Károli Gáspár Református Egyetem, Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat

A Fot. mellett a további részletszabályokat a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat (továbbiakban: Fegyelmi szabályzat) tartalmazza. Minden felsıoktatási intézmény saját maga fogadja el a Fegyelmi Szabályzatát. A szabályzat hatálya kiterjed az egyetemen tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban, kollégiumi jogviszonyban, valamint doktorandusz jogviszonyban (továbbiakban hallgatói jogviszony) álló személyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszőnt vagy szünetel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el.

DEÁK BEÁTA:A fegyelmi eljárások rendje a felsıoktatásban

[155]

A fegyelmi eljárás fogalmát a Fot. alapján definiálja a Fegyelmi szabályzat. Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha hallgatói jogviszonyából származó kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, vagyis konjunktív feltételként írja elı a törvény alapján.

Az egyházi egyetem sajátosságaiból adódóan további esetköröket is meghatároz a Fegyelmi szabályzat, amely alapján fegyelmi eljárás alá vonható a hallgató. Ezek a következı esetek: a református keresztyén erkölccsel összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít a hallgató; a hallgatói, teológus-, pszichológus-fogadalmat megszegi, valamint az internátusi-kollégiumi házirendet megsérti; református értékeinket támadó törekvéseket képvisel; nyilvánosan közbotrányt okozóan viselkedik, bőncselekményt követ el; illetve egyházi vagy állami büntetıjogi jogerıs (bírói) ítélet hatálya alatt áll.

Fegyelmi eljárás indítható az eddig ismertetett eseteken kívül is, a hallgató Egyetemen kívüli magatartása miatt, ha az az egyetemi hallgatói jogállásával összeegyeztethetetlen, az Egyetem jó hírnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti.⁶

A Fegyelmi szabályzat meghatározza a fegyelmi vétséget elkövetı hallgatóval szemben kiszabható fegyelmi büntetéseket, melyek a Fot. szabályozása alapján kerültek meghatározásra, megegyezik a Fot.-ban ismertetekkel.

3.2. A fegyelmi vétség elbírálására jogosultak

A fegyelmi eljárások lefolytatására és kivizsgálására minden Kar 9 tagú Fegyelmi Testületet alakít. A Fegyelmi Testületek öt-öt tagját, valamint elnökeit a Kari Tanács választja a Kar munkajogviszonyban álló oktatói közül 3 éves idıtartamra. A Fegyelmi Testületek három-három tagját a hallgatói önkormányzat delegálja 1 éves idıtartamra. Fegyelmi ügyekben három tagú Fegyelmi Bizottság jár el.

A Fegyelmi szabályzat meghatározza azokat az objektív, ill. szubjektív esetköröket, melyek alapján ki az, aki nem járhat el a fegyelmi eljárásban. Nem lehet a Fegyelmi Bizottság tagja olyan személy, aki az eljárás alá vont hallgató hozzátartozója, vagy akitıl az ügy elfogulatlan és tárgyilagos megítélése nem várható. Az érintett hallgatónak joga van arra, hogy ı vagy a képviselıje az eljárás során bármikor elfogultsági kifogást jelentsen be. Az eljáró személy kizárásáról a Kar vezetıje dönt.

3.3. A fegyelmi eljárás megindítása

A fegyelmi eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja járhat el. A fegyelmi eljárást – fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – a dékán indítja meg. A dékán az eljárás megindításáról írásbeli határozatot hoz, amelyben megjelöli az eljárás megindításának indokát, a cselekmény lényegét. A dékán a határozatot megküldi a Fegyelmi Testület elnökének és az eljárás alá vont személynek, illetve meghatalmazottjának.

A Fot.-ban meghatározott fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidıt írja elı a TVSZ. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetı eljárás folyik, annak jogerıs befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelemi eljárást ezen esettıl eltekintve egy hónapon belül be kell fejezni.

Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy más felsıoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, vagy az Egyetem más karán is tanulmányokat folytat, az érintett felsıoktatási intézményt,

6 Ha a hallgató a kötelezı szakmai gyakorlat ideje, a szakmai gyakorlati helyén követi el a fegyelmi vétséget, a vétség elbírálását az a felsıoktatási intézmény bírálja el, melynek hallgatója a fegyelmi vétséget elkövetı hallgató.

DEÁK BEÁTA:A fegyelmi eljárások rendje a felsıoktatásban

[156]

illetve kart az eljárás megindításáról a dékán haladéktalanul értesíteni köteles. A fegyelmi vétség miatt a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény az elévülést félbeszakítja.

3.4. A fegyelmi vétség elbírálásának elıkészítése

A fegyelmi eljárásban a tényállást tisztázni szükséges. A fegyelmi vétség elbírálásának elıkészítését a Fegyelmi Bizottság egy tagja vagy elnöke a rendelkezésre álló iratok alapján végzi. Ha azt a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a Fegyelmi Bizottság elnökének javaslatára a dékán elıadót – szükség esetén vizsgálóbiztost – jelöl ki az egyetemmel munkajogviszonyban álló személyek közül a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyőjtése végett.

A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észrevételt tenni, illetve összefüggı védekezését elıterjeszteni. A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy – beismerı vallomása esetén – kérheti a részletes bizonyítás mellızését, továbbá arról, hogy beismerı vallomása a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítı körülmény. A fegyelmi eljárás alá vont személy jogi képviselı közremőködését veheti igénybe, e jogáról tájékoztatni kell. Ha az eljárás alá vont személy a nyilvános tárgyalás mellızését kéri, a vizsgálóbiztos, illetve a Fegyelmi Bizottságnak a fegyelmi ügy elıkészítését végzı tagja nem nyilvános ülés tartását kezdeményezi.

