2. A lexikai átváltási műveletek
2.2. Jelentések szűkítése (differenciálás és konkretizálás)
ban általában együtt szokták tárgyalni, mivel a forrásnyelvi jelentés szűkí
tése úgy zajlik, hogy először megkülönböztetjüka szó különböző
jelenté-seit (differenciálás), majd kiválasztunk egyet közülük (konkretizálás). Erre a műveletre akkor kerül sor, ha a forrásnyelvi szöveg olyan általános jelen
tésű szót tartalmaz, melynek nincs vagy nem használatos hasonlóan álta
lános jelentésű megfelelője a célnyelvben. Ha például az angol szövegben valaki egy italt (drink) rendel, az oroszra való fordításban meg kell mon
dani, hogy sört, bort vagy esedeg whiskyt kér-e? Ha egy angol regényben az egyik szereplő felteszi azt a kérdést, hogy Have you had your meal?, az orosz fordításban tisztázni kell, hogy reggeliről, ebédről vagy vacsorá
ról van-e szó (Вы уже позавтракали, пообедали, поужинали)? Bár az orosz nyelvben is létezik az általános jelentésű напиток (,ital*) és a принятие пищи (,étkezés’) szó, de kötetlen társalgásban nem haszná
latos.
A differenciálás és konkretizálás műveletére általában azért van szük
ség, mert minden nyelv másképp tagolja a valóságot. Az egyes nyelvek másképp tagolják a napot, az emberi testet, a színskálát, a rokonsági viszo
nyokat, a térbeli formákat, s ennek megfelelően a napszakok, testrészek, színek elnevezései sem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak.
Az is előfordul, hogy a tagolás hasonló, de a hasonló tagolást tükröző lexikai egységeknek eltérő a gyakorisága. Mondhatnánk azt, hogy az angol face/cheek, mouth Hips vagy az orosz щека /лицо, рот/губы tagolás
nak megfelel a magyar arc/orca, száj/ajak tagolás. Csakhogy7 a magyar
ban az orca és az ajak sokkal ritkábban és szűkebb körben használatos, mint az angol cheek és lips, vagy az orosz щека és губы. Ebből az kö
vetkezik, hogy a magyarból idegen nyelvre fordítók a magyar szövegben általában az arc és száj lexémával fognak találkozni, s nekik kell eldönte- niök, hogy az arc és a száj egészéről van szó (face, лицо, mouth, рот), vagy csak egy részéről (cheek, щека, lips, губы). Az alábbi példa jól szemlélteti, hogy a tizenötéves arc esetében a face a ragyás arc eseté
ben a cheek lesz az angol megfelelő.
Megvizezte és megdörzsölte piros, tizenötéves leányarcát...
(Csáth 5)
She wet her ruddy, fifteen-year-old’s face, rubbed it, ...
(Kessler 115)
A hentes volt. Ragyás arcú, szép bajuszú, izmos parasztember.
(Csáth 6)
The butcher. A brawny peasant: grand mustaches pockmarked cheeks. (Kessler 116)
Hasonlóképpen szűkíteni, illetve konkretizálni kell a fordítónak a száj
—► mouth Hips, kéz —► hand /arm, és a láb —♦ foot Heg angolra való for
dításakor. Nézzünk mindegyikre egy-egy példát.
II. A fordítás gyakorlata
Száj -> mouth Hips:
A lány most már tele szájjal kacagott, mintha csiklandozták volna.
(Csáth 85)
Now she laughed with her mouth wide open as though she were being tickled. (Kessler 169)
De mégis ellágyult, és megcsókolta a lányt a száján. (Csáth 3) Still, he was touched, and kissed her lips. (Kessler 203) Kéz —♦ hand/arm:
Egy ideig még karmolta a kezeimet, de igen erőtlenül. (Csáth 30) He kept on scraping at my hands weakly. (Kessler 87)
Beleharapott a jobb kezembe. (Csáth 30)
He damped his teeth in my right arm. (Kessler 87) Láb —> footHeg:
Julcsa pedig összeszappanozza a lábunkat. (Csáth 88) Juli soaps our feet. (Kessler 60)
... viszi a csontvázat, melynek kezei, lábai valami különös táncot járnak ... (Csáth 14)
... lugging the skeleton - whose arms and legs danced grotesquely...
