Jelentések bővítése (generalizálás)

A jelentések bővítésének főnevek esetében ugyanaz az oka, mint a jelenté­

sek szűkítésének: a nyelvek nem egyformán tagolják a valóságot. Csakhogy ilyenkor nem a célnyelvre, hanem a forrásnyelvre jellemző a részlete­

zőbb tagolás s a célnyelvben a valóság szóban forgó jelenségének kevésbé részletező tagolása miatt nincs olyan lexikai egység, mely megfelelne a for­

rásnyelvinek.

A napszakok eltérő felosztása miatt például a magyar délelőtt szó­

nak csak jóval szűkebb használatú megfelelője van az oroszban (в первой половине дня) és az angolban (forenoon).

Az is előfordul, hogy a részletező tagolás egyszerűen nem szokás a cél­

nyelvben. Az orosz és a magyar nyelvben nem szokás a testméreteket olyan részletezően megadni, mint az angolban. Ha egy angol regényben a szerep­

lőt így jellemzik, hogy a young man of 6 feet and 2 inches, a fordítás nem az lesz, hogy hat láb és két hüvelyk magas fiatalember, hanem az, hogy középtermetűnél magasabb fiatalember (молодой чело­

век выше среднего роста).

Gyakran megtörténik, hogy a részletező leírás vagy a pontos megneve­

zés a célnyelvben érthetetlen lenne, vagy olyan információt közvetítene a célnyelvi olvasónak, amelyre az adott szövegben, az adott közlési helyzet­

ben nincs szükség. Különösen gyakori ez a jelenség a forrásnyelvi kultú­

rára speciálisan jellemző jeltárgyak (ételek, italok, ruhák stb.) elnevezései­

IL A fordítás gyakorlata

nek fordításakor. Ezeket az elnevezéseket „kultúrszavaknak” vagy „reáliák­

nak” nevezzük.

Ha a szóban forgó reáliának a szövegben nincs különösebb funkciója, tehát mindegy, hogy a szereplő az adott helyzetben mit eszik, mit iszik, mit visel, akkor a célnyelvi kultúrában ismeretlen ételek, italok, ruhák neve csak elvonná az olvasó figyelmét a lényegről. Ilyenkor a fordítók a fajfogal­

mat felváltják a nemfogalommal, a szemelt rizling a fordításban wine vagy white wine, a kadarka a fordításban wine vagy red wine, a csűr­

döngölő a fordításban dance vagy folkdance, a véres- és májas hurka a fordításban sausage lesz.

‘... Bring me a bock. ...’ mondja a vendég a bárban Graham Greene egyik novellájában. A rendelés lényege, hogy az utcai zavargások ellenére a vendég nem hajlandó hazamenni, úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, ugyanazt rendeli és ugyanúgy rendel, mint máskor. Itt a fordító nem használhatta az Országh-féle „Angol-magyar szótár” 203. oldalán megadott baksör szót a bock ekvivalenseként, mert valami nagyon szokványos, leg­

alábbis a magyar olvasó számára szokványos rendelést kellett a vendég szá­

jába adni, ezért fordított úgy, hogy Hozzon egy korsó sört! (Sükösd 27) Ugyancsak az innivaló általánosító fordítását illusztrálja a következő két példa:

... he had preferred himself a glass of stout and some oysters ...

(Greene 472)

... jómaga szívesebben fogyasztott volna egy pohár sört és néhány osztrigát... (Szobotka 293)

- Давайте нарзану, - попросил Берлиоз. (Булгаков 10) - Ásvány vizet kérek - mondta Berlioz. (Szőllősy 8)

Mivel a reáliák fordításának kérdésére szinte az összes további fejezet­

ben vissza fogunk térni, tisztázni kell mit értünk reálián. Érdekes, hogy már maga a „reália” terminus is kettős értelmű. Jelentheti magát a tárgyat, azaz az egy-egy nyelvközösségre sajátosan jellemző jeltárgyat, és jelentheti ma­

gát a szót, amivel ezt a tárgyat megnevezzük. Tehát például reália maga a gondola, „a hattyúnyakszerűen emelkedő, díszesen faragott orrú, lapos fenekű, hosszú velencei evezős csónak” (Bakos 1974:305), és az ezt jelölő olasz „gondola” szó is.

A másik probléma, hogy valóban csak az egy-egy nyelvközösségre sajá­

tosan jellemző tárgyak (ruhák, pénzek, ételek, italok) tartozzanak-e bele a reáliák fogalmába, vagy ide kell sorolnunk az ünnepeket, történelmi ese­

ményeket, neveket, megszólításokat stb. is. Bár az ilyen tág értelmezésnek megvannak a maga veszélyei, a mi céljainak ez felel meg jobban, hiszen minket mindazok az esetek érdekelnek, mikor a fordítónak nyelven kívüli információkra van szüksége a fordításhoz. Ezért Vlahov és Florin bolgár kutatók meglehetősen tág értelmezését fogjuk elfogadni. A Vlahov-Florin szerzőpáros írt egy nagyszerű könyvet a fordíthatatlanságról, melyben a

reáliákat az alábbi módon csoportosítják (Vlahov-Florin 1980: 51). Vlahov és Florin osztályozását saját példákkal illusztráltuk, melyekhez a magyará­

zatot néhány kivételtől eltekintve Bakos Ferenc „Idegen szavak és kifejezések szótára” című művének 1974-es kiadásából vettük.

I. Földrajzi reáliák

1. geográfiai képződmények (pl. szavanna ‘magas fűvel benőtt és ligetekkel tarkított forró égövi puszta’)

2. ember alkotta földrajzi objektumok (pl. polder ‘tengertől elhódí­

tott mezőgazdasági művelés alá vett terület’)

3. endémiák (szűk területen előforduló növény és állatfajták pl. se­

quoia ‘mammutfenyő’, eukaliptusz ‘ausztráliai és indonézia örök­

zöld fa’, coyote ‘észak-amerikai prérifarkas’) II. Néprajzi reáliák

1. A mindennapi élet reáliái

а) ételek, italok (pl. tortilla ‘kukoricalisztből sütött mexikói le­

pény’, grog ‘forró vízből sok rummal, cukorral, esetleg citrom­

mal készített angol ital’)

б) öltözet (pl. csalma ‘patyolatból készült török fejkendő’ vagy

‘székely hosszú kucsma, süveg’)

c) lakhely, bútor, edény, (pl. vigvam ‘észak-amerikai indiánok tarkára festett bőrsátra’)

d) közlekedési eszköz (pl. riksa ‘emberi erővel vont együléses, könnyű, kétkerekű bérkocsi Kelet és Dél-Azsiában’)

2. A munkatevékenység reáliái

а) foglalkozásnevek (pl. gaucho ‘dél-amerikai lovas marhapász­

tor’)

б) munkaeszközök (pl. lasszó frurokban végződő hosszú kötél, melyet dél-amerikai pásztorok használnak állatok befogására’) c) munkaszervezés (pl. ranch ‘észak- ill. dél-amerikai állattenyész­

tő farm’) 3. Művészet és kultúra

а) zene és tánc (pl. cottillon francia fűzértánc’, tarantella *há- romnyolcados ütemű nápolyi tánc’,

б) hangszer (pl. bendzsó ‘kerek testű, hosszú nyakú, több húros pengetős hangszer, főképp az amerikai négerek kedvelik’) c) színház és szereplők (pl. colombina ‘nagyszájú, jókedvű és

furfangos szobalány, a commedia dell’arte egyik főszereplője’)

II. A fordítás gyakorlata

d) ünnepek, játékok (pl. hanuka (chanuka) ‘zsidó örömünnep a Makkabeusok sikeres harcainak, főleg Jeruzsálem felszabadí­

tásának emlékére’)

é) szokások, rituálék és szereplőik (pl. tamada *baräti vendégség szertartásmerstere’ Grúziában)

4. Etnikai reáliák

a) népnevek (pl. baszkok ‘a Pirreneusok északnyugati vidékén élő, vitatott eredetű ősi nép’)

b) csúfhevek, gúnynevek (yA. fritz ‘német katona gúnyneve a má­

sodik világháborúban,’ tót, oláh, hucul, polák, tálján, digó, yenki, gringó stb. )

c) lakhely szerinti megnevezések (pl. nutmegger ‘Connecticut lakói, downeast er ‘Maine állam lakója’, bay stater Massa­

chusetts állam lakója’) 5. Mértékegységek és pénzek

a) mértékegységek (pl. púd ‘orosz súlymérték 16,38 gr’)

b) pénzek (pl. tugrik ‘mongol pénzegység’, centime ‘francia aprópénz’, dime ‘tízcentes érme az Egyesült Államokban’ stb.) c) népies megnevezések (pl. peták ‘régen: 5 majd 7 krajcáros vál­

tópénz, ma: fitying, vas, garas’) III. Társadalmi-politikai reáliák

1. Közigazgatás, államberendezés

a) közigazgatási egységek (pl. kanton ‘a svájci köztársaságba tar­

tozó szövetségi állam’)

b) települések (pl. sztanyica ‘kozák település’)

c) települések részei (pl. piazza ‘olasz tér’, kreml ‘megerősített városrész’, citadella ‘fellegvár’)

2. Hatalmi szervek

a) irányitó szervezetek (pl. rigsdag ‘kétkamarás dán parlament’, kúrál ‘mongol országgyűlés’)

b) irányító személyek (pl. sah ‘iráni uralkodó, császár’, inka

‘Dél-Amerika hajdani indián birodalmának uralkodója’, négus

‘Etiópia császára’)

3. Politikai élet

а) politikai tevékenység és szereplői (pl. tory ‘angol konzervatív párt tagja vagy híve’

б) társadalmi szervezetek és szereplőik (pl. karbonárik ‘az ide­

gen elnyomás ellen és Olaszország egyesítéséért harcoló titkos mozgalom a 19 század elején’)

c) társadalmi mozgalmak és szereplőik (pl. hippi)

d) rangok, titulusok, megszólítások (pl. lord ‘öröklődő főnemesi cím Angliában’, ö excellenciája ‘ma főleg a nagykövetek, régen főméltóságok címe, megszólítása’)

e) oktatási intézmények (pl. college ‘bentlakásos, önkormányzat­

tal bíró különféle tanintézetek elnevezése a középiskolától az egyetemig Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban’) f) osztályok, rétegek, kasztok (pl. pária ‘a legalsó és legelnyomot-

tabb indiai kaszt tagja’)

g) politikai szimbólumok (pl. Union Jack Тэга birodalmi lobogó népies elnevezése’)

4. Katonai reáliák

a) katonai egységek (pl. cohors ‘ókori római hasereg kisebb egy­

sége, a légió tizedrésze’)

b) fegyverek (pl. jatagán TCétszeresen hajlított pengéjű rövid kard, markolatán két kis füllel’)

c) mundér (pl. lampasz ‘egyenruha nadrágjának oldalvarrásán végighúzódó széles, színes sáv’)

d) katonai rangok, beosztások (pl. kürasszír Vérttel ellátott lovas katona’)

Ezt a „leltárt” azért idéztük ilyen részletesen, és azért szemléltettük mindegyiket legalább egy példával, mivel könyvünkben sokszor fogunk utalni a reáliák fordítási problémáira anélkül, hogy a reáliák fogalmát min­

den alkalommal újra kifejtenénk. Bármilyen részletes is Vlahov és Florin reália-leltára a valódi fordítások elemzése még ehhez is hozzá tud tenni.

Vlahovék például nem veszik fel a történelmi eseményeket, vagy a vallási rítusokat mint reáliákat, pedig ezek fordítása is sok nyelven kívüli ismeretet kíván, mint ezt a következő fejezetekben látni fogjuk.

Visszatérve az általánosító fordítás eseteihez, gyakran figyelhető meg általánosító fordítás a szereplők megnevezésekor. Ha a forrásnyelvi szövegben valamelyik szereplő foglalkozása vagy beosztása szerint nevezik meg, és ez a foglalkozás vagy beosztás a célnyelvben nincs meg, a fordító megint csak a nemfogalmat választja a fajfogalom helyett. Örkény egyik novellája például egy boltban játszódik, ahol a segéd és a kisasszony szol­

gálja ki a főhőst. Az orosz fordító - helyesen а продавец, продавщица (eladó) megfeleltetést használta.

II. A fordítás gyakorlata

A segéd levágta és megmérte a sajtot. (Örkény 1.57) Продавец отрезал и взвесли сыр. (Воронкина 215)

- Mi ez gyönyörűm? - fordult aztán a kisasszonyhoz. - Csak nem füge? (Örkény 1. 59)

- А там у вас что такое милочка? - обратился он к продав­

щице. Уж не фиги ли? (Воронкина 286)

A testrészek eltérő felosztásáról beszéltünk már az előző fejezetben.

Akkor említettük, hogy a magyarról angolra vagy oroszra való fordításkor konkretizálni kell a magyar száj és arc szavakat, mivel mindegyiknek két megfelelője van a célnyelvben.

Ugyanennek a jelenségnek a fordítottja figyelhető meg az angol-magyar, orosz-magyar fordításokban, amikor a fordító figyelmen kívül hagyja a magyarban meglévő, de nem kihasznált arc/orca, és száj/ajak megkü­

lönböztetést, és a face/cheek egyaránt arc, a mouth Hips egyaránt száj lesz a magyar fordításban. Az alábbi angol mondat fordításában például az orca és az ajak szónak kellett volna szerepelnie, ha a fordító nem alkal­

maz - helyesen - jelentésbővítő fordítást.

It amused him to imagine it was himeself whom he watched, the same hair, the same eyes, the same lips and line of cheek.

(Greene 551)

Elszórakozott a gondolattal, hogy tulajdonképpen önmagát figyeli:

ugyanaz a haj, ugyanaz a szempár, ugyanaz a száj és ugyanaz az arc.

(Osztovits 350)

Érdekes különbségek vannak a nyelvek között a napszakok felosztá­

sában is. A magyar délelőtt szónak sem az oroszban, sem az angolban nincs hasonló gyakoriságú megfelelője. Az orosz в первой половине дня, és az angol forenoon szó használata jóval szőkébb a magyar délelőtt szóénál. Ezért szokatlan a magyarok számára, hogy a nemzetközi konferen­

ciákon a délelőtti ülés-t morning session-nák. vagy утренняя сессия- nak nevezik. Ezért kell az alábbi két fordításban is jelentésbővítést alkal­

maznia a fordítónak a magyar délelőtt szó fordításakor:

Valamelyik téli délelőttön az anatómiai intézet igazgatójának első asszisztense egy embert jelentett be ... (Csáth 10)

One winter morning the head assistant of the Institute of Anatomy announced someone ... (Kessler 183)

Amikor véget ért a délelőtti vizit, ... (Örkény 1.162) Утренний обход заканчивался, ... (Воронкина 306)

Hasonló nehézséget vet fel a magyar délután szó fordítása is. Itt az angol nyelvben van hasonlóan gyakran használt megfelelő az afternoon, de az orosz megfelelő а после обеда csak időhatározóként használható,

s ezért a szép, nyári délutánt megintcsak általánosító fordítással szép, nyári пар-пак kell fordítani.

Egy napsütéses nyári délutánon a fülkébe lépett a költő.

(Örkény 1.226)

В один прекрасный летний день в будку вошёл поэт.

(Воронкина 306)

Eddig főként főnevek jelentésének bővüléséről beszéltünk, pedig az igék jelentése is gyakran bővül a fordításokban. Az előző fejezetben említettük, hogy a mozgást jelentő igék a magyarról oroszra való fordítá­

sban konkretizálódnak, mivel az orosz ige kiválasztásakor kivétel nélkül minden esetben figyelembe kell venni a helyváltoztatás eszközét is. Vajon végbemegy-e ez a folyamat visszafelé is? Vajon eltűnik-e a magyar fordítá­

sban a helyváltoztatás eszköze? Hiszen a magyar nyelvnek is van igéje a járművel való helyváltoztatásra az utazik, csak jóval szűkebb a használati köre.

Az általunk vizsgált fordításokban a fordítók az orosz mozgást jelentő igék fordításakor mindig jelentésbővítést alkalmaztak és a helyváltoztatás eszköze szerinti megkülönböztetést eltüntették. Akár gyalog, akár vonaton, akár autón történt a helyváltoztatás, a magyar fordítók mindig a megy (jön, jár) igéket és egyéb általánosabb jelentésű mozgást jelentő igéket alkalmazták.

Вообше он приехал сюда за столом. (Трифонов 363) Különben egy asztalért ment oda. (Szabó 8)

Глебов приехал после обеда в неистовом солнцепек.

(Трифонов 363)

Glebov ebéd után ment ki, a legizzóbb napsütésben ... (Szabó 8) Глебов заехал в мебельный магазин в новом районе.

(Трифонов 363)

... szóval ezen a napon Glebov kiszaladt egy új lakótelep bútor­

üzletébe ... (Szabó 7)

Bár az orosz mozgást jelentő igéket a fordítók általánosabb jelentésű igékkel fordítják magyarra, a magyarra való fordításra általában az igék konkretizálása jellemző, mint erről az előbbi fejezetben beszéltünk. Vajon végbemegy-e ez a folyamat visszafelé is? Vajon mikor magyar műveket for­

dítunk angolra vagy oroszra, megfigyelhető-e az, hogy az igék általáno­

sabbá válnak, hogy szűkebb jelentésű magyar igék helyett tágabb jelentésű angol és magyar igéket használnak a fordítók? Fordításaink arról tanúskod­

nak, hogy igen. Az igék jelentésénekbővülése a magyar-angol, ma­ gyar-orosz fordítások egyik leggyakrabban alkalmazott átváltási művelete.

II. A fordítás gyakorlata

... végigsiklottak ujjai a bordáin. (Csáth 185) ... his fingers run over its ribs. (Kessler 185) ... és visszasietett a tűzhöz. (Csáth 6) ... and returned to the fire. (Kessler 115)

... megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli.

(Molnár 3)

... в соседнем доме заиграла шарманка ... (Россиянов 5) ... a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe (Molnár 3)

... с дуновением весеннего ветерка в класс донеслась музыка.

(Россиянов 5)

Mint látjuk, a fordításban az ujjak nem végigsiklanak, hanem végig­

futnak a bordákon, s szereplő nem visszasiet, hanem egyszerűen visz- sz amegy a tükörhöz, a verkli nem megpendül, hanem megszólal, a muzsika pedig nem berepül, hanem behallatszik a terembe. Ez utóbbi példa megvilágít még egyet az általánosító fordítás okai közül.

A fordításban a friss tavaszi szellő szárnya eltűnt, ehelyett fuvallattal találkozunk, s ha nincs szárny, már nem indokolt, hogy a muzsika bere­

püljön a tanterembe. Tehát sokszor a mondatban végrehajtott egyéb for­

dítói műveletek indokolják az igék jelentésének bővítését, mivel egy általá­

nosabb jelentésű ige mindig könyebben illeszkedik a mondat egészébe.

Ennek alapján az igék jelentésének bővülését olyan általános átváltási mű­

veletnek is vélhetnénk, mely a fordításkor mindig végbemegy a fordítás irányától függetlenül. Fordításaink elemzése viszont arról tanúskodik, hogy ez a művelet gyakrabban megy végbe, ha magyarról fordítunk oroszra vagy angolra, mint az ellenkező irányban.

In document KLAUDY KINGA (Pldal 114-121)