A nem nyilvános ülés megtartásáról a Fegyelmi Bizottság a megfelelı idézés kibocsátása útján dönt.

3.5. A fegyelmi tárgyalás

A Fegyelmi Bizottság a vizsgálóbiztos, illetve az ügy elıkészítését végzı bizottsági tag jelentésének kézhezvételétıl számított 8 napon belül nyilvános tárgyalást tart. Közérdekbıl vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében a Fegyelmi Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részérıl kizárhatja.

A fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselıjét, a tanút, a szakértıt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 3 nappal a tárgyalást megelızıen a tárgyalásra meg kell idézni. A Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyalásra az eljárás alá vont hallgatót írásban, a tanút és a szakértıt írásban vagy szóban idézi. Az idézésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, valamint azt, hogy a címzettet milyen minıségben idézik. Az idézésben a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll védekezését írásban is benyújtani, továbbá utalni kell a képviselı választásának lehetıségére, valamint arra is, hogy amennyiben a szabályos értesítés ellenére nem jelenik meg, és távolmaradásának menthetı indokát a tárgyalás napját követı 2 napon belül nem igazolja, úgy meghallgatásától a bizottság eltekinthet. Ha távolmaradásának menthetı indokát igazolja, meghallgatására új idıpontot kell kitőzni, illetve kérelmére lehetıvé kell tenni, hogy észrevételeit írásban megtehesse. Amennyiben a hallgató meghallgatása, tárgyaláson való részvétele önhibáján kívüli okból nem lehetséges, legfeljebb az akadály megszőnéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. A fegyelmi eljárás alá vont hallgató és képviselıje az ügyre vonatkozó eljárás irataiba betekinthet, indítványokat terjeszthet elı, a megjelent tanúhoz, szakértıhöz kérdést intézhet.

A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. Ügyel a fegyelmi eljárás rendjének és a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevı személyek jogaikat rendeltetésszerően gyakorolhassák.

A Fegyelmi Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után megnyitja a tárgyalást és ismerteti a fegyelmi eljárás iratait. Ezt követıen a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót, aki védekezését összefüggıen elıterjesztheti. A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon eljárás alá vont – még meg nem hallgatott – más hallgató, valamint a tanúk nem

DEÁK BEÁTA:A fegyelmi eljárások rendje a felsıoktatásban

[157]

lehetnek jelen. A fegyelmi felelısség megállapítását a vizsgálóbiztos indítványokkal és észrevételekkel mozdítja elı.

A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgálóbiztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt vagy ellenindítványt tehet. A bizonyítási indítvány elutasítását az eljárást befejezı határozatban indokolni kell.

Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és e beismeréshez kétség nem fért, a további bizonyítást mellızni kell.

Ha további bizonyítás szükséges, a Fegyelmi Bizottság meghallgatja a tanúkat, szükség esetén a szakértıket, továbbá ismerteti a beszerzett iratokat. A tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás következményeire. Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni.

A bizonyítási eljárás lezárását követıen a Fegyelmi Bizottság zárt ülésen, szótöbbséggel határoz.

A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti.

3.6. A fegyelmi határozat

A határozat fegyelmi büntetést kiszabó vagy a fegyelmi eljárást megszüntetı határozat lehet. A Fegyelmi Bizottság a határozatát kizárólag a fegyelmi tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja.

Mind a fegyelmi büntetést kiszabó, mind pedig a fegyelmi eljárást megszüntetı határozat bevezetı részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot melyik Kar Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e.

A fegyelmi határozatot az indokolással együtt a Fegyelmi Bizottság Elnöke 3 napon belül írásba foglalja és annak az eljárás alá vont személy, meghatalmazottja, valamint a dékán részére való kézbesítése iránt intézkedik.

3.6.1. Fegyelmi büntetést kiszabó határozat

Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkezı részének tartalmaznia kell a fegyelmi felelısségre vont hallgató nevét és személyi adatait, a fegyelmi vétség megjelölését, a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket, továbbá utalást a fellebbezés lehetıségére és annak határidejére. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat indokolásának tartalmaznia kell: a megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését és értékelését, az elutasított bizonyítási indítvány elutasításának indokolását, a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak.

3.6.2. Fegyelmi eljárást megszüntetı határozat

A Fegyelmi Bizottság megszüntetı határozatot hoz, ha a fegyelmi vétség elévült vagy az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerısen elbírálták, vagy a Fegyelmi Bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. A fegyelmi eljárást megszüntetı

DEÁK BEÁTA:A fegyelmi eljárások rendje a felsıoktatásban

[158]

határozatot kell hozni továbbá, ha az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy azt nem az eljárás alá vont személy követte el, illetve ha a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható.

A fegyelmi eljárást megszüntetı határozat rendelkezı része tartalmazza a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, az eljárás megszüntetésének kimondását és utalást a fellebbezés lehetıségére és annak határidejére, illetve arra, hogy a jogerıs fegyelmi határozat annak közlésétıl számított 30 napon belül a bíróság elıtt megtámadható. A fegyelmi eljárást megszüntetı határozat indokolásában röviden elı kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette.