Az UNComtrade, valamint az International Trade Centre (ITC) adatbázisban található adatokat használtam a konkrét számításokhoz. A vizsgált időszak a 2001 és 2011 közötti időszakot öleli fel. Ennek megfelelően az 12. számú táblázat148 az RCA-indexek 2001 és 2011 közötti összesített adatait tartalmazza, amely a Vám Világszervezet (WCO) által standardizált Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (Harmonized System Codes – HS) szerinti két számjegyű bontásban jelöli a termékcsoportokat. Az elemzés alapvetően kétirányú: egyrészt megvizsgáltam Kína, a fekete-afrikai régió, valamint az egyes alrégiók világpiaci versenyképességét, másrészt külön-külön feltérképeztem Kína fekete-afrikai országokkal folytatott külkereskedelmi adatai alapján az egyes országokra kalkulált, termékcsoportokra számított megnyilvánult versenyképességét. E feladatnál szükségszerűen egyszerűsítéseket kellett alkalmazni (lásd részletesen az I.4. fejezet Módszertan és adatok), tekintettel arra, hogy a fekete-afrikai régióba tartozó 48 ország némelyek nem, vagy csak korlátozott mértékben folytattak kereskedelmet Kínával.
A 12. táblázat Kína RCA-indexeit, a fekete-afrikai országok összevont adatait, illetve külön-külön bontásban a dél-afrikai, közép-afrikai, kelet-afrikai, valamint nyugat-afrikai országok RCA-indexeit foglalja össze. A számítás adatait az 5. melléklet tartalmazza.
148 Megjegyzés: A félkövér betűtípussal és zöld színkitöltéssel jelölt számok azt mutatják, hogy a 2001 és 2011 között eltelt időszakban a Vollrath-féle normalizált RCA-index jelentős mértékben, azaz több mint 0,5 ponttal növekedett az adott ország/régió/országcsoport vonatkozásában, a félkövér, dőlt betűtípussal és sárga színkitöltéssel megjelölt értékek pedig az RCA-index legalább 0,5 ponttal történő csökkenését mutatják ugyanerre az időszakra vetítve ország/régió/országcsoport bontásban. Az összes többi termékcsoport és ország/régió/országcsoport kombinációban feltüntetett számadatok (azaz a külön meg nem jelölt számok) a Vollrath-féle módosított RCA -0,5 és +0,5 pont közötti változását mutatják.
129 12. táblázat: A fekete-afrikai országok és Kína RCA-indexeinek alakulása
termékcsoportonként (2001 és 2011)
28-38 Vegyipari és vele rokon vegyipari
termékek -0,86 -0,61 -1,02 -0,79 -0,69 -0,52 -2,94 -0,32 -1,50 -1,05 -1,02 -0,88 39-40 Műanyagok és ezekből készült áruk -1,27 -0,81 -1,25 -0,58 -1,09 -0,87 -2,06 -2,65 -1,52 -1,37 -0,78 0,26 41-43 Nyersbőr, szőrme és ezekből készült
áruk 0,56 0,93 0,79 0,73 0,39 0,16 0,12 1,05 3,02 2,05 0,50 1,22
Forrás: ITC és UNComtrade adatbázis alapján saját számítás Kína esetében a 2001-es év vonatkozásában 8 termékcsoport tekintetében tudunk komparatív hátrányt (RCA<0) azonosítani, ugyanakkor 7 termékcsoport esetében nagyon szerény komparatív előny (RCA>0) rajzolódik ki az ország specializációs mintája alapján. Kínának szerény mértékű komparatív előnye volt az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05), élelmiszer-készítmények (HS 16-24), nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk (HS 41-43), gyöngy, drágakő, nemesfémek és üveg (HS 68-71), különféle egyéb áruk (HS 90-97) vonatkozásában, ennél valamivel nagyobb mértékű komparatív előnye volt a textilipari alapanyagok, a lábbelik tekintetében, ugyanakkor komparatív hátránya volt 2001-ben a növényi termékek (HS 06-15), ásványi termékek (HS 25-27), vegyipari termékek (HS 28-38), műanyagáruk (HS 39-40), fa- és faipari termékek (HS 44-49), különféle fémek (HS 72-83), járművek és alkatrészeik (HS 86-89), valamint a gépek és elektromos berendezések (HS 84-85) tekintetében.
