és elterjedésükben e térségen belül csak kevés esetben figyelhetők meg kisebb formai jegyeken túl terjedő különbségek. A rendkívüli formai heterogenitással társuló időrendi tagoltság és az ezekkel egyszerre érvényesülő regionális homogenitás hátterében a késő avar kori társadalom, a kaganátus belső szerkezetei, elosztási rendszere, úthálózata és az abban bonyolódó forgalom-ból összeálló belső kommunikációs rendszere rejtőzik. A késő avar kori rendszer figyelemre méltóan egységes tárgyi kultúrát hozott tehát létre.644
A „késő avar kor”
A kora avar kori, főleg bizánci forrásokban gyakori említések után a 630-as évektől a Kárpát-me-dence szinte prehistorikus állapotba süllyedt, ahol a 790-es évek Karoling hadjáratait megelőző-en alig néhány említés nyomán tudjuk, hogy továbbra is az avarok voltak az urak.645 A történeti források fényében az avar kor két nagy szakaszra bontható. Közöttük a határvonal körülbelül Konstantinápoly ostroma, illetve az azt követő, 630-as években zajló „polgárháború”, amelynek nyomán a kaganátus keleti, sztyeppei befolyási övezete az avar kagán ellen fellázadó bolgár kán, Kuvrat függetlenedésével elszakadt. Noha a kutatás a korai avar kaganátus hatalmi válsá-gát, széthullását hagyományosan a 626-os, Konstantinápoly alatt elszenvedett vereséggel hozta
639 A késő avar kori néhány írott forrás javarészt az avarok peremterületen – éppen Krajna és Karin-tia, illetve a mai Ausztria területén – vívott háborúiról beszél. Az avarok itt gyakran a nyugatról e területre befolyási övezetét kiterjeszteni szándékozó bajor hercegséggel találták magukat szemben:
Szádeczky-Kardoss 1998, 263, 266–269.
640 Felveti és a kérdést elemzi Daim 2001, 162–164.
641 Daim 2000, 127–128: Abb. 51 közeli analógiát idéz egy don-vidéki lószerszámveret képében.
A Kárpát-medence nyugati pereme és a kelet-európai sztyeppe között ez esetben is a bizánci tárgyi kultúra lehetett az összekötő kapocs.
642 Daim 2000, 107–109.
643 Szenthe 2015b, 223–226.
644 E tárgytípusok esetében tehát úgy tűnik, nem adottak azok a különböző tényezőkből fakadó „homog-enizációval”, illetve a makro-perspektíva kizárólagos alkalmazásából fakadó egyoldalúsággal kapcso-latos – más témakörökben kétségkívül jogos – aggályok, amelyeket Gáll et al. 127–139 felvet.
645 Az avarok görög és latin (nyugati) forrásokban történt említéseit összegyűjti Szádeczky-Kardoss 1998.
összefüggésbe,646 annak hátterében egyetlen, mégoly megrázó katonai vereségnél összetettebb okok keresendők. A vereség után felmondott adót újabb hadjáratok révén ismét ki lehetett volna kényszeríteni, ha ennek lett volna katonai és társadalmi háttere a kagán hatalma alatt összefogott területen – és főleg financiális bázisa a gazdasági válság és az elhúzódó háborúk sújtotta, majd és a 620-as évek második felétől a muszlim terjeszkedés miatt megrendülő647 Bizáncban. Egyetlen katonai vereség helyett tehát az elsődleges ok inkább abban keresendő, hogy az ekkoriban egy komplex gazdasági-társadalmi válság mélypontjára jutó, majd szét-hulló kora bizánci rendszer nem volt képes többé kitermelni azokat a forrásokat, amelyekkel voltaképpen északon ő maga tartotta fönn a kiterjedt birodalmi struktúrákat. A korai avar nomádállam dezintegrációjának okát így leginkább forráshiányban kereshetjük, amely ön-gerjesztő folyamatként a hatalmi struktúrák bomlásához, az addig az anyagi előnyök és a háborúk megkövetelte katonai hatékonyság által összekötött elitek közötti konfliktusokhoz vezetett.648 Ez utóbbi, a frank és bizánci szerzők által polgárháborúként megörökített össze-ütközés649 eredményeképpen az „avar” elit – etnikai vonatkozásokra tekintet nélkül nyilván azok, akik az avar kaganátus szűkebb elitjéhez tartoztak, de akiknek Kuvrat rendszerében nem volt helye – nyugat felé, a Kárpát-medencébe szorulhattak (9–10. kép). Azok a kelet-eu-rópai sztyeppei területeken lakó népcsoportok, amelyek a bolgár uralkodó lázadása nyo-mán elszaladtak az avaroktól, nagy valószínűséggel egyben a sztyeppei típusú lovas hadsereg magját,650 egyben a korai avar kaganátus katonai potenciáljának döntő részét is alkothatták.
