2. A lexikai átváltási műveletek
2.8. Jelentések felcserélése
A jelentések felcserélésének művelete rokon az előbbi művelettel, a jelenté
sek áthelyezésével, de még nagyobb elszakadást jelent az eredeti szövegtől.
A fordító nemcsak áthelyezi a jelentéseket a mondat egy másik pontjára, hanem egészen más jelentések segítségével próbálja meg visszaadni a for
rásnyelvi mondat értelmét.
Illetve - és ez a lényeg - csak látszólag egészen más jelentésekkel, hiszen az „új” célnyelvi jelentés valamilyen logikai kapcsolatban van a forrásnyelvi jelentéssel: oksági viszonyban, következményes viszonyban stb. Ezt a
mű-veletet a fordításelméleti szakirodalom értelmi vagy logikai kiterjesz
tésnek is szokta nevezni. (Barhudarov 1975, Recker 1974) Recker így ha
tározza meg az értelmi kiterjesztés lényegét: „Az értelmi kiterjesztés lényege az, hogy a fordítás során a szótári megfelelés helyett a vele logikai kapcso
latban lévő kontextuális megfelelést alkalmazzuk ... A tárgy felcserélhető a tárgy tulajdonságával, a folyamat a tárggyal, a tulajdonság a tárggyal vagy a folyamattal stb. ... Amikor igei kapcsolatok esetén használjuk az értelmi kiterjesztés műveletét, a cserék pontos törvényszerűségei mutathatók ki, és kölcsönös kapcsolatot lehet megállapítani a folyamat (cselekvés vagy álla
pot), valamint ennek oka és következménye között. Ez esetben a permu
táció elmélete szerint, három lehetséges elem közül kettő összekapcsolása az alábbi hat variációt eredményezi:
1. a folyamat felcserélése a folyamat okával,
2. a folyamat felcserélése a folyamat következményével, 3. az ok felcserélése a folyamattal
4. az ok felcserélése a következménnyel 5. a következmény felcserélése az okkal
6. a következmény felcserélése a folyamattal” (Recker 1980. 223-224) Mi teszi lehetővé az értelmi kiterjesztést? Amikor az eredeti mű szerzője leír egy szituációt, ezt nagyon sokféleképpen teheti. A szituáció ideje, hely
színe, előzményei, tárgyi tartozékai, szereplői közül bármit és bárkit kivá
laszthat a leírás kiindulópontjaként, szabadon választhatja meg a leírás to
vábbi irányát, részletességét stb. A fordító természetesen már nem ilyen szabad, hiszen a leírásnak az a módja, amit a szerző kiválasztott, végül is már elválaszthatatlan része az eredeti műnek, de még mindig sok választási lehetősége van. Megteheti, hogy a folyamatot felváltja a folyamat következ
ményével. (Nem hallotta, hogy jön —♦ Nem hallotta, hogy ott van a közelben), a cselekvés helyét a cselekvéssel (Karjaidban nem félek a haláltól -♦ Ha te ölelsz, nem félek a haláltól), a cselekvés valamelyik tartozékát a cselekvéssel (Hallotta a terítés hangját a szomszéd szo
bából -> Hallotta, hogy a szomszéd szobában terítenek), a cselek
vést valamelyik tartozékával (Sosem hallotta hangosan beszélni —♦ So
sem hallotta, hogy felemelte volna a hangját) stb. Felcserélheti a cse
lekvés kiindulópontját (A levelet már rég meg kellett volna kapnom -> A levélnek már régen meg kellett volna jönnie), a dinamikus meg
közelítést felcserélheti statikussal (Két óra múlva kellett utazniuk —►
Már csak két órájuk volt), a statikus megközelítést dinamikussal (Nem rövidítette meg a várakozás idejét —♦ Nem rövidítette meg az idő lassú múlását).
Ezek az átváltási műveletek, akárcsak az áthelyezés szintén nyelvpártól és fordítási iránytól függetlenek. Az áthelyezéshez hasonlóan részben a lexikai kapcsolódások (kollokációk)különböző jellege váltja ki őket, s a fordítóknak az a törekvése, hogy a lehető legtermészetesebb célnyelvi formát válasszák ki. Tehát a jelentések felcserélésének egyik oka a célnyelv
ben keresendő.
II. A fordítás gyakorlata
Van azonban egy másik, ennél jóval átfogóbb oka is annak, hogy a for
dításban gyakran van szükség a jelentések felcserélésére, azaz arra, hogy például egy szituáció leírásakor a tárgy helyett a tárgy tulajdonságát, egy cselekvés leírásakor a cselekvés oka helyett a cselekvés következményét stb.
írja le a fordító. Az azonos szituációkat, azonos cselekvéseket a nyel vek gyakran nemcsakkülönböző eszközökkel írják le, hanem más
képpen is közelítik meg. Érdekes megfigyeléseket lehet tenni például szépirodalmi művek alakleírásaival kapcsolatban arról, hogy angolul, oro
szul, magyarul hogyan szoktak arcot, testalkatot, ruházatot leírni. A fordí
tónak ilyenkor az a feladata, hogy a szereplőt a célnyelvi olvasó ugyan
olyannak lássa, mint a forrásnyelvi olvasó, mindegy, hogy a szereplő fehér ruhája fölött visel szürke köpenyt, vagy szürke köpenye alatt visel fehér ruhát, esetleg fehér ruhája kilátszik szürke köpenye alól, vagy szürke köpenye takar fehér ruhát. Mintegy, hogy a szereplő fényes fekete szeme fehér arcából világlik elő, vagy az, hogy fényes fekete sze
me és fehér arca van, netán fehér arca van fényes fekete szemekkel.
... женщина в сером халате, надетом на белую кофту и на белую юбку. (Толстой 8)
Szürke rabköntöse alatt fehér blúzt, fehér szoknyát viselt...
(Szőllősy 8)
... был в ковбойке, жеваных белых брюках в черных тапочках. (Булгаков 10)
... öltözéke kockás sprotingből, gyűrött fehér nadrágbőZ, fekete szandálbóZ állt. (Szőllősy 7)
... a thin, authoritative young women dressed in dungarees, sweat shirt and sneakers with smears of paint in her unwashed hair, tobacco stains on her finger. (McCarty 8)
... karcsú, rámenős fiatal nő lett, overalban, garbóban, tornaci
pőben járt, mosatlan haja festékíőZ, ujja nikotiníőZ volt foltos.
(Dezsényi 7)
Fontos azonban, hogy ezek a cserék nem jelentenek teljes elszakadást az eredeti szövegtől, a logikai viszony megmarad. Ezért is nevezik értelmi vagy logikai kiterjesztésnek ezt a műveletet. A fordításelmélet kutatói közül sokan a lexikai átváltási műveletek alapjának a fogalmak közti logikai viszonyokat tartják. Szerintük a jelentések szűkítése vagy bővítése mögött az alárendelés, a jelentések felcserélése mögött a kereszteződés logikai kategóriája áll. Alárendeltségi viszony akkor van a fogalmak között, ha az egyik fogalom teljes terjedelme beletartozik a másik fogalom terjedelmébe.
Kereszteződési viszony akkor van a fogalmak között, ha az egyik fogalom terjedelmének csak egy része tartozik bele a másik fogalom terjedelmébe, és a másik fogalom terjedelmének egy része is beletartozik az egyik foga
lom terjedelmébe. Jól szemlélteti ezt az alábbi példa.
I could only hope that I wouldn’t live so long. (Greene 127) Szívemből remélem hogy nem érem meg azt a napot.
(Borbás 288)
Attól ugyanis, hogy valaki sokáig él, még nem biztos, hogy megér egy bizonyos napot, és attól, hogy valaki megér egy bizonyos napot, nem biz
tos, hogy sokáig él. Tehát a „sokáig élők” fogalmának terjedelme és a „bi
zonyos napot megérők” fogalmának terjedelme csak részben esik egybe.