A 2011-es évre két szektorban (növényi termékek – HS 06-15, illetve ásványi anyagok – HS 25-27 vonatkozásában) a már korábban meglevő komparatív hátrány jelentős mértékben tovább növekedett, azaz az ország versenyképessége csökkent e termékcsoportok esetében a vizsgált időszak végére, viszont a textilipari termékek (HS 50-63) vonatkozásában számottevő komparatív előny növekedésről tudunk beszámolni
130 ugyanezen időintervallum alatt. A faipari szektor (HS 44-49) 2011-ben ugyan még komparatív hátránnyal rendelkezik, de már nem olyan jelentős mértékben, mint a vizsgált időszak elején, valamint a gépek és elektromos berendezések (HS 84-85) tekintetében Kína a korábban kimutatott komparatív hátrányból az időszak végére komparatív előnyt tudott kovácsolni. Ezzel párhuzamosan a különféle fémek (HS 72-83) vonatkozásában jelentős mértékűnek minősíthető komparatív előny növekedés azonosítható (e termékcsoport tekintetében Kínának az időszak végén még mindig komparatív hátránya volt, de már kevésbé olyan markáns mértékben, mint a vizsgált időszak elején). Összességében véve megállapítható, hogy a 2011-es évben Kínának 7 termékcsoportban versenyelőnye, 8 termékcsoportban versenyhátránya mutatható ki, azonban a specializációs minta tekintetében (szerkezetében) eltérések mutatkoznak az időszak eleji mintához viszonyítva az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05) és a gépek és berendezések (HS 84-85) vonatkozásában.
A fekete-afrikai országoknak (48 fekete-afrikai ország összevont adatai alapján) 2001-ben komparatív előnyük volt az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05), az élelmiszerek (HS 16-24), ásványtermékek (HS 25-27), nyersbőr, bőráruk, szőrme (HS 41-43), a fa- és faipari termékek (HS 44-49), textiltermékek (HS 50-63), a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg (HS 68-71), valamint a nem nemesfémek és az ezekből készült áruk (HS 72-83) tekintetében, azaz összesen 8 termékcsoport esetében. A 2001-es évben a fekete-afrikai országok 2001-esetében komparatív hátrányt lehetett azonosítani a növényi termékek (HS 06-15), a vegyipari termékek (HS 28-38) és a műanyagból készült áruk (HS 39-40), lábbelik (HS 64-67), gépek és elektromos berendezések (HS 84-85), járművek és alkatrészeik (HS 86-89), valamint a különféle egyéb áruk (HS 90-97) tekintetében. A fekete-afrikai országok a 2011-es évre összességében véve két termékcsoport tekintetében, így az ásványi termékek (HS 25-27), valamint a műanyagok és ezekből készült áruk (HS 39-40) tekintetében tudták jelentős mértékben növelni (jelentős mértékű növekedés alatt azt értjük, ha az RCA>0,5 ahol RCA normalizált Vollrath-féle RCA-index változását jelöli) komparatív előnyüket. Ezzel szemben az élő állat (HS 01-05) és a textilipari termékek (HS 50-63) esetében a korábbi komparatív előny a vizsgált időszak végére komparatív hátránnyá változott, illetve a lábbelik (HS 64-67) tekintetében is – az időszak végére ugyan még pozitív tartományban maradva – a Vollrath-féle normalizált RCA-index az időszak elejéhez viszonyítva jelentős mértékű (RCA<-0,5) csökkenést mutatott.