Nélkülük valószínűleg egyszerre gyengült meg végzetesen az avar haderő, illetve vált a ka-ganátus regionális jellegű, Kárpát-medencei hatalommá. Elég valószínű, hogy a kora avar kori, ázsiai elit és nomád eredetű, militáns csoportok nagy része is csak e krízist követő-en költözött a Kárpát-medkövető-encébe,651 hiszen életmódjuknak sokkal jobban megfelelhetett a kelet-európai sztyeppevidék.
Az ezután beinduló változások azonban aligha írhatók le egyszerűen a kora avar kori rend-szer válságának folyományaként, ehelyett széles spektrumú, a szellemi és tárgyi kultúra, terme-lés és társadalom minden szegmensében megnyilvánuló átalakulással van dolgunk.
646 Bóna István nyomán: Bóna 1984, 316; Bóna 1988, 447; Pohl 2002, 282–284; legutóbb Vida 2009b, Vida 2016a.
647 A téma – a késő antikvitásból a kora középkorba vezető átalakulás hatalmas irodalmából csak a leg-fontosabbakat idézhetem. A késő antik rendszer összeomlásához, belőle a kora középkori, „közép bizánci” rendszer kialakulásához ld. Haldon 1997; Brubaker – Haldon 2011. Európai perspek-tívában, illetve már a létrejövő, új, kora középkori struktúrák irányából Hansen – Wickham 2000;
Wickham 2005; a kommunikációs rendszer és a gazdaság átalakulásához ld. Horden – Purcell 2000; McCormick 2001.
648 A nomád birodalmak letelepült civilizációktól való függéséhez ld. Barfield 2001.
649 Fredegar, Gesta Dagoberti Regis 28; Nicephorus Patriarcha p. 24, 9–15 (Szádeczky-Kardoss 1998, 212–213).
650 Az avar lovas taktikához ld. Pohl 2002; röviden tárgyalja Csiky 2015, 61–64; hosszabb elemzést ld.
Curta 2016.
651 A kutatásban „avar honfoglalásként” tárgyalt 567/568-as dátum valójából egy katonai hódítás idő-pontja, amely nyomán régészeti nyomok alapján ugyan költöztek sztyeppei népcsoportok az avar kaganátusba, bizonyos jelek alapján azonban beköltözésük főleg a Dunántúlt érintette. Ezután, a 7. század középső harmadától jelent csak meg egy fegyveres elit a Dunától keletre (ld. alább).
A diplomáciailag aktív korai avar kor, majd az avaroknak az írott forrásokból való eltűnése után következő „prehistorikus” időszak a régészeti hagyatékban is jól megkülönböztethető egy-mástól. A régészeti hagyatékban azonban a korai és a késő avar rendszer közötti határ későbbre, a 7. század közepére, második felére tehető. A kutatásban meggyökeresedett kategóriáknak megfelelően ezt az átmeneti időszakot „közép avar kornak” nevezem,652 illetve a késő avar kor fogalmán az öntött övgarnitúrák elterjedésével kezdődő időszakot értem, akkor is, ha lénye-gében a késő avar kori átalakulási folyamat kezdődött meg a 7. század középső évtizedeitől, rögtön az után, hogy az avar kaganátus Kárpát-medencei, regionális hatalommá vált.
A régészeti hagyatékban a komplex, rendszerszerű változás a kora avar kor végére–közép avar kor kezdeti fázisára keltezhető magányos vagy legfeljebb kis sírcsoportokban eltemetett fegyveres elit férfisír horizonttal dominált időszakot (Kunbábony–Bócsa–Kunágota–Ozora horizontot)653 követi. A közép avar kor eleji réteg e tekintetben, bár tárgyi kultúrájában már
652 A közép avar kor fogalmához és időrendi kereteihez ld. fent, az időrend tárgyalásánál, 31, 46–47. o.
653 E sírokat a kutatás egymástól elkülönítve, a korai avar korra (álcsatos kör) és a közép avar kor-ra (Ozokor-ra, Igar, Dunapentele, Iváncsa, stb.) keltezi. Időrendi egymásutániság helyett azonban megfontolandó, hogy a közöttük megnyilvánuló különbségek (például a lovas sírok hiánya az álcsatos sírokban, ld. Garam 2005, 430, vagy a kunágotai és ozorai sírok közötti hasonlóságok, 9. kép A korai avar kori kaganátus rekonstruálható kiterjedése a 630-as évekig (készítette Gáll Erwin)
a késő avar kor felé mutató elemek is vannak, még a megelőző időszak társadalmi és kul-turális mintázatait mutatja, nem elképzelhetetlen, hogy a korábbitól jól megkülönböztethe-tő, új, kelet-európai kapcsolatrendszerrel bíró fegyveres elit654 már a politikai-hatalmi válság időszakának terméke. Bennük a hagyományos kutatási felfogással összhangban – csak éppen a feltételezettnél korábban – legalább részben keletről a Kárpát-medencébe áramló csoportok lehetnek azonosíthatók.655
A késő avar korban kiteljesedő folyamatok beindulásának első jele a sírcsoportokra épü-lő „soros temetők” horizontszerű megjelenése a 7. század második felében. E temetők közül némelyikben már elit jellegű csoportok tagjai is temetkeztek, miközben szinte mindegyik reprezentatív, lovas-fegyveres sírokkal kezdődött. E temetőrészek első sírjai körülbelül egy-korúak a kora avar kor végének vagy közép avar kor elejének említett magányos sírjaival, vagy legfeljebb rövid késéssel követik azokat.656 Az új horizont legjelentősebb példája Kisköre-
Bollók – Szenthe 2018, 75–77) inkább a kis helyre „összeszoruló” csoportok közötti, bizonyos ideig még megfigyelhető kulturális különbségekből táplálkozhattak.
654 Szenthe 2015d.
655 A Bóna István nyomán (Bóna 1971, 244–251) külön, a korai avar kor és a közép avar kor viszony-latában tárgyalt sírok egyetlen horizont voltához: Szenthe 2015d.
656 Összegzi és a korábban két csoportra „szétkeltezett” hagyaték értelmezésére új modell javasol Szenthe 2015d.
10. kép Az avar kaganátus a késő avar korban (gáll 2017, Fig. 70 után)
Halastó,657 Kiskőrös-Vágóhíd,658 illetve a Budapest-Tihany téri659 temető, amelyekben már a késő avar kori ornamentika jellemzőit hordozó alakos, geometrikus és növényi elemekkel dí-szített, préselt, illetve lemezes övdíszek, fegyverek, nemesfém ékszerek és ezüst ivókészletek kerültek elő.660
Ugyanekkor mélyreható változások zajlottak a Kárpát-medence tárgyi kultúrájában (11. kép). A megelőző időszakban a korai avar időszak katonai-külpolitikai aktivitása, a bi-zánci kulturális kapcsolatok intenzitása a nemesfémben gazdag, bibi-zánci tárgyakkal domi-nált661 elitkultúrában csapódott le. A korai időszak régészeti hagyatéka emellett is figyelemre méltó kulturális sokszínűséget mutat.662 A 7. század második felében a régészeti hagyatékban lezajló átalakulás ehhez képest akkora volt, hogy önmagában elegendő okot adott egy új korszak, a „késő avar kor”663 fogalmának bevezetéséhez. Ekkoriban a Kárpát-medencében új, egységes tárgyi kultúra jött létre, amelyből hiányoznak a korábban szinte tömeges import-tárgyak és különböző kulturális csoportok. A környező világ folyamataira való reflexió azt mutatja, ez a változás legfeljebb csak kis mértékben, részleteiben volt köszönhető az avar po-litikai hatalom hanyatlásának, illetve nincs ok-okozati664 összefüggésben azzal. Távolabbról nézve ugyanis a késő avar kori átalakulás tényezők sokaságára esik szét.
A korai avar kor klimatikus-ökológiai hátterét klímatörténeti kutatások fényében az úgy-nevezett késő antik kis jégkorszak, a „Late Antique Little Ice Age” (LALIA) alkotta.665 A krízis- időszak avar hadjáratai klasszikusan beleillenek a nomád ökonómia társadalmi-gazdasági modelljébe, amelynek fontos eleme a hadjáratok hasznán és külső forrásokból érkező adó-kon/sarcokon alapuló elosztási rendszer.666 Ezután a LALIA végén induló kedvezőbb időszak – a válságból kilábalni kezdő, regionális egységekre szakadt, kora középkori világ konszolidá-ciós folyamatainak időszaka667 – a „sötét vagy átmeneti kor”, „dark ages” vagy „transition pe-riod”668, a körülbelül a 7. század második felétől a 9. század legelejéig terjedő „hosszú 8. század”669 – nevezzük bárhogyan, a Kárpát-medencében pontosan a késő avar kornak felel meg.
Az avar hatalom külkapcsolatainak redukálódása és a kaganátus regionális hatalommá vá-lása a környező mediterrán és európai világban ugyanekkor zajló regionalizációval párhuzamos
657 Garam 1979, ld. elemző térképét feljebb.
658 László 1955, ld. még az „indavirágos” szíjvég kapcsán, alább.
659 Először László 1941; Nagy 1998a, 112–121.
660 Az övdíszekre fókuszálva Szenthe 2015a.
661 Összegyűjtve Garam 2001.
662 A különböző presztízsnyelvet használó elitekhez ld. például Vida 2008, Bálint 2006b, 148–150.
663 László 1955, Bóna 1971, Bóna 1984, Bóna 1988.
664 A kaganátus elszigetelődéséről, bezárkózásáról beszél Bóna István: Bóna 1984, 327–329.
665 Büntgen et al. 2016, Kárpát-medencei perspektívában Preiser-Kapeller 2018.
666 Pohl 2002, 180–185.
667 A regionális egységeken alapuló politikai, gazdasági és társadalmi konszolidáció európai méretek-ben zajló folyamataihoz ld. Wickham 2005.
668 A mediterrán régészet javuló helyzete nyomán, a korábban általános „sötét kor” fogalmát helyette-sítendő az átmeneti kort javasolja Haldon 2012.
669 Hansen – Wickham 2000.
jelenség. Hatására a korábbi Bizánc- és Mediterráneum-központú európai rendszer egymás-sal közel egyforma erejű és méretű, regionális hatalmak sorára esett szét.670 A Meroving, majd Karoling és az itáliai longobárd királyság, a még a 8. században két félre bomló musz-lim kalifátus és a jelentősen meggyengült Bizánc, illetve a kazár mellett az avar kaganátus e világ egyik, bár kisebb befolyású, az ekkoriban formálódó, közép-, nyugat- és észak európai súlypontú, középkori közlekedési-kereskedelmi hálózat szempontjából inkább félreeső,671 re-gionális hatalmával azonosítható.
A Kárpát-medencei településhálózat a 7. század második felétől nemcsak besűrűsödött, hanem főleg észak felé terjeszkedett, amelynek eredményeképpen új településfoltok jöttek létre a Bécsi-medencétől a Kassai-medencéig.672 A korai falusias, szórt rendszerű mezőgazdasági települések és a hozzájuk kapcsolódó soros temetők létrejöttéhez szükséges népességgyara-podás legalább részben biztosan a LALIA végével beköszöntő, kedvező klimatikus adottságú időszak eredménye,673 és valószínűleg korlátozott szerepet játszhatott benne a bevándorlás.
670 Újabban, már egyértelműen a rendszer regionálissá válását emelve a narratíva központjába Wickham 2005.
671 Ld. térképen: McCormick 2001, Map 19.2.
672 Már tárgyalja Bóna 1988, 454, újabban Szenthe 2019.
673 A „közép avar kori” bevándorlás által jelentett népességgyarapodás mértéke valószínűleg korláto-zott lehetett. Bár a népességnövekedést nagyrészt nyilván valóban egy belső populációnövekedés hozta létre, új bevándorló csoportok érkezése sem zárható ki, illetve igazolják a források (ld. Kuber klasszikussá vált történetét, Szádeczky-Kardoss 1968, majd Bóna 1971, Bóna 1984). A régé-szeti hagyatékban a 7. század középső harmadától a keleti irányú kapcsolatok intenzívebbé válása 11. kép A „hosszú nyolcadik század”. 7–8. századi folyamatok és a kapcsolatrendszerek a
Kárpát-medencében és a környező világban
Ugyanekkor a kerámiaanyag tükrében átalakult a táplálkozáskultúra,674 a fegyverzet és való-színűleg a harci taktika is.675 Gyakorlatilag a késő avar kori élet bármely jelensége alapján rend-kívül sűrűn összekapcsolt települések, illetve alig különböző regionális csoportok sorából álló hálózat,676 az egész Kárpát-medencét borító kommunikációs rendszer képe rajzolódik ki.
A késő avar kori kultúra a kistárgyak fényében677 ekkoriban a környező kultúrák part-nerének látszik, amely – szemben a korai avar időszakkal – már nem erőszakkal jutott azok rovására forrásokhoz saját szerkezeteinek működtetése érdekében. Ugyanekkor a politikai alakulatokat összekötő kommunikációs rendszer tagjaként a környező világ számára érthető, saját tárgyi kultúrát hozott létre. Amint jelen munkában az ornamentika példáján bizonyíta-ni szeretném, az avar kultúra egy részben közös, részben azonban sajátosan „avar” vizuális jelrendszer elemeit dolgozta fel annak a szükségletnek megfelelően, hogy általa egy nyilván nem etnikai, sokkal inkább politikainak nevezhető „késő avar” identitást kifejezhessen, mi-közben magát egyúttal mások számára is érthető678 vizuális elemek segítségével helyezte el a környező világban. Az ornamentikára fókuszáló munkában csak betekintést nyerhetünk abba a komplex problémába, hogy ez mennyiben járt a környező világhoz való hasonulással.
A késő avar kori kaganátus sok tekintetben látszólag hozzáidomult a környező világ trend-jeihez,679 azonban akkulturációról sajátos kultúrájának, sőt, nomád elemeket fenntartó kul-turális rendszerének feladása híján nem beszélhetünk.680 A valószínű társadalmi-gazdasági kiegyenlítődés emellett biztosan nem társult a presztízs és reprezentáció – így gyakorlatilag az identitás fontos elemeinek – lényegi átalakulásával.
Mint az előző fejezetben tárgyaltam, az olcsó anyagú és egyszerű kivitelű sírmellékletek-kel681 szemben a társadalmi hierarchiákra a 8. század folyamán már az avar környezetben is csak szórványként fennmaradt értéktárgyak vetnek némi fényt.682 Míg a 8. századot megelőző-en a településrétegből vagy kincsleletből származó ötvöstárgy csak a mediterrán régészet szá-mára jelentett keltezési és értelmezési problémát, 683 a 8. században ez már a Kárpát-medencei
tükröződik (Szenthe 2015d), azonban ez alapvetően csak a kommunikációról vall, a bevándorlás tényének megerősítésére vagy cáfolatára nem alkalmas.
674 Legutóbb Vida 2009, 115–117, Vida 2016a, 261–265.
675 Csiky 2015, 398.
676 A tárgyi kultúra különböző csoportjaiban a regionalitás is különböző: míg a munkámban elemzett ornamentális tárgyak között ilyenek alig figyelhetők meg, a kerámia a globális egyezések ellenére is számtalan regionális jellegű csoportból áll össze: Takács 2012, Takács 2017, 6–7.
677 Ld. alább az elemző fejezeteket, különösen a laposindaminták esetében a mártélyi övgarnitúra leveles mintáinál.
678 Ld. főleg az alakos ornamentika eseteit: Szenthe 2013a, Bollók 2014.
679 Az öntött tárgyak horizontja, illetve a késő avar kori színesfémművesség kapcsán: Szenthe 2016, Szenthe 2017.
680 Az akkulturáció definícióit ld. Pollex 2010.
681 A tárgyi kultúra és temetkezési reprezentáció átalakulásához ld. Szenthe 2016, Szenthe 2017.
682 Ezek értelmezéséhez Szenthe 2015a.
683 A mediterrán régészetben jellemző szórvány (felszínről vagy településrétegekből), illetve kincslele-tekből előkerülő tárgyakhoz (ld. pl. Yeroulanou 1999, 11).
régészt is sújtja. A késő avar kor végi írott források szerint az avar előkelők nem voltak híján ér-téktárgyaknak,684 ezeket azonban nem vonták ki a forgalomból a sírba tétel révén. A sírokba tett nemesfém hiánya a konszolidáció, stabilizáció,685 de mindenképpen a késő avar kori kaganátus megváltozott keretek között működő gazdasági-társadalmi rendszerének egyik fontos jele. A Kárpát-medencében a korai avar kori nomádállam intermezzóját követően, a nomád ökonó-mia fenntarthatatlanná válása után a gazdasági-termelési viszonyok, illetve a tárgyi kultúrában – különösen a fémtárgyak használatában – látszó mintázat alapján az avar és a környező euró-pai világ rendszerei közelednek egymáshoz. Az e folyamatban kialakuló regionális struktúra a késő avar kori kaganátus.
Kérdéses, hogy ezt a folyamatot mennyire követték az avar politikai és társadalmi iden-titás elemei. A nomád hagyomány az avar kaganátus kulturális kohéziójának mindvégig fon-tos eleme lehetett.686 Az avar temetkezésekben tükröződő, szinte egalitárius, értékeket nem feláldozó rendszer a stabilitáson túl azonban a statikusság látszatát kelti. Az örökösödés a csoport életének egyik legfontosabb határhelyzete, amelynek fontos eszköze a temetés mint a csoporton belüli erőviszonyok újrarendezésének lehetősége.687 Erősen versengő közegben az ekkor feláldozott (sírba tett, elpusztított, felélt) javak komoly értéket képviselhetnek.688 A késő avar korban ez az érték minimális, amely konszolidált, de verseny nélküli társadalmi berendezkedést sugall. Ez az avar esetben minden jel szerint archaikus struktúrák konzer-válódásához, sérülékenységhez vezetett akkor, amikor nyugaton Nagy Károly a keresztény egyház hatalomszervezési és ideológiai hátterén ütőképes hatalmat és hadsereget hozott lét-re. Az avar kaganátus bukása körüli események:689 a katonai gyengeség, összehangolatlanság, az egymás ellen küzdő előkelők a központosított hierarchiák gyengeségének a bizonyítékai.
Egy régészeti munka központi kérdésére, vagyis, hogy a kaganátus politikai bukása mennyiben befolyásolta a Kárpát-medence tárgyi kultúrájának képét, máig nincs megnyug-tató válasz. Valószínű, hogy a politikai-társadalmi centrum eltűnése elsősorban az avar tí-pusú reprezentációs kultúra elemeit, így éppen az ornamentikát, a fémedényeket és a vere-tes öveket érintette. Ha a késő avar kori díszítőművészet stílusait, illetve formai trendjeit az avar kaganátus belső struktúrái által kialakított, azokat tükröző jelenségnek tartjuk, akkor ezek fennmaradásának a politikai bukás után nem volt realitása. Szervezett avar hatalomról a 820-as-30-as években még hírt adnak a források; a 20-as évek végén azonban bolgár hadak
684 A hring kifosztásának történetét ld. Annales Einhardi, anno 796 (MGH SS I, 183); a kincstár tartal-mát röviden tematizálja Einhard, Vita Karoli Magni: (…) tantum auri et argenti in regia repertum, tot spolia pretiosa in proeliis sublata (…): cap. 13–15, MGH SS Rer. Germ. Hannover 1911). A kagáni kincstár kifosztását elemzi Hardt 2006, 42–44.
685 Ld. Georg Kossack modelljét: Kossack 1974. Avar kontextusban először használja: Vida 2009b, Vida 2016a.
686 A lovas temetkezés esetét ld. Daim 2003b.
687 Effros 2002, 47–48; Halsall 2003.
688 Ld. Kossack 1974.
689 Ld. a 790–800 közötti eseményekhez: Annales Einhardi, MGH SS I. 183; Annales Laureshamenses, MGH SS I. 37; Einhard, Vita Karoli Magni Imperatoris; kivonatokat közöl magyarul Szádeczky- Kardoss 1998, 283–304.
minden jel szerint a Dunán átkelve törnek be Pannonia Superior területére.690 A konfliktus a szövegösszefüggés alapján mindenképpen a Dunántúl középső és északabbi területeit érin-tette. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ekkoriban már ne lett volna regionális hatalom-mal bíró elit a Kárpát-medencében, amelynek nyilván presztízsét kifejező kultúrája is volt.
Valószínű tehát, hogy a ma ismert késő avar kori tárgyi kultúrában ott rejtőzik a 9. száza-di tárgyi anyag is, azonban azt a máig jellemző, történeti érvrendszert használó691 kutatási irányzaton keresztül lehetetlen azonosítani.
ÖsszEgzés: csOpORtOK, fOgAlMAK
A munka hosszúra nyúlt és szerteágazó bevezető szakaszában a késő avar kori díszítőmű-vészet, illetve a növényi ornamentika elemzésének számos tényezőjére, kérdésére kitértem.
Ezek közül a dolgozat további fejezeteiben a stílus és az időrend problematikája alkotja a vezérfonalat, amelyek segítségével a késő avar kori díszítőművészeti hagyaték csoportok-ba bontható, illetve rendszerezhető. A statisztikai elemzés eredményei, illetve a fejezetben
Ezek közül a dolgozat további fejezeteiben a stílus és az időrend problematikája alkotja a vezérfonalat, amelyek segítségével a késő avar kori díszítőművészeti hagyaték csoportok-ba bontható, illetve rendszerezhető. A statisztikai elemzés eredményei, illetve a fejezetben