alapján ismét lehetséges a földrajzi elhelyezkedés tekintetében azonosságokat felismerni (lásd 28. ábra).

28. ábra: A dinamikus RCA-indexek alapján kapott klaszterek Afrika vaktérképén

Forrás: saját számítás alapján

A 2. klasztert alkotó Gabon – Angola – Kongói Demokratikus Köztársaság – Tanzánia – Madagaszkár országcsoport tagjai földrajzi értelemben véve viszonylag közel helyezkednek el egymáshoz. Egészen hasonlatos a helyzet a 4. klaszter esetében is. Itt a szomszédos Dél-Afrikai Köztársaság és Botswana, valamint a szintén

163 szomszédos Etiópia, Uganda és Kenya vonatkozásában lehet a földrajzi közelséget felfedezni.

Néhány esetben a klasztertagok tekintetében olyan egyezőségek is felfedezhetők, amelyek mind a statikus mind a dinamikus mutatók alapján képzett klaszterek tulajdonságaiban azonos jellemzőket mutatnak. Így például a Dél-Afrikai Köztársaság és Botswana mindkét klaszterelemzéses módszer szerint ugyanabba a klaszterbe került (3., majd 4. klaszter), ami azt jelenti, hogy a vizsgált időszak alatt az ásványi termékek (HS 25-27) tekintetében ezen országoknak folyamatosan nőtt a versenyelőnye, olyannyira, hogy az időszak végére ugyanezen termékek tekintetében már kiemelkedő komparatív előnnyel rendelkeztek a Kínával folytatott árukereskedelmük során. Angola, Gabon, Ghána, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság szintén mindkét vizsgálat alkalmával egyazon klaszterbe került (2., majd szintén 2. klaszter); ez azt jelenti, hogy a nevezett országoknak az időszak végén még mindig versenyelőnyük volt az ásványi termékek (HS 25-27) vonatkozásában, azonban ez az előny a vizsgált időszak alatt folyamatosan fogyatkozott.

A statikus és dinamikus RCA-mutatókon alapuló klaszterelemzés módszerének együttes alkalmazása e fejezetben lehetőséget adott arra, hogy a fekete-afrikai országok specializációs mintáját azonosítani tudjam, ugyanakkor fény derüljön e minták dinamikus változásaira is.

164

5. AZ ÉRTEKEZÉS F Ő BB MEGÁLLAPÍTÁSAI,