131 Az összesített eredmények szerint tehát Kínának 2001-ben nyolc komparatív hátránnyal rendelkező termékcsoportja volt, ezek közül öt esetben (növényi termékek (HS 06-15), vegyipari termékek (28-38), műanyagok (HS 39-40), gépek és elektromos berendezések (HS 84-85), valamint a járművek (HS 86-89) vonatkozásában a fekete-afrikai országoknak is egyaránt komparatív hátránya volt, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a 2001-es évben a növényi termékek, vegyipari termékek, műanyagok, gépek és elektromos berendezések, valamint a járművek tekintetében Kína és a fekete-afrikai országok specializációs mintája hozzávetőlegesen azonos.
Az élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05), élelmiszerkészítmények (HS 16-24), nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk (HS 41-43), a textilipari alapanyagok és textiláruk (HS 50-63), valamint a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg ( HS 68-71) termékcsoportok esetében a 2001-es évben Kínának és a fekete-afrikai országoknak egyaránt komparatív előnyük volt, azaz e termékcsoportoknál szintén egyezőséget mutat a specializációs minta. Ugyanakkor feltétlenül ki kell emelni, hogy a textilipari alapanyagok esetében Kínának, a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg termékcsoportok tekintetében a fekete-afrikai országoknak volt nagyobb a komparatív előnyük. Mindezekből az a nyilvánvaló következtetés adódik, hogy a szóban forgó termékcsoportok vonatkozásában a világpiacon ők egyrészt (az azonos termékekre történt specializációjuknak köszönhetően) a 2001-es évben versenyzőként szerepeltek a harmadik országok piacain, másrészt a textilipari alapanyagok és textiláruk esetében Kína, míg a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg termékcsoportoknál a fekete-afrikai országok voltak előnyösebb versenypozícióban
Az egyes önálló fekete-afrikai országcsoportok tekintetében a 2001-re kalkulált RCA-indexek már jóval vegyesebb eredményről számolnak be. A közép-afrikai országcsoport a legkevésbé homogén abban a tekintetben, hogy itt azonosítható a legtöbb jelentős mértékű változás a 2001 és 2011 évek vonatkozásában, tehát ezen országcsoportnál alakult át leginkább a specializációs minta a vizsgált időszak alatt, valamint a Vollrath-féle módosított RCA értékei is meglehetősen nagy szórást mutatnak a specializációs mintán belül (2001-ben az ásványi termékek (HS 25-27) RCA-ja 5,63, a lábbelik (HS 64-67) RCA-ja -3,52, 2011-ben az ásványi termékek RCA-ja 4,96, az élő állat és állati eredetű termék (HS 01-05) RCA-ja -3,00). A közép-afrikai országcsoport esetében kiemelkedő komparatív előnyt lehet azonosítani a 2001-es évben az ásványi termékek (HS 25-27) és a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg (HS 68-71) termékcsoportoknál, és számottevő komparatív hátrány volt a lábbelik (HS 64-67)
132 esetében. A közép-afrikai országok esetében a 12. táblázatban szereplő 15 termékcsoport közül hét esetben (vegyipari termékek HS 28-38; nyersbőr, szőrme és ezekből készült áruk HS 41-43, lábbelik HS 64-67; különféle fémek HS 72-83; gépek és elektromos berendezések HS 84-85; járművek és alkatrészeik (HS 86-89), valamint a különféle egyéb áruk HS 90-97 tekintetében) tudtunk jelentős mértékű növekedést kimutatni a megnyilvánuló versenyképesség tekintetében a 2001 és 2011 évek között és ugyanitt nyolc esetben (élő állat és állati eredetű termékek HS 01-05; növényi termékek HS06-15; élelmiszer készítmények HS 16-24, ásványi termékek HS 25-27; műanyagok HS 39-40; fa- és faipari termékek HS 44-49; textilipari alapanyagok és textiláruk HS 50-63, illetve a gyöngy, drágakő, nemesfémek, üveg HS 68-71) jelentős mértékű RCA-index csökkenés azonosítható, azaz Kína és a közép-afrikai országcsoport specializációs mintájának komplementer jellegére lehet következtetni 2001-ben a vegyipari termékek (HS 28-38), a műanyagok (HS 39-40), nyersbőr és szőrme (HS 41-43), a kő/üveg (HS 68-71), a gépek és elektromos berendezések (HS 84-85), járművek és alkatrészeik (HS 89-89) kivételével az összes termékcsoportnál (azaz kilenc esetben). 2011-ben (némi átrendeződés után a HS 01-05, valamint a HS 84-85 termékcsoportoknál) tíz esetben mutatható ki Kína és a közép-afrikai országcsoport specializációs mintájának komplementer jellege, azaz azok a pontok (termékcsoportok), ahol az adott évre jellemző specializációs minták kiegészítik egymást.