(Kessler 186)
Állandóan konkretizációra kényszerülnek a fordítók a mozgást jelentő igék magyarról oroszra való fordításakor.
Míg a magyar nyelv a helyváltoztatás iránya (jön - megy) és gyako
risága (megy - jár) szerint tesz különbséget a mozgást jelentő igék kö
zött, az orosz nyelvben a helyváltoztatás gyakorisága (ходить - идти, ехать - ездить) mellett a helyváltoztatás eszközea legfontosabb meg
különböztető jegy, vagyis az, hogy gyalog (azaz a „maga lábán”) (идти - ходить) -vagy járművön (ехать - ездить) történik-e a helyváltoztatás.
A fordítónak tehát minden egyes magyar mozgást jelentő ige oroszra való fordításakor el kell döntenie, hogy a helyváltoztatás gyalog vagy jár
művön történik-e. S ezt nemcsak a szituációk, helyzetek leírásában kell figyelembe vennie, hanem párbeszédek fordításakor is. Egy ilyen magyar mondat, hogy - Minek is jöttem! általában nem fordítható le anélkül, hogy tudnánk, gyalog jött-e a beszélő, vagy járművön (Зачем я при
шёл, пришла, приехал, приехала).
Örkény István „Egy jól sikerült temetés” című novellája például egy autó
ban játszódik, útban Budapestről Miskolc felé. Ez azt jelenti, hogy a leg
különbözőbb magyar igék (megy, jön, távolodik, jár, közeledik stb.)
konkretizációját kell elvégeznie a fordítónak, vagyis ezeknek a magyar igék
nek a jelentését, melyek közül mindegyik egyaránt alkalmazható a jármű nélküli és a járművel való helyváltoztatásra, le kell szűkítenie a járművel való helyváltoztatás igéjére az oroszban.
Mégis megállás nélkül mentünk Miskolcig. (Örkény 1. 193) Несмотря на это, мы без остановок доехали до Мишколца.
(Воронкина 316)
- Minek is jöttem!- hajtogatta. (Örkény 1. 193)
- И зачем я толко поехала! - без конца повторила актриса.
(Воронкина 316)
- Miért megyünk ilyen lassan? (Örkény 1. 197)
- Почему мы едем так медленно? (Воронкина 317)
Ahogy távolodtunk Pesttől, egyre idegesebb lett. (Örkény 1. 193) Чем дальше мы отъезжали от Будапешта, тем нервознее стала она. (Воронкина 318)
... - kérdezte a sofőr, amikor már az országúton jártunk.
(Örkény 1.196)
... - спросил шофёр, когда мы выехали на шоссе.
(Воронкина 318)
Konkretizáló fordításról beszélünk akkor is, amikor angol és orosz iro
dalmi művek párbeszédeiben az általános jelentésű, idéző igéket (to say, сказать) a fordítók konkrétabb magyar igékkel fordítják (felkiáltott, só
hajtott, sírva fakadt).
‘Who’s talking of free love?’ - the Red said. (Greene 513) - Ki beszél itt szabad szerelemről? - fortyant fel a vörös.
(Sükösd 29)
‘Ah,’ the customer said with relief, ‘the police’. (Greene 517) - A rendőrség - sóhajtott megkönnyebbülten a vendég.
(Sükösd 32)
‘You can see for yourself,’ the proprietor said, ‘how the bottles have been broken ...’ (Greene 518)
- Láthatja a saját szemével, hogy minden palackomat összetörték - lármázott tovább a tulajdonos. (Sükösd 33)
Ugyanerre a jelenségre számtalan, példát találunk bármelyik orosz re
gény, vagy elbeszélés magyar fordításában is. Most Csehov „Életem” című elbeszéléséből veszünk három példát.
