2. A lexikai átváltási műveletek
2.5. Jelentések felbontása
Gyakran előfordul, hogy a fordító csak kétvagytöbb szóval tudja vissza
adni valamely forrásnyelvi szó értelmét.
She refused and told White about it. (Doctorow 25)
Evelyn azonban nem volt erre hajlandó, és elmondta a dolgot White-nak. (Göncz 25)
Gyakran alkalmaznak felbontást a fordítók a rokonságnevek esetén.
Ennek az az oka, hogy bizonyos rokoni fokozatoknak az egyik nyelvben van összefoglaló neve a másikban nincs. Az orosz nyelvben például nincs összefoglaló elnevezése a nagyszülőknek, tehát a magyar nagyszülő szó
nak két orosz szó felel meg egyszerre: бабушка и дедушка. Ugyancsak két szó felel meg a magyar testvér szónak az angolban (sister and bro
ther) és az oroszban is (сестра и брат).
Érdekes, hogy a rokonok szónak van angol megfelelője: a relatives, az alábbi mondat fordítója mégis felbontotta a magyar rokonok szó jelenté
sét, és három angol szót feleltetett meg neki: aunts, uncles and cousins.
Ezt nyilván azért tette, mert ugyanabban a mondatban egy másik felbon
tást mindenképpen el kellett végeznie: testvérei —► brothers and sisters.
Azután elment, mert már jöttek a varázsló rokonai és testvérei s azokkal ő nem volt ismerős (Csáth 64)
Then she went away, because the brothers and sisters and aunts and uncles and cousins of the magician were gathering, and she didn’ know them. (Kessler 204)
Ilyen megfeleléseket a kétnyelvű szótárakban is találunk, de a fordítók - mint ezt már az összevonással kapcsolatban is megállapítottuk - jóval több felbontást alkalmaznak mindennapi munkájukban, mint amennyit a szótárak rögzítettek.
A felbontás legegyszerűbb esete a körülíró fordítás, mikor a pontos célnyelvi megfelelő hiányában a fordítók egy általános jelentésű főnévvel és egy konkretizáló jelzővel adják vissza a forrásnyelvi szó értelmét.
A koca röfögve dörgölőzött a lányhoz, aki csakhamar a mosópincébe sietett, tüzet gyújtott a kondér alá. (Csáth 6)
The sow grunted and nuzzled her. The girl left her and scuffled down to the cellar where she lit a fire under the great kettle.
(Kessler 116)
Említettük korábban, hogy az ún. „kultúrszavak”, más terminussal
„reáliák” fordításakor a fordítók sokszor általánosító fordítást adnak, mivel a mondanivaló szempontjából az illető reália pontos visszaadásának nincs jelentősége. Előfordul, azonban, hogy szükség van a reáliák pontos
fordí-II. A fordítás gyakorlata
tására. Mivel ezeknek a szavaknak a célnyelvben nincs megfelelőjük, ezért a fordítók gyakran alkalmazzák a körülíró fordítást, azaz jelzős szókapcso
lattal próbálják visszaadni a reália értelmét, (vö.: нарзан - kaukázusi ásványvíz, боржоми - grúziai ásványvíz, акин - kaukázusi ének
mondó, баян — óorosz regős stb.)
Gyakori az igék jelentésének felbontása a magyarról angolra és oroszra való fordításban. Ahogy a magyarra való fordításban a módhatározó beleol
vadt a magyar igébe, az angolra, oroszra való fordításkor a módhatározók kiválnak az igéből, s a konkrét magyar igét a fordító egy általánosabb jelentésű ige + módhatározókapcsolattal adja vissza a célnyelvben.
... berontott az asszisztens (Csáth 12)
... the assistant returned hurriedly. (Kessler 184) A barátja rábámult. (Örkény 1. 56)
Приятель изумленно уставился на него. (Воронкина 284) Az lesz a legokosabb, ha bevillamosozik a belvárosba.
(Örkény 1. 56)
Лучше всего трамваем доехать до центра. (Воронкина 284) Mélyet lélegzett, és odatántorgott a kisasszonyhoz. (Örkény 1. 58) Он судорожно глотнул и пошатываясь пошёл к продавщице.
(Воронкина 285)
Tehát berontott helyett sietve visszatért, rábámult helyett meg
lepődve ránézett, bevillamosozott helyett villamossal bement, oda
tántorgott helyett dülöngélve odament - ez az átalakítás jellemző iránya a magyar-angol, magyar-orosz fordításokban.
A bevillamosozik ige jól szemlélteti a magyar nyelv kedvező szókép
zési lehetőségeit, melyek igen nagy mértékű jelentéssűrítést tesznek lehető
vé. Több szó jelentése olvad bele egyeden magyar szóba, s ezeket a jelen
téseket a fordítók angolra, oroszra fordítva kibontják, illetve kénytelenek kibontani.
A módhatározó kiválása a magyar igéből gyakori a magyar idéző igék fordításakor. A konkrét jelentésű magyar mondást jelentő igét {hördült fel, hajtogatta, kötekedett stb.) vagy az alkalmilag mondást jelentő igeként funkcionáló egyéb igéket (sírta, csodálkozott, mosolygott,) egy általá
nos jelentésű igére és egy módhatározóra bontják fel a fordítók (mondta felhördülve, mondta szünet nélkül, mondta kötekedve, mondta
sírva, mondta csodálkozva, mondta mosolyogva).
- Minek is jöttem, - hajtogatta. (Örkény 1. 193)
- И зачем я только поехала- без конца повторила актриса.
(Воронкина 316)
Felbomlanak a fordításkor a magyar hat, - hét képzős igék is. Az angol can és az orosz мочьsegédigék,melyek az angolról és oroszról magyarra való fordításkor beépültek a magyar igébe, ellenkező irányú fordítás esetén kiválnak belőle.
És ehetünk, amit akarunk. (Csáth 37)
And, we can eat whatever we like. (Kessler 59)
- Mondta valaki neked, hogy helyre mehetsz! (Csáth 186)
‘Who said you could sit down?’ (Kessler 96)
Nem láthattam többé minden nap a kis Emmát. (Csáth 187) I couldn’t see Emma every day than. (Kessler 97)
Kiválik az inkorporált tagadószó is a -tálán, -télén, -tien képzős melléknevekből:
Ha a sonka beszerzése ilyen bizonytalan ... (Örkény 1.56) Если раздобить ветчину не так легко ... (Воронкина 284)
Az összevonás műveleténél említettük, hogy magyarra való fordításkor a kezdő igék gyakran beleolvadnak a főigébe (például He started to speak
—> Megszólalt). Mikor magyarról fordítunk angolra vagy oroszra, a kez dést, állapotváltozást kifejező magyar igékgyakran felbomlanak:
... és ő maga is kötelességszerűen elérzékenyült. (Csáth 13) ... and so turned dutifully sentimental himself. (Kessler 186) Egyszerre megéreztem, hogy a nyak merev és jéghideg. (Csáth 30) Suddenly Iwas aware that the neck was ice-cold stiff. (Kessler 88) Erre azután elhallgatott. (Csáth 13)
He was promtly silent. (Kessler 186)
És végül, akár oroszra, akár angolra fordítunk, az egyik leggyakoribb át
váltási művelet, hogy a konkrét jelentésű magyar igék felbomlanak a fordításban egy általánosabb jelentésű igére és egy konkrétjelentésű főnévre.
Jutka, a felesége még sohasem kérte meg ilyesmire. (Örkény 1. 55) Ютка, жена его еще ни разу не обращалась к нему с подоб
ными просьбами. (Воронкина 284)
Witman fiai keveset törődtek az anyjukkal. (Csáth 80)
Witman’s sons hardly paid attention to their mother. (Kessler 164)
IL A fordítás gyakorlata
A hivatalnok kísérgette, meglátogatta ... (Csáth 80) The clerk began escorting her, keeping her company ...
(Kessler 164)
A jelentések felbontásának művelete közel áll a jelentések bővítéséhez, mivel, ha a konkrét jelentésű igéket általánosabb jelentésű ige + főnév kapcsolatokkal helyettesítjük, ezzel a leírás is veszít konkrétságából.
A jelentések bővítéséről szóló fejezet végén felmerült, hogy vajon nem általánosan jellemző, tehát bármely fordítási irányban megvalósuló műve
letről van-e szó, mivel, ha a fordító bővíti, általánosítja, valamely szó jelen
tését, azáltal könnyebben tudja beleilleszteni a fordítás eredményeképp kapott célnyelvi mondat egészébe.
Ugyanez a kérdés felmerült a jelentések felbontásával kapcsolatban is.
Nem lehetséges-e vajon, hogy a felbontás, a két szóval való fordítás általá
ban kényelmesebb a fordító számára, mint megtalálni azt a szót, melynek jelentése egybeesik vagy esetleg nagyon közel áll a forrásnyelvi szó jelenté
séhez.
Az is lehet, hogy nem a kényelmesebb, hanem éppen a lehető legpon tosabbfordításra való törekvés miatt fordítanak a fordítók néha több szó
val, mint amennyi az eredeti szövegben volt. Bármi legyen is az ok, a tapasz
talat azt mutatja, hogy a fordítás mindig valamivel hosszabb, valamivel több szót tartalmaz, mint az eredeti.
Ennek a jelenségnek valóban vannak olyan okai, amelyek nyelvpártól és fordítási iránytól függetlenül általában jellemzőek a fordítási tevékenységre.
Az egyik ok az lehet, amit említettünk, hogy a fordító „hozott anyag
ból”, a pszicholingvisztika terminusával élve „kívülről megadott program”
szerint dolgozik. Olyan gondolatokat kell nyelvi formába öntenie, melyeket nem ő gondolt el, s akielgondolta, más gondolkodási stra tégia szerint járta bea gondolattóla nyelviformáig vezető utat,mint ahogy ő tettevolna, ha a saját gondolatait fogalmazza meg. Vagyis a fordító mindig rögösebb úton jut el a gondolattól a nyelvi formáig, mint az eredeti szöveg írója. S ez a rögösebb út nyilvánul meg abban, hogy a for
dításban szövege hosszabb, több szót tartalmaz, mint az eredeti.
Eltekintve azonban a jelentések bővítésének és felbontásának minden fordításra jellemző tényétől, elemzéseink arról tanúskodnak, hogy ez a két művelet az általunk vizsgált négy fordítási irány közül elsősorban a ma
gyarról angolra és magyarról oroszra való fordításra jellemző.
Mi lehet ennek az oka? A nyelvészek a magyar nyelv egyik általános jel
lemzőjének tartják az úgynevezett „szintetikus” kifejezésmódot, szemben az indoeurópai nyelvekre jellemző „analitikus” kifejezésmóddal. (Bárczi 1975, Dezső 1975) A szintézis tömörséget biztosít a nyelvnek, míg az ana
lízis lazább szerkesztésmódot eredményez. A magyar igerendszert az jel
lemzi, hogy a cselekvés személye, száma, ideje, módja szintetikusan , kép
zők és jelek segítségével magában az igében fejeződik ki. (Elvehetem?) (Vö.: az analitikus angol kifejezésmóddal: May I have it?) Szintetikus a tárgyas ragozás és a birokos személyrag is. {Látlak, apám, vö.: az
anali-tikus angol és orosz kifejezésmóddal: I see you, my father, я вижу тебя, мой отец).
Ez nem jelenti azt, hogy a magyar nyelvre teljes egészében a szintetikus- ság, az angol és az orosz nyelvre pedig az anlitikusság lenne jellemző, hi
szen - mint azt majd a grammatikai átváltási műveleteknél fogjuk tárgyalni - az angol és orosz mondatok szintetikus igeneves szerkezeteivel szemben a magyar mondatokra inkább az analitikus mellékmondatos megoldás lesz jellemző. Ha azonban csak a lexikai átváltásokról beszélünk, az eddig vizs
gált jelenségek tekintetében a magyar nyelvre a szintetikus, az angol és az orosz nyelvre az analitikus kifejezésmód jellemző. Ez az oka annak, hogy az oroszról és angolról magyarra fordításban a szűkítés és az összevonás, míg a magyarról angolra és oroszra való fordításban a bővítésés a felbon
tás lesz a jellemző átváltási művelet.