E fogalmak terjedelme keresztezi egymást, s ez a kereszteződési logikai viszony teszi lehetővé az értelmi vagy logikai kiterjesztés műveletét a for
dító számára.
A továbbiakban most már az okok boncolgatása nélkül sorra vesszük a jelentések felcserélésének néhány gyakoribb esetét.
A cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével
Modesty and disillusion gave them something in common.
(Greene 52)
Jólneveltség és kiábrándultság volt közös tulajdonuk.
(Borbás 115)
He had not heard her coming. (Greene 553)
Nem hallotta, hogy Mabel ott van a közelben. (Osztovits 311) He didn’t want anybody to hear what he was going to say now.
(Greene 125)
Nem akarta, hogy bárki is meghallja a következőket: ...
(Borbás 236)
A cselekvés felcserélése a cselekvés tárgyával
... he carried his body about with him like something he hated.
(Greene 412)
... úgy cipelte magával a testét, mint valami undorító tárgyat.
(Borbás 226)
A cselekvés felcserélése a cselekvés végzőjével
So often an old acquitance, whom one has not seen for forty years, when he occupied the neighbouring chopped and inky desk ...
(Greene 124)
Hányszor elő nem fordul, hogy egy ősrégi ismerős, akit negyven éve láttunk utoljára, mint a szomszédos összefaricskált, összetintázott pad lakóját... (Borbás 235)
II. A fordítás gyakorlata
Cselekvés felcserélése tulajdonsággal
It has always been my hobby in railway trains to visualise in a baby’s face the man he is to become. (Greee 124)
Vonaton kedves kedvtelésem a csecsemő arcába belelátni a leendő embert. (Borbás 235)
Tulajdonság felcserélése cselekvéssel
... but surely Tobaccos are about as Zow as possible. (Greene 126) ... de annyi biztos, hogy a dohánynemű már nem mehet lejjebb.
(Borbás 237)
A cselekvés eredményének felcserélése a cselekvéssel
Peter watched his brother and saw the lips tighten. (Greene 557) Péter a testvérét figyelte, és látta, hogy ajkait összeszorítja.
(Osztovits 315)
A cselekvés hangjának felcserélése a cselekvéssel
Behind him were the lights of the hall and the sound of a servant laying the table for dinner (Greene 555)
Mögöttük kivilágított hall, egy szolgáló vacsorához terített.
(Osztovits 313)
A cselekvés helyének felcserélése a cselekvéssel
‘I am not afraid of death, Lucius - in your arms’. (Greene 417) Ha te ölelsz, Lucius, nem félek a haláltól (Borbás 230)
A cselekvés tárgyának felcserélése a cselekvéssel
It was as if he had discovered my secret interest. (Greene 125) Rajtakapott, amint titkos szenvedélyemnek hódolok.
(Borbás 236)
A cselekvés okának felcserélése a cselekvéssel
He couldn’t get his story out for laughter. (Greene 127)
Egyszerűen egyetlen szót sem bírt kinyögni, annyira kacagott.
(Borbás 237)
A jelentések felcserélése - mint említettük - nyelvpártól és fordítási iránytól független, általános fordítói művelet. Ezt mutatja az is, hogy a különböző, egymással ellentétes műveletekre (például: cselekvés felcseré
lése tulajdonsággal, tulajdonság felcserélése cselekvéssel) egyaránt
angol-magyar fordítási példákat hoztunk fel. Jól szemlélteti ezt az alábbi mondat is, melyeben az angolról magyarra való fordítás során egy mondaton belül alkalmaz a fordító két ellentétes irányú cserét. Az angol mondat első részé
nek fordításakor a cselekvést (he spoke) cseréli fel az eredménnyel (be
szédét), a mondat második részének fordításakor pedig a cselekvés ered
ményét (lack of French) cseréli fel a cselekvéssel (nem beszél):
He admired the way in which she spoke English, and apologised for his own lack of French. (Greene 154)
A férfi megcsodálta az asszony angol beszédét, mentegetőzött, amiért nem beszél franciául. (Borbás 116)