II. Л fordítás gyakorlata
-Наконец-то! - сказал он ... (Чехов 544) - No végre! - kiáltott fel... (Szőllősy 864)
-Какие беспорядки - сказала она, ... (Чехов 544) - Micsoda rendetlenség! - dörmögte ... (Szőllősy 844) - Мисаил, - сказала она, - что ты с нами делаешь?
(Чехов 512)
- Miszail - zokogta - mit csinálsz velünk? (Szőllősy 829) ...
A magyarban is lenne ugyanolyan általános jelentésű ige, mint a to say és а сказать. Még csak azt sem állíthatjuk, hogy szépirodalmi művek dialógusainak idéző igéjeként a mondani nem használatos, inkább arról van szó, hogy azeredeti magyar művekben az írók változatosabbige
készlettel dolgoznak,a mondást jelentő igék szemantikai mezejének szé
lén elhelyezkedő igéket is használják a párbeszédekben (hebegte, hadarta, sírta stb.), s ezért a magyar olvasónak monotonnak tűnne, ha a teljes mű
ben végig egyetlen idéző ige (mondta) ismétlődne. Ezért konkretizálják a fordítók az idéző igéket az angol-magyar, orosz-magyar fordításban. (Erről részletesebben ld. Klaudy 1986.)
Sokszor tehát az általános jelentésű forrásnyelvi szó konkretizálását nem azért végzik el a fordítók, mert a célnyelvben nincs hasonlóan általános jelentésű szó, hanem más megfontolásból. Angol-magyar fordításokban nagyon sok példát találunk általában az igék, tehát nemcsak az idéző igék konkretizálására.
But when he saw the group ... (Greene 511) De mikor észrevette a csoportot... (Sükösd 28)
At the top of the cellar stairs the proprietor stopped. (Greene 518) A pincelépcső legfelső fokán a tulajdonos megtorpant. (Sükösd 33) A fordító mindkét esetben használhatta volna az általánosabb jelentésű magyar igét (meglátta, megállt), de ehelyett az észrevette, megtorpan, megoldást választotta.
Ezek természetesen nem kötelező, hanem fakultatív átváltási műveletek, mégsem nevezhetők teljesen szubjektívnek. Beleilleszkednek az indoeuró
pai nyelvekről magyarra való fordítás általános tendenciájába, hogy a ma gyarra valófordításban az igék konkrétabbá válnak.
Ebbe a tendenciába illeszkedik bele egy másik átváltási művelet is. Az indoeurópai nyelvek a cselekvés kezdetét, folytatását, befejezését gyak
ran összetett igealakkal fejezik ki, mely egy kezdést, folytatást, befejezést kifejező ragozott segédigéből és egy főnévi igenév formájú főigéből áll.
(It began to rain. The wind started to blow. He started to speak.) Ilyenkor a fordítók vagy beleolvasztják a kezdő ige jelentését a főigébe
(He started to speak -> Megszólalt; It began to rain —► Eleredt az eső; The wind started to blow —» Feltámadt a szél, Szél kerekedett), ahogy erről majd a jelentések összevonásánál fogunk beszélni, vagy konk
retizálják a kezdő igét: hozzálátott, nekilátott, belefogott stb.
He began immediately to close his cafe. (Greene 510) Habozás nélkül záráshoz látott. (Sükösd 26)
He began to tremble violently. (Greene 518) Szörnyű reszketés fogta el. (Sükösd 33)
A fordító mindkét esetben alkalmazhatta volna az elkezdte bezárni a kávéházat és az elkezdett reszketni megoldást is, ehelyett a konkrétabb záráshoz látott, reszketés fogta el megoldást választotta.
Ez a kérdés már átvezet a grammatikai átváltási műveletek témakörébe, hiszen úgy is megfogalmazhatnánk a problémát, mint az összetett igei állít
mány fordításának problémáját. Azért tárgyaljuk mégis a lexikai átváltási műveletek között, mert ezek a megfeleltetések részben már a kétnyelvű szótárakban is bekerültek. Nézzünk néhány példát a Hadrovics-Gáldi féle
„ Orosz-magyar szótárból”: начинать работать —♦ hozzálát a munkához, начинать пить —> ivásra adja a fejét, бросить курить -> leszokik a dohányzásról.