A nyugat-afrikai országok esetében szintén többféle szempont alapján is megállapítható a 2001 és 2011 évek vonatkozásában a specializációs minták inhomogenitása: a 2001-es évben nyolc esetben komparatív előny, hét termékcsoport esetében komparatív hátrány, 2011-ben hat esetben komparatív előny, kilenc esetben komparatív hátrány mutatható ki az országcsoport specializációs mintájában, azaz valamelyest csökkent a nyugat-afrikai országok versenyképessége az időszak végére.
Ugyanakkor azt is feltétlenül meg kell jegyezni, hogy kilenc termékcsoportnál következett be jelentős mértékű változás (négy esetben jelentős növekedés): ásványi termékek (HS 25-27), műanyagok (HS 39-40), nyersbőr/szőrme (HS 41-43), kő/üveg (HS 67-71); hat esetben jelentős csökkenés: élő állat és állati eredetű termékek (HS 01-05), fa- és faipari termékek (HA 44-49), textilipari alapanyagok (HS 50-63), lábbelik (HS 64-67), járművek és alkatrészeik (HS 86-89), különféle áruk (HS 72-83)) a vizsgált időintervallum alatt. Az országcsoport 2001-re kirajzolódott specializációs mintájában csupán öt termékcsoport esetében lehetséges azonosítani Kína és a nyugat-afrikai országok mintájának komplementer jellegét, ugyanakkor az időszak végén már hét
133 termékcsoport esetében rajzolódott ki a komplementer jelleg. Fontos megjegyezni azt is, hogy e hét termékcsoport esetében a nyugat-afrikai országoknál a vizsgált időszak alatt hat esetben történt jelentős mértékű változás, azaz a komparatív előny vagy hátrány tekintetében nagy mérvű elmozdulás, ami azt jelenti, hogy a nyugat-afrikai országok specializációs mintája olyan irányba módosult az időszak alatt, hogy az Kína specializációs mintáját mindinkább kiegészíti, azaz nem versenyzőkké váltak a külpiacokon, hanem (az időszak elejéhez viszonyítva legalábbis) a külkereskedelmi kapcsolataikban partnerekké. Az előbbieket alapul véve és a fentieket összefoglalva tehát egyrészt az a nyilvánvaló következtetés adódik, hogy a harmadik országok piacán Kína és a nyugat-afrikai országok nem lesznek versenyzők e hét termékcsoport a vonatkozásában, másrészt ugyanezen hét termékcsoport tekintetében intenzívebb kereskedelmi kapcsolatokat létesítenek egymás irányába.
Az egyes fekete-afrikai országcsoportok között a dél-afrikai országcsoport az RCA-indexek alapján a legnagyobb homogenitással rendelkező fekete-afrikai alrégió. A vizsgált időszak elején a dél-afrikai országoknak szerény mértékű komparatív előnyük volt hét (elsősorban nyers- és alapanyagokkal kapcsolatos) termékcsoport esetében, és nyolc (főként a feldolgozóipari szektorhoz köthető) termékcsoport esetében komparatív hátrányuk mutatható ki. 2011-ben a termékcsoport szinten nyolc komparatív előnnyel és hét komparatív hátránnyal rendelkező termékcsoportot lehet azonosítani. Egyedül a növényi termékek esetében fordult át a komparatív hátrány igen szerény mértékű komparatív előnnyé. Csupán négy termékcsoport tekintetében azonosítható jelentős mértékű változás a 2001 és 2011-es évek viszonylatában (az ásványi termékeknél és a járművek és alkatrészeik termékcsoportnál jelentős mértékű komparatív előny növekedést, az élő állat és állati eredetű termékek, valamint a lábbelik vonatkozásában az RCA-index jelentős mértékű csökkenést mutatott). A régió adatai mögé nézve kiderül, hogy a nagyfokú homogenitás kialakulásáért és a termékcsoport szinten megfigyelhető szerény mértékű változásokért (ez alól egyedül az ásványi termékek jelentik a kivételt) elsősorban a Dél-Afrikai Köztársaság specializációs mintájának alakulása felel.
Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a fekete-afrikai országok és a távol-keleti ország specializációs mintája 2011-ben már nagyban eltérő képet mutat: az időszak végén a korábbi öt helyett már csak három szektor (élelmiszerkészítmények, nyersbőr, szőrme és az ezekből készült áruk, valamint az üveg, kő és belőlük készült áruk) tekintetében volt egyidejűleg komparatív előnyük.
134 Az 12. számú táblázat ugyanakkor azt is összefoglalja, hogy melyek azok a szektorok, amelyek esetében a komparatív előnyt mérő Vollrath-féle módosított RCA-indexek jelentős mértékű, azaz több mint 0,5 pontos változást mutatnak. A kapott eredmények áttekintése során kitűnik, hogy Kína nagymértékű növekedést tudhat magáénak az RCA-indexek tekintetében a feldolgozóipari termékek előállítása során, ugyanakkor jelentős csökkenés következett be a primer szektor (élő állat és állati eredetű termékek, növényi termékek, élelmiszerek valamint az ásványi anyagok) vonatkozásában.
A fekete-afrikai országok esetében az RCA-indexek jelentős mértékű növekedése önmagában nem számottevő, csupán két esetben: az ásványi termékek (HS 25-27), és a műanyagok és ezekből készült áruk (HS 39-40) tekintetében mutattak az RCA-indexek számottevőbb pozitív irányú változást, így a régió specializációs mintája nagyjából stabilnak minősíthető, e mögött azonban az egyes afrikai alrégiók igen csak változatos mintája bújik meg. Például a nyugat-afrikai országcsoport egészen hasonló specializációs mintával rendelkezik az egyes szektorok vonatkozásában, mint Kína, csupán a specializáció mértékében tudunk eltérést azonosítani. Ugyanakkor különösen a dél-afrikai országcsoport esetében tapasztalható a primer szektor vonatkozásában jelentős mértékű komparatív előny növekedés, míg a feldolgozóiparban, a komparatív előny tekintetében számottevőbb mérséklődést lehet azonosítani. Más afrikai országcsoport esetében, például a közép-afrikai térség vonatkozásában az RCA-indexek a vizsgálatba bevont más többi országcsoport teljesítményéhez viszonyítva példa nélküli módon, mintegy hét szektor149 esetében javultak legalább 0,5 ponttal a vizsgált időszak alatt.
Az ásványi termékek (HS 25-27), fa- és faipari termékek (HS 44-49), fémek és a belőlük készült áruk (HS 72-83) tekintetében Kína a vizsgált időszak alatt mindvégig komparatív hátránnyal rendelkezett, ugyanezen időszakra vetítve a fekete-afrikai afrikai országok folyamatos komparatív előnyét tudjuk kimutatni. A lábbelik (HS 64-67), valamint a különféle egyéb áruk (HS 90-97) vonatkozásában a kijelölt időszak alatt Kínának az RCA-indexek alapján mindvégig komparatív előnye, a vizsgált afrikai országcsoportoknak komparatív hátránya azonosítható.
149 Vegyipari termékek (HS 28-38), nyersbőr, szőrme (HS 41-43), lábbelik (HS 64-67), különféle fémek (HS 72-83), gépek és elektromos berendezések (HS84-85), járművek és alkatrészeik (HS 86-89), valamint a különféle egyéb áruk (HS 90-97)
135